Dolgozók Lapja, 1973. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-22 / 94. szám

( ♦ OTTHONUNK ♦ | A munkára nevelésről Sokféle vélemény kereszttü­zét kell kiállnia életünk fő al­kotó elemének, a munkának, a munkáról a munkához való viszonyról általában sok szó esik. Így helyes ez, hiszen a munka helyes értelmezésén az ember boldogulása, sőt bol­dogsága is múlhat. Az ifjúság munkáranevelésében éppen ezért a családnak, s a társada­lom egészének réndkxvül nagy a felelősége. Napjainkban a családok többségében mindkét szülő dolgozik, természetes hát, hogy. elsősorban otthon sze­rez sokféle információt a gyerek a munkáról, a munka­helyről és annak légköréről. Az édesanyák, édesapák véle­ménye döntően hat a gyer­mekre, állásfoglalásuk mesz- szemenően befolyásolja a fia­talt. A törekvő, munkaszerető szülők fia-lánya általában ma­géval viszi az életbe is a jó példát. Azok a gyerekek tö- rekvöek, amDiciózusak és szin­te minden esetben igyekeznek a tanulásban jeleskedni, akik­nek a szülei a munkájukban örömet találnak, feladataikat kiegyensúlyozottan és eredmé­nyesen végzik, s ezért élvezik munkahelyük és munkatársa­ik megbecsülését is. A dolog- talan életet magasztaló, sem­mittevő felnőtt, az „úgy áll­junk a munkához, hogy más is hozzáférjen” olcsó „nézetének hangoztatja, rossz példát mu­tat gyermekének, akinek egy életre a lustaság, a hányaveti- ség-, a felelőtlenség lesz az utitársa. . A szülői féltés, a „széltől is óvó”. túlzó kímélet is tönkre­teheti a gyermeket, mert eset­leg.. ingyenélővé lesz, mert a másik ember munkájának és áldozatvállalásának lelkiisme- rétfurdalás nélküli elfogadásá­hoz, sót kihasználásához szok­tat. Nem. születik mindenki dol­gos, szorgalmas, igyekvő _em- ^ kérnék, a környezete hatásá­vá azonban azzá válhat. Ehhez viszont a munkát nem minit kényszerűséget, hanem mint örömforrást Kell megismernie. Már gyerekkorában azt kell tapasztalnia, hogy az emberek anyagi és kulturális felemel­kedésének egyedüli alapja ma­ga a munka. A felnőttek ily módon a munkára nevelést saját példájukkal, jó vagy rossz értelemben egyaránt — akaratlanul is megvalósítják. A munka a nevelés legjobb eszköze is. Visszahat-a fiatal­ra formálja a jellemét, kibon­takoztatja és gazdagítja a sze­mélyiségét. Fontos feltétele az egészséges testi fejlődésnek, mert olyan elsődleges fizioló­giai szükségletet elégít ki, mint a mozgásigény. Munka­végzés közben gyarapszik a a gyermek ismeretanyaga, bő­vül tapasztatatrendszere. A munka azonban nemcsak új és nélkülözhetetlen, ismere­teket ad, de fejleszti az érzel­meket és fantáziát is. Munka közben a gyermekek megisme­rik önmagukat, társaikat eré­nyeit és gyengéit is, ami által tökéletesedik megfigyelőké­pességük, s ez elősegíti önmű­velésüket. E sok minden között mégis legfontosabb a munkához való tudatos és aktív viszony kiala­kítása. A munkaszeretet az emíier legszebb tulajdonságai közé tartozik, az anyaságon túl alig van szebb látvány, mint a munkájában elmerülő, az azzal teljes szívvel azono­suló ember látványa. Mire a felnőtt kor küszöbéhez érke­zik, sok mindenre meg kell ta­nítanunk gyermekünket, ha boldognak akarjuk látni-tudni. A sok egyéb között azonban érdemének megfelelően fontos hely illeti meg a munka tár­sadalmában, emberformáló hatásáért, magát a munkát. Kocsis Éva A térj is lehet „háziasszony” Angliában kísérleteznek az­zal a furcsasággal, hogy a férj a „háziasszony” és a feleség dolgozni jár. Íme néhány in­díték és magyarázat: a férj „megalapozza politikai pálya­futását”, és amíg ez sikerül, az asszony munkát vállal; gyere­kük sincs. — A férj nehéz fi­zikai munkát végez kis fize­tésért, a feleség ezt az össze­get az irodában sokkal köny- nyebben megkeresi; gyerekük nincs. — A férj kistisztviselő, — az asszony két gyerekük mi­att — csak úgy tudja elvégez­ni a műszaki főiskolát, ha a férj otthon marad. — A férjet munkája akadályozza disszer­tációja elkészítésében, inkább ellátja a háztartást, gondozza kisgyereküket (a pelenkamo­sást kifejezetten szereti) és a feleség a kereső. — Vélemé­nyünk általában az, hogy kez­deményezésük azért nem ter­jed el, mert „az emberek ra­gaszkodnak a konvenciókhoz”. Meggondolta... Néhány nappal a tervezett esküvő előtt füstbe ment a 74 éves Michele Foldera és a 84 esztendős Teresa Carmesi pa­lermói lakosok házasságának terve. A völegényjelölt csaló­dástól keserű hangon nyilat­kozta: „Nem elég, hogy megtagad­ta tőlem kedvességét a házas­ság előtt, de most az is kide­rült, hogy előző vőlegénye — úgy 50 évvel ezelőtt ugyanazt kérte tőle, és ő is pórul járt. Agyamban mégis szörnyű gya­nú motoszkál és beláthatják, hogy így nem lehet leélni egy életet”. A nyolcadik évtizedének de­lén járó féltékeny természetű férfiú most minden bizonnyal új partner után néz. Milyen dísznövényt vessünk kertünkben? Mielőtt a vetéshez fognánk, (Althaeak), a díszparéjok Általában, a palántázva sza­(Amaranthus candatusok), a póríthatq növényekből tavasz­körömvirágok (Calendulák), a szál elég olcsón kaphatunk a különböző színekben • pompa- kertészetekben. Akinek ke- zó szarka lábok (Delphiniu- vés helye van és csak sötétebb mok), a csodatölcsérek (Mira- helyen tudhat palántát nevel- bilisek) stb. De az egynyári vi- ni, célszerűbb, ha ezeket meg- dául jól "elhelyezhetőek a ina- rágok szépen díszlenek az er- vásárolja. Ahol ellenben bő- gastörzsű rózsák közé. Az ala- kély- vagy ablakládákban is. ségesen van hely és a palán­csonyabbak _ például a por- yetés előtt alaposan ássuk tázás összes feltételei — sok c sinrózsa (Portulace grandi- fel a talajt, dolgozzunk be fény, kedvező páratartalom és flóra), a fehér tatárvirág (Ibe- szervestrágyát vagy kompósz- hőmérséklet — biztosíthatók, ris amara) felhasználhatók vi- töt, négyzetméterenként szór- annak érdemes otthon kinevel- rágágyalt szegélyezésére- és junk ki egy dkg. pétisót, majd ni a; kertben szükséges egy­tervezzük meg: hol, milyen virágokban szeretnénk gyö­nyörködni. Igen hálás és mu­tatós növények az egynyári virágok. A magasabb növésűek pél­Tíz perc torna A téli időszak után különö­sen gyakori, hogy ha mérleg­re állunk, egy kis súlygyarapo­dást tapasztalunk. Ne kezd­bokorrózsák közé ültetve.- i- gereblyézzük el simáia..a fa- nyáji palántákat. Így- .talán A.kert kedves színfoltja-:-az 'Jajt. A vefés ,előtt, ha nem „ráég főbb örömünk télik, ben- élértk virágú lángvirágok ‘ (a elég nedves a főid.középes "nük. Phloxok), a mályvarózsák nedvességű a legjobb — on- A -palántanevelésre a ma­-------------------------------------------- tűzzük be és szélcsendesÁldó- t cserépbe vagy szaporító­ben fogjunk hozzá a vetéshez ládába vethetjük. A gyorsabb A sorba vagy szórva vetett kelés érdekében borítsuk le magra, a jo keles erdekeben üveglappal vagy fóliával, s annyl takaró földet huzzunk, vW6w]aik; hogy . lehetőleg hogy ennek vastagsága éléi je egyenieteS iegyen a hőmérsók- a ^szeresét. ■ Helybe Ha sdrdn vetettünk, a kis v ethetjük például a szarkala- k,kep növénvkéket tűzdelnünk bot, a szagos bükkönyt a disz- kell> azaz a növényeket óva- napraforgot, a disababot, a fa- tosan nagyobb sortávolságra tyolkát, búzavirágot, a tatar- ültetjük át. Ha ezt el akarjuk takozva ismételjük, kb. tízszer. 3. Letérdelünk, összesen kezeket mellmagasságban előre nyújt­jünk azonnal önsanyargató juk. Labdát a bal kézbe vesz- fogyókúrába, előbb próbáljuk szűk, s egy félköríves mozdu- meg ellenszerül a rendszeres lattal — miközben a jobb }céz tornát, Az itt leírt gyakorlatok magasba nyúlik — letesszük a kivitelezéséhez készítsünk ma- talpunk mögé. Visszatérünk az gunknak egy rőngylabdát. alaphelyzetbe, ugyancsak íél­1. A labdát — kis terpesz- köríves mozdulat, az ellenkező állásból — magasra emeljük, irányba hajlítsuk a törzsünket, majd lendületes előrehajlás- s felvesszük a jobb kézzel a sál le. öt-hat gyakorlat a jobb labdát. Nyolc-tíz ismétlés eb­kézzel, ugyanennyi a ballal, bői a gyakorlatból is elegendő. Közben a másik kéz a rajzon ^ yégül terpeszállás> fel. látható taitasban követi a nyújtott karokkal. Jobb mozgást. oldalra hajlítsuk a törzset, — 2. Alapállás. Kezeket mell- miközben a jobb térd kissé magasságig lendítjük, ott át- behajlik — s a labdával érint- tesszük a labdát a bal kézbe, padlót. Visszatérünk a majd labujjhegyre állassal hely2etbe, s most egvszerre a kezeket hatra. A / . labdát átveszi a jobb kéz, s a ugyanezt a bal oldal fele is karok felfelé Ívelő lendülettel megismételjük. Tiz-tizenket clőr- Ezt a gyakorlatot is vál- gyakorlat után abbahagyjuk. kát, az őszirózsát. kerülni, akkor ritkábban ves­Tobb egynyári növény, ^ sünk, hogy a palánták erős és mivel erzekenyebb a hidegre — Z5m5k fejlődésűek legyenek. csalk palantaneveléssel sza- Kendszeres szellőztetéssel erő- porithato, mert ha magról sl-bs,ak a palántákat, s amíg vetjük okét, csak nyár vegeie megfeieiöen meg nem erősöd- kelnek ki es- rövid ideig disz- (ek, árnyékoljuk őket. Később lenek majd. lassan hagyjuk el az ámyóko­Palántaneveléssel szaporít- lást, egyúttal mind gyakrab- ható a bojtocska (Angeratum ban és huzamosabb ideig mexicanum), a petúniák, a szellőztessük, hogy megedződ- nyári szegfű, a Begónia sem- nek a palánták és a kb. má- p^rflórens, a paprikavirág jus második felében történő (Salvia), a bársony virág stb. kiültetés után ne károsod ja­A dísztököt legjobb, cserépbe vetni és földlabdástól kiültet­ni, mert igen nehezen viseli el, ha palántázva ültetjük ki. nak, ne essenek vissza a fej­lődésben. Szent-Miklóssy Ferenc Japán biológusok több mint egy évtizede figyelik az egyik kis sziget 60 vörösarcú makaó majmát. Ez már elég nagy csoport ahhoz, hogy „társada­lomnak” becézzék és elég ki­csi ahhoz, hogy minden tagját „személy szerint” ismerjék. A kutatók „rejtett kamerával” dolgoznak, magyarán: úgy fi­gyelik meg r. majmokat, hogy azok erről mit sem tudnak. Okos majmok tak a foga alatt a homoksze- ______ mek. Egyszer csak fogta ma­ilt tehát nem valami japán í?át a. patalehoz szaladt. Gon- Daktari szeretetotthonról van dolták, bizonyára azért, hogy szb /________igyék. De nem ez történt! A M ivel a kutatók nem köbo- kezében lévő gumót belemar- rolhattak állandóan a majmok tóttá a vízbe, aztan csodalkoz- után, „rögzítették” őket: idő- va nézte, majd jóízűen meget- ről időre kiszórtak a tenger- te. És akkor következett a nem part homokjára batátát, a mi várt fordulat. krumplirLKhoz hasonló gumó- Imo visszaszaladt oda, ahol kát. A majmoknak eszük ágá- a batáta gumók . hevertek, ban sem voll addig tovább- mindkét markát teleszedte vándorolni, amíg . ebből a fi- velük és most már felegyene- nom csemegéből tartott, ame- s-edve, kissé ingadozó járással, lyet időnként gabonamagvak de két lábon szaladt a patak­tettek változatossá. hoz batátát mosni. Egy őszi napon történt, hogy Négy évvel később a 60 ma- a kutatók áltál Imónak neve- jóm közül már 15 mosta a gu- zett fiatal nőstény majom dü- mókát. Üjabb öt év múlva hősen köpködni kezdett, már 42. Az új nemzedék éppen ugyanis hiába törölgette a sá- úgy megtanul la ezt a művele- roá gumót, állandóan, ropog- tét az anyáktól, mint a többi Egy nadrág — tib felsőrésszel Változatlanul nagy divat és közkedveltségnek is örvend a nadrág. Mind tavasszal, mind nyáron kellemes, praktikus és csinos viselet. Az erősebb ter- metűek is szívesen hordanak nadrágot, akár fiatalok, akár középkorúak. Viselhetik is nyugodtan, de az erősebb csí­nevezhető, egyszínű jers*f* bői, szövetből, vagy nyomott mintás anyagból is elkészíthe­tő. A felsőrészen és az ujja vé­gén darazsolt, vagy húzott dí­szítés van, amely bőséget is ad. Elöl holpánttal záródik, két zseb, és esetleg még öv is a tartozéka. pőjűek csak kívül kötős blúzt, vagy a csípőt fedő tartozékot viseljenek a nadrág felett. Csak az egészen karcsűak ré­szére való a nadrágba bekö­tött blúz, vagy rövid pulóver, illetve mellény. A tavaszi divatból, olyan felsőrészeket válogattunk az 1-es számú modell nadrágjá­hoz, amelyből mindenki tud választani. Az 1-es modellünk kihajtott nyakú ingblúz, színes kötött mellénnyel. (Ilyen típusú mel­lény készen is kapható, de ma­radék fonalból kézzel is: köt­hető.) A nadrágon két rátett zseb van és elöl cipzárral zá­ródik. 2-es modellünk, divatos tu­nika, vagy akár kabátkának is 3- as rajzunkon egy ingszerfl tunikát mutatunk be, amely egyszínű anyagból éppen, olyan csinos akár mintásból. Jellemző a legombolt gallér és az oldalvarrásnál lévő nyílás. Ez az ing akkor csinos, ha ép­pen takarja a csípőt. 4- es rajzunkon bemutatjuk a divatos kétsoros blézert, amely színes posztóból, poli­észter lenből, vagy jersey bői készülhet. 5- ös rajzunkon látható egy kötött, úgynevezett --kardigán, elütő színű szegéllyel díszítve. Ugyanez a kabátforma szövet­anyagból Is elkészíthető hason­ló módon. Az öltözék kiegé­szítője a harmincas évek di­vatjára emlékeztet. Nádor Vera RECEPTEK SAVANYÚKAPOSZTA OLDALASSAL Egy fej apróra vágott hagy­mát zsíron vagy olajon üve­gesre párolunk, majd hozzá­adjuk a feldarabolt oldalast és ízlés szerint fűszerpaprikát, megsózzuk és fedő alatt 15— 20 percig pároljuk. Közben kinyomkodjuk a savanyúká­posztát, a levét félretesszük, a káposztát a húshoz adjuk. Egy kis vizet öntünk a káposzta alá és fedő alatt tovább pá­roljuk. Ha már majdnem kész, ízesítjük egy kanál Ve- getával, egy kevés apróra vá­gott fokhagymával és törött majomtudnivalókat, jellemző hogy az egyébként is gyengébb intelligenciát mutató majmok nem sajátították el ezt az „emberi” módszert. Már nem is beszélve továbbfejlesztett változtatásról! Egy idő múl­va-nem a patakban, hanem a tengerben mosták a batátát, sőt evés közben is be-be mártot­ták, ami — ugye — a sózás­nak primitív, de nagyon is emberi módja. Imo fedezte fel, bizonyára véletlenül a batáta mosás ana­lógiájára, a búzaválogatás „korszerűbb” módját. Észre­vette, hogy a homokkal kevert, búza, ha vízbe dobja, nem süllyed le, hanem a víz színén úszkál. De lesüllyed a homok. Nincs szükség többé szemen­ként! válogatásra. Így történt aztán, hogy a búzamosó maj­mok felfedezték a vizet, benne az ehető élőlényeket; megta­nultak úszni és Víz alá merül­ni. Mindez úgy terjedt, hogy először a fiatalok vették át egymástól. Tőlük az anyák, majd az új nemzedék, amely már „az anyatejjel szívta ma­gába”. borssal. Aki szereti, dobjon bele kevés majoránnát is. Összeforraljuk, s ha levettük a tűzről, hozzákeverjük a nyers savanyúkáposztalét. Utána már ne forraljuk, mert megfosztjuk a káposztalében lévő sok C-vitamintól. Tála­láskor leöntjük bőven tejföl­lel. HÜSPÁSTÉTOMKONZERV RÁNTVA A konzervet felnyitjuk, szeletekre vágjuk, lisztbe, to­jásba, zsemlemorzsába, majd ismét tojásba, és zsemlemor­zsába forgatjuk és bő zsírban vagy olajban kisütjük. Köz­ben készen kapható burgo­nyapüréporból, a használati utasítás szerint, pürét készí­tünk. Tavaszi salátával tá­laljuk. TAVASZI SALÁTA Lereszelünk két-három sár­garépát, szeletekre vágunk egy csomag retket, egy cso­mag új hagymát a gyenge zöldjével együtt és csíkokra vágunk egy fejes salátát. Üvegtálban összeverjük, tej­feles salátaecettel leöntjük, megszórjuk egy kevés piros- paprikával és törött borssal. PISKÓTA ALMÁVAL, DIÓVAL 1/2 kiló meghámozott almát vékony szeletekre vágunk és vajjal kikent, morzsával meg­hintett sütőtálra egymás mel­lé rakj'uk. Utána meghintjük darált,' vagy aorőra vagdalt dióval. Négy tojásból piskóta­tésztát készítünk, de négy kanál liszt helyett 6 kanál lisztet adjunk hozzá és egy késhegynvi sütőport, majd a tésztát ráöntjük az almára és lassú tűzön megsütjük. Ha megsült, kiborítjuk, hogy az alma kerüljön felülre, még melegen meghintjük törött fahéjjal és porcukorral.

Next

/
Oldalképek
Tartalom