Dolgozók Lapja, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-04 / 103. szám

flLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! tomóKém 1972. május 4. CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 103. sz. Ära: 80 fillér — Kedvezmények gyermekek után Ahol hiányzik Szerdán összeült a KIOSZ országos választmányi értekez­lete. A tanácskozás alapjául az országos vezetőség írásos beszámolója és dr. Gervai Béla elnök szóbeli tájékozta­tása szolgált. A legfrissebb adatok szerint napjainkban csaknem 63 ezer önálló, vala­mint 24 ezer munkaviszony­ban is álló, illetve nyugdíja mellett napi néhány órai szol­gáltatást végző kisiparos tevé­kenykedik hazánkban, össze­sen 16 ezer munkavállalót fog­lalkoztatnak, s valamivel több aat rrm me 'Jelenleg mintegy 160 szá­mítógép található az ország­ban, a negyedik ötéves terv végére azonban várhatóan négyszázra növekszik hazánk komputer-parkja. A tovább­lépés lehetőségeiről tanácskoz­tak pénteken és szombaton az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen a legilletékesebb szakemberek. A kétnapos kon- jCercncia feladatairól, terveiről ]dr. Sárándi Imre, az ELTE [állam- és jogtudományi kará­nak dékánja, valamint az egyetem más vezetői tájékoz­tatták az újságírókat szerdán, a Magyar Sajtó Házában. A munka alapjául a műve­lődésügyi miniszternek a szá­mítástechnikai szakember- képzésről és továbbképzésről kiadott irányelvei szolgálnak. A konferencia három szek­cióban végzi munkáját. Az elsőben azt elemzik: miként lehet az államigazgatás terüle­tén hatékonyan alkalmazni a számítástechnikai és kiberne­tikai módszereket. Az állam- igazgatási munkaszervezésre is érvényes az a megállapítás, hogy kevesebb emberrel is le­het hatékonyabb munkát vé­gezni, ha a rendelkezésünkre álló gépi eszközöket és mód­szereket korszerűen, színvona­lasan alkalmazzuk. Ezért is tarthat nagy érdeklődésre szá­mot az államigazgatási alap­nyilvántartások korszerűsíté­sének rendszerelméleti és szá­mítástechnikai kérdéseit vizs­gáló előadás. Tessedik Sámuel születésének és Szarvas újratelepítésének évfordulója tiszteletére A paraszti élet címmel rendezett II. országos fotókiállításon Huttinger István komáromi fotós Legelő ménes című felvételével a Békés megyei Tanács Mű­velődési Osztálya kfilöndliát nyerte mint 11 ezer szakmunkás- tanulót nevelnek. Csupán az elmúlt évben 38,3 millió fo­rint értékű, 394 féle úgyneve­zett hiánycikket gyártottak, s további 7,5 millió forint érté­kű termékkel szolgálták a bel­kereskedelmi választékcsere bővítését. Az elmúlt hat hónap alatt újabb 4115 iparengedélyt adtak ki, de különösen az épí­tő- és a szerelőiparokban még keresik a hozzáértőket, míg néhány, főként idényjellegű szakmában nincs mindig telje­sen kihasználva a kapacitás. Szóba kerültek a jövedelem- adóztatás kérdései is. 1972- től differenciáltabb az adóz­tatás: a kisjövedelmű iparo­sok kevesebb adót fizetnek, a középjövedelműeknél általá­ban az eddigi szintet tartják míg nagyobb jövedelemmel rendelkezőknél nagyobb mérvű a teherviselés is. A bérből és fizetésből élők családi pótlé­kával azonos összeggel csök­kentik a kiskorú gyermekeket eltartók adóalapját, növelik az idős csökkent munkaképessé­gű iparosok adókedvezményét, és meghatározott jövedelem­határig, két évig jövedelem­adó-mentességet élvezhetnek a kis létszámú községekben kezdő kisiparosok. A kisipa­rosok társadalombiztosítása kedvezően alakult, akik az 1962-ben bevezetett nyugdíj- biztosításban részt vettek, s a 120 forintos havi járulékot be­fizették és elérték a törvényes korhatárt élhetnek a nyugdí­jazás jogával. Mint ismeretes, az idei évtől az eddig önkén­tes betegségi biztosítás min­denkire kiterjedően kötelező lett, s minden állampolgár hozzájut a társadalombiztosí­tási szolgáltatásokhoz. Az élénk vitát követően ha­tározatokat fogadtak el egye­bek között a lakossági szolgál­tatások bővítéséről; a szakmai és fegyelmi bizottságok mun­kájának javításával, az általá­nos jövedelemadó-előleg meg­állapításáról; s határozatot hoztak arra is, hogy a kis­iparosságot rendszeresen tájé­koztatni kell a napirenden lé­vő adózási kérdésekről. | Megnyílt a II. európai sugárvédelmi kongresszus Szerdán, a Magyar Tudo­mányos Akadámia dísztermé­ben ünnepélyesen megnyitot­ták, a Nemzetközi Sugárvédel­mi Társaság (IRPA) II. euró­pai kongresszusát. A jelentős nemzetközi ösz- szejövetelt dr. Bozóky László professzor, a kongresszus elnö­ke nyitotta meg, majd Erdey- Grúz Tibor, a MTA elnöke, az angol W. G. Marley profesz- szor, az IRPA elnöke, Oszt- rovszki György akadémikus, a magyar atomenergia bizottság elnöke, dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese, Y. Nishiwaki, a nemzetközi atomenergia ügy­nökség igazgatóhelyettese, Ke­lemen Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese, és Kovács Ist­ván akadémikus, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat fő­titkára köszöntötte a részve­vőket, méltatta a sugárvédelmi tudományos munka jelentősé­gét és kívánt sikert a kong­resszusnak. A háromnapos tanácskozás, az emberi környezet védelmé­ben rendkívül fontos sugárvé­delmi kérdések közül is a legfontosabbat, az emberi szervezetbe került radioaktív anyagok elleni védekezést tár­gyalja sokoldalúan. A mint­egy 350 résztvevő, akik öt vi­lágrész szakembereit képvise­lik, 28 országból, kereken 120 előadást vitat majd meg. Kö­zülük harmincat a tekintélyes számban részvevő magyar tu­dósok terjesztenek elő. Igen fontos kérdéskör a ra- diodetoxikáció. a szervezet méregtelenítése, megszabadítá­sa a bekerült radioaktív izo­tópoktól. Nagy teret kap a ta­nácskozáson a foglalkozási ár­talmakkal kapcsolatos sugár- védelem, valamint az atom­erőművek közelében élő lakos­ság védelme. Végül megbeszé­lés tárgya lesz a lakosságot érő természetes eredetű sugárter­melések vizsgálata is. az összefogás 4. oldal Szerkesszünk együtt J 6. oldal Az esztergomi bazilika felújítási munkái sok szakembert fog­lalkoztatnak. Ez az állván erdő bizonyítja, hogy az ács szak. mában is lehet művészien szakszerűt alkotni (/.' gordos) Változások a vonat- és autóbuszközlekedésben Májusfa 5. oldal A műszakokhoz igazították a menetrendet — Turista-járatok — Megáll-e a „Ciklámen ’? — A Komárom megyei Szállí­tási Bizottság személyforgal­mi albizottsága volt az 1972— 73. évi vasúti és autóbusz­menetrendek előkészítésé­nek egyik gazdája. A menet­rendek kialakításával és az élethez igazításával kapcsola­tos munkájukat az albizottság még - az elmúlt esztendő vé­gén megkezdte, s nagyon sok hasznos, sok utast érintő ja­vaslatot tárt a közlekedést irányító szervek élé. Kiemelt helyen szerepelt a Tatabánya-Alsó—Kisbér kö­zött közlekedő személyvonat indulási idejének módosítása. Ezt soron kívül teljesítette a MÁV, és már 1971. december 6-tól 17 óra 46 helyett 17 óra 20 perckor indítja a vonatot, s ezzel egyidőben a 18-as számú Volán Vállalat a csat­lakozó autóbuszjáratok indu­lási idejét is ehhez igazította. Az Esztergom—Komárom vasútállomások között közle­kedő személyvonatok menet­rendje, sajnos, nem igazodott eddig az útvonal mellett fek­vő gyárak műszakkezdéséhez, a dolgozók jogosan kérték hogy a „munkásvonatok” mű­szakkezdés előtt és a műszak befejezése után 25—30 perccel induljanak. A MÁV képvise­lője az érintett üzemeknek lépcsőzetes munkakezdést ja vasolt, ezt azonban a válla­latok nem tartották megold­hatónak. A Duna menti üze­mekbe vasúton bejáró dolgo­zók elsősorban a délutáni mű­szakba szállító vonat indulási idejét kifogásolták. Ez a má­jus 28-án érvénybe lépő me­netrendben a következőkép­pen szerepel majd: Eszter­gomból 12 óra 52 perckor, To­kodról 13 óra 13 perckor in­dul, míg Nyergesújfalu va­sútállomásra 13 óra 24, Lá­batlanra 13 óra 34 perckor ér­kezik a vonat. Visszafelé Lá­batlanra 14 óra 26, Nyerges­újfalura 14 óra 37, és Eszter­gomba 15 óra 12 perckor ér­kezik a szerelvény. A bizottság javaslatára á nyári időszakban munkaszü- netes napokon is közlekedik a Budapest—Esztergom között gyorsított személyvonat, mely Budapestről 7 óra 38 perckor, Esztergomból pedig 18 óra 20 perckor indul. Az utazók ké­relmére a sebesvonati pótdíj felszámítását megszünteti a MÁV. Május 28-tól közlekedik egy személyvonat a hét minden napján Komáromig, s ez a vonat 10 óra 25 perckor in­dul. Komárom felől Tatabá­nya-Alsó vasútállomásra 12 óra 40 perckor érkező és Bu- dapest-Keletiig közlekedő sze­mélyvonat az új menetrend érvénybe lépésétől kezdődően munkaszünetes napokon is közlekedik, s így az üdülőkés fürdőzők igényét is kielégíti. Régi panasza az utazóközön­ségnek, hogy Tatabánya-Alsón csak egy gyorsvonat áll meg. Szükséges lenne, hogy a Bu­dapestről 18 óra 20 perckor induló „Ciklámen” elnevezésű gyors is megálljon. Remélhe­tőleg ezt a kérést is figyelem­be veszik majd. Az autóbuszközlekedésben is történnek változások. Lábat­lan—Nyergesújfalu között a reggeli csúcsforgalomban az eddigi kettő helyett három szállítja az utasokat, s ez a harmadik a 14 órás műszak­ból hazautazok szállítását is megoldja. Ezenkívül 1972. má­jus 28-tól szeptember 3-ig munkaszüneti napokon 8 óra­kor Esztergomból autóbusz indul Pilismaróira, az üdülő­telepre, s az esti órákban indul vissza Esztergomba. Vezetőképzés—fiatalosan Befejeződött a KISZ tatabányai vezetőképző tanfolyama A múlt év novemberében kezdődött a KISZ tatabányai városi bizottságának vezető­képző tanfolyama. Azok vet­tek részt a foglalkozásokon, akik új aktivistaként kerültek a KISZ-vezetőségekbe — s a városi bizottság legfőbb célja az volt, hogy megfelelő veze­téstudományi ismereteket sze­rezzenek az új KISZ-titkárok, vezetőségi tagok. Tizenöt foglalkozás zajlott le fél esztendő alatt. Nagyon sok érdekes témával ismerked­tek meg a fiatalok — s a „tá­lalás” is vonzó volt. Nemcsak előadások hangzottak el — hanem könnyed formában dol­gozták fel az anyagot — szel­lemi totó formájában adtak számot arról, mit sikerült el­sajátítani. S a kollektív mun­ka érdekes megnyilatkozása volt: pályázatot hirdettek ar­ról, hogyan kellene megren­dezni a zárófoglalkozást. A szerdán lezajlott vizsgára már a legjobbnak ítélt pálya­műben vázolt elképzelések szerint került sor. A résztvevő, mintegy hetven KISZ-vezető számot adott tudás'ról — az­tán fiatalos program követ­kezett: klubest — dalolással, játékkal-, közös szórakozással színesítve. A tanfolyam vezetőjétől, Törőcsik Jánostól azt kértük, foglalja össze a legfőbb tapasz­talatokat : — Pontosság, precízség, fe­gyelmezettség és a jókedv jel­lemezte a társadalmi vezető­képző tanfolyamot. Talán ter­mészetes is ez, hiszen a szer­vezés- és vezetéstudományi témák álltak a középpontban. Ennek megfelelően színvona­las volt a tartalmi munka, él szervezettség tekintetében is példásan zajlott le a tanfo­lyam. Igyekeztünk új és kor­szerű módszereket alkalmazni — hatékonnyá tenni az ifjú vezetők felkészítését. A na­gyon aktív társadalmi vezető­ség — mindenekelőtt Varga Ferenc, Koscsák Katalin és Schön Agnes — is segített ebben — és természetesen mindazok, akik nagyon komo­lyan vették a foglalkozásokat, érdekelte őkét a téma. Öten kiváló minősítésssel végeztek, de a többiek is helytálltak a foglalkozások során. Ügy érez­zük, a tanfolyam elérte a cél­ját — a KISZ-vezetőségek erő-; södését szolgálta. A KIOSZ országos választmányi üléséről —Differenciáltabb adózás Mai számunkban: Szófia is érdeklődik 3. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom