Dolgozók Lapja, 1974. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

világ proletárjai, egyesüljetek! 1974. március 1. PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxvn. évf. 50. sz. Ára: 80 fillér r Mai számunkban: j A jelen és a jövő összefüggései ! 3. oldal \ Tanárjelöltek - a gyakorlat után * 4. oldal j l Jövő heti rádió- és tv-műsor 5. oldal Újabb béremelések Az életszínvonal rendszeres emelésének koncepciója alap­ján, a népgazdaság teherbíró képességével összhangban köz­ponti intézkedésekkel is gon­doskodik a párt és a kormány arról, hogy a dolgozók vala­mennyi rétegének reálbére nö­vekedjék. Csupán az elmúlt három évben emelték többek között a pedagógusok, az or­vos-egészségügyiek, a vasuta­sok, a tanácsi közművelődési dolgozók, egyes igazságügyi dolgozók, a helyi közlekedés sok dolgozójának jövedelmét. Az utóbbi évek legjelentősebb központi bérintézkedése a múlt év március 1-én lépett életbe, amikor az iparban és az állami építőiparban dol­gozó munkások és közvetlen termelésirányítók részesültek központi béremelésben. A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén elhatározott bér­emelések szorosan kapcsolód­nak a tavaly március elsején életbe lépett intézkedésekhez. Április elsejétől ugyanis azok az ipari és kivitelező építőipa­ri munkások és közvetlen ter­melésirányítók kapnak bér­emelést, akik az iparon és épí­tőiparon kívüli állami vállala­toknál végzik munkájukat, s ezért tavaly béremelésben nem részesülhettek. A mostani béremelések tehát azokat az iparon és építőipa­ron kívüli állami vállalatokat és kijelölt, vállalatszerűén gaz­dálkodó költségvetési szerve­ket érinti, amelyek ipari, ki­vitelező építőipari tevékeny­séget végző egységekkel ren­delkeznek, s nem részesültek az 1973. márciusi béremelés­ben. A költségvetési üzemek ipari, építőipari munkásainak bérét az ilyen intézmények más dolgozóinak bérével együtt július 1-én rendezik. Az április elsején életbe lépő központi intézkedés több mint 200 000 munkást és közvetlen termelésirányítót érint. A mi­nisztériumoknak a béremelés­re megszabott kereteket oly módon kell felosztaniok, hogy abból vállalatonként az ipari szakmunkások és az ipari egy­ségek közvetlen termelésirá­nyítói átlagosan 8, az ipari egységek betanított- és segéd­munkásai 4, az építőipari szakmunkások és az építőipari egységek közvetlen termelés- irányítói 6,5, az építőipari egy­ségek betanított és segédmun­kásai átlagosan 3 százalékos béremelést kaphassanak. A központi keretet a vállalatok­nak saját erőből további ösz- szeggel úgy kell kiegészíteni­ük, hogy az átlagosan legalább egy százalékkal növelje a bér­emelés mértékét. A vállalatok a szakszerve­zet véleménye alapján maguk határozzák, meg, hogy az em­lített átlagokon belül egy-egy munkás, vagy közvetlen ter­melésirányító mekkora eme­lést kapjon. A döntésnél a leg­főbb irányadó a végzett mun­ka. A bérek közötti arányok­nak az eddigieknél jobban kell tükrözniük a munka szintbeli különbségét. Mindenesetre a központi keretet csak az érin­tett dolgozók béremelésére szabad fordítani. Ugyancsak április 1-től az állami iparban és az állami kivitelező iparban dolgozó ki­segítő alkalmazottak bérét is emelik, beleértve az itt dolgo­zó nyugdíjasokat és rész- munkaidős dolgozókat is. A béremelés 5 százalékos, de legalább havi 80 forinttal kell emelni az alapbéreket. Ez a mérték csupán azoknak a dol­gozóknak az esetében nem kö­telező, akik 1973-ban már kap­tak ehhez hasonló, vagy na­gyobb béremelést. Mintegy 50-60 ezer kisegítő alkalma­zott