Dolgozók Lapja, 1974. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

1914. február 27. szerda DOLGOZÓK LAPJA Magyar—román járműipari együttműködés A magyar—román árucsere- forgalom fejlődésén belül év­ről évre bővül a két ország járműipari cikkeinek kölcsö­nös szállítása. Az idén a MO­GÜRT kereskedelmi vállalat forgalma romániai partneré­vel a két évvel ezelőtti forga­lomhoz képest négyszeresére emelkedik. A magyar autóbuszok jól is­mertek Romániában, ahol már több, mint 450 Ikarus autóbusz közlekedik. Az autóbuszok za­vartalan üzemeltetéséről szer­vezett vevőszolgálat gondosko­dik. Romániából a MOGÜRT el­sősorban háromtonnás teher­gépkocsikat, terepjáró gépko­csikat, és a Francia Renault- licenc alapján gyártott Dacia személygépkocsikat importál. Az 1973—75. évekre szóló szállítási megállapodásnak megfelelően a MOGÜRT e há­rom év alatt 11 millió rubelért szállít, elsősorban Rába-Man motorokat. Iparunk már a múlt évben megkezdte ezek export­ját Romániába. A román fii vezetőfülkéket, adagoló szi­vattyúkat, dugattyúgyűrűket fog szállítani a Magyar Vagon és Gépgyár részére. Az első példányokat ezekben a hetek­ben veszik át, és ellenőrzik a hazai szakemberek. Egyébként a román járműgyártás bővülé­sével egyre nagyobb az igény a nagyteljesítményű magyar Diesel-motorok iránt is, így a közelmúltban a két fél 8 millió rubel értékű szerződést írt alá, 1860 darab magyar Diesel-mo­tor szállításáról. Tettekre váltották a határozatot Lövészverseny — csak nőknek! A nemzetközi nőnap alkal­mával és tiszteletére lövész- verseríyt szerveznek az orosz­lányi MHSZ-klubokban. A légpuskával lefolytatandó ver­senyen egy-egy klubból egy csapat vehet részt, három fős létszámmal. A versenyen csak «ők vehetnek részt. Az ötle- . tes kezdeményezés iránt nagy "az érdeklődés, ami a verseny­re benevezett csapatok vi­szonylag nagy számában már­is kifejezésre jut. Alacsony, dinamikus ember Zakariás Dénes, a MOFÉM esztergomi gyáregységének párttitkára, a 34 tagú kom­munista kollektíva vezetője. Nevetve meséli, hogy nemré­giben volt az osztálytalálko­zójuk, összejöttek régi idők-ol emlékezni az egykori iskola­társak. Öt olyan fiú mellé ül­tették, akiből pap lett időköz­ben. — Na, és? Volt vita egymás közt? — Á, dehogy! Én tudón, hogy nekem nem a papokat kell meggyőznöm, ő meg vi­lágosan látja, hogy számára egy párttitkár a legrosszabb alany... Komolyra fordítjuk a szót és Zakariás Dénes nem ki= büszkeséggel jelenti ki: — Tavaly olyan évünk volt, amire azt mondhatom, beérett a jó munka gyümölcse. Ko­rábban évekig nem tudtuk Tel­jesíteni a tervet, égett a "ié- gyenpír az arcunkon. A műit esztendő aztán beszaladt. Most így akarjuk folytatni, nem pihenünk meg a babérokon. Jó a hangulat, jó ritmusban vagyunk, ráverünk a munká­ra. Tudjuk, hogy milyen kín­keservesen lehet kijutni a kátyúból, nem szeretnénk még egyszer belekerülni. A mintegy 35o főnyi gyári kollektíva 111,7 millió forint értéket termelt és ezzel 101,9 százalékra teljesítette a ter­vet. S mivel szinte nélkülöz­hetetlen lakásszerelvényeket állítanak elő, munkájuk ered­ményessége a népgazdaság egészét is rendkívül kedve­zően érintette. S ebben az esetben nem a volumen az érdekes, habár az sem elha­nyagolható, hanem a fürdő­szobai csaptelepek és egyéb rézből készülő lakás szerelvé­nyek valóban nélkülözhetet­len volta. — összeszedtük magunkat a pártszervezetben és azt Lánckötény és lánckesztyű a húsiparban A munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatairól tanácskozott az EDOSZ elnöksége foganasítottak különböző szintű szabálysértési eljárást a rendelkezéseket mellőző, vagy megszegő gazdasági vezetőkkel szemben. Kedden a szakszervezet Gorkij-fasori székházában ülést tartott az ÉDOSZ elnök­sége; a munkavédelmi ellen­őrzések tapasztalatait vitatták meg. A szakszervezet az el­múlt évben a balesetek szem­pontjából legkritikusabb ipar­ágakban növelte a helyszíni ellenőrzések számát. Egy-egy üzemben többször is felmérték, hogyan alakul a munka biz­tonsága. A munkavédelmi fel­ügyelők és társadalmi aktí­vák bevonásával 120 helyszí­ni szemlére került sor, ezek döntő többségében nem talál­tak kifogásolni valót, egyes esetekben azonban a vizsgá­lat hiányosságokat tárt fel: 1973-ban az ÉDOSZ 53 esetben kötelezett különböző vállala­tokat munkavédelmi hiányos­ságok megszüntetésére. Köz­vetlen baleseti veszély miatt 11 ízben állítattak le gépeket, berendezéseket. Tíz esetben Az ÉDOSZ a vizsgálatok nyomán új munkavédelmi fel­szerelések gyártására tett ja­vaslatot. Már sorozatban állít­ják elő a SZOT munkavédelmi tudományos kutató intézeté­ben kidolgozott húsipari lánc­kötényt, amely az üzemi bal­esetektől védi meg a dolgozó­kat. Láncszemekből összeállí­tott védőkesztyűt is gyártanak, egyelőre azonban nem elegen­dő mennyiségben, ezért az ÉDOSZ és az illetékes állatfor­galmi és húsipari tröszt két új láncszövő gép beszerzésére tett intézkedést A szakszervezet fölkérésére tovább folytatják a védőeszközök és védőfelsze­relések kialakítására megkez­dett kutatómunkát. Hilamilag ékesítik a töWMinptlant A kisbéri tanács vb határozata Törvény szabályozza — mint ismert — az állampolgárok bir­tokában tartható ingatlanok számát. Kisbér nagyközség ta­nácsának végrehajtó bizottsá­ga keddi ülésén értékelte a rendelet végrehajtását. Megállapította, hogy a szak- igazgatás következetesen al­kalmazta a törvényes előírást. Nyilvántartásba vett 254 be­jelentést. Két esetben szabály­sértési eljárást indított és pénzbüntetést szabott ki a be­jelentés elmulasztása miatt Teljesen, pontos nyilvántartást rs^k az év vége után állíthat össze a szakigazgatás. Az év végéig ugyanis elvégzi a föld­hivatal a terület birtokrende­zését. A végrehajtó bizottság el­fogadta a szakigazgatási szerv javaslatát. Elrendelte 7 ingat­lan állami értékesítését. A nagyközségi tanács vég­rehajtó bizottsága ezenkívül foglalkozott Kisbér és Vidéké Építőipari Szövetkezet dolgo­zóinak egészségügyi, szociális és munkaügyi helyzetével. A vb az előtér j esz tett tájékozta­tót tudomásul vette.' mondtuk, hogy ha törik, ha szakad, de változtatunk a helyzeten — érzékelteti a ma­kacs elszánást Zakariás Dé­nes. — A kiindulási alap a Központi Bizottság 1971. de­cember 1-i határozata volt, amely a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsí­tését célzó teendőket össze­gezi. Nos, ha úgy tetszik, ezt a határozatot váltottuk at tettekre. Tárgyaltunk, vitáz­tunk, verekedtünk — a szó át­vitt értelmében — és nem fe­ledkeztünk meg arról, hogy emellett a határozat mellett más fontos határozatokat is folyamatosan végrehajtsunk. A nőpolitikái párthatároza­tokra gondolok elsősorban. . Háromszázötven dolgozó a gyáregységben, 34 kommunis­ta a pártszervezetben. Lehet­séges, hogy az ő munkájuk, makacsságuk, megfeszített akaratuk sugárzott át a töb­biekre? Lehetséges. Persze, a terv teljesítésében a gyáregy­ség minden egyes dolgozójá­nak szorgalma, verejtéke ben­ne van. S a vezetők, például Kovács Károly gyáregységve­zető, vagy Bartl József, a szakszervezeti bizottság titká­ra, ha egyáltalán jogos a meg­különböztetés, hatványozott erőfeszítéssel irányította, szer­vezte a dolgozók tevékenysé­gét, azonos célra összpontosí­totta a kollektív akaratot és cselekvést. — Mennyi is volt pontosan az eredeti terv? — fordul Bartl Józsefhez a párttitkár. — Hogy mennyi? Száznyolc- millió. A túlteljesítés aránya már ismert... Néha furcsa dolgokat pro­dukál az élet. A korábbi évek­ben ebben a viszonylag kis gyárban minden beszélgetés azzal kezdődött, vagy végző­dött, hogy hány év múlva szá­molják fel őket, mert ugye­bár. a Duna-szig'eten nem ma­radhatnak. Régi beidegzödött reflex, most is várom, hogy mikor esik szó a gyáregység felszámolásáról. S kicsit csa­lódott is vagyok, hogy elmarad ez a rokonszenves „siránko­zás”. Végül magam kérdezek rá a témára. S csodák csodá­ja, mintha ezek az emberek nem is hallottak volna róla! — Hagyjuk ezt a felszámo­lást, jó? — int le Zakariás Dénes. — Inkább arról be­széljünk, hogy mennyit ter­melünk majd 1980-ban! — Nos, mennyi lesz akkor a terv? Talán már most meg tudják mpndani? — Meg bizony! — állítja Elérjük majd a 180 milliós termelési értéket. S ennek a rendkívül rokon­szenves optimizmusnak csak örülni tud az ember. (dkl) Baráti találkozó A Komárom megyei Tanács apparátusában több munkás­őr is dolgozik. Hivatali teen­dőik mellett munkásőri fel­adataikat is odaadással végzik. A megyei tanács vezetői és pártbizottsága figyelemmel kí­sérik és támogatják a munkás­őröket feladataik ellátásában s gondjaik megoldásában. A tanács vezetői, part- és szak- szervezeti bizottsága baráti ta­lálkozóra hívta meg az appa­rátus munikásöreit. Dr. Kerék József az MSZMP Komárom megyei bizottságának osztály- vezetője is részt vett a találko­zón. Kiss István megyei tanács­elnök méltatta a munkásőrök becsületes helytállását: „Mun­kásőreink magatartása, a fog­lalkozásokon, a harcgyakorla­tok megoldásában való rész­vételük és őrszolgálati te­vékenységük kifogástalan. Hivatali munkájukkal hoz­zájárulnak a tanácstörvény eredményes végrehajtásához, az állampolgárok ügyeinek szakszerű és gyors intézéséhez. Munkásőreinikre mindig lehet számítani, a társadalom, a köz ügyét odaadóan szolgálják.” Befejezésül a megyei tanács elnöke jutalmakat adott át a kiemelkedően jó munkát vég­zett munkásőröknek. Szikora Henrik a munkás- őrök nevében köszönetét fejez­te ki az elismerésért, s han­goztatta: „A megyei tanács elnökével. elnökhelyettesei­vel, a vb-titkárával, a párt- és szakszervezeti bizottság ve­zetőivel történt találkozás, a részükről kifejezésre jutott er­kölcsi és anyagi elismerés olyan új kezdeményezés, amely újabb lendületet ad munkánkhoz.” A találkozó jó hangulatú, baráti beszélgetéssel ért véget. Munkában a negyei fuss egészségügyi bizottsága Számba vette a beruházásokat, a felújításokat Párbeszéd az építkezések kivitelezői sei A megye IV. ötéves ter­vében jelentős helyen szerepel az egészségügy — állapíthatta meg kedden Tatabányán meg­tartott ülésén a megyei tanács egészségügyi bizottsága. Több, mint 4,5 millió forintért vá­sároltak műszereket az egész­ségügyi intézmények 1972-ben és 1973-ban. Az idei előirány­zat meghaladja a 3 millió fo­rintot. Tatabányán, a KISZ- lakótelepen megépült a 80 gyermek ellátására alkalmas bölcsőde és egy ugyanekkora intézmény a Dózsakertben. Gyermekkörzeti orvosi rende­lő nyílt a Dózsakertben és Ta­tabánya-Újvárosban. Tatán öregek napközi ottho­na létesült. Gépkocsit kapott az oroszlányi és a tatai orvosi ügyelet. Kisbéren új mentőál­lomás épült. Körzeti orvosi rendelők, tanácsadók, orvosla­kások készültek el Nyergesúj­falun, Nagysápon, Ácson, Kis­béren és még sok helységben. A felújítások közül szólni kell a tatabányai megyei kór­ház kazánházának rekonstruk­ciójáról, ami júliusban feje­ződik be. Már működik a me­gyei kórház korszerűsített röntgenosztálya. A pervátpusz- tai szociális otthon mosodájá­nak korszerűsítése befejezés előtt áll. Hasonló munka kez­dődött meg a szőnyi kórház­ban. S különösen örvendetes, hogy sikerült jelentős társadal­mi erőket bekapcsolni. A tatai kórház új fűtőberendezése a Nehézipari Minisztériumtól kapott 2 millió forint felhasz­nálásával elkészült. S az eddigi tapasztalatok szerint beváltot­ta a hozzá fűzött reményeket. Ilyen jelentős előrelépések mellett súlyos gondokkal kell megküzdeniük az egészségügy vezetőinek. Mint ismeretes, a múlt esztendőben tűz marta­lékává vált Tatabányán a sík­völgyi gyógyintézet. A bete­geket azonnal el kellett he-i lyezni. A szükségmegoldás to­vább nehezítette a kórházak helyzetét. Az enyhülést csak lépésről lépésre lehet elérni —• kellett megállapítania a bi­zottságnak. A tervbe vett kór­házi pavilonok építése ugyan­is több nehézségbe ütközik. Az esztergomi kórház, pavi­lonja — mint ismeretes — a múlt év júliusában kezdődött, S bízni lehet abban, hogy a ki­tűzött határidőre, 1975-re elké­szül. A kivitelező, a Dorogi Szénbányák építészeti üzeme jól, szervezetten dolgozik. Nem teljesen ez a helyzet a tatabányai 2-es és 3-as számú kórházi pavilonoknál. Ugyan­csak nehézségekkel kell száA molni a két rendelőintézeti építkezésnél. A megyei tanács egészség- ügyi bizottsága meghallgatta a kivitelezők — a KOMÉP és a Tanácsi Építőipari Vállalat — vezetőinek tájékoztatóját. Ösz- szevetette az elhangzottakat a munkálatokat irányító Komá­rom megyei Beruházási Vál­lalat álláspontjával. Bírálta a munka szervezettségét. Rá­mutatott, hogy alaposabb koor­dinációval több nehézséget le ■ lehetett volna küzdeni, illet­ve megelőzni. Bírálat érte a kivitelezőt, á többi között azért is, mert a Tatabányai megyei Kórház udvarán régebben el­készült és hónapok óta műkö­dő 1-es számú kórházi pavilon körül még ma is rendezetlen terep nehezíti a közlekedést. A tanácskozáson elfogadták,- hogy a tatabányai 2-es számú pavilon 1975. decemberében készül el, a 3-as számú pedig az év végén. A tatai szakren­delő átadásának időpontja 1976. augusztus. A tatabányai Il-es számú rendelőintézet bővítésé­nek határidejét később álla­pítják meg. Délutáni csúcsforgalom az újvárosi ABC-boltban. A vá­sárló közönség nagyrészt a második műszakjukat most kezdő háziasszonyokból áll. A bejárati ajtó előtt több srác is nézelődik, s várják az anyuká­kat. Két négy-öt év körüli vir­gonc ifjú — egyik fiú, a másik kislány — a lépcsőn álldogál, majd futnak egyet, és ismét visszatérnek a lépcsőre beszél­getni. Hogy miről folyik a dis­kurzus, azt nem hallom, de lá­tom. hogy a kislány egyszerre csak eltűnik, befut az üzletbe. Pár pillanattal később vissza­jön, kezében nápolyi. Kibont­ja, és rágni kezdi. A fiú nézi. Majd ugyanaz történik, mint az előbb, Most a fiú szalad be az üzletbe.. Ö is nápolyival tér vissza, de nem egyet hoz, ha­nem kettőt. Az egyiket kibont­ja, és majszolni kezdi. A kis­lány közben -végez az övével. A fiú gondolt egyet, és a bal ke­zében lévőt átnyújtja kis part­nerének a következő szavak kíséretében: — Tessék, ezt '-neked hoztam, nekem egy is elég. És most már mindketten boldogan csipegetnek. — halász — Épül az fldria-olajvezeték / Magyarország hazai forrá­sokból és import révén fede­zi olajszükségletét. Hazai olaj- termelésünk körülbelül évi 2 millió tonna, az import pedig mintegy 6 millió tonnát tesz ki. Behozatalunk túlnyomó többségét — kb. évi 5,3 millió tonnát — a Szovjetuniótól vá­sárolt, a Barátság-vezetékeken érkező olaj fedezi, a többit a közel-keleti országokból sze­rezzük be. A közel-keleti Irakkal több évre visszatekintő jó kapcso­latunk van. Az iraki olaj je­lenleg tengeri úton, a jugo­szláv kikötőkbe érkezik, ahon­nan vasúti tartálykocsikban teszi meg a további utat Ma­gyarországra. Ez a szállítási mód nem tar­tozik az olcsó megoldások kö­zé. Éppen ezért — és arra va­ló tekintettel is, hogy hosszú- lejáratú egyezmények bizto­sítják a további folyamatos közel-keleti olajszállításokat — már évekkel ezelőtt számí­tásba vettek egy olajtpweze- ték építését. Csehszlovákia is „betársul” a távvezeték léte­sítésébe, amelynek egyik „vég­állomása” a rijekai kikötő lesz a másik pedig Bratisla­va. A Minisztertanács határo­zata értelmében ez év folya­mán megkezdjük az Adria- olajvezeték építését, amely 1975. végére készül el. Kezdet­ben évi 3 millió tonna kőola­jat fog szállítani' a vezeték, a 80-as évek elején pedig már 10 millió tonna fog érkezni rajta, fele Magyarországnak fele Csehszlovákiának. A 600 milliméter átmérőjű Adria-vezeték a Berzence köz­ség térségében létesítendő ha­talmas tartálytelepre fut be Jugoszláviából. Innen indul ki a több, mint 200 kilométer hosszú magyar szakasz eiső része, amely 20-30 kilométerre elkerülve a Balaton déli part­ját, Százhalombattáig vezet majd. Mintegy félúton, Bedeg- kér község térségében szíva cy- tyúállomást létesítenek a nyo­más fokozására. Berzencén is nagy teljesítményű szivattyú- állomás építésére kerül sor. Százhalombattán ismét tar­tályokba kerül a „fekete arany”, mégpedig két részre osztva: részint a Dunai Kő­olajipari Vállalat tartályaiba, részint abba a két óriás, 20 ezer köbméteres olajtartály­ba, ahonnan a Barátság I. ve­zetéken szállítják tovább a csehszlovák határnál lévő Tupa községig. Közben még Vecsésen létesítenek egy szi­vattyúállomást, valamint áté­pítik a Barátság-vezeték gö­döllői állomását is, hogy a kőolaj a csőrendszeren risz- szafelé is áramolhasson. Az Adria-vezeték magyar szakaszának építése megköze­— Ahol a távvezetck-csövck készülnek lítően 1,8 milliárd forintba ke­rül .Csehszlovákia a maga ré­szének megfizetésén túl, több, mint 20 millió rubeles hitelt nyújt a távvezeték létesítésé­hez, amely összeget csövek, szivattyúk és különleges sze­relvények szállítása formájú­ban bocsát rendelkezésünkre. Az építés-szerelés munkáját magyar vállalatok végzik el, a hazai ipar készíti az olajve­zeték ellenőrző rendszerét, műszerezését, ' automatikájal is. Joggal kérdezheti az olvasó, hogy miért kell megépítenünk az Adrla-vezetéket, ha á Ba­rátság-vezetékeken érkező, es a hazai termelésünkből szár­mazó olajjal is kielégíthet­nénk szükségleteinket. Nos, a kérdésre az előzőekben már részben válasz adtunk, de nem árt még azt is tudni, hogy a világ jelenleg, feltárt kb. 95 milliárd tonnás olaj- tartalékának több, mint a fele a közel-keleti országokban ta­lálható .Ugyanakkor a Közel- Kelet csupán alig több, mint 50 millió tonna olajat hasi­nál fel egy évbe*. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom