Dolgozók Lapja, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

v> flLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ooimöKám ’szombat az mszmp KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évf. 254. sz. Ára: 80fillér KYIL ÁTKOZ AT a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozásáról ! 1969. október 30-án és 31-én Prágában ta­nácskozást tartottak a Varsói Szerződés tag­államainak külügyminiszterei. A tanácsko­záson részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről — Ivan Basev miniszter a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ré­széről — Jan Marko miniszter a Lengyel Népköztársaság részéről — Ste­fan Jedrychowski miniszter a Magyar Népköztársaság részéről — Er­délyi Károly miniszterhelyettes a Német Demokratikus Köztársaság részé­ről — Otto Winzer miniszter a Román Szocialista Köztársaság részéről — Corneliu Manescu miniszter a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége részéről — Andrej Gromiko minisz­ter. A tanácskozáson képviselt kormányok ki­fejezték törekvésüket és készségüket, hogy önállóan és más államokkal együttműködve újabb lépéseket tegyenek az európai feszült­ség enyhítésére, a biztonság megszilárdítá­sára és a békés együttműködés fejlesztésére. Megerősítették a Varsói Szerződés tagálla­mai 1969. március 17-én valamennyi euró­pai országhoz intézett budapesti felhívásá­nak az élet által igazolt megállapításait. A tanácskozás résztvevői különös figyel­met fordítottak az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó össz­európai értekezlet összehívásának előkészíté­sére. Megelégedéssel állapították meg, hogy az összeurópai értekezlet megtartására vo­natkozó javaslatuk az európai államok több­sége részéről széles körű pozitív visszhangra talált. Ez a javaslat Európában aktív érde­mi megvitatás tárgya lett, amelynek során az értekezlet előkészítésével kapcsolatos egyes kérdésekben konkrét elgondolások hangzanak el. Mindez reális lehetőséget te­remt az értekezlet megtartására és az euró­pai biztonság közös erőfeszítés útján történő megteremtésére Európa összes államai és népei érdekében. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált a finn kormány 1969. május 5-i értékes kezde­ményezése, amelyben kinyilvánította kész­ségét, hogy közreműködik az összeurópai ér­tekezlet előkészítésében és megtartásában. A budapesti felhívást aláíró valamennyi or­szág pozitív választ adott erre a kezdemé­nyezésre. A Varsói Szerződés tagállamainak külügy­miniszterei kormányaik megbízásából a kö­vetkező kérdések felvételét javasolják az össz-értekezlet napirendjére: 1. az európai biztonság megteremtése; kis erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal va­ló fenyegetésről történő lemondás az európai államok kapcsolataiban; 2. az európai államok közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgálói ez egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gaz­dasági és műszaki-tudományos kapcsolatok kiszélesítése. A jelen nyilatkozatot aláíró szocialista ál­lamok szilárd meggyőződése, hogj a felso­rolt kérdések termékeny megvitatása, az e kérdésekben elért egyetértés és az európai feszültség csökkenése az államok közötti köl­csönös megértést, a békés és baráti kapcso­latok fejlesztését és ezzel Európa valameny-j nyi népe létérdekeinek megfelelően a bizton­ság megvalósítását szolgálná. Az összeurópai értekezlet sikere történelmi jelentőségű ese­mény lenne kontinensünk és az egész világ népeinek életében. A későbbiekben lehetővé tenné az európai államokat foglalkoztató olyan más problémák megvizsgálását, amelyek megoldása hozzájárulna az európai béke megszilárdításához, előmozdítaná valameny- r.yi európai állam széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlődését, hoz­zájárulna a történelmileg kialakult mai Euró­pa kollektív alapokon és az összeurópai ér­tekezleten résztvevő államok közös erőfeszí­tésein nyugvó biztonságának szavatolásához. A jelen tanácskozáson résztvevő országok kormányai javasolják, hogy az összeurópai értekezlet előkészítéseképpen az érdekelt ál­lamok két vagy többoldalú konzultációkon vitassák meg ezeket az elgondolásokat. Ter­mészetesen készek arra* hogy megvizsgálja­nak bármely más javaslatot, amely az össz­európai értekezlet gyakorlati előkészítését és sikerének biztosítását szolgálja. A külügyminiszterek kormányaik nevében kifejezik meggyőződésüket, hogy egyes, még el nem hárított nehézségek ellenére az össz­európai értekezlet előkészítésével és megtar­tásával kapcsolatos valamennyi kérdés — akár a napirendre, a résztvevők körére, vagy az összehívás rendjére vonatkozzék is — megoldható, ha jóakarat és a kölcsönös meg­értésre való őszinte törekvés nyilvánul meg. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság a Magyar Népköztársaság. a Német Jt Demokratikus Köztársaság a Román Szocia­lista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányai felhív­ják az összes európai államokat, hogy a kon­tinens békés jövőjének érdekében tegyenek erőfeszítéseket az összeurópai értekezlet mi­előbbi összehívására. Az értekezletet véle­ményük szerint 1970 első felében Helsinki­ben lehetne megtartani Mai számunkban: Egyedül az emlékekkel Elítélték az áruházi betörőt 3. oldal A dorogi járás közrendjéről Pályázati felhívás i. oldal Üj gyógyszer Az újítások rangja Sport 5. oldal 1. oldal November 3-án Prága, 1969. Oktober 31. IVAN BÄSEV a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere í AN MARKO a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere STEFAN JEDRYCHOWSKI a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere ERDÉLYI KAROLY a Magyar Népköztársaság külügyminiszter- helyettese OTTO WINZER a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere CORNELIU MANESCU a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere ANDREJ GROMIKO a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere Gyógyszerészeti kongresszus Dr. Kedvessy György egye­temi tanár, a Magyar Gyógy­szerészeti Társaság elnöke pénteken az Orvos-egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek székházában tájékoztatta az újságírókat a társaság 5. .-remzetközi jellegű kongresz- szusácól. ALMASZURET Hetek óta tart az almaszü­ret a vérteskethelyi Petőfi Termelőszövetkezetben. Ami­kor a gyümölcsös kellős kö­zepén Sipos István főagronó- mustól megkérdezzük mi új­jön a közös gazdaságnak | bár van véle problémánk,' gondunk, ezek csak amolyan „jó bajok”. Azt, hogy ez mennyire fgf, értendő, Bozori Sándor ts*­Öröm az alma szedése, amikor bő terméstől roskadoznak az ágak. $ág, így válaszol: „Bajok ugyan vannak, de ezek jó ba­jok.” Mosolygunk is a külö­nös meghatározáson. A fö- agronómus azonban ragaszko­dik a kifejezéshez. így ma­gyarázza: — Nagyon sok az almánk — ez nekünk öröm- A sze­déssel viszont nem tart lé­pést az átvétel. Temérdek al? elnök számokkal erősíti meg. Olyan tetemes többlettenné-; sük lett almából, hogy aa eredetileg tervezett hatszáz­ezer forintos árbevétel helyett két és félszeresére, mintegy másfél millió forintra szá­míthatnak. j Ilyen tekintélyes többíetters més értékesítése alaposad próbára teszi ügyességüket , A kongresszust november 3-án az Akadémia dísztermé­ben nyitják meg. A három­napos tudományos találkozó iránt nagy az érdeklődés: több mint ezer résztvevőre számítanak, akik között mint­egy 150 külföldi szakember lesz jelen 25 európai ázsiai, afrikai illetve dél-amerikai országból X Bevezető előadási Br. Clauder Ottó egyetemi tanár tartja, aki összefoglaló átte­kintést nyújt a hazai gyógy­szerkutatás aktuális kérdései­ről és eredményeiről Ä kongresszus egyik érde­kessége lesz, hogy a tudomá­nyos intézetekben és a gyógy­szeripari laboratóriumokban dolgozó kutatókon kívül a gyógyszertárakban működő gyógyszerészek is számos elő­adásban ismertetik önálló ku­tatásaik eredményeit; Rövidesen cefre lesz ebből a hatalmas almahegyből. Az ap­róbb, de hibátlan termés szebb példányait azonban még jól felhasználhatják a háztartások. Érdemes válogatni! , ma van raktáron és ládák­ban is kint a gyümölcsösben, s az elszállítással késlekedik a MÉK. A tárolás gondot okoz a termelőszövetkezet­nek, hiszen közben romolhat a gyümölcs minősége is. Nem csekély problémát jelent a minél gyorsabb szüretelés is. Ha kevesebb lett volna a termés — amit egyikünk se kívánna —- mindezek a gon­dok, bajok nem lennének. A gazdag termés nagyon jól Azért, hogy a készlet mielőbb vevőre találj on, kis tételekben is árusítanak almát. Több körj nyező községből járnak át a laí kók nap mint nap almát vÁj sárolni. Még Így is több vaj gon hullott, vagy apróbb alj májuk marad meg. Ebből pálinkát készítenek. Már táj valy is kiváló minőségű pá­linkát főztek; saját szeszfőző déjükben a hulladékgyü­mölcsből 30 hektóval. felszabadulási ünnepség Nyíregyházán 25 évvel ezelőtt, 1944. ok­tóber 31-én szabadult fel Nyíregyháza. A negyedszáza­dos jubileum alkalmából pén­teken ünnepi tanácsülést tar­tottak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Az ün­nepségen megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Nyíregy­háza országgyűlési képviselő­je, Benkei András, belügymi­niszter, Orosz Ferenc, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Párt- bizottság első titkára, dr. Fek- szi István, a megyei tanács Vb-elnöke, Péter Ernő, a pe­dagógusok szakszervezetének főtitkára, a szovjet testvér- Város, Uzsgorod öttagú párt­Í s tanácsküldöttsége, élén yikolaj Ivánovica Busanak­kal, a Tanács elnökévé több veterán, köztük Fazekas Já­nos, a felszabadult város első polgármestere. Murczkó Károlynafe, a Nyíregyházi Városi Pártbi­zottság első titkárának meg­nyitó szavai után Bíró Lász­ló, a városi tanács vb-elnöke mondott ünnepi beszédet Az ünnepségen felszólalt Biszku Béla, a Központi Bizottság tit­kára, tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét Nyíregy­háza és Szabolcs dolgozóinak. Beszédében utalt arra. hogy Nyíregyháza is olyan megye- székhely, amely még 1944 őszén felszabadult a német fasizmus alól. Ezek a városok viszonylag kedvezőbb hely­zetbe kerültek, hamarabb megfeeadthettéS a rom®* «ft§­karításáf, a demokratikus rend megszervezéséi az új élet építését. Uzsgorod dolgozóinak üd­vözletét Nyikolaj Ivanovics Rusznak, a városi tanács el­nöke tolmácsolta s egy Lenin portréval ajándékozta meg az ünneplő Nyíregyházát Ä jubileum alkalmából megkoszorúzták a szovjet és román hősök emlékművét az északi temetőben lévő sírem­lékeket. Délután tudományos ülést rendeztek, amelyen a város felszabadulásával* az élet megindulásával kapcsola­tos előadások hangzottak eL Este a Móricz Zsigmond Színházban a debreceni Cso­konai Színház tartott díszeié­A mezőgazdasági áruszállításról, az 1969 -es szerződésekről tanácskozott a megyei Szállítási Bizottság Pénteken délelőtt á megyei tanács széliházában ülést tar­tott a megyei Szállítási Bi­zottság. Az ülés napirendjén a mezőgazdasági áruszállítás helyzete és az 1969. (évi szál­lítási szerződések teljesítésé­ről szóló beszámoló szerepelt. A mezőgazdasági áruszállí­tás helyzetéről szólva, megál­lapította a bizottság, hogy a megnövekedett szállítási fel­adatokat az üzemek általá­ban megfelelő felkészültség­gel, zavartalanul tudta lebo­nyolítani Általánosságban elmondható, hogy jelentősen növekedett a mezőgazdasági üzemek szállítási kapacitása, és ez kedvező volt a termé- kék őszi betakarításánál- Me­gyénk mezőgazdasági üzemei­nek szállítási kapacitása na­pi 9790 tonna, amely 26 szá­zalékkal meghaladja a műit évi szintet. 4 sssö* Vállalat 1969-beii '426 gép­kocsit bocsátott éves szerző- ződéssel a fuvaroztató válla­latok rendelkezésére. Össze­sen 61 megyei, vagy a megyé­ben dolgozó vállalattal kötö- tek éves szállítási szerződést. Jelentősen megnövekedett az építőipari tárca fuvarigé­nye, ami komoly nehézségek elé állította az AKÖV-öt. Ter­ven felül jelentős gépkocsi­igénnyel lépett fel a székes- fehérvári Közúti Építő Vál- lalal amely az M—1-es út­vonal rekonstrukciójához igényelt és még jelenleg is igényel gépkocsikat. Növelte a nehézségeket az is, hogy az I. negyedévre megrendelt új tehergépkocsik csak a II. ne­gyedévben érkeztek meg a vállalathoz. Szombati—vasár­napi fuvarozással is igyeke­zett az AKÖV enyhíteni a ^ / W 1 X Szállítási Bizottság fcj< alakította az 1970-es évre kö­tendő szerződések rendjét ia Az elképzelések szerint vala­mennyi előző évi megrende­lővel ismét köt szerződést aj AKÖV. November 30-ig sze­retnék a szállítási szerződé-; seket megkötni azokkal a vállalatokkal, amelyek igény­lik az AKÖV szolgáltatásait 1970-ben tovább folytatják as elöregedett tehergépkocsit kicserélését nagyobb teher­bírású gépjárművekre. A mű­szaki színvonal javításával is azt akarják elérni, hogy több üzemképes gépkocsi álljon a megrendelők rendelkezésére; Az AKÖV erőfeszítései el­lenére a jövőben is szükség lesz a tsz-ék, állami gazdaság gok, közületek szabad szállít tási kapacitására. A szállítói sok céljára felajánlott gépi kocsik számára az AKÖY íu Slfífcat feú&sík- "

Next

/
Oldalképek
Tartalom