Dolgozók Lapja, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

DOLGOZÓK LAPJA 1971, július í. csütihfflS Hangos lett a csendes kontinens Amolyan csendes, békés, félreeső világrésznek tekintet­ték sokáig Ausztráliát, ahol lassú és főképp nyugodt tem­póban folyik az élet. Az utóbbi időben mind viharosabbá válik azonban a politikai élet Ausztráliában is. Egyre töb­ben lesznek mind harciasabbak —, de éppenséggel nem a harc, hanem a béke érdekében. Hetek óta folyik a tüntetés-sorozat Ausztrália nagy vá­rosaiban. Elsősorban a diákok és más fiatalok emelnek szót a vietnami háború ellen. A tiltakozó mozgalom most már Ausztrália valamennyi államára kitérjedt. Két friss esemény újabb lendületet adott ennek a békéért vívott küzdelemnek. Az egyik: az elsőül a New York Times-ban, majd egy sereg más amerikai lapban publikált titkos dokumentum­anyag, a Pentagon tanulmányai a vietnami háborúról, nem­csak az amerikai közvéleményt háborította fel, hanem az ausztráliai közvéleményt is. A titkos McNamara dossziéból ugyanis kiderült: hazug­ság szolgáltatta az alapot itt is. Amikor 1965-ben Ausztrália is belépett a vietnami háborúba, a Canberrái kormány arra hivatkozott: a saigoni kormány felkérésére teszi. A titkos Pentagon-dossziéból most kiviláglott, hogy a saigoni rezsim soha ilyen kérelmet nem továbbított Ausztráliának. A ké­relem — de helyesebb azt mondani: a nyomás — az ameri­kai kormány részéről érkezett. Az USA rángatta be az ausztráliai kormányt a vietnami agresszióba, az ausztráliai lakosság tudta nélkül. A másik esemény, amely új lendületet adott az ausztrá­liai béketüntetésnek: dr. Benjamin Spock, a világhírű ame­rikai gyermekorvos és békeharcos megérkezése. Spock ed­dig Adelaide-ban és Melbourne-ben mondott beszédet olyan gyűléseken, amelyeken óriási tömegek vettek részt. Miként az USA-ban, úgy Ausztráliában is egyre erő­sebbé válik a követelés: „hozzátok haza a fiainkat!” vi­szonylag nem sok ausztráliai katonát vittek Vietnamba har­colni —, de egyre több ausztráliai vallja azt a nézetet, hogy ha csak egyetlen ausztráliai katona harcolna Vietnamban, az is sok volna, az is a kelleténél éppen eggyel több lenne. Ausztráliának nem érdeke beavatkozni a vietnami nép éle­tébe, támogatást nyújtani az ingatag saigoni korrupciós re­zsimnek és — ami a lényeg — az USA hatalmi politikájának. ' És ezt Ausztráliában most már igen sokan tudják. Nukleáris öthatalmi értekezlet Washington fenntartásai Washington, AFP Az amerikai kormány nem reagált pozitívan az öt nuk- eáris nagyhatalom leszerelési értekezletére tett szovjet ja­vaslatra. Az értekezlet gondolatát Brezsnyev vetette fel először íz SZKP XXIV. kongresszu­sán elhangzott beszámolójá- 3 an; a szovjet nagykövetek izóta hivatalosan megkeresték mind az öt nukleáris hatalom kormányát a javaslattal. A washingtoni külügyminisz­térium most viszont olyan nyilatkozatot tett közzé, amely fenntartásokkal él. A nyilat­kozatot azért vélte szükséges­nek a külügyminisztérium, mert a Genfben kedden meg­nyílt leszerelési értekezleti ülésszakon Leonard amerikai képviselő beszédét optimista értelmezések kísérték a lesze­relési értekezlet köreiben. Washingtonban nyomban si­ettek leszögezni, hogy Leonard beszéde „nem jelent választ Brezsnyev javaslatára”. Újabb dokumentum-epizód... Washington, MTI Mike Gravel alaszkai de­mokrata szenátor kedden este a szenátus egyik albizottságá­nak helyiségében újságírók előtt megkezdte a Pentagon titkos okmányainak felolvasá­sát. Ezt eredetileg a szenátus ülésén akarta megtenni, de er­re nem kerülhetett sor, mert a szenátus üléstermében nem Emberrablék sajtóértekezlete Cordoba, AP A Népi Forradalmi Hadse­reg elnevezésű argentin szer­vezet kedden Cordobában „elrabolt” hat újságírót, hogy számukra sajtóértekezletet tartson. Valamennyiüket telefonon értesítették, hogy a város hat különböző pontján a cso­port röplapjai várják őket. A helyszínen azonban autók álltak és az újságírókat udva­riasan beinvitálták. Miután mindannyian elfogadták a meghívást, bekötötték sze­müket és mintegy félórás autóút után egy vidéki ház­ban találták magukat. Az egyórás sajtóértekezle­ten három férfi és egy nő — valamennyien fegyveresek — arról beszéltek, hogy az ar­gentin hadsereg katonáinak és tisztjeinek fel kell lázad­niuk és csatlakozniuk kell a szervezet harcához. Azután valamennyiüket visszaszállí­tották a város ktwponyába. volt meg „a szenátorok szük­séges létszáma”. Az a rész, amit felolvasott, arról szólt, hogy az Egyesült Államok eredetileg akkor keveredett bele az indokínai ügybe, ami­kor Ho Si Minh 1945-ben több­ször is kéréssel fordult az Egyesült Államokhoz, hogy lépjen közbe a franciákkal szemben. Amikor azonban az Egyesült Államoknak válasz­tania kellett, hogy a francia kolonializmust támogatja-e vagy Ho Sí Minht, Franciaor­szág oldalára állt. Alföldi Cipőgyár Tatai Gyáregysége felvess anyag­beszerzőt, aki középiskolai végzettséggel és erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik. FIZETÉS: 2000 Ft-tól 2200 Ft-ig Természetbeni juttatás évi 450 Ft + év végi részesedés. Minden második szombat szabad. Jelentkezés a gyár­egység munkaügyi eso- pontján reggel 8 h-tó! du. 16 h-ig. A dolgozók „felelőssége" Cáfolja a frank felértékelésének hírét a francia pénzügyminiszter Fél évszázados a Kínai Kommunista Párt Párizs, MTI Giscard d’Estaing francia gazdasági és pénzügyminisz­ter a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága előtt erőteljesen cá­folta, hogy a frank felértéke­lését tervezték, s kijelentette, hogy az ezzel kapcsolatban időnként felbukkanó híreszte­lések csak „a pénzügyi fan­tázia szülöttei”. Az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről beszá­molva a miniszter hangsú­lyozta, hogy a francia gazda­sági helyzet alapvetően egész­séges, a fejlődés üteme igen kielégítő. Rámutatott azonban az inflációs tendenciák veszé­lyeire, amelyért lényegében a dolgozókat tette felelőssé. A pénzügyminiszter szerint ugyanis az inflációs irányza­tot Franciaországban nem az okozza, hogy a kereslet na­gyobb, mint a kínálat, hanem a termelési költségek emelke­dése, amit — szerinte — a bérek és különösen a béreken kívül nyújtott különböző jut­tatások „túlzott emelkedése” idéz elő. Giscard d’Estaing kijelentet­te, hogy nem akar általános árrögzítést bevezetni és nincs szó újabb „stabilitációs prog­ramról’’ sem, mert ilyenre csak akkor van szükség, ha a gazdaság egyensúlya alapvető­en felborul, márpedig a fran­cia gazdaságnál nem ez a helyzet. A kormány célja az, hogy tovább folytassa a gaz­daság gyors ütemben való fej­lesztésére irányuló politikát. II szovjet irókongresszus második munkanapja Moszkva, TASZSZ Termékeny vita jellemezte a szovjet írók V. kongresszu­sának második napját. A sok- nemzetiségű szovjet irodalom imponáló fejlődése, a szocia­lista realizmus, a hazafiság és az internacionalizmus kérdé­se — ezeket a témákat érin­tették a felszólalások. Különösen érdekesek vol­tak azok a felszólalások, ame­lyek Szibéria, a szovjet Tá­vol-Kelet és Távol-Észak kis népeinek irodalmi fellendülé­sét mutatták be. A szocialista realizmus te­matikáját fejtegető küldöttek annak érzékeltetésére helyez­ték a fő hangsúlyt, hogy ez a módszer korlátlan lehetősége­ket nyújt az alkotói egyéni­ség kibontakoztatására, a va­lóság sokoldalú művészi meg­formálására, a múlt legjobb nemzeti hagyományainak to­vábbépítésére. Nagy érdeklődéssel fogadta a kongresszus Konsztantyin Szimonov író felszólalását. Aki a hazafiság és az internacio­nalizmus témáját állította fel­szólalásának középpontjába. A hazafiság és az internacio­nalizmus eltéphetetlen kap­csolatát előtérbe állítva, Szi­monov aláhúzta: az igazi ha­zaszeretet soha semmikor semmilyen más nemzetet nem sért meg. A forradalmi de­mokrata Belinszkijt idézve mutatott rá: saját hazánkat szeretni annyi, mint lángoló­an kívánni és erőnkhöz ké­pest elősegíteni az emberiség eszményeinek megvalósulását országunkban. Változások a svéd kormányban Stockholm, MTI Mint már jelentettük, ked­den benyújtotta lemondását Torsten Nilsson svéd külügy­miniszter. A volt külügymi­niszter 66 éves és 26 évet töl­tött a kormány szolgálatában. Helyét Krister Wickman, volt iparügyi miniszter foglal­ja el. Wickman 47 éves. A változást kommentáló hír- ügynökségi jelentések megál­lapítják, hogy a visszavonuló Nilsson nevéhez fűződik Svéd­ország külpolitikájának akti­vizálása. A volt külügyminisz- ttr, aki 1962-ben foglalta el hivatalát, azon a véleményen volt, hogy az ország semle- gességi politikája nem jelenti azt, hogy ne nyilvánítson vé­leményt a jelentős nemzetközi kérdésekben. Nilsson külügy- minisztersége idején ismerte el Svédország a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot, s a volt külügyminiszter nemegy­szer éles szavakkal bírálta az Egyesült Államok indokínai szerepét. Állást foglalt Portu­gália afrikai politikájával és a dél-afrikai apartheid-rend­szerrel szemben is. Utódja, Wickman a svéd rádiónak adott nyilatkozatá­ban kijelentette, legjelentő­sebb feladatának Svédország és a Közös Piac tárgyalásai­nak irányítását tekinti. Az új külügyminiszter is jelentős problémának minősí­tette a semleges politika fenn­tartását. Sanghajban, az egykori francia negyed kis utcájában, egy öreg házban ült össze 1921. július 1-én tizenkét kül­dött, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól fel­lelkesült kínai kommunisták képviseletében megalakítsa a Kínai Kommunista Pártot. A munkásosztály fiatal pártja, az országban megerő­södő demokratikus és nemzeti felszabadító mozgalom igé­nyeit megértve határozott an- tiimperialista és antifeudális programmal lépett fel. A kez­detben nemzeti demokra­tikus célokat szolgáló majd az ellenforradalmi árulás útjára lépett Kuomitanggal kötött egységfront felbomlása után, a kínai kommunistákra rendkí­vül súlyos terror nehezedett. A KKP azonban nem hátrált meg, hősiesen helytállt az osztáyellenség és az idegen hódítók elleni harcban. A Kí­na felszabadításáért folytatott hosszú és súlyos áldozatokkal teli küzdelemhez döntő segít­séget nyújtott az a győzelem, amelyet a második világhábo­rú fő terheit viselő Szovjet­unió aratott a hitleri fasizmus és a japán militarizmus erői felett. A kedvező nemzetközi feltételek közepette a kínai nép, kommunista pártja veze­tésével, 1949. októben 1-én óriási jelentőségű győzelmet aratott. A forradalom győzelme nyo­mán megszületett Kínai Nép- köztársaság hozzálátott, hogy gyors ütemben leküzdje a feudális és a félgyarmati hely­zet okozta elmaradást. A kí­nai százmilliók lelkes munká­ját önzetlenül támogatták a szocialista országok, elsősor­ban a Szovjetunió. Következe­tes antiimperialista és béke­szerető külpolitikája, inter­nacionalista magatartása ezekben az években világ­szerte mind több barátot szer­zett a népi Kínának. Az ötvenes évek végétől, a hatvanas évek elejétől kezdve azonban az ország politikájá­ban sajnos negativ irányú fordulat történt. A KKP ve­zetésében mindinkább tért hódított az addig visszaszorí­tott, a nagyhatalmi ábrándok­tól fűtött antimarxista, nacio­nalista áramlat. A KKP ve­zetői fokozatosan szembefor­dultak a testvérpártok zömé­vel és szakadár tevékenység­be kezdtek. Az egységbontás politikája veszélybe sodorta -az elért vívmányokat, s mély válságba juttatta a KKP-t és az országot. Ismeretes, hogy az SZKP, a nemzetközi kommunista moz­galom túlnyomó többsége visszautasította ezt a politi­kát, de ugyanakkor mindig is késznek bizonyultak a kap­csolatok elvi alapon nyugvó rendezésére. Ez a határozott és türelmes politika eredmé­nyezte, hogy az utóbbi két évben bizonyos kezdeti ered­ményeket sikerült elérni az állami kapcsolatok normalizá­lása terén. A kínai vezetők azonban, ha rá is kényszerültek a ,,kul­turális forradalom” időszaká­ban folytatott politika durva módszereinek megváltoztatá­sára, elvi álláspontjukon nem változtattak: ha álcázottan is, de folytatják a Szovjetunió, az SZKP rágalmazását, cgyenlö- ségi jelet vonnak a kommu­nizmust építő Szovjetunió és az imperialista Egyesült Ál­lamok közé, megpróbálják szembefordítani egymással a szocialista országokat. A magyar kommunisták mindig nagyra becsülték a KKP küzdelmét, amikor az internacionalista, forradalmi szellemben cselekedett. Most a párt megalakulásának öt­venedik évfordulóján tiszte­letüket fejezik ki mindazok­nak a kínai kommunistáknak, akik harcolnak a marxizmus— leninizmus, a proletárinterna­cionalizmus eszméi helyreállí­tásáért, a következetes anti­imperialista politika megváló- sHasáért. > Megőrzik hitüket, hogy Kítul előbb-utóbb ismét a testvén szocialista orszá­gokkal egységben halad előre a szocializmus útján. EGK-ellenes bizottság London, Reuter A kormányzó konzervatív párt parlamenti képviselői­nek egy kis csoportja „Közös Piac-elenes tájékoztató bizott­ságot” alakított. Az ország kö­zös piaci belépését ellenző képviselők EGK-ellenes sok- szorosítványokat és tájékoz­tató anyagokat kívánnak ter­jeszteni a parlamenti képvise­lők között.” Célunk megaka­dályozni, hogy a kormány többséget biztosítson magá­nak az alsóházban Nagy-Bri­tannia közös piaci csatlako­zása kérdésében. Az őszi sorsdöntő parla­menti szavazás előjátékaként máris kezdődik tehát a pár­tok között, illetve a pártokon belül a propaganda kampány. A. konzervatív párt kedden bejelentette, hogy július 14- én rendkívüli orzágos érte­kezletet rendez, amelyen nép­szerűsíteni kívánja a belépés gondolatát. Az ellenzéki munkáspár három nappal később júliu 17-én szintén rendkívüli ko' ferenciát tart a kérdésről. n Ausztriai jegyzetek tr az Alpokban Európa egyik legszebb he­gyi útján, a Grossglockner- strassen haladva 2000 méter magasságban Margaritze és a tengerszint felett 2150 méte­ren a Leiterbach-Einleitung csillan meg. A két tenger­szem a csodálatosan szép, se nem hó, se nem jég gleccse­rekből táplálkozik. A tavak­nál 1945 és 1955 között óriási gátakat építettek, hogy a ha­talmas mennyiségű csapadék összegyűjtését elvégezzék, és Ausztria legnagyobb vízerő­művének energia-forrásává váljanak. A Glöckner Kaprun legfel­ső tárolója, a Gross-Glockner és a Pastersee gleccsereiből lezúduló vizet gyűjti össze, hogy táplálja a néhány kilo­méteres távolságban alatta (1960 méter magasságban) el­terülő, ugyancsak betonlalak- kal megerősített nagy víztáro­lót. A víztároló baloldali fala a Moserpere, a jobboldali a Drossenpere. A .gátak alul 25, felül 6,5 méter szélesek, ma­gasságuk 112 méter. A két gát együttesen 2200 méter hosszúságú, és 85,4 millió köb­méter vizet gyűjt össze. A második mesterséges tó is energiatartalék szerepét tölti be. Amikor a 85,4 millió köb­méter mennyiséget eléri, ak­kor a vízszint 30 méterrel ma­gasabb, mint a Margaritze tá­rolóé. A vízszint különbséget a Moserboden gránítszikla medencéjébe vésett szivattyú­mű biztosítja. A szivattyúházban Josef Plöböt vezető mérnök elma­gyarázta, hogy a Margaritset a Moser-bodennal 11 600 mé­ter hosszú, 3 méter átmérőjű csőhálózat köti össze. — A szívó- és nyomórend­szer — folytatta az ismerte­tést — fontos része annak, hogy a Glöckner Kaprun a felhatmazott, hatalmas víz- mennyiséggel a napnak éppen abban az időszakában ter­melhessen áramot, amikor A Glöckner Kaprun távlatból arra a legnagyobbb szí van. A Moder-boden összeg; tött vize 4500 méter boss csőrendszeren az 1600 mt tér magasságban kiépített Lin- berg tóba folyik. A vízszint szabályozását itt is szivattyú rendszerrel végzik. Az auto­matikus szabályozó rendszer | gondoskodik arról, hogy a Linberg tóban maximálisan 82,8 millió köbméter víz tá­rolódjék. A Linberg-tó alatt alakították ki a Glöckner Kaprun felső erőmű rendsze­rének négy turbináját, ame­lyek együttesen 110 ezer kilo-c watt teljesítményű energia­szolgáltatásra képesek.' 1 A felső erőműrendszer-tur­binán átfolyó víz 8300 méte­res csőrendszeren a 781 mé­ter magasságú szintre zúdul, és Glöckner Kaprun második négy turbináját hozta moz­gásba. Itt is 110 ezer kilowatt a maximális teljesítmény. A festői szépségű . Kaprun- ban, az égbenyúló gránithe­gyek lábánál van az erőmű- rendszer központi irányító ál­lomása. A vezérló teremben madár- Hellmut Heiss, a főmérnök to« vábbi felvilágosításokat ad, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom