Dolgozók Lapja, 1973. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
1973. január 3. szerda DOLGOZÓK LAPJA 3 A választói névjegyzék alapja az összeírás i Dr. Fábián László gyors-információja Tanácstagokat választunk 1973-ban. mert a 2 éves ciklus lejár. Mint ismeretes, a következő megbízatás 4 évre szól. A választók összeírása 1973. január 2-án kezdődött. A választás első fázisáról kértünk gyors információt dr. Fábián Lászlótól, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárától, aki a választások tanácsi, megyei felelőse. — Hogyan alakul ez a tisztség másutt? — tettük fel a bevezető kérdést. — Mindenütt a tanács végrehajtó bizottságának a titkára a választás tanácsi felelőse. Munkájukat január 2-án kezdték, mikor megbeszélést tartottak az összeíró biztosokkal. — Mi az összeírás jelentősége? — Az állampolgárok elsősorban és alapvetően szavazatukkal vesznek részt az állami vezetésben. Ezzel a jogával eíak' az élhet, aki szerepel a választói névjegyzékben. Ezt a fontos okmányt az összeírás adatai alapján állítják össze. A választójoggal rendelkező állampolgárok alapvető érdeke, hogy helyesen töltsék ki az összeírólapot. — Hogyan történik az összeírás? — Összeíróbiztos'keresi fel az állampolgárokat a lakásukon. ű adja át az összeírólapot, amit minden magyar állampolgárnál;:, aki 18. életévét betöltötte, vagy betölti 1973-ban, és azoknak, akik házasságkötés révén váltak nagykorúvá. Az összeírólap kitöltése nagyon egyszerű, csak néhány kérdésre keil válaszolni. — Mi az összeíróbiztos feladata? — Mint mondottam, átadja az összeírólapot. Hatásköre a lap kitöltése, illetve a kitöltött lapok .összegyűjtése. Az állampolgár saját maga is beírhatja a kérdésekre adott válaszát. — Mit kell még tudni az összeírásról? — Talán azt, hogy az ösz- szeírók többsége pedagógus, aki nemcsak jól ismeri a számára kijelölt körzetet, hanem több választáson töltött be hasonló funkciót és minden esetben becsülettel látta el megbízatását. Kérjük fogadják szeretettel az összeíróbiztosokat, segítsék őket munkájukban. — Jó, ha a választópolgárok elolvassák az összeírólap hátán található tudnivalókat. Négy sorból megtudhatják, kik nem kaphatnak" választójogot. — Hogyan értesül az állampolgár arról, hogy rendelkezik-e választójoggal? — Választójoggal rendelkezők neve szerepel a névjegyzékben. Időben értesítjük a lakosságot, hol, hogyan és mikor kerülnek közszemlére a jegyzékek. Közhírré tesszük, azt is, hogyan lehet felszólalással élni a névjegyzékben foglaltak miatt. A dr. Fábián Lászlótól szerzett gyors-információt csak azzal egészítjük ki, hogy a legutóbbi választásokat figyelembe véve ismét 200 ezernél több választójoggal rendelkező állampolgárral kell majd számolni Komárom megyében. Mit vár új évtől...? A Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében vízre bocsátották a szovjet megrendelésre készült ötvenkílencedik tolóhajót. A kétezer lóerős hajó Szibéria vizein teljesít majd szolgálatot. A gyár hetvennégy kétezer lóerős tolóliajót készít a Szovjetuniónak Megbecsülés a gesztusban — Halászlé mellett a munkáról — A KIOSZ dorogi székháza egyedül vagyok, s az emberek mellett egy kis épületben bog- között nagyon jó. rács alatt ropogott a láng. Nos, valóban ezt áz ember- Ropogott? Sziszegett, hiszen közelséget, ezt a tartozást va- gáz táplálta. A bográcsból meg lahová, ezt a sokat jelentő halászlé illata áradt. Szalai Balázs órásmester, a KIOSZ tanuló-felelőse ezúttal egy harmadik „szakmában"’ mutatkozott be: a szakácsmüvészeiben. Nem először dicsérhették az ebédre meghívott idős kisiparosok a főztjét, hiszen immár hagyomány, hogy az esztendő végén fehér asztalhoz invitálják a mestereket, akiknek keze alól megannyi ügyes kezű kisiparos, szakember került ki. Most is. Annál; a kis épületnek a falán, ahol az ebédet főzték, reklámszövegek olvashatók: a kisiparosok nevei, szakmák szerint, címeik, szóval: kit hol lehet megtalálni, ha az embernek szüksége van szakipari munkára. Már e címek láttán az jutott e sorok írójának eszébe, hogy a múló idő törvénye szerint egyszer majd ők lesznek sorosak, hogy azt a kedves hagyományt, amelynek a KIOSZ volt az elindítója, ők folytassák megjelenésükkel. Pagonyi Zoltán, a KIOSZ elnöke így foglalta össze ezeknek az év végi terített asztal melletti találkozóknak célját: — Az öreg kisiparosok nevelik a fiatalokat, minket is ők neveltek. Sok tanulóból vár lik szakember a felügyeletük alatt. Sokat köszönhetünk nekik, felnézünk rájuk. Hálánkat és megbecsülésünket szeretnénk sűríteni ebben a gesztusban, immár évről évre hagyományosan. Most is támaszkodhatunk rájuk. Az a sok tapasztalat, életbölcsesség, ami bennük felhalmozódott, nagy kincs, s ebből kapunk ilyen alkalmakkor is. Hatvan, hetven esztendős bácsik, nénik ülték körül az asztalokat. Vendégek voltak? Azt hiszem özvegy Farkas Jánosáé mondta ki az igaz'at, amikor így szólt: egy kicsit hazajárok, amikor ide jövök. Jól érzem magam. Otthon érzést adja és táplálja ez az összejövetel. Mert igaz ugyan, hogy emlékeket idéznek, szakmai fogásokat cserélnek, de végül is a kötetlen eszmecsere, a társasági légkör az, ami hosz- szú időre megmarad mint végső értékítélet. Szántó István 68 esztendős ácsmester is ezen a véleményen volt. Egy fényképet vett elő tárcájából: fiatalon mosolygott le róla az asztalon fekvő két miniatűr mestermunkára: „Még huszonkilencben készítettem el egy nyolcszögletű tetőszerkezetet”. Mindig szerette a kuriózumokat, csigalépcsőt^ is csinált, olyan feladatokra vállalkozott, amelyek próbára teszik az embert és szakmai tudását. Aztán a jó csípős halászlé, lúróscsusza és poharazgatás közben, mint fonóban a szálak, úgy tömörültek a gondolatok. Tanácsadás, tanácskérés, véleménycsere egy-egy témáról, s mindez azért, hogy az a jó hírnév, aminek a kisiparosok tevékenysége örvend, tovább öregbedjék becsületben, becsülettől övezve. Ezt kérték a KIOSZ vezetői is, amikor öreg mestereiket köszöntötték a vendéglátás napján. — Eszes ember volt, aki a halászlét kitalálta —, jegyezte meg özvegy Farkas Jánosné, de még eszesebb, aki megfőzte — dicsérte Szalai Balázst, akit kezdtek úgy emlegetni, mint aki híres szakácsmestereinkkel vetekszik, amikor gulyást, halpaprikást, grillcsirkét, halászlét kell főzni. Dicséretben, elismerésben telt el a délután, amolyan kis ünnepség gyanánt, amely végül is a munkának, a becsületes munkának szólt. Gordos Géza Hónapokkal, hetekkel az új esztendő hajnala előtt bíztatjuk magunkat: majd az űj évtől... Sok ember mérföldkőnek tekinti Szilveszter éjszakáját. A pezsgőspoharak összekoccanása után új életet kezd, lemond a dohányzásról — egyszóval illuzórikus és reális vágyak, elképzelések kergetik egymást. Kérdéseinket ismert, vagy kevésbé ismert emberekhez intéztük: mit vár az új évtől? A válaszokat idézzük sorainkban. A tanácséinak Brunszkó Antal Esztergom város tanácsának elnöke. Szobájának ajtaját az újságíró eleve azzal lépi át, hogy a város 1973-as millenniumáról faggatja a tanácselnököt: — A millenniumi ünnepségek sora valóban nagy várakozással tölt el, s munkám zömét is ezek teszik 1973- ban ..., de az is igaz, hogy ezek az ünnepségek nem szoríthatják háttérbe az általános városfejlesztési programot. Kevés város ünnepelheti ezeréves fennállását. Méltóképpen szeretnénk megünnepelni. A millenniumi ünnepségeket alkalmasnak találom arra, hogy a város lakosságát összehangolja, egységesebbé tegye. Sok vállalat, magán- személy ajánlott fel társadalmi munkát. Ez és más erőforrások is szebbé teszik majd Esztergomot. Szeretnénk néhány parkot építeni, csinosítjuk a középületeket, sok magánházat tataroznak — meggyőződésem, hogy Esztergom polgársága méltóképpen ünnepli meg millenniumát. — Hogy személy szerint én milyen program elé tekintek legnagyobb érdeklődéssel... — nehéz lenne erre Választ adni. Talán a millenniumi park és emlékmű elhelyezése okozza a legtöbb gondot. Sok segítséget várunk e park felépítésénél a lakosságtól. Az emlékműnek pillanatnyilag még csak a rajzai vannak meg — de biztos vagyok benőne, időre elkészül az alkotás is, s dísze, büszkesége lesz Esztergomnak. 1973. számomra sok újszerű feladatot hoz. Közelegnek a tanácstagi választások, a millenniumi eseménysorozat nemcsak reprezentáló kötelezettségeket ró a tanácselnökre, hanem nagyon sok munkát is. Ezt szeretném tisztességgel, erőmhöz mérten jól elvégezni. Mint magánember, nehezen nyilatkozhatok arról, mit várok az új esztendőtől. A munka dandárja után, ősszel tervezek egy kis kikapcsolódást. 11 közrend őrei Ungi Ferenc rendőr alezredes és Cseh János rendőr őrzi népi ellenőrzés mégvizsnálta: Nem kielégítő a választék szalonnafélékből Érdekes vizsgálatok eredményéről adott számot a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ez évi utolsó ülésén. Egyik vizsgálatuk a megye 28 irányító szervénél, vállalatánál, termelőszövetkezeténél azt' kutatta: miként alakult e helyeken 71-ben és 72 első felében — 1970. I. félévéhez viszonyítva — a másodállásban, mellékfoglalkozásban, szakértői és egyéb megbízatás alapján történt foglalkoztatások aránya, s vajon díjazásuk összhangban van-e a végzett munkával? E vizsgálat tapasztalatai alapján a NEB javasolta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak; járjanak el az illetékeseknél. hogy alkalmazzanak szankciókat a 17/1971. MüM. rendelet megszegőivel szemben. Központilag ajánlják meghatározni, hogy ne vállalhassanak egyes munkakörökben dolgozók más tevékenységet főállásukon kívül. Másik vizsgálatuk tárgya az volt: miként befolyásolta a húsellátásban bekövetkezett pozitív változás a húskonzervek forgalmát az élelmiszer- boltokban és a FÜSZÉRT-nél? Megállapították, hogy amíg a konzervpörköltek, a káposz- táskonzervek, a szárnyaskrémek iránt csökkent a kereslet, az, olcsóbb húskonzervek, löneskészítmények, a szalontüdő vagy a- pacalkonzervek iránt továbbra is igény mutatkozik. A konzervek forgalma természetes csökkenését hozta megyénkben a kiépülő mire- lit-hűtőlánc, a korszerű ABC-k hűtött áruinak bővülő választéka és a javuló baromfi- és sertéshús-ellátás vágott- húsból. Hiányosnak találta a vizsgálat a szalonnafélék kínálatát, a marhahús hozzáadásával készülő vörösáruk választékát, annak ellenére, hogy a Húsipari Vállalat és a két megyei Á. G. húsüzemének szállításait két, megyénkén kívüli húsüzem is kiegészíti. A NEB javasolta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak: kötelezzék a konzervhúsok gyártóit egyértelmű, világosan érthető gyártási és szavatossági idők feltüntetésére a mai „rejtjelek” helyett. Javasolták: tájékoztassa időben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az ipart és a kereskedelmet az egyes időszakokban várható ellátásról, mind nyersanyagokból, mind készárukból. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának intézkedést javasoltak ar a, hogy megyénk húsüzemei több kenyér-, tea- és angolszalonnát hozzanak forgalomba. nagy, a tatabányai városi rendőr-főkapitányság dolgozói. — A mi kívánságunk az, hogy ebben az évben még jobban megsziláiduljon a városban a közrend és a köz- biztonság. Ez a feltétele annak. hogy a becsületes dolgozók biztonságérzete növekedjék. — Szeretnénk, ha 1973-ban csökkenne a gyermek- és a fiatalkori bűnözés, hiszen ez a városi bűnözés visszaszorításának az egyik feltétele. A közbiztopság őrei kifogyhatatlanok annak sorolásában, amit várnak, s ez egyben feladataik számbavétele is. ■ — A bűncselekmények megelőzésében, csökkentesében és felderítésében is jó eredményeket szeretnénk elérni. Szeretnénk, ha csökkenne a balesetek száma a város útjain, de ehhez a lakosság segítségét is kérjük. S ahhoz, hogy mindezek a tervek megvalósuljanak, erőt, egészséget kívánunk a rendőrség valamennyi dolgozójának, s természetesen önmagunknak is. A sportvezető Lukács Lajos, a Tatabányai Bányász Sport Club elnökhelyettese. — Mit is várhat egy sportvezető az új évtől? — A szakosztályoknál izgalmas versenyeket, jó eredményeket. Bár a klub nem zárta rosszul a 72-es esztendőt, de azért van bőven tennivaló ...-+. Nagy előrelépés lenne, ha megkezdődne a sportcsarnok építése. Ettől várjuk a teremsportok téli helyiségproblémáinak a megoldását is. Álljon „talpra” a magyar főéi, s ehhez a tatabányai együttes is járuljon hozzá, jobb eredményekkel! Szeretném, ha csapatunk babérokkal térne haza a KK-mérkő- zéseiről. Az se lenne megvetendő. ha a 73-as év végi számvetésnél még több magasabb osztályba lépő sportolót üdvözölhetnénk. H pult möptt Szigeti Józsefné a tatabányai Centrum Áruház vegyesosztályának a vezetője. — A 72-es esztendő sok szomorúságot, magánéleti tragédiát hozott számomra. Szeretnék talpraállni. Ügy érzem, hogy a munkám nyújt kárpótlást, ad újra és újra értelmet az életemnek; 22 éve dolgozom az áruházban, szeretem a kollektívát, s évről évre tanúja vagyok a választék bővülésénei;. Az illat- szerosztálvon sok új tennék várható, kíváncsiak vagyunk, hogy milyen fogadtatásra találnak a vevők körében. — Ne legyenek az új évben hiánycikkek! Mindig lehessen kapni habsvphont és Max-Factor készítményeket. Egyre nagyobb feladatokat kell megoldanunk, s ez csak nyugodt légkörben lehetséges, ezt várom én az új esztendőtől. A íodrásznö hogy hét végén nincs az üzletben meleg víz, s talán az új esztendőben a telefont is felszerelik. Ez nagyon megkönnyítené a munkánkat. A háziasszony Dorog, Felszabadulás úti önkiszolgáló bolt. A pénztárgép előtt hosszú sor kígyózik. Itt kérdeztük meg Kender An- talnét, akinek férje a dorogi szénbányák vájára, mit is vár az új esztendőtől: — Hogy ne kelljen ilye» sokáig a pénztárra várni... — mosolyog, amíg telt kosarát a másik kezébe veszi. Aztán hozzáteszi: — Fiam idén érettségizik ... Mit várhat ilyen esetben egy szülő?... Ami pedig a pénztárgépet illeti ... ott a sarkon már épül az új áruház, talán ott nem kell annyit várakozni. No, meg úgy tudom, ezt a boltot is bővítik. A karmester Nagy Jánosné a tatabányai Fodrász Szövetkezet 24-es számú boltjának dolgozója. — Mit is várhat egy fodrásznő? Sok-sok munkát, s a vendégektől több türelmet. 1972-ben lett divat a paróka, ami szép viselet, de nem egészséges, s nem alkalmas állandó viselésre. Sapka helyett semmi esetre sem hordanám. Szeretem a rövid hajból készíthető, fiatalos, úgynevezett „belvárosi” frizurát. — Remélem megoldódik az a régóta vajúdó probléma, Hunyadi Zoltán a KISZÖV esztergomi Monteverdi-ka- marakórusának vezetője megyénk zenei életének dinamikus egyénisége. Nemcsak mint karmester, hanem a tanítóképző intézet tanáraként is sokat tesz a zenei műveltség emelése érdekében. Ű így nyilatkozik: — 1973-ban lesz tízéves a Monteverdi-kamarakórus. Ami a kórus múltját illeti: elégedett vagyok, s ami a jövőnket illeti: nyugodt! Sok értő és: zenét szerető ember figyel munkánkra. Kórusunkat magáénak vallja a megye, s ha külföldön szerepelünk, büszkeséggel mondhatjuk magunkat magyarnak. December 17-én vezényeltem életem első Kodály-koneertjét. A jövőben szeretnék még több alkalommal Kodály műveket tolmácsolni. — Az 1973-as év számunkra a reményteljes várakozás éve: Több külföldi szereplésre számíthatunk. Az előzetes jelzések szerint vagy Olaszországban vagy Svájcban szerepelünk, de egy ausztriai versenyen, Spital-ban mindenképpen ott szeretnénk lenni. Megyénk zenei életéről a továbblépést várom. Nem tartozunk az utolsók közé a zenei élet tekintetében, de ne kerülgessük a kását: az elsők között sem vagyunk. — Amikor Esztergomba költöztem, furcsa volt vidéki polgárnak lenni. Valamiféle nimbusztól fosztja meg magát a művészember (legyen az bármelyik múzsa fiai közül), aki Budapestről vidékre jön. "Erkölcstelennel; tartom ezt a szemléletet. Úgy szeretnék dolgozni, hogy innen mehessek nyugdíjba. Esztergomot, a megyét rajongásig szeretem — ugyanúgy, mint amikor idekerültem. Innen nem lehet elmenni. — Volt életemben kilátástalan periódus. De életem értelme lett a Monteverdi-ka- marakórus. Ügy érzem, jó muzsikát csinálunk. Kórusunkat nem a vagabundéria, hanem egymás szeretete kovácsolja össze. Különösebb gon- dom-nincs a kórussal, a jövőben még többet és természetesen még jobban szeretnénk zenélni. * Sebtiben, a fodrászasztal mellett, a pénztárgép kattogására várva kértük a fésületlen szavakat. Nem teljesíthetetlen vágyak, illúziók keltek életre a megkérdezettek szavaiban. Az élet igenlése, a szép, a jobb keresése csengett ki vallomásaikból. Biztos. hogy a vágyak teljesülnek — mert ehhez az ember akarata, ereje párosul. (csolnoki—román)