bérének rendezéséről van szó, közéjük tartoznak az őrök, portások, hivatalsegédek, s olyan kisfizetésű fizikai dolgo­zók is, mint például az iroda- takarító . személyzet, vagy a Sokszorosítók dolgozói. A felügyeleti szervek a bér­emelési kereteket és a felosz­tásra vonatkozó irányelveket március 20-ig közük a vállala­tokkal. A Minisztertanács határoza­ta értelmében április elsejétől a színházak és színház jellegű zenei intézmények dolgozóinak bérét is rendezik. E dolgozók ugyanis — egyes kisebb cso­portoktól eltekintve — utol­jára 1957-ben részesültek álta­lános béremelésben, a bérek elmaradtak és aránytalansá­gok alakultak ki. Jelenlegi formájában nem vált be a színészek, vidéki magánéneke­sek és magán táncosok, rende­zők részére 1966-ban beveze­tett úgynevezett szolgálat­számrendszer, amely egy-egy színházi évadra előírja a fel­lépések, rendezések számát és az ezt meghaladó szolgálatok­ért teszi lehetővé az úgyneve­zett túlszolgálati díj fizetését. A megszabott fellépések, ren­dezések száma ugyanis túl­ságosan magas, teljesíteni csak kevesen tudják, így a túltelje­sítésért járó összeg viszony­lag alacsony. Különösen hát­rányos helyzetben vannak a vidéki művészek, főként a szí­nészek, magánénekesek, ma­gántáncosok, akiknek megle­hetősen alacsony a bérük, a sok bemutató, felújítás és a kötelező tájelőadások miatt nagyok a kötelezettségeik. A színházi dolgozók tekintélyes hányadát a színpadi és műsza­ki szakemberek alkotják, akik­nek bére különösen elmara­dott, munkaidő-beosztásuk pe­dig kedvezőtlen. A Minisztertanács határoza­ta értelmében a színházak va­lamennyi dolgozójának alap­bérét legalább 8 százalékkal fölemelik, jövedelmük növeke­dése azonban ennél nagyobb, mert további, átlagosan 7 szá­zalékkal emelik a különböző alacsony keresetű munkakö­rökben és személyeknél az alapbéreket. Ezenkívül példá­ul a színházi művészek köte­lező fellépés-számait mérsék­lik, s a túlfellépési díjakat dif­ferenciáltan növeük. Ezzel a művészeket arra ösztönzik, hogy főként a színháznál sze­repeljenek, ahova szerződtek, s csökkenjen a számukra is terhes, de a saját színházuk szempontjából is hátrányos vendéglépéseik száma. A szín­házi és a zenei terület dolgo­zói részére új munkaköri bér­táblázatot és besorolási felté­teleket is kidolgoznak. A béremelés végrehajtásá­ról a Művelődésügyi Miniszté­rium és a Munkaügyi Minisz­térium a Pénzügyminisztéri­ummal, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben intézkedik. A most elhatározott három bérintézkedés összesen mint­egy 260 000 dolgozót érint. Mint ismeretes, a közelmúlt­ban a Minisztertanács a kuta­tóintézetek dolgozóinak bér­emeléséről is határozatot ho­zott. Velük együtt csaknem 300 000 dolgozó bérét emelik április 1-én. Az év hátralévő részében majdnem félmilliórd forinttal magasabb bért kap­nak az említett kategóriák dől. gozói. A Minisztertanács felkérte a SZOT főtitkárát, hogy a szak- szervezetek nyújtsanak haté­kony segítséget a bérpoütikai intézkedések végrehajtásához. Somogyi Lajos mm Koszorúzás! Ülést tartott a Minisztertanács Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köcztánsa- ság Minisztertanácsának elnö­ke és kísérete csütörtökön dél­előtt a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök em­lékművét. A koszorúzásnál jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Roska 1st ván külügyminiszter-helyettes, Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, Tóth Lajos vezér­őrnagy és Farkas Mihály ez­redes, a budapesti helyőrség parancsnoka. (Folytatás o 2. oldalon) Köszönet az elvtársaknak Február 28-án, csütörtökön a Tatabányai Szénbányák klubjában, baráti találkozóra voltak hivatalosak Maglódi László. Erdész Dezső, Takács György és Lunacsek István elvtársak, akiktől — nyugdíj­ba vonulásuk alkalmából — az elmúlt hetekben köszöntek el munkahelyeik kollektívái. A találkozón részt vett Havasi Ferenc;, a megyei pártbizott­ság első titkára, az MSZMP KB tagja és Vodál László, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. Havasi Ferenc elvtárs a megye vezetői nevében me­leg szavakkal köszönte meg — az immár nyugdíjas napjai­kat töltő elvtársaknak —, hogy hosszú, munkás éveik alatt mindig odaadóan, lelki- ismeretesen végezték a rájuk bízott feladatokat, s vitték előre közös ügyünket, a szo­cializmus építését. — Béremelések — népesedéspolitikai és ifjúságpolitikai határozatok — intézkedések a zöldség- és gyümölcsellátás és -termelés növelésére — A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Fook Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatást adott Abduszalem Dzsalludnak, a Líbiai Arab Köztársaság mi­niszterelnökének hazánkban tett látogatásáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. A külügyminiszter beszá­molt Ausztriában tett látoga­tásáról, amelynek. során meg­beszéléseket folytatott dr. Ru­dolf Kirchschläger külügymi­niszteriéi a nemzetközi hely­zet és a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter elő­erjesztése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta az állami szektor iparon és épí­tőiparon kívüli ágazataiban az ipari és kivitelező építőipari tevékenységet végző munká­sok és közvetlen termelésirá­nyítók, továbbá az ipar és a kivitelező építőipar állami szektorában dolgozó kisegítő alkalmazottak bérrendezésére vonatkozó javaslatokat. A Mi­nisztertanács úgy határozott, hogy a béremelésekre április 1-i hatállyal kerüljön sor. A munkaügyi és a művelődés- ügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács ha­tározatot hozott a színházak és a színház jellegű' zenei in­tézmények dolgozóinak bér­rendezésére is. A kormány felkérte a SZOT főtitkárságát, hogy a szakszervezeti szervek nyújtsanak hatékony segítsé­get az intézkedések végrehaj­tásához. Az igazságügyminiszter elő­terjesztése alapján a kormány megtárgyalta a családjogi tör­vény módosításáról szóló ter­vezetet, és úgy határozott, hogy azt törvényjavaslatként az országgyűlés elé terjeszti. Az egészségügyi miniszter javaslatot tett a család- és nő­védelmi tanácsadó hálózat or­szágos kialakítására. A kor­mány az előterjesztést elfo­gadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az egészségügyi, va­lamiint a művelődésügyi mi­niszternek a népesedéspolitikai határozatból következő okta­tási és nevelési feladatokról szóló előterjesztését. A kor­mány úgy határozott, hogy az oktatást a kidolgozott irányel­vek alapján — kísérletképpen az iskolák egy részében — már az ősztől meg kell kezde­ni és az 1975—76-os tanévben a felsőoktatási intézmények­ben is meg kell szervezni. Emellett az érintett állami és társadalmi szervek bevoná­sával a családi életre neve­lést az oktatási intézmények keretein túl is kiterjesztik. A Minisztertanács megtár­gyalta a munkaügyi miniszter jelentését a családpolitika és családvédelem, valamint a több gyermekes családok szo­ciális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy az utóbbi éVekben, elsősorban a népese­déspolitikai határozat nyomán, jelentős intézkedések történ­tek, amelyek kedvezően befo­lyásolják a családok életét, összehangolt, a családok sa­játosságait mérlegelő család- politikai tevékenységre, a csa­ládok, különösen a sokgyer­mekes családok helyzetének további javítására van szük­ség. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te és az abban foglalt követ­keztetéseket a további tevé­kenység alapjául elfogadta. Utasította a munkaügyi mi­niszter}:, hogy 1975. elejére a feladatok megoldására prog­Döntés 97 millió torint felhasználásáról rarnot dolgozzon ki és nyújt-, son be a Minisztertanácshoz. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Ifjúságpo­litikai és Oktatási Tanács je­lentését az ifjúsági törvény végrehajtásáról, valamint az ötödik ötéves tervben megva­lósítandó ifjúságpoütikai fel­adatokra vonatkozó javaslatát. A jelentés megállapítja, hogy mind a központi, mind a helyi intézkedések jól szolgálták az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítását, amelyek nyo­mán javultak a fiatalok élet- körülményei. Továbbra is biz­tosítani kell a fiatalok meg­felelő arányban történő la­káshoz juttatását, elő kell se­gíteni a családalapítás, pálya­kezdés, továbbtanulás, a tö­meges testedzés, a lakóterüle­ti szabadidő-eltöltés feltételed­nek javítását A kormány a jelentést tudomásul vette. Fel­hívta a miniszterek és az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit a fővárosi és a megyei tanácsok elnökeit, hogy foko­zott ellenőrzéssel segítsék az ifjúsági törvény előírásainak megtartását. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentést tett a kormánynak az egyete­meken és főiskolákon tanuló házaspárok szociális helyzeté­ről. A jelentés megállapítja, hogy a nappali tagozatokon tanuló házaspárok, bár érde­kükben több intézkedés tör­tént, a társadalombiztosítás, a szociális támogatás, a kollé­giumi elhelyezés és az utazási kedvezmények területén hát­rányos helyzetben vannak. A kormány a jelentést elfogadta és úgy határozott, hogy az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárokra kiterjesz­ti a családi pótlék jogosultsá­gát, továbbá a táppénz, a ter­hességi és a gyermekágyi se­gély kivételével ugyanolyan betegségi-biztosítási szolgálta­tásokra jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgo­zók. Fontos kérdésekben határoz­tak tanácsi testületek csütör­töki üléseiken. Három tanács­ülésen a jövő évi gazdálko­dás tervezetét emelték hatá­rozattá. Tatán, a végrehajtó bizottság előkészítette a jövő hétre tervezett tanácsülést. Oroszlány: Kedvezőbb feltételek A városi tanács végrehajtó bizottsága számot vetett a ta­nácsülés elé, terjesztett beszá­molójában a gazdálkodás múlt évi nehézségeivel. Rámutatott, hogy a vállalati befizetések egy részének elmaradása, né­hány ár váratlan emelkedése, a beruházások terveiben ta­pasztalt pontatlanságok nehe­zítették meg a feladatok el­végzését az elmúlt 3 eszten­dőben. Az előkészületekből arra lehet következtetni, hogy 1974- ben kedvezőbb körülmények között gazdálkodhat a tanács. Sikerül méltó keretek között megünnepelni a várossá nyil­vánítás 20. évfordulóját. A ta­nács biztosan számíthat mint­egy 83 millió forint bevételre és a tervezett 150 ezer forint­nyi társadalmi munkára. Isko­labővítés, óvodai helyek 'éte- sítése, utak, járdák építése és javítása szerepel a feladatok között. Mindezeknél lényege­sebb, hogy csupán hetek kér­dése a művelődési ház építé­sének befejezése. A tanács elfogadta az álla­mi oktatás felülvizsgálatáról szóló programot, a lakóbizott­ság okról, a köztisztaságról szóló rendeleteket és a városi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervét. Tata: Engedély nélküli építkezések A tatai Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága határozott lé­pések megtételére utasította a szakigazgatást. A város terü­letén 541 engedély nélküli, il­letve az engedélytől lényege­sen eltérő építkezés miatt kell felelősségre vonni a tulajdono­sokat. Ebből legtöbb a város II. körzetében található. Az eddig kiszabott bírságok ősz- szege meghaladja a 300 ezer forintot. A fentmaradási en­gedélyek illetéke 84 ezer fo­rint. Folytatják az engedély nélkül építkezők felderítését. A szabálysértők ellen a törvény­ben foglaltak szerint járnak el. Acs: Saját erőből A végrehajtó bizottság a többi között beszámolt a ta­nácsnak arról, hogy a válasz­táskor megnyilvánult demok­ratizmus az intézkedések ön­állóságában jut kifejezésre. A tanácstagok választóik állás­pontjának ismeretében foglal­nak állást a testületi üléseken. A tanácstagi beszámolókon mintegy 100C en vettek részt és több, mint 150-en mondták el véleményüket. A nagyközségi tanács mint­egy 7 és fél millió forinttal gazdálkodhatott ebben az esz­tendőben. A fejlesztési felada­tokat saját erejéből, állami támogatás nélkül oldja meg. Elkészül a nagyközség rende­zési terve. Ennek költségeihez a megyei tanács 160 ezer fo­rinttal járul hozzá. Járdát építenek az Esze Tamás, az Újvilág, a Proletár, a Bartók, a Klapka, a Bem utcában és a Vasútsoron. Rendbehozzák a község kül- és belterületi út­jait. Telkeket mérnek ki az Antal utcában. A tanács az említett és egyéb feladatok megoldásához számít a 900 ezer forintra tervezett társa­dalmi munkára. Nagyigmánd: Növekszik a lakosság hozzájárulása Nagyigmánd köáös tanácsú nagyközségének tanácsa jóvá­hagyta a végrehajtó bizottság javaslatát. Ebben az évben mintegy 5 millió 800 ezer fo­rinttal gazdálkodhatnak. Nagy figyelmet kívánnak fordítani a társadalmi munkára. A múlt évben egymillió forintot meg­haladó értékű munkát végzett a lakosság. Az idei terv azon­ban csak 350 ezer forint. Bi­zonyára lehetőség nyílik a túl­teljesítésre. A tanács számíthat a lakosság fokozott hozzájáru­lására. Ezért határozott úgy, hogy egységesen 250 forint le­gyen a fejlesztési hozzájárulás. Eddig csak Kisigmándon fi­zették ezt az összeget. Csépen, 100, Nagyi gmándon pedig 200 forint volt a hozzájárulás. A Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a bel­kereskedelmi miniszter, to-: vábbá az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének a burgo­nya-, zöldség- és gyümölcster­melés, -ellátás és áralakulás problémáiról szóló együttás előterjesztését. Az ellátás ja­vítása és az árszínvonal emel­kedésének mérséklése össz­pontosított erőfeszítéseket igé-' nyel. A Minisztertanács úgy határozott, hogy ennek érde­kében fokozottan törekedni kell a friss fogyasztású zöld­ségtermelés fejlesztésére, a termelés gépesítésére. A nö­vényházak és 'óliatelepek lé­tesítéséhez a szövetkezetek — meghatározott feltételek mel­lett — 70, illetve 50, a háztá­ji gazdaságok fóliaházak épí­téséhez 30 százalékos támoga­tást kaphatnak. Azok a ter­melőszövetkezeti tagok, akik a háztáji gazdaságukban termelt zöldséget a szervezett kereske­delem, vagy a közös gazda­ság útján értékesítik, nyug­díjnap jóváírásban részesül­nek. Intézkedéseket tesznek a zöldség-, gyümölcskereske-' delem megerősítésére, szerye- zettségének, kultúráltságának növelésére. A munkaügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé az NDK-ból érkező fiatalok magyar válla­latoknál történő foglalkoztatá­sára. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom