Dolgozók Lapja, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

Ittl. Jfflius 1. csütörtök DOLGOZÓK tAPJA 3 A B M-szervek pártbizottságának napirendjén A fiatalkorúak nevelése Fontos ifjúságpolitikai kér­désekről tanácskozott leg­utóbbi ülésén a megyei BM- szervek pártbizottsága. Azt vizsgálták meg, hogy a koráb­ban napvilágot látott pártha­tározatok és a X. kongresszus iránymutatásai szellemében mit tettek a rendőri szervek az ifjúságért, a fiatalokért. A veszélyes kisebbség Hogy a téma a pártbizott­sági ülés napirendjén szere­pelt — ez is jelzi, milyen fon­tosságot tulajdonítanak a BM-pártszervezetek az ifjú­ságpolitikai munkának, a fia­talok egészséges szellemű ne­velésének. A nézőpont és az „optika” azonban meglehető­sen különös, hiszen a rendőri szervek — speciális tevékeny­ségük következtében — nem a becsületesen renezett körül­mények között élő fiatalok­kal foglalkoznak, hanem el­sősorban a veszélyes kisebb­séggel, a bűnözés útjára lépett fiatalkorúakkal. Azt a pártbizottsági ülés anyaga határozottan leszö­gezte: amikor a fiatalkorúak bűnözéséről esik szó, meg kell állapítani, a mai ifjúság dön­tő többsége becsületesen él és dolgozik. Az elenyésző kisebb­séggel van baj — hiszen a bűnt elkövető gyerekek és fiatalkorúak száma csekély. Ám a társadalom egészséges fejlődésének, az egész fiatal­ság nevelésének érdekében nagyon komolyan, segítő szán­dékkal — és társadalmi össze­fogás alapján dolgozva — kell foglalkozni ezzel a veszélyes, rossz útra tért kisebbséggel. Az adminisztratív intézke­dések nem jelentenek megol­dást, csak az okok elemzése, a társadalmi segítségnyújtás módszereinek megtalálása adhat alapot az eredményes munkához. Elgondolkodtató tény, hogy a gyermekek és a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma — 1970-ben az előző esztendők­höz képest —, ha csak kis mértékben is, de növekedett. Ez is jelzi, hogy fontos tár­sadalmi kérdésként kell ke­zelni ezt a jelenséget, hiszen a bűnözés „újratermelődésé­nek” a mi viszonyaink között is fennáll a veszélye. A BM-pátbizottság igen mélyre ásva mutatta be az okokat, felsorakoztatva azo­kat a tényeket, jelenségeket, amelyek rossz, káros hatással vannak a fiatalok egy részé­re. A fiatalkorúak bűnözésé­nek okait vizsgálva szembetű­nő, milyen nagy szerepet ját­szik a rossz családi élet, a züllött környezet A bűncse­lekményt elkövető fiatalok 34 százalékánál pontosan ki­mutathatók a családi nevelés ■iányosságai, 20 százalékuk esetében a szülők különváltan élnek. S az is jellemző tény: a bűncselekményt elkövetett fiatalkorúak szüleinek 13,7 százaléka büntetett előéletű, több mint 20 százalékuk pe­dig alkoholista. Az üzemekben még nem mindenütt foglalkoznak meg­felelően a kollektívába került szakmunkástanulókkal, s az iskola és a szakmunkásképző intézetek között nem minden esetben megfelelő e tekintet­űn az együttműködés, a kap­csolat. Meglepő, hogy az alko­hol milyen nagy szerepet ját­szik a fiatalkorúak bűnözésé­ben is. A felelősségre vont fiatalok 15 százaléka ittas ál­lapotban követte el a bűncse­lekményt. S nem lebecsülendő annak a kapitalista ideológiai ráhatás­nak az ereje sem, amely pél­dául a különböző külföldi rá­dióadásokon keresztül is ér­vényesül. Ez a fajta „fella­zítás” káros hatással van a fiatalokra, és a nyugati élet­forma példái is gyakran ösz­tönzően hatnak a bűncselek­mények elkövetésére. (Meg kell azonban jegyezni, hogy mindennek ellenére a politi­kai ráhatás mértéke elenyé­sző — nagyon kevés az a fia­talkorú, akit politikai jellegű bűncselekmény miatt kellett felelősségre vonni.) A társadalmi összefogás Bár a bűnüldözés speciális rendőri feladat — ezt a prob­lémát, a fiatalkorúak bűnözé­sének megelőzését csak széles körű társadalmi összefogással, segítséggel lehet megoldani. Ehhez sikerült is megtenni az első lépéseket — és ez biztató eredményeket ígér. Jó a kap­csolat a tanácsok illetékes .szakigazgatási szerveivel, és az együttműködés megyei, vá­rosi szinten sok gyakorlati eredményt hozott már. A községi szinten azonban még sokat kell tenni, hogy az együttműködés még több si­kerrel járjon. Ifjú Gárda egységei. Akkor jó együttműködés alakult ki az ifjúgárdisták és a rendőr­ség munkatársai között. Ezt a régi hagyományt kellene felújítani, mert sok haszon­nal járna, ha az Ifjú Gárda tagjai segítséget nyújtanának a speciális ifjúságvédelmi feladatok elvégzéséhez. Javítani kell az együttmű­ködést a szakszervezetekkel is. Nagyon fontos lenne, ha az üzemi család- és ifjúságvédel­mi bizottságok a jövőben na­gyobb figyelemmel kísérnék az üzemekben dolgozó, a mun­kásszállásokon élő fiatalok szociális helyzetét, életkörül­ményeit, magatartását. Sok segítséget nyújthatnának a szocialista brigádok is egy-egy fiatal patronálásával. Speciális feladatok Természetesen akad egy sor speciális rendőri feladat, ten­nivaló is. Ügy tűnik, hatáso­sak és népszerűek a belügyi témájú előadások a fiatalok körében, és a jövőben még szélesebb körűvé kívánják tenni a propagandamunkát, mint a megelőzés egyik esz­közét. A kapitányságok részletes és alapos intézkedési tervet dolgoztak ki, hogy még mód­szeresebbé váljon az ifjúság- védelmi munka. Hatékonyab­bá kívánják tenni az ifjúság- védelemmel foglalkozó önkén­tes rendőri csoportok felkészi- tését, és jobban támaszkod­nak arra a segítségre, amit e területen a munkásőrök adhatnak. A megyei BM-szervék párt- bizottsága fontosságának meg­felelően foglalkozott az ifjú­ságvédelmi kérdésekkel. S várható, hogy a pártbizottsá­gi ülés állásfoglalásai nyomán még nagyobb lendülettel, fo­kozódó tudatossággal — s megfelelő eredménnyel folyik majd az ifjúságvédelmi mun­ka megyénkben. (g- g.) Megfelelő a kapcsolat a KISZ-bizottságokkai is, tény azonban, hogy az ifjúsági szervezet — speciális adottsá­gai miatt — még többre vol­na képes, nagyobb részt tudna vállalni az ifjúságvédelmi munkából. A KISZ KB inté­ző bizottsága mintegy fél esztendeje fontos határozatot hozott, amely a KlSZ-bizott- ságok feladatává teszi az if­júságvédelmi munkabizottsá­gok megalakítását, A fő fel­adatuk az lesz, hogy foglal­kozzanak a fiatalkorúak bű­nözésének okaival, a megelő­zéssel és az utógondozással. Néhány évvel ezelőtt meg­alakultak a megyében az Változások Míg az üzemet végigjártuk, több ízben hangzott el a kije­lentés: nálunk nincs munka­erőhiány. Két éve még nem erről beszéltek... Sokat válto­zott azóta a komáromi lenfo­nó. Üj csarnokkal bővült a gyár, eltűntek a törmelékhal­mok, a