Dolgozók Lapja, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI üOibOiúKátm vü^«89’ AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA * Mai számunkban: Az erkölcsi elismerés ereje 3. oldal Az öreg-tó jövője 4. oldal Világnézeti nevelés az iskolában 5. oldal 1'^ A (ermelőszővetkezeli n j ugclíj ak nj szabályai Mint ismeretes, már az új termelőszövetkezeti nyugdíj - törvény a munkaviszonyban álló dolgozók társadalombiz­tosítási nyugdíjával azonos elvek szerint rendezte a ter­melőszövetkezeti tagok nyug­díjbiztosítását, a két nyugdíj - rendszert azonban azonnal nem tudták egységesíteni, a fennmaradt különbségek je­lentős része csak fokozatosan szüntethető meg. A rendezést igénylő kérdéseket a kormány megvizsgálta, s rendeletében kimondta, hogy 1973. január 1-től az említett követelmé­nyeknek megfelelően emel­kedik a nyugdíj alapjául szol­gáló havi jövedelem felső ha­tára, magasabb lesz a baleseti kártalanítási segély, emelkedik a járadékok összege. Ennek megfelelően emelik a járulé­kokat s módosítottak több más szabályt is. 1973. január 1-től az eddigi 5000-ről 10 000 forintra emel­kedik a nyugdíj alapjául szol­gáló havi jövedelem felső ha­tára, vagyis azonos lesz azo- kéval, akik munkaviszonyból mentek nyugdíjba. Az üzemi baleset esetén járó kártalaní­tási segély összegét a jövede­lem eddigi 65 százalékról 75 százalékára emelik azoknál a termelőszövetkezeti tagoknál, akik legalább kétévi tagság­gal rendelkeznek. Megválto­zik a családtagok úgynevezett nyugdíjév-vásárlásának joga is. Mint ismeretes, a termelő­szövetkezeti nyugdíjtörvény lehetőséget ad arra, hogy azok a családtagok, akik a terme­lőszövetkezetbe tagként be­lépnek, egy éven belül a nyugdíjjárulék utólagos meg­fizetésével megvásárolhatják ötévi munkában töltött idő­nek a nyugdíj időbe való be­számítását. Azoknál a családtagoknál, akik 1967 előtt léptek a szö­vetkezetbe, ez a határidő 1967 végén lejárt. Tájékozódás hiá­nya miatt azonban sokan nem éltek az említett lehetőséggel. Ezért az új rendelkezések le­hetővé teszik, hogy akik ko­rábban rendszeresen részt vettek a közös munkában és legkésőbb 1972 végéig a ter­melőszövetkezetbe belépnek, az elmaradt nyugdíjjárulék megfizetésével megvásárol­hassák a nyugdíjéveket. Az új rendelkezésből adódó költségek szükségessé teszik a termelőszövetkezeti nyugdíj­járulékok emelését. Eddig a téeszek előző évi részesedési alapjuk után 7,5 százalékos társadalombiztosítási járulé­kot, a tagok pedig jövedel­müknek megfelelően 3—7 szá­zalékig terjedő, progresszíven Ünnepség Dorogon a világtakarékossági nap alkalmából 228 millió forint betétállomány a dorogi járásban 1965 óta évről évre meg­emlékezünk a világtakarékos­sági napról. Az ünnep napja az idén október 31-e. A világ takarékpénztárainak első kong­resszusán, 1924-ben Milánó­ban, döntöttek úgy, hogy az évnek ezen a napján minde­nütt megemlékeznek a taka­rékosságról, hirdetik e gondo­lat jelentősegét, megünnepel­ve eredményeit, s felvázolva a jövendő tennivalókat. Az OTP dorogi járási fiók­ja és a Hazafias Népfront do­rogi járási bizottsága ilyen ünnepségre hívta meg 28-án, a dorogi Technika Házába mindazokat, akik munkahe­lyükön eddig is sokat tettek a takarékosság gondolatának terjesztése, eredményeinek növelése érdekében, s akikre a jövő feladatainak elvégzé­sében továbbra is számíta­nak Az ünnepség résztvevőit Kökény Imre, az OTP járási fiókjának vezetője köszöntöt­te, majd Szmodics József, a Hazafias Népfront járási tit­kára nyitotta meg a megem­lékezést, és felkérte Rétéi Lőrinc országgyűlési képvise­lőt előadásának megtartá­sára. A képviselő többek között elmondotta, hogy a takaré­kosság a szocialista társada­lomban az egyén és a társa­dalom közös ügye, olyannyi­ra, hogy kormányhatározaton alapszik, mint a szocializmus építésének általános módsze­re. A takarékosság — hang­súlyozta Rétéi Lőrinc — a szocializmus gondolatvilágá­hoz és gyakorlatához szerve­sen hozzátartozik. Nagyon fontos, hogy a fiatalokat is ilyen szellemben neveljük, mert egyre nagyobb céljaink valóra váltásának alapját a beosztó, tervező, takarékos életmód adja. Szólott a képviselő a járá­si eredményekről is. Többek között megemlítette, hogv a dorogi járásban 228 millió fo­rint a betétállomány, s ebből egy lakosra 3480 forint jut. A 33 üzemi KST-ben 10 mil­lió forint gyűlt össze ez év­ben. A tanuló ifjúság 1 mil­lió forintot takarít meg évente. Ugyanakkor a takarékpénz­tár 194 millió forint hitellel támogatta a lakosságot ter­veinek megvalósításában. — A takarékossági hajlam nem születik velünk — mon­dotta az ünnepség előadója. — De minél előbb felismer­jük jelentőségét, annál zök- kenőmentesebb az egyén éle­te. Törekedni kell tehát ki- fejlesztésére, s ezért a külön­böző társadalmi szervek igen sokat tehetnek. — góg — emelkedő nyugdíjjárulékot fi­zettek. 1973. január 1-től a termelőszövetkezetek a nyug­díjjárulékot, a baleseti bizto­sítási díjat és a betegségi biz­tosítási járulékot is magában foglaló 10 százalékos járulékot fizetnek. Mivel az eddigi 21 nyugdíjosztály 28-ra emelke­dik, ennek megfelelően a té- esz-tagok a nyugdíjosztályuk szerinti jövedelmük után 3—10 százalékig terjedő progresszív nyugdíj járulékot fizetnek. Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas tag ugyancsak kö­teles nyugdíjjárulékot fizet­ni, ha a termelőszövetkezet közös munkájában személye­sen részt vesz. Az 1960-ban bevezetett öreg­ségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékok a szövetke­zeti gazdálkodásra való át­térés könnyítését szolgálták és annak idején a célnak meg­feleltek. Azóta az egyéb tár­sadalombiztosítási juttatások növekedtek, s ezekhez képest a járadékok összege elmaradt. Ezért 1973. január 1-től, a népgazdaság teherbíró képes­ségéhez mérten, a járadéko­sok helyzetén is javítani kí­vánnak. Az öregségi és mun­kaképtelenségi járadékosok havi 100 forinttal többet, vagyis 418 forintot kapnak. Az özvegyi járulékokat havi 60 forinttal 312 forintra eme­lik. A járadékossal együttélő házastárs, illete élettárs után járó házastársi pótlék össze­ge azonos lesz a nyugdíjaso­kat megillető házastársi pót­lékkal, vagyis havi 106 forint, ami a jelenlegihez képest több mint 60 forint emelést jelent. Az új rendelkezéseket a hi­vatalos lap közli. A Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa, a SZOT-tal közösen a Termelőszövetkezeti Szövetsé­gek útján külön is tájékoztat­ja a szövetkezeteket és a tag­ságot az új jogszabály részle­teiről. Fejlődik mentőszolgálatunk Űj, korszerű repülőgéppel gazdagodott az Országos Men­tőszolgálat. Szombaton a Bu­daörsi repülőtéren dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Schultheisz Emil miniszter- helyettes. valamint az Egész­ségügyi Minisztérium és az or­szágos mentőszolgálat több ve­zető beosztású munkatársának jelenlétében mutatták be a svájci gyártmányú mentőrepü­lőgépet. Arról, hogy a gép mit tud, dr. Bencze Béla, az Orszá­gos Mentőszolgálat főigazgató­ja tájékoztatta az MTI munka­társát. Elmondotta: a gép teljesen fémépítésű, légcsavaros, gáz­turbinás. Jól használható a legnehezebb körülmények kö­zött is. Télen kerekek mellé sítalpakat szerelhetnek fel. Év vége előtt a tanácsi vállalatoknál A tavalyinál 13,8 százalékkal magasabb termelési érték A megyei tanács ipari osz­tályának irányítása alá tar­tozó öt vállalat — a KOFÉM, a KIMÉV, az esztergomi kályha-csempegyár, a talaj­erőgazdálkodás és a nyomda — ez év első kilenc hónapjá­ban 13,8 százalékkal maga­sabb termelési értéket hozott létre, mint a múlt év hasonló időszakában. A legdinamiku­sabban a KOFÉM és a Nyom­da Vállalat fejlődött. A KOFÉM az I—III. ne­gyedévben több mint 180 millió forint termelési értéket ért el. Ez a tavalyi év ha­sonló időszakához viszonyítva 18,1 százalékos növekedést je­lent, de több mint 10 száza­lékkal elmaradtak a tervezet­től. A vállalatnak szerződése volt a Csepel Autógyárral és az Ikarusszal fenékváz gyár­tására közel 10 ezer darabos tételig. Emellett az alváz ter­melésüket is fokozniuk kel­lett volna. A beruházásra azonban nem kaptak bankhi­telt. Az Ikarusz gyár közben csökkentette az eredeti ren­delését. A vállalat most keresi a kiutat a termeléskiesés ellen- súlyozására; 25 tonna teher­bírású, billenőplatós nyerges pótkocsi prototípusát készítik el, több vállalattal kooperá­cióban. Ez önálló gyártmá­nyuk lesz. Ezenkívül több technológiai gyártósorukat is korszerűsítik. A Komárom megyei Nyom­da Vállalat az év első kilenc hónapjában az árbevételét 110,5 százalékra teljesítette. A vállalat a munkaigényesebb megrendelésekből egyre töb­bet készít. Ofszet nyomtatá­suk színvonala jó, fő profil­juk a napilap, a vegyesnyom­tatvány, a naptár, a csoma­golóanyag. Kapcsolatban áll­nak a Nyomtatványellátó Vál­lalattal is. A KIMÉV általános hely­zete az első félévi alacsony nyereség miatt nem a legked­vezőbb. A termelés haté­konysága ingadozik, meglévő gépparkjukat még ötven szá­zalékban sem használják ki. Csökkent a vállalat kőterme­lése, mészégetésük is vissza­esett. Dorogi salaküzemük beindulása is elhúzódott. A vállalat termelése az év vé­géig még növekedhet, amikor nagyobb értékű műanyagter­mékeket gyártanak majd. Nö­veli a gondokat, hogy az esz­közállományuk műszaki ér­téke nem javult, sok az el­avult gépi berendezésük. Az esztergomi Kályhacsem­pegyártó- és Építő Vállalatnál kedvezőbb a helyzet. A III. negyedévben az árbevételük közel kétszerese az előző ne­gyedévi átlagoknak, s az év végéig további emelkedés várható. A III. negyedévben valamennyi veszteséges ter­méküket felszámolták, s több mint 300 ezer forint nyeresé­get ért el a vállalat. így meg­teremtődött a gazdaságos ter­melés alapja. Az új profilként bevezetett tűzoltószerelékek gyártását tovább fejlesztik, javítóműhelyt alakítanak ki és tűzoltópor keverőgépet ál­lítanak üzembe. Hagyományos módszerrel már folyik a kü­lönböző dísz-kályhacsempék gyártása, új technológiai el­járással a dísz-virágcserepek készítését is indítják. Befeje­ződött az asztalosműhelyük építése, ide 200—300 ezer fo­rint értékben gépeket vásá­rolnak. A Talajerőgazdálkodási Vál­lalat I—III. negyedévi tevé­kenysége pozitív, nyereségűk 10,7 százalékkal emelkedett. A vállalatnál nincs vesztesé­ges termelés, illetve szolgál­tatás. A Compack Vállalatnak végzett csomagolási bérmunka bevált, nyereséges. „Hűségpénz” a mocsai termelőszövetkezetben A mocsai Búzakalász Terme­lőszövetkezet minden évben tetemes összeget fordít a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek, szociális helyzetének javítására, kulturális igényei­nek kielégítésére. Tavaly, ilyen címen csaknem egy és negyed millió forintot fizettek ki. Az idén tovább bővítették a juttatások körét. Elsősorban az idős emberek, a járadékosok és alacsony nyugdíjú tsz-tagok megélhetésén kívántak könnyí­teni azzal, hogy az új alapsza­bály értelmében a korábbi 500 forint helyett havi 600 forintra egészítik ki a járadékokat, il­letve az alacsony nyugdíjakat. Ennek együttes összege az idén közel 800 000 forintot tesz ki. Az új alapszabály a „hűség­pénz”, az úgynevezett tagpót­lék fizetését is rögzíti. Azok a tsz-tagok, akik az első évek­től kezdve rendszeres dolgozói a termelőszövetkezetnek, s így a közös vagyonhoz, a közös alaphoz a legnagyobb mérték­ben járultak hozzá — hűség­pénzt kapnak. Az első ötévi rendszeres munka után éves átlagkeresetük 2 százalékát kapják, melyet havi bontásban, a munkaegység-előleggel együtt számol el, s fizet ki ré­szükre a termelőszövetkezet. A második öt év után évi 3 szá­zalékos hűségpénzt kap a tsz- tag, ami a törzsgárda fokozott megbecsülését tükrözi. Tisenöteser va&onnyi termés várható Eredményt hoztak a kormányintézkedések, nőtt a termelési kedv Az ácsi cukorgyárban vége felé közeledik a termés beszál­lítása, s a szakemberek véle­ménye szerint jelenleg me­gyénk cukorrépájának mint­egy 70 százaléka, már a tárolók­ban van. Kellő tapasztalatok állnak rendelkezésre ahhoz, hogy megállapíthassuk a ko­rábbi intézkedések eredmé­nyeit. Köztudomású, hogy kor- mányzátunk tavaly intézkedé­seket hozott a cukorrépa-ter­melés növelésére, a hazai cu­korigények hazai termésből va­ló kielégítésére. Erre az intéz­kedésre nagy szükség volt, hi­szen 1971-ben a termelés csak mintegy 50 százalékra elégítet­te ki az igényeket. Az említett intézkedések növelték a felvá­sárlási árat, lehetővé tették egyes speciális gépek ked 'ez- ményes vásárlását, a megfele­lő vegyszerek beszerzésével együtt, valamint jelentős ál­lami hozzájárulást biztosítottak a vetőmagvak vásárlásához. Mindezek eredményeként már ebben az évben nagyobb terü­leten termeltek cukorrépát az ország és megyénk gazdaságai is. Míg tavaly a gyárba 9 ezer vagon cukorrépa érkezett fel­dolgozásra, addig az idén 14 5 —15 ezer vagonnyi termés vár­ható. Hozzá kell tenni, hogy ez sem elegendő még, hiszen az ácsi cukorgyárnak ~ az országos tervek szerint — évente mint­egy 18—20 ezer vagon cukor­répát kellene feldolgoznia. Ez a mennyiség utoljára 1967 előtt érkezett be a gyárba. Megyénk termelőszövetkeze­tei és állami gazdaságai is nö­velték az idén a cukorrépa ve­tésterületét. Termelőszövetke­zeteink több mint 300, egyik ál­lami gazdaságunk pedig több mint 200 holddal növelte vetés- területét; 1972-ben megyénk nagyüzemi gazdaságaiban 1851 hold gépi művelésű cukorrépát termesztettek, 15 termelőszö­vetkezetben és egy állami gaz­daságban. Ez azt jelentette, hogy a cukorrépa 84 százalékát géppel művelték. A cukorrépa termesztésének fellendítése ugyanis kizárólag a gépesítés fokozásával képzel­hető el, ismerve a munkaerő­gondokat és a növény termesz­tésének igényes, nehéz kézi munkáit, örvendetesen sikerült kialakítani a ma legjobbnak ítélt, magyar gyártmányú cu- korrépa-betakarító gépeket, amelyekhez megfelelő minősé­gű talajelőkészítő- és vetőgé­pek is kaphatók. Szekszárdon Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben az idén már 84 százalékos gépesítettséggel termelték a cukorrépát gyártják azt a hatsoros, há­rommenetes módszerrel dol­gozó gépsort, amely 70 száza­lékos állami kedvezménnyel kapható és nagyon jól használ­ható. Megyénk gazdaságai is vásároltak ilyen gépet. Termé­szetesen a nagy teljesítményű gépek megfelelő nagyságú cu­korrépa-termőterületet igényel­nek, azaz a gépesítéssel együtt növelni kell a termőterületet is. A 167 ezer forintért kapható gépsor a tapasztalatok szerint mintegy 150 holdon dolgozhat eredményesen. A cukorgyár számításokat végzett jövedelmezőségre. Megállapította, hogy a 200 má­zsás holdankénti átlagtermésen felül a növény jövedelmezőbb lehet a kukoricánál is. Egy hold cukorrépa tiszta nyeresé­ge ugyanis megfelelő gépesí­téssel 2600—3000 forintos hol­dankénti eredményt hozhat. A kukorica esetenként ennél ke* vesebbet ad. A szakemberek azt is tudják, hogy az elmúlt évek kedvezőt- \en tapasztalatai miatt soil gazdaság elpártolt a cukorré1 pától és más növény termesz- tésébe fogott. Nehéz ezeket A gazdaságokat most ismét „visz- szacsalogatni” a cukorrépa­termesztéshez. A várható ke i vező eredmények, a gépesitf? fokozása, nem utolsósorban pedig a kellő minőségű, egyesi-- rájú vetőmag biztosítása gon- dolkodásra készteti a gazdasá1 gokat. Nóber Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom