Dolgozók Lapja, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-15 / 293. szám

4 DOLGOZÓK LAPJA 1970. december 15. kedd Néptáncos képzés az Állami Balettintézetben Az Állami Balettintézet a hivatásos együttesek utánpót­lásának biztosítására az 1971/72-es tanévben néptáncos képzést indít. Felvételre jelent­kezhetnek azok a lányok és i'iúk. akik az 1970/'71-es tanév­ben befejezik az általános is­kola nyolcadik osztályát, és kedvet éreznek a táncos pálya iránt. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, ennek idő­pontjáról és követelményeiről az Állami Balettintézet írás­ban értesíti a jelentkezőket A tanulmányi idő négy év, a növendékek a szakképzés­sé] egyidejűleg gimnáziumi oktatásban is részesülnek. Ta­nulmányaik befejeztével szak­mai oklevelet és érettségi bi­zonyítványt kapnak. A jelentkezési kérelme* 1971. január 31-ig közvetlenül az Állami Balettintézet címére — Budapest VI., Népköztár­saság útja 25. — kel] eljut­tatni. 1971 autói és a fiatal bor titkai Két szélső példa a Delta Magazin karácsonyi számá­nak rendkívül széles témavá- iasztékából. Bemutatja a leg­újabb autótípusokat és tér­hatású elektronmikroszkópos felvételekkel elemzi a ruga­nyos, fiatal bőr jellegzetessé­geit. A történelmi múltból a Nagy Armada pusztulását és az évszázadok után most elő­került kincsek regényes tör­ténetét írja meg, a jövőről pedig a „Mérték utáni számí­tógépek” című cikk szól, amely a „mini” komputerek és a földrészeket beháló­zó számítógép-szolgáltatások perspektíváit ismerteti. Bemutatja a1 lap az év leg­nagyobb műanyagházát, az Univerzum legújabb „portré­it” és mesébe illő színes ké­peken a lézersugárral szín­padra vitt varázsfuvola-dísz- leteket, valamint az ékszerek valódi ékköveit tökéletesen utánzó mesterséges ékkő-gyé­mántokat. A gravitációs hul­lámok, a repülőgéphajtómü­vei működtetett tűzoltógépek, az anatómiai vizsgálatok alapján tervezett korszerű szerszámok s még számos más újdonság, technikai ér­dekesség, információ és hír szerepel a Delta új számában, amelyet ezúttal is száznál több — javarészt színes — kép, rajz, karikatúra és tu­dományos lexikon egészít ki. Vaszary-bérlel Két világsiker egy műsorban A tatai művelődési központ Vaszarv-bérletének második előadásán, vasárnap este is­mét a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház kitűnő gárdáját láthattuk. ..Két világsiker egy műsorban” — hirdette a pla­kát; Williams: Huszonhét fu­var gyapot és Shaffer: Játék a sötétben (Black Comedy). Mindkét darab humora kissé távol esik a mi ízlésvilágunk­tól, mégis sokat nevethettünk. Elsősorban a helyzetkomiku­mon. A huszonhét fuvar gyapotnak csupán három szereplője van: Meighan, gyapotverő mester, aki felégeti riválisának gya­potüzemét, Mr Vicarro, a tönkretett szomszéd, és a gyújtogató butácska felesége. Meighan hosszú rábeszéléssel és egy kis erőszakkal oktatja feleségét arra — ha bárki ér­deklődik tőle a tűz felől —, mit kell mondania. De az asz- szofiyt már az iskolában sem tudták megtanítani — pedig oda hosszabb ideig járt... Mi sem természetesebb, hogy íz első vendég, aki Meigha- zék portájára betér, Mr. Vi- carro. Áthozza kiveretni a huszonhét fuvar gyapotot, ám az első pillanatban szimatot kap. Meighan figyelmezteti a ószomszédi kapcsolatokra, és feleségéi — aki egyébként butasága mellett szép és kí­vánatos — kedvességre bíztat­ja a szomszéd iránt. Mr. Vi­carro tehát marad, amíg a ;yapolját verik, ápolja a jó­Apák szülői értekezlete Naszályén A bún naszályi általános iskolá- a legutóbbi szülői érte­kezleten több mint 90 édes­apa jelent meg. Más,, ha­sonló alkalmakkor sem hi-ij ány óztak a „családfők”, szám­arányuk azonban lényegesen elmaradt az édesanyáké mö­gött. A közoégi pártszervezet nő­felelőse a mozgalmi felada­tokról szóló intézkedési terv összeállításakor abból indult ki, hogy minden gyermeknek van édesapja is. A naszályi tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak. a velük együtt­működő nőbizottságok össze­fogtak, hogy teljesebbé te­gyék az iskolába járó gyer­mekek családi nevelését. Az apák tanácskozását ér­dekes községi felmérés előzte meg. A család helyzetével fog­lalkozó előadás bevezetőjében arról hallhattunk, hogy az álta­lános iskolás gyerekek szülei közül 156 édesanya dolgozik valahol. Közülük három mű­szakba jár 46, kétműszakos munkahelye van 16-nak és egyműszakos állással rendel­kezik 94. Ilyen és hasonló jellemző adatokból vezette le az előadó a mai család válto­zó és változott körülményeit. Különösen azt hangsúlyozta, hogy a nevelésre ma is dön­tő befolyást gyakorolnak a családi viszonyok. A munkamegosztás, a szü­lők magatartása, viszonya a mai élethez, példát jelent és alapvetően befolyásolja a fel­növekvő gyermek magatartá­sát, egyéniségének kialakulá­sát. A megváltozott élet — mint például az átalakult me­zőgazdaság. a csaknem kor­látlan munkavállalási lehe­tőség — szabadabbá, öntuda- tosa«bbá fejlesztette a család minden tagját!' Különösen fontos, hogy a kölcsönös tisz­teleten alapuló családi mun­kamegosztás alakuljon ki min­denütt. Az általános köteles­ségteljesítés légkörében kell és lehet elvárni a gyermekek­től az iskolai szorgalmat, az állandó készülést, a felnőttek­nek kijáró tisztelet kifejezé­sét. Csak abban a családban alakul ki megértés, ahol ér­telmi és érzelmi eszközökkel egyaránt hozzájárulnak a gyermek neveléséhez az édes­apák is. A naszályi elgondolásokat és kivitelezésüket nem lehet elég nagyra értékelni. A gon­dolat a nőbizottságtól szárma­zik, de a megvalósításból ki­vette részét a község csak­nem minden szervezete. Az apák szülői értekezletén elhangzott pedagógiai elő­adás is sok tanulságot rejtett magában. Az iskola egészére vonatkozó nevelési elvekkel foglalkozott. Mondanivalóját a községben uralkodó körülmé­nyekre építette fel. A vita a „hogyan tovább­hoz” szolgáltatott értékes tám­pontokat. Az egyik talán az. hogy a jövőben természetessé kellene tenni az apák nagyobb számú részvételét a külön szervezés nélkül összehívott szülői értekezleteken.A további pedagógiai előadásokon olyan irányban lehetné felvilágosí­tásokat. tanácsokat adni. hogy még jobban megerősödjék a szülők nevelési felelőssége. Eh. hez persze általános módsze­reket. elvi útmutatást lehetne adni. A felszólalók azt fejtegették, hogy fttily’é'n ' riéVeléál ered­ményeket várnak az iskola tantestületétől. A vélemé­nyekből a naszályi pedagó­gusok nagyrabecsülése, eddigi munkájuk elismerése csen- .düit ki. Erre építve az újabb pedagógiai útmutatások még közelebb hozzák a szülőket az iskolához és még eredménye­sebbé válik a gyermekek szo­cialista szellemű nevelése. B. M. szomszédi kapcsolatokat, és örömmel elfelejti, hogy le­égett az üzeme. A darabban mindhárom színész remekelt. Meighan gyapotverőt Fekete Tibor Já­szai-díjas színész, Flórát Dé- vay Camilla, Mr. Vicarrót Major Pál alakította. Flóra — azaz Dévay Camil­la — „született” bolondsága a másik darabban, a Black Comedy-ben Clea, a kisem­mizett, becsapott szerető ra­vasz, majd bátor kiállásába csap át, amikoris fortélyok harcbavetésével szerzi vissza magának szerencsétlen és sze­gény szobrászát. Elsősorban azért nevettünk, mert a, színpadon sötét volt — ellentétes fényeffektusok­kal érte el a rendező —, csak a nézők láthatták a szerep­lők „botorkálásait”. A színen senki nem látott semmit és senkit, pedig Brindsley mű­termében érdekes emberek jöttek össze. Bamberger, a milliomos ugyanis érdeklődést tanúsított a szobrok iránt és megígérte, hogy ellátogat a műterembe. Ugyanazon az estén kell megismerkednie 3 szobrásznak Mellkett ezredes­sel, újdonsült menyasszonya atyjával. Két legyet egy csapásra, ez lenne a nagy üzlet. Művészi elismerés, és boldog, gondta­lan családi élet. A siker ér­dekében természetesen min­dent vállal, még barátjának műkincseit is áthordja szobá­jába, hogy mutatós legyen. Egyetlen emberi kapcsolatát. Cleát is megtagadja. Háza­sodni akar. és pénzt akar a milliomostól. A műteremben és az egész házban ekkor, szirfte rendelésre, kicsap a biztosíték, egyikük sem tudja megjavítani. Megérkezik az' ezredes, a menyasszony, eljön Clea, a szerető, az „átköltöz­tetett” barát, a milliomos — és mindvégig sötét van. Ebben a darabban is kitűnő volt Major Pál az ezredes, Dévay Camilla (Clea) és Fe­kete Tibor (Harold, a barát). A nevettető ügyetlenkedésekért persze mindenki dicsérhető, mert bár a szituáció adott volt, nem csúszott át a tréfa az idétlenkedésbe. A telt ház közönsége vastapssal kö­szönte meg a kecskemétiek újabb vendégjátékát. W. V. Kinek kell a modern zene ? Feuer Mária vizsgálódásá. nak kiinduló- pontja az az emlékezetes „kísérleti hang­verseny”, amelyet az "elmúlt esztendőben Győr városának zenekara Sándor János ve­zényletével, műsorán Bartók, Láng István, Lendvay Kamil- ló, Penderecki és Szőllősy András műveivel rendezett. A Kinek kell a modern zene? című könyv szerzője arra az egyetlen — s talán az egyik legizgalmasabb — kérdésre keresi a választ: milyen kap­csolat, viszony van, illetve lehetséges kortárs, mű és kö­zönsége , között napjainkban egy magyar városban. Az említett koncert közön­sége körében alapos és szel­lemes felmérést végzett a s’zerző. A könyv nagy erénye, hogy nem igyekszik mester­séges alapon egyértelmű opti­mista vagy pesszimista kicsen­gést adni a szerzett tapaszta­latoknak. eredményeknek. A bonyolult, változó valóság fel­tárására törekedett Feuer Mária. A kötet a Zenemű­kiadó méltán népszerű Zene­élet című sorozatának egyik darabja; problémafelvetésé­ben, tárgyalásmódjában hű a sorozat alapvető koncepciójá­hoz, vagyis gondolkodásra, vitára serkent. Polemikus jel­legéről egy-egy olyan fejezet­cím is árulkodik, mint pél­dául: Szereti ön Bartókot? — Szereti, vagy érti? A Zeneműkiadó újdonságai­nak egyikeként Feuer Mária könyve a téli könyvvásáron kapható. Mai rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Gyöngyösi Rácz Géza né­pi zenekara játszik. 9.00: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió mű­sora. (Ism.). 9.35: Bach műveiből. IC.05: Toldi estéje: II. rész. (Ism ). 10.51: A végzet hatalma. Részle­tek Verdi operájából 11.49: Édes anyanyelvűnk. ]2.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiákoktól. 13.31: Üj Ge- orgikon. A mezőgazdasági rovat műsora. 13.46: Dalok a ..Fáklya- vivők” című hanglemezsorozatból. 13.55': Rádi Judit mesejátéka. 14.13: Gyöngyszem Györgyi. 13.10: Rádióiskola. 16.00: A világgazda­ság hírei 16.05: Két országgyűlés között. 16.25: Országos Bartók Műveltségi Verseny. X december 6-i elődöntő eredményhirdetése. 17.05: Két évtized határán. 17.44: ..és itt szerzett törvényeket Ár­pád” Beszélgetés a szegedi Móra Ferenc múzeum igazgatójával. 18.00: Holnap közvetítjük... 18 30: A Szabó-család. 19.25: Könnyűze­nei híradó. 19.55: Gépek munka közben — A betonmixer. 20.85: Kodály-művek. 21.01: Gergely An­na és Tekeres Sándor nótákat énekel. 21.30: Esti beszélgetés. Gondolatok az ismeretlen útjai- ról. 22.20: A fegyverszünet negye­dik hónapjában. Önody György közel-keleti útijegyzete. II, rész. 22.30: Mozart és Beethoven. Sza­bolcsi Bence előadása í. rész. 22.49: Kvuzsláek tegnap és ma... 23-04: Tánczene éjfélig. 0.10: Lassus- madrigálok. PETŐFI RADIO 8.05: Zenekari muzsika. 9.35. Külpolitikai figyelő. (Ism.). 9.50: Petress Zsuzsa énekel. 10.00: A zene hullámhosszán. 12.00: Hang­szerszólok. 13.03: Törvénykönyv. Államelmélet — Demokrácia — jogrend IX. rész. 13.23: Wagner. Istenek alkonya ’ — A IIÍ, felvo­nás fináléja 14.00: Kettőtől-hatig. . 18.10: A tudomány közélet fóru­ma I. 18.35: Üj könyvek. (Ism.). 18.38: Országos Bartók Műveltségi Verseny. A december 6-i elődön­tő eredményhirdetése. (Ism.). 19.11: Kozák Gábor József népi ze­nekara játszik. 19.38: Jereváni napló. 20.25: Rádiószínház: Ki be­szel? Játék több hangra. 21.19: Doktor Doolittle. Részletek Bri- cusse zenés játékából. 22.00: Hurnik: Concerto oboára, -zongo­rára és vonószenekarra. 22.19: Nóták. 23.15: Erkel operáiból. TELEVÍZIÓ 9.00: Iskola-tv. Olvasás. (Alt. isk. 2. oszt.) A kis bice-boca. 9.20: Európa biztonsága. A TV politikai tanfolyamának adása. (Ism.). 11.05: Történelem. (Alt. isk. 6. oszt.) Az aranyforint. 11.55: Filmesztétika. (Középisk. II. oszt.) A művészi dokumentum film. 14.00: Olvasás. (Ism.). 15.50Történelem. (Ism.). 17.23: Hírek. 17.30: A RO­MAN TELEVÍZIÓ ESTJE; Beveze­tő. 17.40: Románia tájain. Üíi- rajzfilm. 18.00: A Vörös Szakadék. Dokumentumfilm. 18.20: Grácia és poézis. Balettfilm. 10.40: A fény kapuja. Dokumentumfilm. 18.50: Bukaresti dallamok. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Lau­ra szerelme. Magyarul beszélő ro­mán film. 21.30: Elene Carnei és Nicolae Herlea. operaénekesek műsora. 22.00: Tv-híradó — 2. ki­adás. 22.10: Oscar Peterson Buda­pesten. Helyszíni közvetítés az Er­kel Színházból. BRATISLAVA! TV 9.00: Kincs az ember kezében. Publicisztika (Ism.) 9?30: Kéz ke­zet mos (Ism.) 10,55: Egészségügyi tanácsok. H.15: Tv-híradó. 14,00: Iskola-tv. 1G.40: Hírek. 16.45: Uszó- verseny Prága nagydijáért. 13,10: Francia nyelvlecke. 18,40: Esti mese. 19,00: Tv-híradó. 19,"0: A jövő szignáljai. Lakástávlatok, filmdokumentum. 20,05: Fehér, kék, piros. Vetélkedő sorozat. 20,«50: Autósok, motorosok. 21.10: A barátság nevében. Ünnepi mű­sor. 22,10: Tv-híradó. Szciulélídő eszközök kiállítása Az egyetemeken, nagyobb egyházi iskolákban már a XIX. század előtt is használ­tak szemléltető eszközöket oktatási célokra. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása a múlt század második felé­ben kezdett általánossá válni Előbb a reáliskolák és ipar­iskolák taneszközei alakultak ki. majd a gimnáziumok mel­lett a polgári iskolákat és az álemj iskolákat is ellátták szemléltető tárgyakkal. A kiállítás, melyet a Pesst­ferzsébeti Múzeumban decemr bér derekától lehet látni, a múzeumi programról szóló kiadvány szerint a XIX. szá­zadi, XX. század eleji fővá­rosi szemléltető taneszközök­ből mutat be jó néhány darabot a geodézia, csillagászat, a me­chanika és elektromosságtan •^rgyköréből. Néhány kiállítá si tárgynak várostörténeti je lentősége van, mint a Passage műszernek amellyel a dél.iel- ző ágyúlövéshez állapították meg a pontos csillagászati delet Vegh Antal: Holnap vasarnap (regény) (36) És 3 mozdony erőlköd­ve baktat, az atlétainges bak. tér piros zászlóval nagyképű­en lenget. Mi ülünk Péterrel itt, és gondolatban már s Luna mozitól a Muskátli presszóig terjedő részen já­runk. Végre ... Nem áll meg a forgalom, nem húzzák le az üzletek a redőnyt, s a villamos is vak­merőén csilingel, pedig Péter és én a sétányon járunk. Pé­ternek az arca átszellemült és félő, hogy az utca összes le­vegőjét egyszerre beszívja. íme: az utca, amitől minket tétlen napok választottak el, és most itt vagyunk ismét. Üdv néked ismerős utca, áb­rándok és szerelmeink édes szülőanyja. íme: a Zongorás Ház, ami körül napok óta bolyong a lelkünk, fáradhatatlanul les­ve Klárika búzavirág ringá- ■ú lépteit. ... Az ablak, ahonnan Cho­in nrazurkának andalító hangja szállt az ő keze nyo­mán, ÉS te ronda V-mualj! Te aki tátott szájú, undok siká­torként nyelted el látni vá­gyó szemünk elől a Klárika orgonavirágként egyszerű, de felséges Mákját, Légy zárva mindig, ha ö tőlünk elmenne, és légy ki- tártan nyitva, ha majd hoz­zánk igyekszik, széniünket el­kápráztató lépteivel. Ez le­gyen örökös átkod! Ábrándjaimból Péter enyhe füttyszava ébreszt. Chopin mazurkákat fütyö- rész álmodozó arccal. Nyitva az ablak, lágyan oszlanak mö­götte a függönyök el, és ki tudja, mit rejtenek kíváncsi szemeink elől. Megyünk az utcán a Luna mozitól a Muskátli presszóig, és minden arc mögött Klári­kát lessük. Ölel bennünket az utca, úgy, mint régen, amikor oly sokat jártunk itt rajta, Péter meg én. Nem tudunk fáradni! — Vitézlő! — szavalja Pé­ter. — Minden a régi. — Csak a lányokat nem számoljuk — felelem én. Pedig egyre jönnek felénk ábrándos szemekkel, könnyű- léptű lányok, akiknek formás mellük a könnyű blúz alatt még szunnyadni is csak rit­musra tud. — Ébredj! — és Péter a há­tamra vág. — Te alszol barátom! Még a szemed sincs nyitva és el­lenem ágálsz? lá­— Én lehunyt szemmel többet látok, mint te! — Te sem, és én sem tünk semmit! — Épp ez a baj! Belépünk a Muskátli presz­szóba limonádét inni. — Hűtsd magad, vitézlőm! — Te sem különben! — Á mondja a felszolgáló­nő, — á, maguk még meg­vannak? — álmélkodik és hozza a limonádét. — Nem lehetett valamikor rossz alakú nő, szemtelenül nézzük a fonnyadt fenekét. Péter akcióba lép. Elmegy az irodába telefonálni az ola­jos mérnöknek. Azt mondják, hívjuk fel később, ebédelni ment. Közben megisszuk a limonádénkat. Péter újra te­lefonál. Nincs benn a mér­nök. Az anyja szűzmáriáját! Egy negyedóra múlva újra te­lefonálunk. A gépírónő csú­nyán összeteremti Pétert' Hagyjuk már a frászba, neki dolga van, nem ér rá negyed­óránként a telefonhoz rohan­gálni. — Üljön mellé — mondja Péter. — Üljön maga — rikácsol­ja a gépírónő. — Hol van a mérnök — kérdezi Péter, — A 176-os körzetbe ment, egy fúrógép elromlott. — Hol van a 176-os körzet? — A 177-es és a 175-ös kö­zött. Kíván még valamit? — Kívánok! — Mit? — Azt, hogy menjen be végbe a kedves kartársnő agyában is az emberi szellem felszabadulása! — Telefonbetyár! — visítja a nő. — Csókolom a kezeit — mondja Péter és leteszi re­ménytelen fáradsággal a kagylót. Kezét gondolatokba merülve, a kagylón felejti. — Nem megy vitézlőm i Nem és nem! Hidd el, őt örök­re elrabolták előlünk a félté­keny istenek! — Előled lehet, de előlem nem! — Mi a teendő? — Akar bent alszunk az éjszaka, de a pohárba tiszta vizet kell öntenünk! Figyeld meg, ez a mai, a titkok felfe­dezésének napja lészen az éle­tünkben. — Tedd vitézlőm, tedd, de nekem az estivel haza kel! menni! Azt mondottam ott­hon, ma este hazamegyek és riem akarok úgy járni, mint, egyszer a Sóstón, amikor két éjszakát csücsültem. Anyám mind a két éjszaka reggelig várt. — De hisz barátom — ön­tök Péterbe lelket —, még dél sincs, mikor lesz még es­te! És végső esetben valamely ismereteket a Zongora Ház­ban is szerezhet az ember! (Folylaliuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom