Dolgozók Lapja, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

Víztorony épül 1971. morc. 2. KEDD AZ MSZMP; KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évf. 51. sz. Árn* ft*) fillér A Minisztertanács határozata nyomán Fejlesztik a tatabányai, dorogi és oroszlányi szénmedencét A ISIM tájékoztatója a munkafeltételek ja vítására, a bérezésre és a pótszabadságokra vonatkozó intézkedésekről A Minisztertanács — mint jelentettük — legutóbbi ülé­sén foglalkozott a szénbányá­szat helyzetével. Ezzel kapcso­latban a Nehézipari Miniszté­rium a következő tájékozta­tást adta: 1,3 MILLIÓ TONNA SZÉN TERVEN FELÜT, — Az elmúlt években a népgazdaság energiaigényei lé­nyegesen meghaladták az elő- rejelzett mennyiséget, s a többletigények kielégítésében az utóbbi három évben nagy feladatok hárultak a szénbá­nyászatra. Nagymértékben o szénbányászok helytállásának köszönhető, hogy az energia- igényeket maradéktalanul ki­elégíthették, és nem került sor egyes felhasználók ener­giafogyasztásának korlátozá­sára. A szénbányászok 1969 második félévétől kezdve sza­badnapjaik egy részét is fel­áldozták; 1970-ben átlagosan több mint 16 munkaszüneti napon dolgoztak, és 1,3 millió tonnánál több szenet adtak terven felül. gépesítés, fiatalítás, évek óta tartó létszámáram­lást, biztosítani kell a mun­kásállomány fiatalítását. A határozat lehetőséget teremt a szükséges jövedelemszint kialakítására, és célul tűzi a bányászok lakásellátásának ja­vítását. is. TATABANYA, DOROG, OROSZLÁNY FEJLESZTÉSÉ — A kormány már koráb­ban intézkedéseket hozott a meglevő nagy hatékonyságú bányaüzemek rekonstrukció­jának folytatására. Legutóbbi határozatában külön hang­súlyt kap a jó minőségű sze­net termelő tatabányai, dorogi és oroszlányi szénmedencék új bányatelepítési lehetőségeinek vizsgálata. , — A kormányhatározat in­tézkedései biztosítják, hogy a szénellátásban a közeljövő­ben se legyenek zavarok. •VÖVEKEDHE'*’ 4 KERESET BÉREZÉS, LAKASJUTTATAS — A jelenlegi helyzet azon­ban megkövetelte a szénbá­nyászat problémáinak sürgős megoldásút. Azért hozott most a kormány határozatot a helyzet felülvizsgálatára és a szükséges intézkedésekre. Az intézkedések kétirányúak. Egy részük a meglevő kapa­citások jobb kihasználásának feltételeit kívánja biztosítani. ' Ennek megfelelően tovább kell folytatni a szénbányászat gépesítését, modernizálását, elsősorban korszerű szovjet bányagépek beszerzésével. Emellett meg kell fékezni az — Az utóbbi években sok ezer dolgozó — főleg fiatal — hagyta el a szénbányákat Az eltávozók közül sokan hivat­koztak a bányamunka nehéz­ségeire, és arra, hogy máshol is megközelítően elérhetik ré­gi keresetüket. Az intézke­dések ezen a helyzeten is igyekeznek változtatni. A szünnapokon végzett túlmun­ka következtében, a jelentős többlettermeléssel párhuza­mosan, tavaly emelkedtek a bérek, az átlagkeresetek. Mi­vel a termelési feladatok 1971» ben sem kisebbek, ß kor­mány lehetőséget nyújt arra, hogy a teljesítmények tartása esetén, a bányászok jövedel­mének szintje ne csökkenjen akkor sem, ha a szabadna­pokon nem dolgoznak, vagy kevesebb a túlóra. Ezenkívül lehetőség van a többletter­melés ösztönzésére, a szénfel­használók igényeinek kielégí­tésétől függően, a szénbányá­szok, elsősorban a föld alatti dolgozók keresete tovább nö­vekedhet. TÖBB PÓTSZABADSÁG — Külön rendezték a föld alatti dolgozók pótszabadsá­gát. A múlt év decemberében erről hozott kormányintézke­dés érinti a szénbányászatban foglalkoztatott valamennyi föld alatti dolgozót. A hosz- szabb ideje föld alatti szolgá­latot ellátók évi fizetett sza­badsága meghaladhatja a 24 napot is. A termelő dolgozók évi — valamennyi jogcímen járó — összes szabadsága el­érheti, a 36, a kiszolgáló dol­gozóké pedig a 30 napot. — A kormány bérintézke­dései csak lehetőséget jelen­tenek, de a realizáláshoz a feltételeket a szénbányászat­nak jobb vállalati ^yredmfnyek elérésével kell megteremtenie. A szénbányászat dolgozói kedvezően fogadják az, intéz­kedéseket és hatásukra vár­ható a népgazdaság szénszük­ségletének kielégítése — mon­dották befejezésül a Nehéz­ipari Minisztériumban. (MTI) Mai szánunkban: A lakosság szolgálatában Hármas aranylakodalom Neszmélyen 3. oldal Kalifornia 4. oldal Felelőtlenség - felső fokon 5. oldal Gyorslista a lottó jutalomsorsolásáról 6. oldal Mindennapos téma Komáromban az új víztorony épí­tése. A DUVIÉP győri építésvezetőségének kollektívája a téli hónapokban is építi. A negyedmillió köbméteres víz­torony érdekessége, hogy később, akár ezer köbméterrel is bővíthető. A kivitelezők előreláthatólag ez év végére be­fejezik a munkát. A hétmilló forintos költséggel épülő létesítmény minden bizonnyal egyik nevezetessége lesz a városnak. Kőnapi ígéret - májusi ajándék Automata gépekkel felszerelt mosó-szalon nyílik Tatabányán Országosan kiemelkedő Ko­márom megyében a háztartá­sok gépesítettsége. Alig van olyan család, amelyik nem rendelkezik mosógéppel. Amikor a nők élet- és munkakörülményeinek ‘ javí­tásáról van szó, akkor első- iorbai: éppen- őzt a ✓ néhány családot szükséges számításba venni. Persze keresni kell a lehetőséget, hogy könnyebb legyen a 'mosógéppel rendel­kező háziasszonyok munkája . is.. Ennek két útja alakult ki az iparilag fejlett országok­ban. Az egyik a mosodák lé­A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen a dol­gozókat érintő több kérdésről tárgyalt. A szocialista munka­verseny idei főbb céljairól szóló napirendben az elnök­ség megállapította, hogy az üzemekből, s mindenekelőtt a szocialista brigádoktól számos kezdeményezésről kaptak tá­jékoztatást. Ezeknek célja, hogy növekedjék a termelés, javuljon a gazdálkodás haté­konysága, a termelés szerve­zettsége. E kezdeményezések­kel a SZOT elnöksége egyet­ért. Felhívja a szakszerveze­teket, hogy szorgalmazzák és támogassák a korszerű munka- és üzemszervezési, valamint technológiai módszerek elter­jesztését stb*, mindez egy-egy fontos eleme a szocialista munka versenynek. A szakszervezetek szorgal­mazzák, hogy bővüljenek or­szágos mozgalommá a lakás- építési terv pontos és jó mi­nőségű teljesítésével kapcsola­tos kezdeményezések* A SZOT elnöksége további napirendként azzal foglalko­zott, hogy a lakásügyi rende­letek helyes végrehajtásába hogyan kapcsolódhatnak be a szakszervezetek. A vállalati szakszervezeti szervek felada­tai közé tartozik, hogy fejtsék ki véleményüket a lakásépí­tés vállalati támogatására szolgáló alap képzéséről és felhasználásáról, a vállalati lakások elosztásának időren­di sorsolásáról. a femnsze'ne! Emberi sei tsrg tesítése. a másik automata mo­sógépekkel felszerelt úgyne­vezett mosó-szalonok muKod- tetése. A megyében nincs mosoda. Építése érdekében évek óta folyik a harc. Most azonban már bizonyos, hogy 1972. má­sodik felében a mosqda meg­kezdheti működését. Az automata gépekkel fel­szerelt mosó-szalon még nincs hazánkban. A megyei tanács és a Tatabányai Szénbányák összefogásának eredményeként egy ilyen szalon létesítését nőnapi ígéretként fogadhatják a tatabányai háziasszonyok. Már megtették a lépéseket tíz, nagy teljesítményű, USA- licensz szerint készült belga gyártmányú gép megvásárlá­sára. Az ország első ilyen mosó-szalonja a Tatabányán — egy később kijelölendő he­lyen üzemel majd. Az auto­matákat — ha egy mód van rá — május 1-re üzembe is helyezik. Ezek a gépek pénzbedobás­sal működnek. A szolgálta­tást igénybe vevő háziasszony az automatába helyezi a mo­sandó ruhát, beadagolja a megfelelő mosóport. Beállítja a mennyiségnek megfelelő programot. Nyugodtan elme­het bevásárolni. Az automati­ka a megfelelő időben vasa­lásra kész, tiszta ruhát ad vissza. A tervek szerint a mosó- szalont a .későbbiek sorára összekapcsolják ruhatisztító­val és vasaló szolgálattal is. A két utóbbit nem a közön­ség kezelné, hanem az ott dolgozó alkalmazottaknál kell majd megrendelni a munkát. A mosó-szalon kísérleti jel­leggel kezdi meg működését A tapasztalatok alapján ha­tároznak újabb nyitásáról. A külföldi információk sze­rint a mosásnak ez a módja közkedveltté vált más orszá­gokban és lényegesen könnyí­ti a családok, a háziasszonyok helyzetét. Egy üzem a maga lehetőségein belül nem vál­lalkozhat ilyen akcióra. A Tatabányai Szénbányák kez­deményezésé révén a mosó­szalon minden család számá­ra nyitva áll. A lakosság összetételénél fogva többségé­ben a bányászcsaládok ház­tartása számára jelent majd könnyítést. A Tatabányai Szénbányák eddig is gyakran szolgált üzemi érdekeket — ilyen széles társadalmi ala­pokra helyezve. Sxb-ülés a KOMEP-nál A Tatai Állami Gazdaság vadkacsa-tenyésztő telepén már ezerszáz tojó-kacsát gondoznak. A tataiak külön büsz­kesége: Európában sehol sincs ilyen népes törzsállomány. Az idén a telepen 60-70 ezer tojást és ebből körülbelül 40 ezer vadkacsát remélnek a szakemberek. Megtárgyalták a mérlegbeszámolót, jóváhagyták a nyereségfelosztást Megnyílt a megyei tanács továbbképző intézete Ismét országos kezdeményezés Hétfőn délelőtt megkezdő­dött az oktatás a megyei ta­nács továbbképző intézeté­ben. Adóügyi előadókat hív­tak be, hogy az új rendele­tekkel, tennivalókkal ismer­kedjenek. A háromnapos bentlakásos tanfolyam egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az adóügyi előadók világosan megismerjék a lakásrendelet­tel kapcsolatos feladataikat is. A továbbképző jelenleg Ta­tabányán, az MSZMP oktatá­si igazgatóságának épületében működik. Tanfolyamonk bit mintegy 50 hallgatói fadask fogadni. A megyei tanács új intézménye bonyolítja le a jövőben a tanácsi dolgozók szakmai, politikai továbbkép­zését Itt tartják a szakigaz­gatás dolgozóinak 1 Itelező vizsgáit. Különös goi lot for­dítanak a tanácsakadémiát végzett hallgatók magas szintű továbbképzésére. Az intézmény munkássága válik majd a köztisztviselők utánpótlásának bázisává. Meg­keresik a megyei középiskolá­iban tanuló olyan fiatalokat, akik érettségijük után. a ítözigazgatásban kívánnak el. helyezkedni. Az ő számukra előgyakorlatokat szerveznek a nyári szünidőben. Lehetőséget adnak, hogy a tanácsi hiva­talokban dolgozzanak néhány hetet és megismerkedjenek jövő hivatásukkal. A Komárom megyei tanács ezzel a módszerrel — mint eddig már annyiszor — út­törő munkát végez. Jelenleg ugyanis még sehol sem mű­ködik, hasonló intézmény. A kezdeményezés sikerét nagy­ban elősegíti, hogy a buda­pesti tanácsakadémia messze­menően támogatja a Komá­rom megyei továbbkészőt. A Komárom megyei Álla­mi Építőipari Vállalat szak­szervezeti bizottsága március elsején tárgyalta meg a vál­lalati mérlegbeszámolót és jó­váhagyta a nyereség felosz­tásának tervét is. Érdekesen vázolódott a mérlegbeszámolóban a válla­lat feladatainak teljesítése közben felmerülő problémák köre. A múlt esztendő során figyelemre méltó bérfejlesz­tést alkalmaztak, csaknem hétmillióval több bért fizettek ki az 1969. évinél. Számos munkást adtak „kölcsönbe” az árvízicárok helyreállításá­hoz. Kihelyezésük az ország távoli pontjaira nemcsak a vasúti hozzájárulást emelte, továbbá az étkezési költsége­ket, a túlórapótlékot és a kö erheket, hanem az itt­hon dolgozóktól is mintegy háromszázezer túlórapótlékot teáét, A törzsgárdafejleszbés és £ munkaverseny új feltételei­nek kidolgozása további ked­vező hatást fejthet majd ki a vállalat fejlődésére. Hozzájá­rul ehhez az elkövetkező há­rom évre tervezett 96 milliós saját beruházási összeg, ami­hez 36 milliós állami támoga­tást, további 50 milliós hosszú- lejáratú hitelt is kapnak. Miután a szakszervezeti bi­zottság elfogadta a mérlegbe­számolót és a részesedés' fel­osztásának a tervét, megtár« gyalták a szakszervezet 1971. évi jóléti keretének felosztá­sát- Ez az elmúlt évihez vi­szonyítva mintegy százötven százalékos emelkedést mutata 274 ezer forint jut szociális cé­lokra, 111 ezer kulturális kia­dásokra, 130 ezer a sport terü­letére, s ebbe még nem fog­lalták bele a vállalat két saját üdülőjére fordított köi&é&s kefe VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I

Next

/
Oldalképek
Tartalom