szemétdombok. A munkahelyek belső képe is módosult. A lehangoló pisz­kosfehér helyett a falak szí­nesek, természetes fény öm­lik szét a hosszú gépsorokon, éjszakai műszakban pedig gondosan megválasztott és beállított világítótestek szol­A Glockner-Kaprun erőmű- rendszerének tervezése már a második világháború előtt történt. Az erőteljes építés azonban csak 1946-ban kez­dődhetett meg. A Linberggát alatti felső erőmű egységei már 1951-ben megkezdték' az energiaszolgáltatást. Akkor, 1951-ben (17 500 kilowatt ki­használási átlaggal) 153 mil­lió kilowatt/óra energiát adott a köztársaságnak. A munká­latok 1960-ban fejeződtek be. Tizenöt év alatt felépült a három óriási és a két kisebb gát. A sok tízezer tonna épí­tőanyag szállításához bonyo­lult közlekedési rendszert hoztak létre. Az erőműrend­szerhez majdnem 30 kilomé­ter. 3 méter átmérőjű cső­rendszert fektettek le, illetve fúrtak a gránit-hegyekbe. A csőhálózat kétharmad részéhez a 3564 méter magas Wies- bachhorn gránitjait kellett átfúrni. Az építőanyag mozgatásá­hoz hatalmas, teherautókat is szállítani tudó 1200 méter hosszúságú siklót készítettek. Ma ez a berendezés a kirán­dulóknak teszi kényelmeseb­bé a Glöckner Kaprun vízme­dencéi környékén létrehozott turistaházak megközelítését. — Sokan kérdezik, érdemes volt-e 15 évig, a természettel is küzdve, a költséges mun­kálatokat elvégezni? Kifize­tődik-e a Wasserfallbodenból a Mooserbodenba naponta 12 —16 órán át pumpálni a tö­ménytelen vizet, hogy 6—8 órán át áramot szolgáltathas­sanak? — Csak nagy beruházások­kal lehet elérni, hogy a fel­halmozott energia éppen ak­kor adjon áramot, amikor az ember akarja. A költséges be­ruházás azonban mégis meg­térül. Az átlagos villamos- energia-érték négyszeresét fi­zetik a délelőtti és az esti csúcsfogyasztási órákban. — IV'”°n rendszerrel tör­ténik a turbinák működteté­se? — Ausztria egész villamos- energia-rendszerét országos központ irányítja. A tőlük kapott információ alapján történik az automatizált ve­zérlés. A bécsi központon át jut el — főleg a tavaszi és nyári hónapokban — a villa­A turbinák. mos energia a magyar gyárak­ba is. amikor a szomszédos országokban a hőközpontok karbantartását végzik. Télen pedig, amikor a nagy hideg miatt megcsappan a vizünk, a magyarországi hőerőművek adnak energiát Ausztriának. Következik: A Minimundus csodái. Lányai Sándor Megyénk szovjet vendégei Bábolnán és Kocson Megyénk testvér-területé­nek, a Csecsen-Ingus ASZSZK-nak, M. A. Dorohov elvtárs által vezetett küldött­sége szerdán ellátogatott a Bábolnai Állami Gazdaságba. Vendégeinket a helyszínen Csordás Mihály, a komáromi járási pártbizottság tit­kára, Záhonyi László, a gaz­daság pártbizottságának tit­kára, és szakmai vezetői fo­gadták. Tájékoztatták a kül­döttséget a gazdaság munká­járól, megtekintették a barom­fikeltető, illetve a sertéshiz­laló üzemet, tájékoztatót hall­gattak meg a gazdaság tevé­kenységéről. Vendégeink a megyei párt- bizottság több vezetőjének kí­séretében ezután a kocsi Aranykalász Termelőszövet­kezetbe látogattak. A tsz-ben Molnár József, a tatai járási pártbizottság első titkára és a szövetkezet vezetői fogadták a küldöttséget. Ezután megte­kintették a sertéshizlaldát, és a tehenészetet, megbeszélték a tapasztalatokat. A vendégek elismerően nyilatkoztak a lá­tottakról, majd elbúcsúztak a szövetkezet vezetőitől és tag­jaitól. A közlekedési Jelentés öt állami nagyberuházás helyzetéről II. Több mint egymilliárdos rekonstrukció a Graboplastban A Gazdasági Bizottság ha- lehetővé teszi a terme- tározata értelmében néhány lés nagyfokú koncent- év alatt 13 millió négyzetmé- rálását. Az új csarnokban terrel kell növelnünk a hazai működő felújított gépek, to- műbőrgyártást. A győri Gra- vábbá az új NSZK és angol boplast Pamutszövő és Mű- importból származó berende- bőrgyár e cél szolgálatában zések felhasználásával a gyár 1969-ben megkezdett nagysza- «többlettermelése az idén már bású rekonstrukciója jelenleg eléri 7 millió négyzetmétert, éppen félidejénél tart. A több Készen van az új gyártósorok A keverő üzemek korszerű gépeiben kapja a műbőr az alap­anyag összetételétől függően színét és minőségét dolgozók munkaideje A szakszervezet XXVIII. kongresszusának megbízásá­ból a közlekedési és szállítási dolgozók szakszervezetének elnöksége szerdai ülésén is­mét foglalkozott a közlekedé­si dolgozók munkaidejének ügyével. A szakszervezethez tartozó szakmákban 44 000-en már heti 48 óránál rövidebb mun­kaidőben dolgoznak, a gépjár­művezetők nagy része azon­ban mindössze 1—2 szabad­nappal havonta 280, nem egy­szer 300 órát tölt szolgálat­ban. mint egymilliárd forintos be­ruházás eredményeként a műbőrgyártásban már nagy hagyományokkal és tapaszta­latokkal rendelkező győri üzem szinte teljesen újjáépül, mégpedig anélkül, hogy a re­konstrukció miatt csökkenteni kellene a termelést, sőt az egyes új üzemrészek bekap­csolásával folyamatosan nö­vekszik az üzem produkciója. 1970-ben például már 2,5 mil­lió négyzetméten-el termelt többet a gyár, mint a re­konstrukció megkezdése előtt. A rekonstrukció kereté­ben már felépült az a 18 ezer négyzetméter alapterü­letű gyártócsarnok, amely a komáromi lenfonóban gáltatják a fényt. És a gé- i pék... Amikor megalakult a gyár, összehordták a máshol már kiszuperált berendezése­ket, kényszerűségből ezeken dolgoztak az asszonyok. Sok időt vett el az állandó javít­gatás, és amellett, hogy mun­kaigényes a kezelésük, a ter­melékenységgel sem lehettek elégedettek. És most...? A szövődében nagy a sür­gés-forgás. Az új gépek körül főleg férfiak foglalatoskod­nak. Ismerkednek velük, be­állítják őket és gyakorlatban próbálják ki, hogyan működ­nek, mit tudnak az okos ma­sinák. A jövő hónapban sze­relik be a további tizennégy gépsort, és ezzel negyvenre növekszik a szovjet automata szövőgépek száma. Ezekből tízre ügyel fel egyetlen em­ber, míg a régiek esetében csak négy szövőgépet tudott kezelni egyszerre a szövőnő. Természetesen izgalommal várják az asszonyok, hogy az automata berendezések mi­lyen meglepetéseket tartogat­nak a számukra, hiszen a jól beidegzett mozdulatokat kell elfelejteniük és újakat meg­tanulni, begyakorolni helyet­te. Mire elmúlik a nyár, arra sem emlékeznek majd, milyen is volt az a régi berendezés... Nem kisebb várakozás előzte meg a vetülékcsévélők beszerelését, próbaüzemelteté­sét sem. Az önműködő gépsor a legidőigényesebb munkától, a cséveváltástól kíméli meg a kezelőket. Alig várják, hogy a berendezésekhez megfelelő méretű csévéket, és fonalat kapjanak, mert a régihez va­ló tartozékokkal nem műkö­dik előírásszerűén az auto­mata. Végre kiselejtezhették az elavult pamutcsévélőket is. Helyettük szovjet M 150-es, 100 fejes modern gépsort kap­tak. Május óta üzemel, hamar megszerették, összehasonlítha­tatlanul gyorsabb, kényelme­sebb, biztonságosabb a keze­lése, mint az eddigieknek. A pamutcérnazók épülete új, tágas. A zöld színű sátor­tetőn áttetszik a napfény. Alig látni néhány munkásnőt a gépsorok között, a mecha­nika átveszi az emberi fel­adatok nagy részét. Az irá­nyítás, a korrigálás marad... Még modernebb gépekről be­szélnek, amelyeknél a korri­gálás jó részét is az automata vállalja. Néhány év múlva erre is sor kerül. Nemcsak a munkásnők munkájának megkönnyítésén fáradozik a lenfonó vezetősé­ge. A fűtést, a gőzzel való el­látást is modernizálják, a széntüzelésű helyett olajtüze­lésű kazánt állítanak be. A 30 000 kilogramm súlyú új ka­zánt a XXII-es VOLÁN szakemberei a mai nap fo­lyamán emelik a helyére. A munka oroszlánrészét az ácsi építők végzik. Falbontás, fa- ácsolat készítése, a beszerelés, a fal helyreállítása mind­mind az ő feladatuk. Jelenleg egy széntüzelésű kazán látja el gőzzel a mun­kahelyeket. Ennek kicserélé­sére csak az új berendezés üzembehelyezése után kerül­het sor. Az új olajkazán egyenletes teljesítményt nyújt majd, kezelése kényelmesebb, tisztább lesz mint a hagyomá­nyos széntüzelésűé. Mire mindent végigjárunk, dél van. Az üzemudvar bené­pesül, ki az ebédlőbe igyek­szik, mások a visszautat te­szik meg, miután elfogyasz­tották a menüt. Nem szidják a kosztol, és ez, nőkről lévén szó, egyenlő a dicsérettel. Az olyan üzemet, ahol so­kat tesznek a dolgozókért, ahol az apróságokra is fi­gyelnek, valóban lehet szeret­ni... — un —• folyamatos üzemeltetéséhez szükséges korszerű karban­tartóműhely, megtörtént az erőműtelep teljes átalakítása, bekapcsolták a gyárat a gáz­vezetékrendszerbe, felépült a készáruraktár és az iparvá­gány első szakasza. A rekonstrukcióval párhu­zamosan a gyár folyamatosan korszerűsíti termékeit, bővíti választékát. Az új gyártmá­nyok között szerepel a kísér­leti termelés szakaszán már túljutott „grabopor-alfa” el­nevezésű műbőr, amelynek légáteresztőképessége felveszi a versenyt a cipőiparban használt bélésbőrökkel is. Egy még az idén üzembeállitan- dó új gépsor lehetővé teszi, hogy a ruházati ipar részére is újfajta, szintetikus fedőré­teggel ellátott, jól szabható és varrhaló műbőrt készítse­nek. A gyár termékei nem­csak a belföldön keresettek. Teljes termelésének mintegy 50 százalékát külföldi cégek vásárolják meg. Vevői közé tartozik Európa valamennyi jelentős autógyára. A fontos üzem 1973-ban befejeződő nagyszabású re­konstrukciója után évente 34 —36 millió négyzetméter mű­bőrt ad piacra. A lakkozóüzemben nyeri eJ a műbőr a végleges fé-v°c felü­letét A Komárom megyei Távhőszolgáltató Válla­lat Tatabánya V. Győri út felvételre keres ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUST, vagy GÉPIPARI TECHNIKUST MŰSZAKI ELLENŐRNEK, és gyakorlott mérlegképes könyvelőt belső ellenőrnek. Jelentkezni lehet a fen'i címen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom