Dolgozók Lapja, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

ViLÄG PROLETÁRJA?, EGYESUUETEK! SsSSräSB oiOKám 1970. szept. 1. KEDD AZ MSZMP.K0MÁR0M MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^to^nié? BE5F= Mai számunkban: Kettős kapocs 3. oldal A fekete macska visszatér A férjem nem érti... 4. oldal 5. oldal Gyorslísta a lottó tárgynyereményeiről 6. oldal A 67. OMÉK-ról nyilatkozott a kormány elnökhelyettese A közúti szállítási igény kielégítése9 a vasúti kocsik kirakásának gyorsítása a szállítási bizottság napirendjén Fehér Lajos, a kormány el­nökhelyettese, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja a G7. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár alkalmából nyilatkoza­tot adott a sajtó munkatár­sainak. Lát-e fejlődést a koráb­bi kiállításokhoz képest, s ■miben ad teljesen újat ez a nagy rendezvény? — Előrebocsátom, hogy csak a kiállítás egy részén szerzett benyomásaim alapján vála­szolhatok. Nem jártam végig — s ez úgy hiszem, érthető — a több mint 33 hektárt elfog­laló seregszemle 70 ezer négy­zetméternyi szabadtéri bemu­tatóját és 40 ezer négyzetmé­ter alapterületet betöltő pa­vilonjait. Mégis úgy hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: ez a kiállítás korszerűbb, lát­ványosabb és tartalmasabb elődeinél. Jól tükrözi a mezőgazdaság és az élelmiszeripar negyed- százados fejlődését, méltókép­pen mutatja be a 25 év alatt megtett utunk eredményeit, továbbá azt a minőségi válto­zást, amely a tudományos­technikai forradalom eredmé­nyeként hazánkban is szinte robbanásszerűen következett be, — főleg az utóbbi évek­ben. Nemcsak néhány év, hanem az elmúlt negyedszázad fejlő­dését is lemérhetjük a mos­tani bemutatón. Tudom, hogy eredményeink a legfejlettebb országokéhoz viszonyítva sze­rények. De gondoljunk arra — honnan indultunk el. A felszabaduláskor egy tönkre­tett ország kifosztott mezőgaz­daságát kaptuk örökségként. Az élelmiszertermelésben el­ért sikerek természetesen nemcsak a mezőgazdaságot di­csérik, hanem az élelmiszer- ipart is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési kapcsolatai főképp az utóbbi években, a gazdaságirányítás új rendszerében indultak gyors fejlődésnek. Ekkor kezdődött az egységes, a vertikális együttműködésre épülő élel­miszergazdaság kialakulása. Élelmiszergazdaságunk — e mind egységesebbé váló nép- gazdasági ágazat — most elő­ször jelenik meg országos be­mutatón, hogy érzékeltesse és szemléltesse vertikális kap­csolatait. Itt a kiállításon sok-sok tá­rs újelét láthatjuk mindennek, és megalapozott biztatást ar­ra, hogy élelmiszergazdasá­gunk még sok szép ered­ménnyel fog megörvendeztet­ni mindnyájunkat! Mit talált különösen szembetűnőnek a mostani bemutatón? — Ügy hiszem, soha nem volt még ennyi új gép a kiál­lításon, mint most. S ezek a mezőgazdasági termelés gépe­sítésének új irányát is mu­tatják. Pár évvel ezelőtt még csak a gabona komplex gépe­sítését tudtuk bemutatni. Most már látható a kukorica- és a hagymatermesztés, az erdőművelés, fakitermelés, to­vábbá a lucerna- és rétiszéna- betakarítás komplex géprend­szere is. Rohamosan hódítanak teret az új gépsorok, a fejlett tech­nológiák. Ebből arra követ­keztethetünk, hogy az elkö­vetkező években is tovább korszerűsödik mezőgazdasági termelésünk — s ebből ere­dően növekszik hozama. Szembetűnően érezhető a kiállításon az is: egyre nél­külözhetetlenebb a gyakorlati termelők és a tudományos ku­tatók szorosabb együttműkö­dése. A tudomány a mezőgaz­daságban is termelőerővé vált. Az utóbbi években a hozamok növelésének fontos forrásai voltak az új növény- és állat­fajták, az új termesztési, te­nyésztési, tartási módszerek. A növénytermesztésben például 200 minősített és 300 egyéb fajta, a kertészeti termelésben 500 minősített fajta áll a ter­melők rendelkezésére. A ke- veréktakarmány-felhasználás 1961—69 között hatszorosára emelkedett. Szinte lépten-nyo- mon rátalálhatunk itt az olyan korszerű megoldásokra, mint az etetőasztallal ellátott istállórendszer, a kötött és kötetlen állattartás különböző módjai, a rácspadozatú, — a mélyalmos, vagy a ketreces állatnevelés, a különféle tojó­házi berendezések, ügyes sző­lőfeldolgozó és gyümölcsosztá­lyozó gépsorok, s láthatjuk a műanyagok, a könnyűszerke­zetű építőelemek sokoldalú al­kalmazását. Mit tart a kiállítás leg­főbb tanulságának? Mit emelne ki a közeljövő leg* főbb feladataiként a bemu­tatók kapcsán? — Szerintem a legfontosabb tanulság az: jó úton halad élelmiszergazdaságunk! A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek zöme vonzó s va­lóban korszerű gazdálkodást folytat. Ha vannak is még gyengébbek — a világ leg­jobbjaival vetekedő gazdasá­gok mellett elmaradottak — a többség a jók közé, illetve azokhoz sorolható, ahol a fej­lődés iránya igen biztató. Ez azt igazolja, hogy sikeresen törekedtünk a szocialista nagyüzemi termelés lehetősé­geinek kihasználására, meg­felelően sáfárkodtunk azokkal az anyagi eszközökkel, ame­lyeket népgazdaságunk a me­zőgazdaságnak juttatott. Az élelmiszeriparban is azt lát­hatjuk, hogy — lehetőségeik­hez mérten — szép ered­ményeket ért el, s további korszerűsítéssel még jobban öregbíti majd a magyar élel­miszertermelés jó hírét. A bemutatott eredmények arról is beszélnek, hogy he­lyesek, az egész ország érde­keit szolgálók voltak eddigi céljaink. A mezőgazdaság s az élelmiszeripar — időnként a hús kivételével — ma már zavartalanul ellátja jó minő­ségű, s általában gazdag vá­lasztékú élelemmel a lakossá­got. Ez annak is tulajdonítha­tó, hogy a fokozódó és fejlődő igényekhez igazodva változott a mezőgazdaság termelésének szerkezete. Több a zöldség, gyümölcs, a baromfi, — a cu­kor, mint a felszabadulás előtt. Ez kifejezésre jut abban is, hogy az egy főre jutó évi hús- fogyasztás az 1934—38. évi 34 kilóról 58 kilóra növekedett (ezen belül a sertéshús-fo­gyasztás megduplázódott) — zöldségből, gyümölcsből több mint másfélszer, cukorból pe­dig háromszor annyit fogyasz­tunk, mint a felszabadulás előtt. A megjavult belső el­látás mellett fokozódott az élelmiszerkivitel, és élelmi; szergazdaságunk ma a nép­gazdaság tekintélyes exportő­re, tőkés piacokon pedig leg­jelentősebb deviza-szerző ága­zata. Ez év végére a magyar me­zőgazdaság — a 17 korszerű tojóüzem és 403 broyler üzem mellett — mintegy 30 szako­sított sertésteleppel fog ren­delkezni. A negyedik ötéves terv végére 180—200 korszerű szakosított telepünk lesz, ahol évente 1,5 millió hízósertést lehet előállítani, amely a nagyüzemi sertéshústermelés­nek csaknem 30 százalékát jelenti. Hasonló feladatokat kell majd magunk elé tűzni a szarvasmarha-tenyésztésben, s amint a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban már céloztam rá, más területeken is lesznek ki­emelt, közgazdasági eszközök­kel is támogatott, államilag preferált programjaink. Röviden összefoglalva mi a véleménye az egész kiál­lításról ? — Szerintem kivitelében, formájában és tartalmában méltóképpen képviseli élel­miszergazdaságunkat. Átfogó képet ad múltjáról, jelenéről, bepillantást nyújt jövőjébe és a sok-sok tapasztalat terjesz­tésével hozzájárul az élelmi­szergazdaság előtt álló továb­bi feladatok jó megoldásához, serkentője, sugalmazója a jö­vendő sikereknek. Bízom abban, hogy ez a ki­állítás jó hatással lesz a láto­gatókra. Elősegíti a műszaki fejlesztési eredmények gya­korlati térhódítását, s ezzel a gazdasági növekedés meggyor­sítását. Én a magam részéről a ki­állítást a további fejlődés egyik jelentős tényezőjének tekintem: azért, mert jó né­hány évre előrejelzi a fejlő­dés útját, a termelők, gyártók, a felhasználók és a látogatók számára egyaránt! Hétfőn tartotta ülését a Ko­márom megyei Szállítási Bi­zottság, amelynek napirendjén két fontos rendelet megyei megvalósítása és ennek ta­pasztalatai szerepeltek. Kiss István, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, a szállítási bizottság elnöke ismertette a korábban és a közelmúltban kiadott KPM rendeleteket, amelyek értelmében lehetőség nyílik a megnövekedett szál­lítási igényeknek, közületi, vállalati gépjárművek igény- bevételével való kielégítésére. Az intézkedést az teszi indo­kolttá, hogy az AKÖV teher­gépkocsi parkjának kihasz­náltsága maximális, míg a vállalati szállítóeszközök sza­bad kapacitással rendelkez­nek. Felmérések szerint or­szágosan a szállítási vállala­tok 15 000 tehergépkocsija na­pi tizenkét órás kihasználtság­gal dolgozik, míg az egyéb (vállalati, szövetkezeti, stb.) 36 000 darab teherszállító jár­mű kihasználtsága csak napi öt és fél óra. Ä Dorogi Szénbányáknál nagy fontosságot tulajdoníta­nak a szállítás és osztályozás rekonstrukciójának- A fel­színre küldött szenet a tokodi osztályozón kezelik, s a doro­gi osztályozót felszámolják. Eredetileg arról volt szó e munkák programjában, hogy 1971 januárjában indul a kon­centrált üzem- A borókási víz­betörés miatt azonban ezt a határidőt^ is előbbre kellett hozni. A vállalat elhatározta a szeptemberi indulást, s úgy döntöttek, hogy a negyedik ne­gyedévben már véglegesen üzembe helyezik a tokodi kon­centrációt- Néhány létesít­mény kivételével ennek nem is lesz akadálya. A szállítási vállalatok or­szágosan mintegy 500 000 fu­varigénylést utasítottak visz- sza, kapacitáshiány miatt. Megyénkben, a szeptember hóra igényelt tehergépkocsik száma szintén nagymértékben meghaladja a lehetőségeket: — 44 gépjárművel kevesebbet tudnak biztosítani.. — A hét­főn megalakult operatív bi­zottság lesz hivatott arra, hogy hetenkénti ülésein ter­vet készítsen a vállalati sza­bad gépkocsi-kapacitás mobi­lizálására, az igények kielégí­tése sorrendjének megállapí­tására, a vállalatokkal való megállapodásra. A vállalati gépkocsik kirendelése során figyelembe veszik a vállalat érdekét, indokait, de a szállí­tási bizottság elnökét illeti a döntés joga, illetve az igénybevételi határozat ki­adása. A mezőgazdaság, az építőanyagipar szállítási szük­ségletei mellett, október hó­nap folyamán mintegy 19— 20 000 tonna cukorrépa be­A vállalatvezetőség által ki­emelten kezelt program ez idő szerint különösen jelentős, mert olyan létszámmegtaka­rításra ad lehetőséget, hogy azzal a folyamatos üzemvitel negyedik harmada is biztosít­ható lesz- A teljes osztályozás pedig a gazdasági eredmény­re hat kedvezően az elérhető magasabb árbevétel folytán. A szénpor dorogi, valamint az aknaszén tokodi fogadása csak a negyedik negyedév­ben valósul meg. Ennek ugya­nis a dorogi osztály leállá­sa a feltétele- A dorogi erőmű szénellátása a tokodi koncent­ráció üzembe helyezése után egyelőre ideiglenes útvona­lon történik majd a végleges megoldás kialakításáig. szállításával is számolni kell megyénkben. — Előzetes szá­mítások szerint, átlagosan ha­vi 4—6 napra kívánnak ki­rendelni közületi gépkocsikat. A Gazdasági Bizottságnak, a vasúti kocsik állásidejének csökkentésére hozott határo­zatával kapcsolatos tájékozta­tó jelentés arról számol be, hogy ezen a téren hathatós intézkedések történtek a vál­lalatok részéről. Kirakó bri­gádokat szerveztek, egyes he­lyeken készenléti brigádokat alakítottak. — Az intézkedés szükségességét bizonyítja, hogy míg 1967-ben a kirakai- lan kocsik napi átlaga 3600 volt, 1970-ben már mintegy 5000. A rendelet életbe lépése után, az első tíz nap tapasz­talatai szerint kb. hatszázzal csökkent az álló kocsik szá­ma. A kocsiállás megyénkben is — a nehézségek ellenére — csökkenő tendenciát mu­tat. A Gabonafelvásárló Vál­lalat, amely e téren az utolsó helyen állott, a határozat élet­be lépését követő hét napon be- -íül határidőre kirakta a cí­mére érkező szállítmányokat. Az árvíz okozta károk hely­reállítása mintegy 2—4000 va­gont von el a teherforgalom­tól. Ezért fokozott feladat a kocsipark forgásának gyorsí­tása. Az ülés utolsó napirendi pontjaként, a szállítási bizott­ság második félévi munkater­hét ismertette Kiss István, a bizottság elnöke. Ma debütál az „Ifjúsági takarékbetét” A KISZ központi bizottsága és az Országos Takarékpénz­tár a fiatalok életre való fel­készítésének elősegítésére, a pályakezdés megkönnyítésére, a házasság megalapozása és az otthon megteremtése érdeké­ben létrehozta a kedvezmé­nyes „ifjúsági takarékbetétet”. Az új takarékoskodás! for­ma, amely a fiatalok között népszerűségre számíthat, szeptember 1-én, ma lép élet­be. Az új takarékossági forma lényege az, hogy minden 14— 26 év közötti fiatal megálla­podást köthet az Országos Ta­karékpénztárral, miszerint ha­vonta 100—400 forint erejéig rendszeres takarékösszeget he­lyez a betétkönyvébe. A meg­takarított összegek az egyéves tartós lekötésű betétekre évi 5 százalékkal kamatoznak. Abban az esetben, ha a taka­rékoskodás időtartama meg­haladja az öt évet, kamaton felül évi 1 százalékos prémi­umban is részesül a betét­könyv tulajdonosa. Abban az esetben, ha a ta­karékoskodó fiatal rendszere­sen teljesíti az OTP-vel szem­beni megállapodását, kedvez­ményes kölcsönre is jogosult. Havi 100 forint befizetése esetén 7000 forint kölcsönt igényelhet a fiatal, havi 400 forint takarékbetét esetén ez az összeg 22 ezer forintra emelkedhet. Az „Ifjúsági takarékbetét’’ gazdái a KISZ-szervezetek. Az érdeklődők a KlSZ-szerveze- tek titkáraihoz, vagy gazda­sági felelőseihez fordulhatnak. Természetesen ez ügyben az OTP-fiókok is rendelkezésre állnak. ÚJ üdülő--vasutasoknak Augusztus utolsó napjaiban felavatták a Vasutasok Jótékonysági Biztosító Egyesü­letének balatonfüredi üdülőjét. A 15 millió forintos létesítményben 105 vendéget tudnak egy turnusban vendégül látni. I! tervezettnél előbb adják át a tokodi koncentrációt

Next

/
Oldalképek
Tartalom