Dolgozók Lapja, 1973. július (26. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

VTLAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK* ÖOlWlÖKÚma Tasärxap AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA **^7? lóri XXVI. évf. 152. sz. forint Célok és intézkedések Nemcsak rövidebb és hosz- szabb távra szóló céljainkat helyes — egyre alaposabbá csiszolva elgondolásainkat — újra meg újra megfogalmaz­nunk, hanem a megvalósítás módszereit és eszközeit, al­kalmasságukat is hasznos időről időre ellenőrizni szükség szerint módosítani Ez korántsem a hosszú idő­re érvényes, kipróbált politi­ka megkérdőjelezése, éppen ellenkezőleg, e politika kö­vetkezetesebb megvalósításá­nak feltétele. Országunk gazdasági célki tűzéseivel és a gazdaságpoli­tikai munkáv-al kapcsolatban, ez a megfontolás vezette pár­tunk Központi Bizottságát, amikor múlt év novemberi ülésén intézkedéseket készí tett elő a gazdasági élet párt­ós állami irányításának fej­lesztése, a népgazdasági ter­vek jobb megalapozottsága, a tervező szervek közötti együtt­működés és munkamegosztás javítása, továbbá a tervek végrehajtásának következe­tesebb ellenőrzése érdekében. Közelebbről: szükségessé vált a központi fejlesztési progra­mok és általában a beruhá­zások jobb műszaki-gazdasági előkészítése, a magunk elé tűzött, gyakorlatilag megol­dandó feladatok és a megva­lósításukra rendelkezésre álló anyagi fedezet pontosabb összehangolása, s mindezzel összefüggésben az ár- és ér­téktervezés fejlesztése. Akkor határozta el a Köz­ponti Bizottság, hogy törvény kidolgozását indítványozza a népgazdasági tervezésről, a tervező intézmények, minde­nekelőtt az Országos Tervhi­vatal nagyobb hatáskörének biztosítására. És ugyancsak akkor született a döntés az Állami Tervbizottság létre­hozásáról. A népgazdasági tervezésről szóló törvényt azóta már el­fogadta az országgyűlés, és most, június 27-i ülésén a Központi Bizottság javasolta a Minisztertanácsnak, hogy hozza létre az Állami Terv­bizottságot. A tervezés ala­posabb, korszerűbb alkalma­zásával együtt jár az eddigi­nél is fokozottabb figyelem az ország különböző területei­nek, földrajzi-gazdasági egy­ségeinek gazdasági szükségle­teire. Ezért alakít ki a Köz­ponti Bizottság saját appará­tusában is új, területi gazda­ságfejlesztő osztályt, amely a gazdaságpolitikai osztállyal összhangban és karöltve végzi munkáját.. Az említett intézkedések egyébként olyan időpontban születtek, amikor a népgazda­ság általános fejlődése ör­vendetesen kedvező. A kedvező jelenségek so­rában lényeges, hogy az ipar szerkezetének átalakítása va­lamelyest felgyorsult, hiszen a termelés és a fogyasztás kor­szerűsítésének ez az átalaku­lás elsőrendű feltétele, hason­lóképpen a gazdaságosságnak is legfőbb követelménye — ezért is áll a tervezőmunka előterében. Említésre méltó, hogy az építkezések befejezé­se is gyorsul, — általában a beruházások, kiemelkedő fontosságú programok is, a tervnek megfelelően haladnak és valósulnak meg. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mező- gazdaságban — a sokáig ked­vezőtlen időjárás és a lezaj­lott járvány ellenére — nem rosszak a kilátások, és a la­kosság jövedelmes fogyasztása gyorsabban növekszik a ta­valyinál, akkor minden okunk megvan a bizakodásra. J Eredményes szakasz végén, érdemi tárgyalások előtt- Hazaérkezett a magyar küldöttség — Szombaton délután befeje­ződött azoknak a delegációk­nak elutazása Bécsből, ame­lyek részt vettek az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését szolgáló tárgya­lások előkészítő konzultáció­ján. Mint ismeretes, ezek a tárgyalások január 31-én kez­dődtek és június 28-án feje­ződtek be. Részt vett a kon­zultáció munkájában a Ma­gyar Népköztársaság küldött­sége is, amely szombaton dél­után visszautazott Buda­pestre. A sajtóközpont is bezárta kapuit és majd csak október utolsó napjaiban fogadja is­mét az újságírókat, amikor megkezdődnek az érdemi tár­gyalások. Volt idő, amikor az előzetes konzultációról tudósí­tók száma meghaladta a há­romszázat. Az előzetes konzultáció be­fejezése alkalmat adott arra, hogy a nemzetközi sajtó kép­viselői az eltelt öthónapos munkát értékeljék és kom­mentálják. A tudósítók je­lentéseiből egyöntetűen meg­állapítható, hogy általában eredményes munkaszakasznak tekintik az előzetes konzultá­ciót: a delegációk lerakták az érdemi tanácskozások alapja­it. A konzultációkon az egyen­lő biztonság elve jutott ér­vényre, ami azt jelenti: olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek egyik fél biztonságá­ban sem okoznak kárt. Ami a bécsi munka folyta­tását illeti — állapították meg a konferenciához közel­álló körökben — annak útjai jó alapokat kaptak. A kül­döttségek most jelentést tesz­nek kormányuknak, kimun­kálják álláspontjaikat, ame­lyeket az érdemi munkánál, mindenekelőtt a napirend végleges kialakításánál kí­vánnak képviselni. Bécsben ugyanis az előkészítő szakasz­ban nem állapították meg véglegesen az október 30-án kezdődő érdemi tanácskozás napirendjét, csak főbb irány­vonalát határozták meg. Még nem eldöntött, hogy ez a fó. rum milyen szintű lesz, ple­náris üléseket tart-e, illetve hogy munkaszervezete szá' mára bizottságokat, vagy munkacsoportokat hoz-e létre. A küldöttségek úgy vettek egymástól búcsút, hogy ok­tóber 30-án „tárgyalásokat kezdenek a fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről Közép-Euró- pában”. A korábbi döntés alapján továbbra is 17 euró­pai ország, továbbá az Egye­sült Államok és Kanada vesz részt a munkában. Mint is­meretes, a május 14-i plená­ris ülés határozata alapján 11 állam teljes, azaz döntési jog­gal, míg nyolc ország — köz­tük a Magyar Népköztársa­ság — különleges tanácsko­zási joggal rendelkezik. Lé­nyeges, hogy a teljes joggal felruházott országok csak egyhangú döntéseket hozhat­nak. A Carmen — Tatán Az operairodalom egyik legnépszerűbb darabját, Bi­zet: Carmenjét mutatta be pénteken este a debreceni Csokonai Színház társulata a tatai szabadtéri színpadon. Talán nincs is Magyaror­szágon — Európában — olyan valamelyest is zenét kedvelő könnyűzenei és jazz-együtte» is játssza ezt a mindenki szá­mára könnyen érthető muzsi­kát. Kedves színfoltja volt a ta­tai előadásnak, hogy az L felvonás végén, a tatai I. sz. Fazekas utcai iskola kamara­kórusának tagjai is szerepei­ember. aki ennek az operá­nak legalább egy betétszámát nem ismerné, és nem tudná dúdolni a szereplőkkel együtt ezt a fülbemászó muzsikát. Az opera népszerűsége, is­mertsége, mondhatjuk azt is, már az operettek népszerűsé­gével egyenlő, és zenéje — sláger. A Carment szinte a világ minden táján műsoraikra tűzték már az operaszínpa­dok, készítettek belőle több filmváltozatot, klasszikus és modem feldolgozásban. Több balettváltozatot is csináltak a történetből és nem egy tek. A Baranyi József kar­nagy által betanított gyer­mekkarra írt katonadalt igen kedvesen énekelték, játszották a színpadon. Langmár András díszletei ezúttal kitűnő, mutatós, „sza­badtéri” díszletek voltak, a felvonások közötti szünetek 15 percnél nem voltak hosz- szabbak. Az előadást Kertész Gyula pezsgő ritmusban ren­dezte, a Szabó László által vezényelt debreceni MÁV Filharmonikus zenekar meg­szokottan, magas színvonalon kísérte a kitűnő előadást. Tájékoztató A forint kiviteli és behozatali szabályairól Az utóbbi időben több kül­földre utazó fordult a pénz­ügyi szervekhez azzal a kérés­sel, hogy adjanak tájékoztatást a forint kivitelére vonatkozó szabályokról és a KGST-orszá- gokban való beváltás lehető­ségéről. Ezzel kapcsolatban az illetékes pénzügyi szervek az alábbiakat közölték: Személyenkint összesen leg­feljebb 400 forint, a határszéli forgalomban pedig 50 forintot szabad kivinni Magyarország­ról, vagy behozni az országba. A határszéli forgalomban ki­vitt, vagy behozott belföldi pénz együttes értéke szemé­lyenként egy hónap alatt a 200 forintot nem haladhatja meg. Száz forintnál nagyobb címle­tű belföldi pénz nem vihető ki, és nem hozható be. A kivihető forintösszeg azt a célt szolgálja, hogy visszaté­réskor a Magyarországon fel­merülő, költségeket fedezni le­hessen. A vámokmányokon nem kötelező, s nem is szüksé­ges feltüntetni a fent emlí­tett forintösszeg kivitelét, illet­ve behozatalát. A KGST-országok központi bankjai között létrejött meg­állapodás alapján ez az összeg kinntartózkodáskor beváltha­tó az illető ország pénznemére, (pl. Szovjetunióban rubelre, Lengyelországban zloty-ra, stb). Csehszlovákiában a jelen­leg ott érvényes rendelkezések szerint 130 forintot lehet koro­nára átváltani. A bankok a beváltáskor megkívánhatják a magyar vámokmányok bemu­tatását. Külön fel kell hívni a fi­gyelmet arra, hogy az érvé­nyes rendelkezések szerint a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyam­tól eltérő árfolyamon nem sza­bad forintot külföldi fizető- eszközre átváltani. A választók javasolták — a tanács megvalósítja Intézkedések Nyergesújfalun Nyergesújfalu nagyközség tsrácsénak végrehajtó bizott­sága számba vette a válasz­táskor elhangzott javaslatok, bejelentések sorsát. A 121 közérdekű bejelentés vég­eredményben 43 problémát ölelt fel. örvendetes, hogy a tanács már eddig több kívánságot teljesített. Megoldódott pél­dául a háztartási gáz árusí­tása a Viscosa-telepen. A nyitva tartási időt a lakosság kívánságainak megfelelően állapítják meg. Megjavították a temető kerítését. Megépült a csapadékvizet elvezető árok a Jókai utcában. A lakosság által megjelölt helyekre ki­tűzték a szemét lerakását til­tó táblákat. A parkoló he­lyekre szemétgyűjtőket állí­tottak. A Tó utca végét ki­takarították. Néhány kívánság megvaló­sítására megtették a szüksé­ges intézkedéseket. Üj köz­kút kerül például a Csokonai utcába. A rossz közkutak megjavítását megrendelték. Közölték a 15-ös választási kerület lakosságával, s kér­ték, hogy társadalmi munká­val ők is járuljanak hozzá. Tűzcsapokat rendeltek a Ró­zsa Ferenc utca részére. „A hiányolt porolóállványokat felállította a városgazdálko­dási vállalat a Frankel Leó utcában. Több javaslatot társadalmi munkával lehet megvalósíta­ni. A támogatás a fejlesztési alap pénzügyi eszközeit egé­szíti ki. így lehet megépíteni a csapadékvizet elvezető ár­kot a Kisáruház — a Kossuth utca és a Bajóti út közötti területen, valamint az Üjtelep néhány utcájában. A tanács erőfeszítései ked­vező visszhangra találtak a lakosság körében. Ennek tu­lajdonítható például, hogy játszóterek építésére, parko­sításra többen ajánlottak fel társadalmi munkát. A vas­műszaki bolt mögötti terüle­tet is így hozzák rendbe. A kiadásokat a tanács költség- vetéséből fedezi. Hasonló fel­ajánlások hangzottak el az I-es iskola sport-udvarának kialakítására, a Diófa vendég­lő melletti vízelvezető ároS kiásására. A későbbiekben mérnek ki mintegy 70 házhelyet a köz­ségben. A Felszabadulás té­ren, a Kisáruház mögött, a tömegszervezeti székház előtt, csak a következő • években, épülhet meg az út. Ezt a- munkát ugyanis összhangba kell hozni a Tó utcai gyalog­járó létesítésével. Fejlesztési alap, illetve, költségvetés ter­hére hozzák rendbe a Luka Honvéd ligeti hidat. Néhány , javaslat megoldá­sához .nincs elegendő ereje a; nagyközségnek. Ezek közül említjük meg a csatornázást, az iskolai tanterem és torna­terem, a víztorony építését, az intézményes szemétszállítást, a Bajót patak rendezését. A problémák nem kerülnek le a napirendről, s amint helyben, vagy a megyében elegendő anyagi erőt sikerül felszaba­dítani, úgy az ilyen feladatok is a megoldottak közé kerül­hetnek. Vágják a lucernát Vágják a lucernát a Környei Ál­lami Gazdaság tarjáni területében. A Gerecse lankáin az utóbbi napok csapadékos időjárása rendbehozta m értékes takarmányt. Vadásztársaságok küldöttközgyűlése Szombaton délelőtt Tatabá­nyán, az SZMT-székházban rendezte meg éves küldött- közgyűlését a megye területén működő vadásztársaságok ré­szére a Magyar Vadászok Or­szágos Szövetségének Komá­rom megyei intéző bizottsága. Téma az aktuális vadgaz­dálkodási feladatok megvita­tása volt, és az egyesületi élet­tel kapcsolatos gyakorlati kér­dések megvitatása. Az utóbbi évek vadgazdál­kodását bemutató tájékozta­tóból kitűnt, hogy megyénk eredményei apróvadból min­den tekintetben kielégítőek. Az elmúlt három év alatt mintegy 20 000 mesterségesen keltetett fácánnal szaporodott az állo­mány. Jelentős a szaporodás nagy­vadban is. A szarvasállomány darabszáma mintegy 700-al több, a tízéves távlati tervben meghatározott meny- nyiságnél. A váratlan „túltel­jesítés” oka, hogy_ a vadász­társaságok egy részének be­csült adatai túlzottak, messze felülmúlják a tényleges állo­mányt. Hasonló túlértékelés történt az őzállomány számba­vételénél is. Ezek miatt az in­téző bizottság elmarasztalta a vadásztársaságokat. A küldöttgyűlésen egy ör­vendetes hír. bejelentésére is sor került. Kétvagonos hűtő­kamrát kap a megye — amely Tatabányán, a MÉK-kirendelt- ség területén épül — a kilőtt vadak tárolására, hogy ne kelljen azokat Budapestre, il­letve Győrbe szállítani a me­gyei vadászoknak. A gyűlésen hangot kapott az a szándéle: az eddigieknél jobb kapcsolatot kell kialakítani a mezőgazdasági üzemek és a vadásztársaságok között. Ez a feltétele annak, hogy a va­dásztársaságok rentábilisán és az általános gazdaságpolitikai irányelveknek megfelelően működhessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom