Dolgozók Lapja, 1974. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-06 / 54. szám

4 POLGOZÖK fcAFJA 1974, március 8. wfc Ismeretterjesztés a könyvtárban 1971-ben alakult meg a Jó­zsef Attila Megyei Könyvtár Delta-klubja. Az alakulásról szóló hírt a Magyar Televízió Delta-adásában is ismertették. Mint az alakulásnál is jelez­ték, a klub célja, hogy a mű­szaki és természettudományos szakirodalmat népszerűsítse (az ismeretterjesztési tevé­kenység részeként). Fontos­nak tartották a programot szórakoztató jelleggel, változa­tossággal is megtölteni. A tu­dományos-fantasztikus iroda­lom kedvelőinek több tájékoz­tató előadást, filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő programot szerveztek. Persze, többről volt már a kezdetkor is szó, mint csupán a sci-fi népszerűsítéséről. A klub tevé­kenysége fokozatosan a tudo­mányos problémák boncolga­tása felé fejlődött. A Delta-klub foglalkozásait havonta egyszer tartották (1973 második félévéig), aztán a té­mabőség és a növekvő érdek­lődés miatt havi két előadásra (összejövetelre) bővítették. A megyei könyvtár anyagilag is támogatta ezt (előadók tiszte­lőid]'jának biztosításával). A klub negyedik évébe lépett. Ennek kapcsán kerestük fel bajos Lászlót, a megyei könyv­tár szakreferensét, hogy be­széljen a klub tevékenységéről, terveiről. — Az elmúlt években a ma­gyar tudományos élet olyan kiválóságait hívtuk meg egy- egy foglalkozásunkra — mond. ja — mint Kulin György, Bo- tond-Bolics György író (szá­mos népszerű tudományos munka szerzője), két alkalom­mal is meghívtuk a televízió Delta-szerkesztőségét, a TIT Tudományos-Fantasztikus klubjának több tagja is ven­dége volt a könyvtár . Delta klubjának. Fogadtuk Jánossy Mihály fizikust, Kuczka Pé­ter sci-fi írót és más ismert személyeket, örömmel mond­hatom el, hogy talán a mi pél­dánk nyomán alakultak Del­ta-klubok az ország sok mű­velődési intézményében (me­gyei könyvtárakban is), töb­bek között Győrben, Csepelen, stb. Az elmúlt években kilenc fantasztikus játékfilmet vetí­tettünk és 14 ismeretterjesztő kisfilmmel tettük szemlélete­sebbé az előadásokat. A rendes előadássorozaton kívül két játékos vetélkedőt is ren­deztünk (Gagarin űrrepülésé­nek 10. évfordulója alkalmá­ból, s egy természettudomá­nyos témára). A vetélkedő nyertesei között 1600 forint értékű könyvet osztottunk ki. — Kik látogatják a Delta- klub foglalkozásait? — Programunk iránt első­sorban a középiskolák (bele­értve a szakközépiskolákat, szakmunkásképzőket) diákjai érdeklődnek. Ha korosztály és hivatás szerint vizsgáljuk a tagságot, azt találjuk, hogy a fiatalok, a diákok mellett szi- vesen jönnek el előadásainkra a tanárok, villamosipari szak­emberek, nyugdíjasok. Az egyes rendezvények látogatott­sága Is változó, általában 20-70 között mozog. A tagokat úgy szervezzük, hogy mindert ér­deklődő jelentkezhet a klub­ba az éppen ügyeletes könyv­tárosnál. A jelentkezőknek az­tán állandóan meghívókat kül­dünk (jelenleg 107 névreszó­ló meghívót postáz a könyv­tár). Az évek során a klub mun­kája jócskán eltért a sci-fi iro­dalom iránti érdeklődés kielé­gítésétől (ezeket a könyve­két az olvasók maguk is elol­vashatják), s egyre inkább a tudományosság felé tendál. A program egyre gazdagabb lesz, a tudományos világ sok terü­letét öleli fel. Sajnos, mint La­jos László említette, ezentúl el kell tekintenünk a filmvetíté­sektől, mivel lassan nem lesz­nek 16 mm-es géppel vetíthe­tő játékfilmek. Persze, ez lé­nyegében nem rontja a klub változatos, szórakoztató prog­ramjait. Az is figyelmet érde­mel, hogy a Delta-klub igazo­dik az országos és megyei is- meretterjesztési akciókhoz, so­rozatokhoz (Műszaki Könyv­hónap, természettudományos hetek, stb). S az új program­ban olyan aktuális kérdések is szerepelnek, mint a nőpoliti­ka. Az csak természetes, hogy a klub tagjai- a könyvtárban megkaphatják az egyes témák­hoz szükséges irodalmat az elmélyültebb tanulmányozás­hoz. — Milyen program várja a klub tagjait ebben az évben? — A tagok kívánságára lesz szó például a lézerről, a digi­tális számítógépekről, a fizi­kai érdekességekről, stb. Az ez évi programban találunk előadásokat a földkéreg szer­kezetéről, a hosszan tartó űr­kutatás biológiai kérdéseiről, és más témákról. A Delta vár­ja az új tagok jelentkezését is. Jelenkor, szám A havonta megjelenő irodal­mi-művészeti folyóirat 3., márciusi számának első lapja­in Bárdosi Néméth Jánossal, az Írodalomszervező és szerkesztő tevékenységéről is jól ismert költővel ismerkedhetünk meg. Öt verse ízelítő, ám mégis jel­lemző képet ad a poétáról. Bertha Bulcsú interjújához hangulatteremtőén kapcso­lódnak Móser Zoltán karakte­risztikus fényképvelvételei. Tüske Tibor Nagyváros szüle­tik című írásának második ré­szét egyebek mellett azért is érdemes elolvasni, mert Pécs mai városképének kialakulá­sáról szólva, a szerző olyan általános gondolatokat fesze­get, melyeknek nálunk is visszhangot kell kelteniük. Varga Imre szobrászművészt Hallatna Erzsébet mutatjá be az olvasóknak. Rózsa Miklós író, kritikus, szerkesztő emlé­két Dévényi Iván főként lexi­kális adatokkal idézi fel. Wal- linger Endre kaposvári szín­házi estékről írt. Rába György ..Babits öröksége és hagyatéka" címmel vitatkozik Gál István­nal a kiadatlan Babits-írások feldolgozásának kiadásának módjáról. Bajomi Lázár Endre hagyományos Francia króni- ká-jával jelentkezik. Bálint György versei hamarosan kö­tetben jelennek meg, a könyv Gondos Ernő által írt elősza­vát is közli a Jelenkor 3. szá­ma. Weöres Sándor A mozdulat­lan mozgás című „versciklusa” groteszk ' látásmódjával kelt érdeklődést. Verseket olvasha­tunk Békési Gyulától, Keresz- tury Dezsőtől, Báli pap Ferenc- től, Ai-ató Károlytól, Berczeli A. Károlytól. Káldi Jánostól. Lázár Ervin Látogatás című hangjátékát. Szántó Péler Freskó című elbeszélését ad­ták még közre egyebek közt. Varga Imre munkásságát ti­zenegy reprodukció segít meg­ismerni, többek között a „Ko­pernikusz”, a „Radnóti”, az „A la recherche” I., III. a „Der- kovits”. Recenziót közölnek továbbá hét kötetről a Jelen­kor változatos tematikájú, tar­talmas márciusi számában. Ami a legfeltűnőbb — s nem csak ennél a folyóiratnál —, hogy igencsak vékonyan csordogál az érdekes, színvo­nalas kisprózái írások ere. Előkészületek Ih k on y szó mbath cl yen Megyei díszítőművészeti kiállítás Járási kórustalálkozó Ünnepi műsorral kezdődik 10-én Bakonyszombathelyen a komáromi járásban induló „Két hét művészet” program eseménysorozata. Vasárnap délután a községi tanács el­nöke köszönti a megnyitó résztvevőit a művelődési ház­ban, a műsorban a Tatabá­nyai Bányász Táncegyüttes, a kisbéri Erkel Ferenc Művelő­dési. Ház táncegyüttese és ci- terazenekara vendégszerepei. Ugyanekkor megyei díszítő- művészeti kiállítás is nyílik, Közel Leóné, a népfront me­gyei bizottsága munkatársá­nak bevezető szavaival. A következőkben mesefil- meket vetítenek, Üj Forrás estet rendeznek, s a komáro­mi gyermekváros színjátszó csoportjának bemutatójára is sor kerül. 17-én a komáromi zeneiskola tanulói adnak nö­vendékhangversenyt. 24-én, délután, a „Két hét” záróese­ményeként szervezik meg a járás énekkarainak találkozó­ját, amelyre az ácsteszéri Pá­vakor dalosait, a rédei mun­káskórust és a komáromi já­rási pedagógus énekkart vár­ják. EgyiiítmíMdés — a gyereM érdedben A késő esti órákba nyúlt az a baráti hangulatú tanácskozás amelynek a színhelye, a tata­bányai II. számú kertvárosi is­kola volt. Pártoló tagok és kolletkívók kaptak meghívást a beszélgetésre, és hogy sokan eljöttek — ez már önmagában is örvendetes tény. A KISZ tatabányai városi bi­zottságának titkára. Rozsnyói György és Vojegek Gyuláné út­törőtitkár is várakozással lép­tek be a feldíszített terembe. Gyakori tapasztalat, hogy „pa­píron” sok az ígéret, a vállalás, de vajon hogyan fest mindez a valóságban? Eleven-e a kap­csolat a rajok, őrsök és a pat- ronálók között? Minderre vá­laszt kaptunk, és a jó vitain­dító is közrejátszott abban, hogy sok-sok olyan kiaknázat­lan területre hívták fel a fi­gyelmet a megjelentek, ami a jó kapcsolat erősítésében fon­tos szerepet játszhat. Pusztai Endréné csapatveze­tő beszámolt arról, hogy az elmúlt esztendőkben milyen jelentős segítséget kaptak a szülőktől, és egy-egy szocialis­ta brigádtól. A gyerekek igény­lik a szervezett körülmények közötti szórakoztatást, és eb­ben várnak a patronálóktól támogatást a jövőben is. A tan­év elején valamennyi gyermek szüleihez jól megszerkesztett kérdőíveket küldtek, felsorolva a lehetőségeket, amik körül választhatnak azok, akik vál­lalják a patronálást. Százhat­van igenlő válasz érkezett, a többség üzemlátogatások, szín­ház-, mozilátogatások, gyer­mekműsorok, kirándulások szervezésénél ajánlotta fel a segítségét, Sajnálatos, hogy szakkörök vezetésére, az is­kolában szükséges kisebb ja­vítások elvégzésére nem akadt jelentkező. Szó esett a vita­indítóban arról is, hogy a csapat sok segítséget ka^ a helyi pártalapszervezettől, a népfronttól, a szakszervezettől és az MHSZ-től is. A tanácskozásra valamennyi patronáló kollektíva elküldte képviselőjét, s egy-egy brigád nevében a jövő elképzeléseit körvonalazták a felszólalók. A szénbányák MEÉRT-üzemének Péch Antal szocialista brigádja már eddig is együttműködött az iskolával. Ebben a tanévben sportesemények lebonyolításá­nál nyújtanak segítséget. A vállalat turistaházábau is kel­lemes napokat tölthetnek, mi­nimális térítés ellenében a ter­mészetkedvelő pajtások. Az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom jegyében a Mikrolin Ktsz már hosszú évek óta* se­gíti az iskolát. A ktsz KISZ- szervezete különösen szívügyé­nek tartja a pajtások patroná- lását. Vállalták, hogy vasas­szakkört indítanak az érdeklő­dő pajtások számára. Klubdé­lutánjaikon is szívesen látják az úttörőket. Sorolni is nehéz mindazt, amit a szén hányák tervezőiro­dájának a KISZ-esei, a XV/c bányaüzem dolgozói ajánlottak fel. Jó volt hallani, mennyire szívükön viselik a felnövekvő nemzedék sorsát, és segítem kívánnak a gyerekeknek a pá­lyaválasztásban is. S hogy ne csak elképzelés Szakköri kiállítás Esztergomban Tizenhárom képzőművészeti szakköri tag bőséges, gazdag és változatos anyagát mutat­ják be ezekben a napokban az esztergomi Petőfi Sándor Művelődési Központ két föld­szinti termében. In médiás rés: vegyes érzésekkel hagy­tam el a kiállítási helyisége­ket. Ez, ahogyan utólag meg­gondolom, több okra vezethe­tő vissza. Az anyagbőség az egyik ok. Ha az a négy szakköri tag, aki tíz munkánál többel je­lentkezett most, minden egyes művel igazolja a róla kiala­kítható összképet, akkor ta­lán nem kerül zavarba a né­ző. Így azonban önkéntelenül is visszatekintünk egy-egy előbb látott képre: ezt vagy amazt talán el lehetett volna hagyni. A másik motívum: az anyag változatossága a változó szín­vonalat is jelenti egyben, ön­magában ez sem igazán mél­tánylandó érv egy szakköri kiállítás esetében (ha magam annak is tartom). Végül azon­ban mégiscsak azzal az ér­zéssel lépünk ki a termekből: kevesebb — több lett volna. Különösképpen,, ha figyelem­be vesszük, hogy egy ilyen kiállítás célja sem lehet más, mint megmásítani a nézők íz­lését, gondolkodását, világ- meglátó készségét. Nézzünk továbbá néhány jellemző mozzanatot, amit kü­lön érdemes kiemelni az össz­képből. Egy-egy szakkör munkájára mindig jellemző volt, s az is marad, hogy békésen megfér­nek ugyanazon körben a fes­tészetről és grafikáról vallott szélsőséges nézetek. Nem képzőművészeti iskoláról van tehát szó. Semmiképpen nem szabad túlbecsülnünk a szakköri tevékenységet, első­sorban is a kör tagjai érde­kében. Berényi Iászló pél­dául hozzáértéssel, rutinnal áll lti a természethű ábrázo­lás mellett (önarckép, Fele­ségem), mindemellett szó sze­rinti értelemben is utal arra egyik képénél? címében, hogy kísérletet óhajt tenni önma­ga tágabb lehetőségeinek ki- tapogatásara (Útkeresés). A másik szélsőséget Tary László Küzdelem, de még Inkább Pé- tery Kristóf OP Ilii című szinkompozíciója jelenti. Más megközelítésben is vizsgálódhatunk. A népművé­szet, a naiv piktúra is bele­fér a szakköri keretekbe. Horváth József faragasai, el­sősorban íaragoU lejei, Ba­kody Kálmánná térítői, fara­gásai (a dísztárgy levéltől a használati tárgy lámpáig) igen egészséges vonulatot képviselnek e tárlaton. Követ­kezik aztán a naiv festés (Szaniszló Gyula két képére gondolunk), illetve a naivitás tudatosan felvett álarca (Kán­tor János némelyik képén). Kántor gusztusosán tálalja le­leményeit, s aztán például a Kisangyal vagy a Népmese című munkájában leleplezi önmagát: a naív piktúra alko­tóelemeit a modernséggel öt­vözi egybe. Stúdiumainak szé­les skáláján egy másik állo­mást jelent a Tarnáshegy cí­mű grafikai mű. E sorban másik fokozatot talán dr. Radácsi Antal (fő­ként a Dunakanyar-rál, az Esztergom Xl.-vel), és hangu­latos pasztellszín-világával Dalos Ferenc képviseli. Bangó Miklós képei az új teremté­sének vajúdásától terhesek, törekvéseiben sejteni inkább a jövő szép képeit. Kompozíció I—Il-je és rajzai erősebbek. Józan Ildikó mind a grafiká­ban, mind pedig a kék-sárga színre alapozott kompozíciói­ban tehetséget mutat (Dudás néni-je viszont inkább helyi érdekű). B- Juhász Mária munkáit is kulim végig kell tekinteni. Ö textilfestésével és grafikai anyagával jeleskedik ezen a bemutatón. Igaz, az itt jelzett fejlődési-változási fo­lyamatban például a Kígyók násza inkább raífináltan szép kompozíció, semmint mélysé­gek megmutatója. Inkább csak vázlatként fog­hatók fel a fenti sorok, sem­mint érdemi méltatásként. (Hiszen csak a naív és mo­dern látás viszonyáról például külön kellene írni.) Némi kockázatot vállalva, mégis külön hadd emeljem ki azok nevét, akik (olykor a vegyes alkotásokban is) képe­sek ígéretet jelezni a közön­ségnek: B. Juhász Mária, Jó­zan Ildikó, Kántor Janos neve kívánkozik ide. Lényegében arra kívántam felhívni a figyelmet: ameny- nyiben nem a „mindenáron- művész-leszek” igényével dol­goznak egy képzőművészeti szakkör tagjai, altkor már csak a válogatáskor kell elhatároz­ni: ennyi és ilyen anyag le­het reprezentatív, tekintettel kép és közönség viszonyára. A szakkör keret, a kiállítás vi­szont az e keretben érvényes szabályoktól függetlenedik, amikor megnyitották. tícokel) maradjon a sok ötlet, elhatá­rozták: minden tanévben há­rom alkalommal találkozik majd a patronáló testület, és értékelik az együttműködés eredményeit. Szeretnék elérni, hogy ne maradjon „papíron” egyetlen felajánlás, vállalás sem ... V. R. M. A Bozső-képek sikere Az oroszlányi Városi Tanács épületében megrendezett leg­utóbbi kiállításnak olyan nagy sikere volt, hogy az érdeklő­désre való tekintettel három nappal meghosszabbították Bozsó János festőművész tár­latának nyitva tartását. Tíz nap alatt 3500 látogató fordult meg a kiállítási teremben. KNSZ-város a Duna-parkban Az osztrák főváros Duna- parkjában épülő ENSZ-v íros megtekintése egyre gyakoribb programjává válik Becs hiva­talos vendégeinek. Legutóbb éppen Púja Frigyes magyar külügyminiszter és a mexikói államelnök tekintette meg a nagyszabású építkezést. A bécsi ENSZ-város építését egy esztendővel ezelőtt kezd­ték meg. Az építkezés meg­felelő ütemben folyik, de még néhány évet igénybe vesz a város teljes felépítése. Az ere­deti költségvetése 3 milliárd schilling körül mozgott, a mai megítélések szerint azonban jóval 10 milliárd schilling tö- lött lesz a végösszeg és emiatt még a parlamentet is foglal­koztatja az ENSZ-város. Az ENSZ-város a BécsSen székelő két ENSZ-szervnek ad végleges otthont: itt helye­zik el a nemzetközi atomener­gia ügynökséget és az ENSZ iparfejlesztési szervezetét, az UNIDO-t. A pillanatnyi ter­vek szerint az ötezer főt be­fogadó ENSZ-város — iroda­házaival, konferencia-termei­vel, földalatti állomásával és gyorsforgalmi úthálózatával — 1978. nyarára készül eL Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8,20: Operák Seribe nyomán. 9,02: A 22-es csapdája. XVIII. rész (Ism.) 9,25: Népdalcsu4v.on:. 10,05: „Nyitnikék” — Kisiskolá­sok műsora. 10,40: Gépek az egészségért. 10,50: A Finn Rádió zenekarának hangversenye. 12,20: Ki nyer ma? 12,35: Tánczenei koktél. 13,20: Gencsy Sári és Sol­ti károly nótákat énekel, Bálint János cimbalmozik. 13,45: Vála­szolunk hallgatóinknak! 14,00: Éneklő világ. 14,20: A nemzetkö­zi nőnapon. 14,55: Közvetítés a Spartac Trnava—Ü. Dózsa BEK- mérkőzésről. I. félidő. 15,50: A világgazdaság hírei. 16,00: A II. félidő közvetítése. 16,50: Az élő népdal. 17,05: Külpolitikai figye­lő. 17,20: Csajkovszkij: Csipkeró­zsika — balettszvit. 17,45: Körkép a hevesi iparról. 18,00: Az elizon- dói lány. Részletek Offenbach operettjéből. 18,20: Pablo Casals és Benj amino Gigli felvételeiből. 19,25: Móra Ferenc: Ének a búza­mezőkről. 19,55: Magnósok,- fi­gyelem! 20,40: A Belügyminisz­térium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik, Mészáros Tivadar vezetésével, Máthé Jolán népdalokat énekel. 21,04: Adottsá­gok, lehetőségek. 21,24: 150 éve született Smetana. 22,20: A zene­kari muzsika folytatása. 22,58: Könnyűzene éjfélig. 0,10: Éji ze­ne. PETŐFI RADIO 8,06: Könnyűzenei stúdiónk fel­vételeiből. 9,03: Zenekari muzsi­ka. 10,00: A zene hullámhosszán. 11,55: Néhány perc tudomány. 12,00: Zino Francescatti hegedűi, Robert Casadeus zongorázik. 12,40: Házunk tája. 13,03: A Magyar Rá­dió és Televízió énekkara énekel. 13,30: Gitárral angolul! 14,00: Haj­dú Sándor táncdalaiból. 14.15: A vérszegény gyermekek étrend­jéről (Ism.) 14,20: Verdi: Aida. 14,35: Három Szolovjev—-Szedoj dal. 14,46: Állatbarátok ötperce. 14.51: Magyar Csaba táncdalaiból. 15.01: Franck í Szimfonikűs válto­zatok. 15,18: Voznyeszenszkij ver­sei. 15,23: Behár György—Varga Imre: Márciusi zászlók — kantá­ta. 15,33: örökzöld dallamok. 16.10: Tél végi csatangoló. 16,15: Sebestyén András: Négy vidám darab. 16,36: Freymann Magda zongorázik. 16,51: Ifjúsági köny­vespolc. 17,04: ötórai tea. 18,05: Külpolitikai figyelő (Ism.) I8.n): Keraban, a vasfejű. Rádiójáték. (Ism.) 19,08: Szentirmay Elemér dalaiból. 19,24: A rock mesterei. XIX. rész. 19,54: Jó estét, gyere­kek! 20,25: Kis magyar néprajz. 20,30: Üj könyvek (Ism.) 20,33: Fé­nyes Szabolcs és Ábrahám Pál operettjeiből. 21,30: Nagy Piros­ka riportja. 22,00: Lendvay—Hol­lós Korvin: Három férfikar. 22,16: Látogatás a szombathelyi Schmidt Múzeumban. 22,26: Nóták. 23,15: Részletek Berg operájából. 3. MŰSOR: .18,05: Iskolarádióc 18,25: Zenei panoráma. 19,00: Brahms: Válto­zatok egy Haydn-témára. 19,20: Külföldi tudósoké a szó. 19,35: Sebestyén János csembalóestje. Közben: Kb. 20,20: Prosper Mé- rimée levelei. Kb. 20.40: A csem­balóest közvetítésének folytatá.sa. Kb. 21,10: A „The Band” zene­kar bíg-band felvételeiből. Kb. 21,58: Üj Wagner-lemczeinkből. BUDAPESTI TV 8,05: Földrajz (Alt. isk. 8. oszt.) 8.30: Dúdoló. Ravel: Bolero. Bar- talus Ilona műsora (Ism.) 9,20: Kémia (Középisk. I. oszt.) 9,50: ..És színész benne minden férfi és nő”. (Ism.) 10,45: A miniszter és a kacsa. Magyarul beszélő NSZK tv-film (Ism.) 11,55: Játék a betűkkel (Ism.) 13,35: Földrajz. (Ism*).' 14,00; Irány as egyetemi Egyenáram (Ism.) 14,55: Spartak Trnava—Ü. Dózsa. Labdarúgó BEK-negyeddöntő mérkőzés. Köz­vetítés Nagyszombatról. 16,50: Hí­rek. 16,55: Kuckó. 17,25: A nő - három szerepben ... 17,35: Min­denki közlekedik... 18,05: Úttö­rők honismereti expedíciója. 18,35: Radar. 19,10: Az MRT Közönség- szolgálat. 19,15: Esti mese. 19,30: Tv-híradó. 20,00: K.ék fény ... 21,00: A tojás (Színes). Csehszlo­vák rajzfilm. 21,10: TELESPORT: 1. Műkorcsolya VB. (Színes). Pá­ros. 2. összefoglaló a Spartak Trnava—Ü. Dózsa labdarúgó BEK- negyeddöntő mérkőzésről. Köz­ben: Kb. 22,00: Tv-híradó — 2. kiadás. 8. MŰSOR 20,00: Arany János: A walesi bárdok. 21,00: Tv-híradó — 1. ki­adás (Ism.) 21,30: ReinhardtóJ Ka­raj anig. Osztrák dokumentum­film. POZSONY 14,55: Spartak Trnava—Üjpesti Dózsa labdarúgó-mérkőzés. 16,55: Hírek. 17,00: Ifjú szemmel. 17,40: Mágnes. 19,00: Tv-híradó. 19,30: Emberek és történelem. 20,15: Műkorcsolya VB. 8. MŰSOR 17,40: Hírek. 17,45: A neretval csata. 18,50: Esti mese. 19,00: Uta­zás a jégmezőn. Dokumentum­film. 20,00: Casanova utolsó ró­zsája. Cseh filmkomédia. 21,30: Az orvosok és önök. 21,40: Hírek. BECS 10,00: Iskolatelevízió. 11,00: így szelídítik Évát. Film. 16,30: Kicsi­nyek műsora. 17,35: Indián folyó. Filmsorozat. 18,00: Francia nyelv­lecke. 18,30: Három lány és há­rom fiú. Filmsorozat. 19,00: Oszt­rák képek. 19,30: Tv-híradó. 20,06: Sporthírek. 20,15: Mi vagyok én? Vidám műsor. 22,05: Tv-híradó. n. PROGRAM 18,30: Iskolatelevízió. 19,30: Tv- híradó. 20,06: Sporthírek. 20,09: Aktuális események képekben. 20,15: Közvetítés Münchenből: Mű­korcsolya VB. MAT TV-AJÁNLATUNK: 17.35: Mindenki közlekedik... A mai adás elsősorban a túl­zott sebességgel, a gyorshajtással foglalkozik. Megismerkedhetünk a többi között egy különleges bal­eset körülményeivel, amelynek sajnos halálos következménye lett. A műsor példákkal illusztrál­ja azt a gondolatot is, hogy nem mindig az adott útvonalon meg­engedett sebességgel kell haladni, így például felhívja a figyelmet, hogy iskolák környékén, vagy csúszós úton nem ajánlatos meg­közelíteni a sebességhatárt. Szó esik majd gyermekbalesetekről is. amelyekről dr. Bukovinszky Já­nossal, a Madarász utcai gyermek- kórház sebészfőorvosával beszél­get a riporter Petress István. Vé­gül foglalkozik a műsor — a la­pok által már közölt — március­ra tervezett, fokozott közlekedés- rendészeti ellenőrzéssel. A mű­sor szerkesztői nem feledkeztek meg arról, hogy a film és a hu­mor eszközeivel is megpróbáljanak hatni a nézőkre. Az e heti vendé­gek; Lórán Lenke és Kibédi Mg* yiOé

Next

/
Oldalképek
Tartalom