Dolgozók Lapja, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

Autók kora Az autók átlagos életkora 11,8 év, tehát 1,5 évvel hosz- szabb, mint öt évvel ezelőtt. Ez annak köszönhető, hogy világszerte javultak az autó­utak, nagyobb ellenőrzést tet­tek kötelezővé és szigorúbb sebességkorlátozásokat léptet­tek életbe. A svéd Volvo-autó bizonyult a leghosszabb élet­tartamúnak a hasonló típusú kocsik közül: 13,6 év az átla­gos üzemképessége, összeha­sonlításul: egy Volkswagené 12,7, egy Mercedes-Benz au­tóé 11,7 év. A Véga-expedíció Észak legragyogóbb csillaga, a Véga csillag nevét viselő szovjet oceanografológiai ten­geralattjáró 249 napos utat tett meg. Harmincegyezer mérföldet hagyott maga mö­gött, átszelt nyolc tengert, át­haladt a Csendes- és az Indiai óceánon, s kétszer is érintette az Egyenlítőt. A Végát a Dunaj tartályha- jó és az Urickij kisegítő hajó követte. A két hajón, épp úgy, mint a tengeralattjárón, tudó­sok utaztak, akik a különböző szélességi fokokon megfigyelé­seket végeztek. A hajók ezen­kívül élelmet és fontos be­rendezéseket szállítottak. A szovjet tengeralattjárók történetében ez volt az első ilyen hosszú ideig tartó tudo­mányos expedíció. Műanyag üveg Különlegesen értékes techni­kai tulajdonságokkal rendel­kező műanyag üvegeket állít elő egy svájci vállalat. A 0,33 liter űrtartalmú üveg csak 20 gramm súlyú, 12 atmoszféra nyomást bír ki, s 2,70 méteres magasságból ledobva sem tö­rik össze. Használat után az üveget gyufásdoboz nagyságúra lehet összenyomni. Miért nem fizet a vállalat? A fizetési fegyelem lazasá­gai, a késedelmes fizetések nagy száma arra utal, hogy a vállalatai gazdálkodásban az önállóság és a felelősség ne­hezen talál egymásra. A pénz­ügyi önállóság már adva van, a vállalatok döntenek saját pénzük felhasználásáról. Ez­zel összhangban az egymás­nak történő fizetés módját is önállóan választhatják meg, azzal a korlátozással, hogy 30 napnál hosszabb fizetési határidőben nem állapodhat­nak meg. A pénzügyi önálló­ságának az is lényeges kritériu­ma, hogy a bank általában csak a vállalat hozzájárulása alapján fizeti ki az eladó kö­vetelését. A bankszámla feletti ren­delkezési jog deklarálásának az volt a nem is titkolt célja, hogy erősítsük a vevő válla­latok pozícióit az eladókkal szemben. A gazdasági döntő- bizottságok elé került jogvi­tás ügyek azt bizonyítják, hogy a szerződéses kapcsola­tok alakulásában még mindig többnyire a szállító az erő­sebbik fél, ugyanakkor a ve­vő-vállalatok igen gyakran visszaélnek a bankszámla fe­letti rendelkezési jogukkal, s pénzügyi kötelezettségeiket késedelmesen teljesítik. Késedelmes fizetés százezer esetben A fizetési fegyelem az utób­bi években szembetűnő mó­don romlott. Az esedékesség időpontjában ki nem egyenlí­tett követelések behajtását célzó peren kívüli eljárást 1969-ben vezették be. 1970- ben a vállalatok mintegy 70 000 esetben, s összesen mintegy 9 milliárd forint ér­tékben kérték a gazdasági döntőbizottságoktól fizetési meghagyás, kibocsátását, mert adósaik nem fizettek. A fize­tési meghagyó i-ügyek száma A lengyel elektronikai ipar újdonságai Az utóbbi évben a lengyel vőkészüléket pedig a Szovjet­elektrönikai ipar intenzíven készült a népgazdaság vala­mennyi ágában szükséges elektronikai újdonságok gyár­unióval együttműködve dol­gozzák ki. A lengyel elektronikai új­donságok jelentős részét ir tására. A munka gyümölcsei: cencek alapján gyártják, a hazai és külföldi piacra szánt számos termék bemuta­tásra került az idei Poznani Nemzetközi Vásáron. Több termék a fejlődő nemzetközi kooperáció és gyártásszakosí­tás eredményeként jött létre. Néhány példa: a tengerészeti elektronikai berendezéseket Lengyelország az NDK-val közösen fogja gyártani, a Se- cam-rendszerü színes tv-ve­amely e termékeknek újabb felvevőpiacokat biztosít. Képünkön: a Kasprzak Rá­diógyár kísérleti üzemében előállított mágneses képfel­vevő berendezés a tv-adások képének és hangjának regisz­trálására. Az „Unitra” elneve­zésű berendezés próbasoroza­ta még ebben az évben elké­szül. Kereskedelmi ajánlat a KGST-országok számára. tavaly már jóval meghaladta a 100 000-et, s az esedékes időpontban nem teljesített kötelezettségek összege pedig a 20 milliárd forintot. A tisz­tánlátás érdekében néhány kiegészítő adatra is hivatkoz­nunk kell. A vállalatok kö­zötti áruforgalom, a termelé­si kapcsolatok mennyisége több száz milliárd forint ér­tékű, csupán az ipari termé­kek vállalati kapcsolatokban megtestesülő forgalma 400 milliárd forintra becsülhető. Ezekhez az adatokhoz kell viszonyítanunk a fizetési fe­gyelem 20 milliárd forintos nagyságrendű lazaságát. Fizessenek a partnerek? A fizetési fegyelem megbom­lásának, majd romlásának alapvető okai egyértelműen a vállalati gazdálkodás terüle­tén találhatók meg, ahol a saját pénzeszközök és az igénybevehető hitelek általá­ban elegendőek a zökkenő- mentes gazdálkodás finanszí­rozásához. Ha azonban annak bármelyik fázisában — kész­letezés, termelés, értékesítés, beruházás — zavarok támad­nak, felborul a vállalat pénz- gazdálkodásának egyensúlya, a bevételek és a kiadások összhangja. Ez természetesen csak átmeneti állapot, hisz a vállalatok túlnyomó többsé­gének éves szinten nyeresége is van. A pénzgazdálkodás átmeneti nehézségeit úgy hi­dalják át, hogy az előírt fi­zetési határidőket nem tart­ják be, s tartozásaikat csak a fizetési meghagyás kibocsátá­sa után — kb. 3—4 hét — egyenlítik ki. Ezzel tulajdon­képpen nehézségeik követ­kezményét a partnervállala­tokra hárítják át. Rendszabályok Az átmeneti fizetésképte­lenség jelensége 1968-ban vi­szonylag szerény méretekben mutatkozott; elindult néhány felelőtlenül gazdálkodó válla­lattól, s minden intézkedés ellenére vállalatról vállalat­ra, sőt évről évre tovább gyű­rűzött. A fizetési fegyelem megszilárdítása érdekében került sor a már említett pe­ren kívüli eljárás bevezetésé­re, a késedelmi kamat 10 szá­zalékról 15 százalékra való felemelésére, a határidőre történő fizetés különböző biz­tosítékainak — fedezetigazo­lás, bankgarancia, kezesség- vállalás — meghonosítására. A késedelmes fizetések szá­mának és értékének növeke­dése azt bizonyítja, hogy ezek a rendszabályok eddig nem voltak hatásosak. Ebben minden bizonnyal annak is szerepe van, hogy a vállalati gazdálkodás pénzügyi problé­mái is kiéleződtek. 1968—1969­ben a késedelmes fizetések lényegében a folyó gazdálko­dás — beszerzés, termelés, ér­tékesítés — pillanatnyi zava­rait tükrözték, azóta azonban a vállalati fejlesztési alapokat terhelő adósság is megnőtt, sok vállalatnál a fejlesztéssel kapcsolatosan vállalt kötele­zettségek meghaladják a fel­használható alapokat. Hiba lenne azt állítani, hogy a fizetési fegyelem a vállalatok magánügye. Éspe­dig azért nem, mert a kése­delmes fizetés önkényes áru­hitel igénybevételét jelenti, ami nemcsak elvben sérti a bank hitelmonopóliumát, ha­nem a gyakorlatban is, mert a fizetés elmulasztásával ki- kényszerített hitel népgazda­sági szinten terven felül vá­sárlóerőként jelentkezik. Más kérdés, hogy a fizetések kés­leltetése és az átmeneti fize­tésképtelenség az egyébként gondosan gazdálkodó válla­latok gazdálkodását is veszé­lyezteti. A fizetési morál helyreállítására Több esztendő negatív ta­pasztalatai alapján a kérdés olymódon is felvethető: le­hetséges-e egyáltalán a fize­tési fegyelmet, a fizetési mo­rált helyreállítani, megszilár­dítani? Ügy véljük van rá mód. Végső soron kevés, úgy­nevezett túlkötelező vállala­tot kell a józan gazdálkodás útjára terelni. Elképzelhető­nek tartjuk például az ilyen vállalatok vezetőinek felelős- ségrevonását a szerződéses kötelezettségek nem teljesí­téséért. Legeredményesebbnek lát­szik a gazdasági-pénzügyi esz­közök alkalmazása. Ha példá­ul a vevő-vállalat az esedékes időpontig nem rendelkezik a fizetésről, a bank a tartozást az adás-vállalat terhére meg­hitelezi. Ebben az esetben a fizetésképtelenség továbbgyű­rűző hatása mérséklődik, sőt bizonyos idő múltán teljesen megszűnik és teljes bizonyos­sággal kimutathatók a „fer­tőzés” gócai. A pontos diag­nózis birtokában részben a felügyeleti szerv, részben a bank feladata lenne, hogy megfontolt, a gazdasági dön­tések pénzügyi felelősségét, konzekvenciáit is vállaló gaz­dálkodásra szorítsa a túlkölte­kezésre hajlamos vállalato­kat. Egyébként az a megoldá­si lehetőség sem hagyható fi­gyelmen kívül, amelyet a fi­zetési forgalom és a fizetési módok korszerűsítése jelent­het. Érdemes ezt is mérlegel­ni, annál is inkább, mert ‘a vállalatok többsége igényli és sürgeti ennek a problémának biztonságos megoldását. Garamvölgyi István Elektronikus kohász Egy modern hengersor ke­zelője sok szerkezet működését irányítja, figyelemmel kíséri a hengerelt fém előremozgását, információkat cserél más ke­zelőkkel, a hengerde diszpé­cserével, nyilvántartást vezet a termelésről. Szovjet tudósok nemrégiben a termelési fo­lyamatok irányítására képes információs- és számítógépi berendezést szerkesztettek, — hogy a kezelőt segítsék bonyo­lult feladatainak ellátásában. A berendezést a moszkvai Szokolnyiki-parkban, július­ban 12—26 között megrende­zett nemzetközi kiállításon mutatták be. A berendezés alapja a VNIIEM—3 típusú irányító számítógép. Rugalmas vezény­lőrendszere, nagy működési gyorsasága és az a körülmény, hogy univerzális és speciális összekötő csatornák útján sok külső készülék csatlakoztatha­tó hozzá, különböző iparágak­ban teszi alkalmazhatóvá. E számítógép alapján szer­kesztette meg az Elektropri- vod nevű országos tudományos kutatóintézet a hengersori irá­nyítóberendezést. Jelenleg öt ilyen rendszer működik ered­ményesen nagy szovjet hen­gersorok információs rendsze­rében: kettő a Krivoj Rog-i kohászati gyárban és három Cseljabinszkban. A rendszer kiterjed a fő üzemrészekben végbemenő ter­melési folyamatokra. Sok olyan funkciót ellát, amely a! korábban a kiszolgáló sze­mélyzetnek kellett betöltenie: automatikusan követi a fém előrehaladását a hengersoron, felveszi a technológiai szerke­zetek helyzetéről szóló szüksé­ges információkat, nyilván­tartja a hengerelt fém geo­metriai méreteit és súlyát, fel­dolgozza és a kellő pillanat­ban az irányítóhoz továbbítja az információkat. A hengerde diszpécsere és főnöke pontos és teljes tájé­koztatást kap a termelés me­netéről, így helyesebb dönté­sek születhetnek a termelés tervezése és operatív irányítá­sa érdekében. A hengersort nagyszámú impulzátorral sze­relték fel; az ezek által kibo­csátott jelzéseket a számító­gép gyűjti össze. E jelzések képezik a rendszer helyes mű­ködésének alapját, a termelé­si folyamatokkal azonos ütem­ben, huszonnégy órán át meg­szakítás nélkül működő számi, tógép másodpercenként körül­belül 30 000 műveletet végez. A termelés tartalékainak feltárása érdekében igen fon­tos, hogy az üzemvezetés pon­tos adatokkal rendelkezzék a technológiai műveletek idő­tartamáról, az üzem különbö­ző helyein bekövetkező gép­állásokról és ezek okairól. Az információs rendszer ezeknek az adatoknak a beszerzését is elősegíti. Bevezetése tehát egyet jelent a hengersor ter­melékenységének megnövelé­sével. A kibernetik epigon vagy segítőtárs? „A művészet hosszú, az élet rövid” — a klasszikus mon­dást a tudomány vonatkozá­sában ma így fogalmazhatjuk át: „A tudomány hosszú, az élet meghosszabbítható”. Nem kizárólag arról van szó, hogy a tudomány évről évre kitol­ja az életkor határát, de a tudomány tömörebbé is for­málja az átélt időt, a tudós élete ily módon is „meghosz- szabbodik”. Az elektronikus eszközök, ezek a rendkívül bonyolult gépek például lehe­tővé teszik egyetlen tudós szá­mára is, hogy olyan összefüg­géseket fedjen fel, melyek megállapításához korábban több élet sem volt elegendő. A számítógépek minden tu­dományágban nagy segítséget jelentenek. Megkérdeztük Üj- falussy József zenetudóst, a Zeneművészeti Főiskola taná­rát, hogy érvényes-e ez a meg­állapítás a zenetudomány vo­natkozásában is? — Számos tapasztalat is bi­zonyítja immár, hogy a kiber­netikának jelentősége van a zenetudományban is, ameny- nyiben a számítógépeket he­lyesen alkalmazzák. Nagyon sok munkát takarítunk meg, amikor zeneműveket beprog­ramozunk, gépben memorizál­tatunk és választ kapunk a géptől, hogy a szerzőre milyen formai jegyek és milyen arányban jellemzőek. A sta­tisztikai adatok új összefüg­gések feltárásához vezethet­nek. Bebizonyítást nyert ez az állítás a mi Tudományos Aka­démiánk népzenekutató cso­portjának eddigi tevékenysé­génél is, — mondotta többek között a professzor és a kö­vetkezőkben folytatta: amennyiben a számítógé­pekkel olyan kísérleteket folytatnak, mint például az amerikai Bell Intézet tette, ahol Bach művek stílusjegyei­nek elemzése alapján a gé­pekkel zenei kombinációkat hozattak létre, ezeket az eljá­rásokat nem tekinthetjük egyébnek, mint az analitikus munka ellenőrzésének, vissza­kérdezésének. A nagy tett ugyanis emilyen művészetben nem a kialakított stílusok utánzása, hanem éppen a stí­lus szüntelen megújításéi, ami az alkotó munka lényege. Al­kotni tehát ebben az értelem­ben a számítógép sohasem fog helyettünk, legfeljebb többszörözi az analitikusan feltárt művészi eredménye­ket. Röviden: a számítógép alkotónak szánalmas epigon, kutatónak kitűnő segítőtárs. B KGSf-orszáyok integrációjának eszköze: LcAni/ÖV^SVÍ DOB Síié-8All! t[NGíR A Nemzetközi Beruházási Bank 1971. január 1-én kezdte meg tevékenységét — a KGST- országok második pénzintéze­te — a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB). Az elsőt — a Gazdasági Együttműködési Bankot — hét évvel ezelőtt alapították, a tagországok kö­zötti kereskedelem előmozdí­tására. Az NBB alapvető feladata a szocialista országok közötti munkamegosztás, termelési szakosodás- és kooperáció elő­segítése. A bank hiteleket nyújt a tagországok nyers- és fűtőanyag-bázisának feltárásá­ra, egyéb közös létesítmények­re és az egyes tagállamok nemzetgazdaságának fejleszté­sét célzó beruházásokra. A bank alaotőkéje 1 milliárd transzferábilis (átváltható) rubelben 30 százaléka szabad devizában vagy aranyban fi­zetendő. (Egy transzferábilis rubel 0,987 412 gramm tiszta aranyat tartalmaz.) Az egyes országok részese­dése a kölcsönös forgalomban elfoglalt exportjuk arányában alakul. Alapító tagok: Bulgá­ria 85,1, Csehszlovákia 129,9, Lengyelország 121,4, Magyar- ország 83,7, Mongólia 4,5, az NDK 176,1, a Szovjetunió 399,3 és az 1971. január 12-én csatlakozó Románia 52,6 mil­lió transzferábilis rubellel já­rult hozzá a bank 1052,6 mil­lió transzferábilis • rubel érté­kű alaptőkéjéhez. Az új pénz­intézet — kedvező kamatok mellett 5 évig terjedő közép és 15 évig terjedő hosszú le­járatú beruházási hiteleket nyújt a tagországok bankjai, gazdálkodó szervei, és egyéb országok bankjai számára. Hi­telt csak olyan létesítményre folyósítanak, amelyek műsza­ki-tudományos színvonala korszerű, a kölcsön megtérü­Berlin > O y •B*orUe*X *) n\k >. ^ °»me) x. •ír«u.|B\^K^uk,,2|'bk(iwlc■, JsuW.VteJj ;w 3%'. f ©KophvntciX A.' * N SZOVJETUNIÓ lése gyors és jó minőségű ala­csony önköltségű terméket ál­lít elő. A bank igazgatótanácsa — ahol minden tagország egy sza­vazattal rendelkezik — 1971- ben 180 millió tarnszferábilis rubel hitel folyósítását hagy­ta jóvá. Magyarország 47,6 millió transzferábilis rubel összegű kölcsönt vett fel, amellyel az IKARUS és a Pa­mutnyomóipari Vállalat fej­lesztését, a Budapest—Lökös- háza vasútvonal villamosítását és 72 darab Diesel-mozdony beszerzését tudja megvalósít tani. « TERRA ** 1 J

Next

/
Oldalképek
Tartalom