Dolgozók Lapja, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

szombat ’ AZ MSZMPfKOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^AraTaomér Rendelet a gazdasági társulásokról - áj egyetemek, főiskolák létesülnek Mai számunkban: Ami nem maradhat ki a beszámolóból 3. oldal j Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Tekintettel a gazdasági életben a legutóbbi években végbement változásokra, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az er­dőkről és a vadgazdálkodás­ról szóló 1961. évi 7. törvény egyes rendelkezéseit. A vállalatok, szövetkezetek és más szocialista gazdálkodó szervezetek társulásainak elő­mozdítását szolgálja az Elnö­ki Tanács új törvényerejű rendelete a gazdasági társulá­sokról. A törvényerejű rendelet ki­mondja, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéssel hoz­hatnak létre gazdasági társu­lást. Ennek egyik formája az egyszerű társaság, amely a társuló tagok egymással szem­ben fennálló belső kapcsola­tát jelenti, a társasviszony a kívülállók irányában rendsze­rint nem jelentkezik. A tör­vényerejű rendelet mindamel­lett megengedi, hogy az egy­szerű társaság közös néven folytathassa tevékenységét. A tagok a társaság kötelezettsé­geiért közvetlenül, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A gazdasági társulás másik formája a közös vállalat, amely jogi személy és meg­alakulásához meghatározott vagyoni betétek szükségesek. Legfőbb szerve az igazgató ta­nács, amely a közös vállalat tagjainak egy-egy küldöttéből áll. Vezetője az igazgató, aki a közös vállalatot harmadik személyekkel szemben, vala­mint bíróságok és más ható­ságok előtt képviseli. Külföldi jogi személy, ille­tőleg külföldi vállalat gazda­sági társulásban a pénzügy- miniszter engedélyével és az általa meghatározott feltéte­lek szerint vehet részt. Felsőoktatásunk egységes rendszerének megteremtése, felsőoktatási intézményeink növekvő képzési és tudomá­nyos rangjának elismerése ér­dekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket al­kotott egyes felsőoktatási in­tézmények szervezéséről, illet­ve megszüntetéséről. A törvényerejű rendeletek a debreceni és a szarvasi ag­rártudományi főiskola, illetve technikum, valamint a keszt­helyi és a mosonmagyaróvá­ri Agrártudományi Főiskola összevonásával Debrecenben és Keszthelyen agrártudomá­nyi egyetemet létesítenek: a felsőfokú pénzügyi és számvi­teli szakiskolát főiskolává szer­vezik át; a Szegedi és a Buda­pesti Felsőfokú Élelmiszer- ipari Technikum összevonásá­val Szegeden élelmiszeripari főiskolát, továbbá — a meg­felelő budapesti és szegedi felsőfokú gépészeti technikum feladatkörének megfelelően — Pécsett Pollák Mihály Műsza­ki Főiskolát hoznak létre; s — egyelőre a Nyíregyházi Peda­gógiái Főiskolán — lehetővé teszik az alsófokú oktatás szá­mára a szaktanárok képzésén felül a tanító és az óvónőkép­zést. Harminc, elsősorban a la­kosság igényeit kielégítő szak­mában, 5000-es lélekszámot meg nem haladó községekben és külterületi településeken adtak ki eddig is az iparha­tóságok — mestervizsgához nem kötött — kisipari mű­ködési engedélyt. Az Elnöki Tanács most törvényerejű ren­deletet alkotott, amely meg­szünteti a kisipari működési engedélyek kiadásának a hely­ség lakosság-számától függő korlátozását. Az Elnöki Tanács végül egyéni kegyelmi és egyéb ügyeket tárgyalt. Kállai Gyula látogatása Haidú-Bihar megyében „Választási rendszerünket A kriminalisztika kalandos története 4. oldal Rajnai utazás 5. oldal „Búzavetél kedő” Orosházán Hosszabb idő óta évente rendez kisparcellás és nagy­üzemi nemzetközi „búzavetál- kedőt” az orosházi Űj Élet Tsz.. így választja ki a ma­gyar, a szovjet, az olasz, a francia és más fajták közül a környék talaj — és éghaj­lati viszonyainak a legmeg­felelőbbet. Az idén a rend­kívül szeszélyes időjárás ,-ko­moly erőpróbára” tette a „versenyzőket” s ezzel külö­nösen jó alkalmat kínált a választásra. Figyelemre mél­tó. hogy a rendkívüli körül­mények között, az igen „ne­héz mezőnyben” a magyar búza kis-zombori bizonyult a legjobbnak. Holdankénti ho­zama a kedvezőtlen időjárás ellenére elérte a 22 mázsát, a hektolitersúlya pedig 76 kg volt. Mennyiségre hason­ló termést hozott a szovjet Mirenovszkája is, de a mi­nősége jóval alatta maradt a kis-zomborinak. Kapuzárás a nyári egy etemen KÉT HÉTTEL ezelőtt vib- rálóan izgatott volt a levegő az esztergomi Martos Flóra kollégiumban. A Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem „mindenesei”, Moharos Jó­zsef, a TIT megyei titkára és az ismeretterjesztő társulat megyei szervezetének munka­társai sorra-rendre fogadták s helyezték el a vendégeket. Hamar elszaladt a két hét — mondják most, amikor véget ért a nyári egyetem, s csütör­tökön és pénteken az utolsó vendégek is útrakeltek. Kétségtelen, némi távlat kell ahhoz, hogy az idei tan­folyamot elhelyezhessük a nyári egyetem rendezvényei sorában. Ahhoz is, hogy ilyen kérdésekre válaszolhassunk: vajon mennyiben növelte ze­nepedagógiánk és hazánk hír­nevét az Academia Istropoli- tana Nova 1970-es évfolyama? Milyen vonatkozásokban kel­lene erősíteni az előkészítő munkát, hogy még eredmé­nyesebb legyen az esztergomi zenei előadás- és foglalkozás­sorozat? Most csupán rövid summázatát adhatjuk az ese­ményeknek. Nem érkezett meg minden­ki. Az előkészületek során ta­lán a legizgalmasabb kérdés, hogy a sok érdeklődő közül kik lesznek azok, akik jelent­keznek is a nyári egyetemre, s ha elküldték jelentkezésü­ket, megérkeznek-e majd. Nos, mint minden esztendőben, az idén is voltak, akik ugyan je­lezték érkezésüket, ám Eszter­gomba nem jutottak el. A Fü- löp-szigetekről várt vendégek még az „első félidőben” Var­sóból küldtek táviratot, hogy nem tudnak jönni. Egy fiatal zenepedagógus pár is elmaradt valahol: nászútjukat mégsem kötötték össze a nyijri egye­tem foglalkozásaival. A hat­van résztvevő más nézőpont­ból mégis elegendőnek' mond­ható: különösen a gyakorlati foglalkozásoknál, melyeket Szőnyi Erzsébet vezetett, el sem képzelhető, hogy nagyobb tömeget mozgassanak. Ez a nyári egyetem érthetően nem a résztvevők létszámának fel- duzzasztására törekszik. (Ta­lán két vagy három esztendő­vel ezelőtt történt, hogy a nagy érdeklődés miatt azon kellett gondolkodni: szükség szerint esetleg megismétlik az előadásokat és foglalkozásokat — erre azonban nem került sor.) így, ilyen keretszámmal természetesen kevésbé rentá­bilis a Dunakanyar Művésze­ti Nyári Egyetem, viszont szel­lemi hatékonyságát illetően annál eredményesebbnek mondható. A zenei nevelés, mint a gyermek személyiségét formá­ló tényező — ez az alaptéma állt az előadások középpont­jában. Üjdonság volt ez, hi­szen az ilyen irányú kutatá­sok, összegezések még való­ban frissek, nálunk is. A kül­földi vendégeket érthetően vonzotta az, hogy minderről Kodály zenepedagógiai mun­kásságának, az ő nyomdokain járó legjobb magyar zenepe­dagógusok tapasztalatainak közvetlen atmoszférájában hallhatnak előadásokat, hozzá szemléltető példákat. S ter­mészetesen továbbra is lanka­datlan érdeklődés mutatkozik az úgynevezett Kodály-mód- szert ismertető gyakorlati fog­lalkozások iránt. Szinte hihe­tetlen, milyen elánnal, kon­centrálással igyekeznek elsa­játítani zenepedagógiai gya­korlatunk módszereit. Az egyetem kisugárzó ha­tása mindig utólag érvénye­sül. A külföldiek hazatérnek, s az itt szerzett alapismere­tek birtokában sokat munkál­kodnak a magyar zeneoktatás metodikájának mind szélesebb körű terjesztéséért. Ami szá­munkra egészséges és hasznos kisugárzás: ha a Kodály Zol­tán megalapozta zenepedagó­giai módszertan lépcsőzetesen, fokozatosan valóban a világ mind több részén tért hódít. Csatlakozik ehhez persze olyan félreértés is, hogy az eszter­gomi nyári egyetem ebben a vonatkozásban a teljességet nyújtja, amiről persze igazá­ban szó sincs. Keresztmetszet, alapozás, amire már lehet építkezni — ez külföldi ven­dégeink útravalója. VÉGÜL mégis csak elju­tottunk valamiféle összegezés­hez. Hasznos, szükséges ez a nyári szórakozásokat is ígérő művészeti egyetem. Most csu­pán az a kérdés,- vajon az idén első ízben szervezett kecskeméti Kodály-szeminá- rium nem licitál-e rá egész­ségtelenül a Dunakanyar Mű­vészeti Nyári Egyetemre? Re­méljük, nem, hiszen nagyobb szükségünk van erőink okos felhasználására, semmint a konkurrencia-harcra. J. J. Kállai Gyula,' az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke két­napos látogatást tett Hajdú- Bihar megyében. Csütörtökön délelőtt Debre­cenben, a megyei pártbizott­ság székházában a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­jaival, a megye és Debrecen város vezetőivel találkozott. Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára adbtt tájékoztatást a megye politikai és gazdasági helyze­téről. Pénteken délután az MSZMP Hajdú-Bihar megyei és debreceni városi bizottsá­ga, valamint a Hazafias Nép­front megyei és városi bizott­sága országgyűlési képviselői beszámoló gyűlést rendezett Kállai Gyula választókerüle­tében ,a debreceni 4. számú választókerületben. A Magyar Gördülőcsapágy Művek anyagraktárának nagycsarno­kában több mint 1500 dolgozó vett részt a gyűlésen. Karakas László megnyitója után Kállai Gyula mondott beszédet választói előtt. Bevezetőben a párt Közpon­ti Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s az országgyűlés üd­vözletét tolmácsolta Debrecen város és Hajdú-Bihar megye lakosságának, majd így foly­tatta:, — Egész népünk szocialis­ta öntudatát, jogos nemzeti büszkeségét emelte, hogy eb­ben a parlamenti ciklusban ünnepeltük történelmünk kor­szakalkotó fordulóinak: a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 50 éves, illetve felszabadulá­sunk 25 eyes jubileumát. tökéletesítjük" — Ebben az ünnepség-soro­zatban kiemelkedő szerep ju­tott Debrecennek is. 1944 de­cemberében ez a város adott otthont az Ideiglenes nemzet- gyűlésnek és az ideiglenes kormánynak és Debrecenben láttak napvilágot a népi de­mokratikus forradalom első nagy horderejű kormányzati intézkedései is — olyanok, mint a hadüzenet a hitleri fa­sizmusnak, a fegyverszünet és az együttműködés megterem­tése a Szovjetunióval, a föld­reform meghirdetése. — Fejlődésünknek a 60-as évekre eső szakasza ugyancsak gazdag eredményekben. Nép­gazdaságunk fejlesztésének harmadik, 1966-ban megkez­dett, ötéves tervét az idén fejezzük be. Tovább gyarapo­dott a nemzeti vagyon, javult a népgazdaság egyensúlya és a két fő gazdasági szektor — a mezőgazdaság és az ipar — fejlődési üteme közeledett egymáshoz. — A IX. kongresszus által meghatározott gazdasági cél­jainkat elértük. Ebben jelen­tős szerepet játszott a gazda­ságirányítási reform is. A gazdasági reform kedvezően hatott az ipari struktúra kor­szerűsítésére, a mezőgazdasá­gi termelőkapacitás növekedé­sére. Növekedett a vállalatok önállósága, döntési hatásköre. Tervgazdálkodásunk megala­pozottabb és tudományosabb lett. — A nemzet szocialista egy­ségének erősítésében, nagy fejadatai — és még nagyobb lehetőségei vannak a hazafias népfront mozgalomnak. Az országgyűlésben valamennyien a népfront programját képvi­seljük, amelyet nemzeti fej­lődésünk szocialista program­jának tekintünk. — A szocialista demokrácia kiterjesztésének legfontosabb állami fóruma az országgyű­lés. Ez a legfőbb népképvise­leti és törvényhozó szervünk, ez testesíti meg a népszuve­renitást, a nép hatalmát. A legutóbbi választások már új választójogi törvény alapján, egyéni választókerületi rend­szerben folytak le. Négy év tapasztalatai azt mutatják, hogy helyes volt a megyei lis­tákról áttérni az egyéni válasz­tókerületekre. A választási rendszerünket tovább tökéletesítjük: nagyobb teret engedünk annak, hogy az egyes választókerületekben több jelöltet állítsanak, s a választópolgárok közülük a legmegfelelőbbet, a legráter­mettebbet választhassák. — Az 1967 tavaszán válasz­tott országgyűlés az elmúlt csaknem négy évben nagy munkát végzett. Az országgyű­lés ebben a ciklusban eddig 36 ülésszakot tartott, s huszon­két törvényt alkotott. Olyan nagy fontosság^ törvényeket fogadott el, mint példáüj a munka törvénykönyve, mező- gazdasági termelőszövetkezeti törvény, a földjogi törvény, a szakmunkásképzésről szóló tör­vény. — Az országgyűlés fokozot­tan ellenőrizte a kormány munkáját is. Az ülésszakokon rendszeressé váltak a kor­mányzati beszámolók, amelye­ket mindenkor széles körű vi­ta követett. Kállai Gyula ezután idősze­rű külpolitikai kérdésekről szólott, majd a gyűlés Kara­kas László zárszavával ért véget. j Teljesítették félévi tervüket a Májas 1 Ruhagyár dorogi telepének dolgozói Három éve, hogy letelepe­dett Dorogon a Május 1 Ru­hagyár egyik részlege. A csaknem 200 dolgozóval meg­induló termelés az első idő­ben akadozó volt, hiszen a jobbára háziasszonyokból összeverbúválódott gárdától folyamatos, egyenletes mun­kát csak a kellő gyakorlat megszerzése után lehetett várni. Az üzemben dolgozók átlagos életkora 25 év alatt van, s a 15-22 éves lányok és fiatalasszonyok az összlét- szám 70 százalékát teszik ki. A két műszakos üzemben hat szalagon hat szocialista bri­gád dolgozik, s a 30-30 fős kollektívák ma már kiváló munkát végeznek. Az első Harmincméteres út után az addig darabokra vágott anyag* bői szép felöltő készül, amelyet gondosan csomagolnak! félévben 101,2 százalékra tel­jesítették tervüket, s ez an­nál is örvendetesebb, mert az itt gyártott termékek 70 szá­zaléka nyugati országba ke­rül. Nagy értékű bérmunkát végeznek egy holland cég rendelésére, akik az alap­anyagot — egy igen finom és munkaigényes szövetet ad­nak, s a teljes összeállítást a dorogi asszonyok végzik. A telephely egyik legjobb kollektívája a két éve alakult Béke brigád, amelynek veze­tője Viharek Józsefné. Az ide került új dolgozók mar Cseszka Jánosné a megalakulástól ezen a munkahelyen kiforrod közösséget ismer- dolgozik, s most, hogy a brigádba új munkaerő jött — hetnek meg, s minden segít- Honvéd Mária — szívesen segít megoldani egy-egy nehéz séget megkapnak a régebbi problémát, brigádtagoktól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom