Dolgozók Lapja, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-02 / 202. szám

«U© PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I ÚOlüOZÓK&wa \969^zept2. Az MSZMp KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ™Wé?2??:sl KEDD * Ára: 80 filler Á tudomány nemzetközisége „A TUDOMÁNY NEMZET- nyos és technikai felfedezé- KÖZISÉGE”: ma közhely, seknek a gyümölcsét, ame- Nem volt ez azonban min- lyeket közvetlenül az űrkuta- dig így. Az ókor Püthagorasza tás kezdete óta értek el. A vagy Arkhimédésze magános Hold-expedíció magába ol­lángelmeként lobogott. A vasztja a kutatás vívmányait lengyel Kopernikus, a német attól kezdve, hogy 1957. ok- Kepler, az olasz Galilei, az tóber 4-én a Szovjetunióból angol Newton és a francia felbocsátották a világ első Descartes azonban más or- mesterséges holdját, a Szput- szághatárokon keresztül felel- nyik l-®t — egészen máig. getett egymásnak, építve egy- Hasznosítják benne azokat a más kutatásainak eredményé- tapasztalatokat, amelyeket re. A XVÍ. század elejét te- 1957- november 3-án aSzput­kinthetjük úgy a tudomány n.f*k—:2> az ,első fölényt szál- j é véleményt cserélt a két­történetében amelytől kezdve lltó mesterséges égitest felbo- '°s veiemenyt cseren a Kei torteneteben, amelytől Kezdve csátásával (Lajka kutya volt! oldalú eazdasaei eevuttmuko­Tapasztalafokban gazdag látogatási volt 7 imár Mátyás minisaterelnök-helyeltes nyilatkozata jugoszláviai útjáról Tímár Mátyás, a Magyar Népköztársaság kormányának elnökhelyettese Alekszandar Grlicskovnak, a Jugoszláv Szö­vetségi Végrehajtó Tanács (a kormány) elnökhelyettesének meghívására augusztus 27 és 31 között hivatalos látogatást tett Jugoszláviában. A két kormányelnök-helyet- tes a látogatás idején kölcsö­nösen megismertette egymást országaik gazdasági fejlődésé­fokozatosan kialakult a ter­mészettudományok, ezt kova- az utasa^> majd a Lunak, az tőén pedig más tudományok ®lso emb®rt f állító^ űrhajó művelésének nemzetközi jeí- Gagannnal a fedélzeten 1961. jege április 12-en felemelkedő , ,, . , Vosztok—1, a Ranger-ek, a A könyvnyomtatás révén a Surveyor-ek, a Zondok, és a tudomány új megállapításai korábbi Apolló űrhajók útján gyorsan hidalhatták át a ter at szereztek. és az időt, viszonylag kurta Sőt, a sort talán jóval ko- időn belül tei mékenyíthettek rábbi időponttól kellene kez- meg agyakat minu nemzeti, denünk. Ha Ptolemaiosz (i. e. mind pedig nemzetközi kere- a n. században), Arisztark- tekben. S amilyen mértékben hosz (i. e. 320—250), vagy tágult a tudományos infor- Hipparkhosz (i. e. 150 körül) mációk cseréje a közlekedés valamikor tudományosan meg- és a hírközlés mind újabb becsülte a Holdnak a Földtől eszközeinek a révén, olyan való távolságát, ha valamikor ütemben bővülhetett a nem- Galileo Galilei távcsővel ku- eetközi együttműködés is a tatta a Hold ábrázatát, akkor tudományban. _ _ ma túlzás nélkül állíthatjuk: Az ebben való részvétel az ő gondolataik, eredményeik hasznára van az egyes nemze- is beépültek a napjainkban leknek, és a maga nemében útra kelő űrhajók falába, pótolhatatlan módon járul Kizárólag nemzetközi hozzá a nemzeti keretekben együttműködéstől lehet remél- á))pH tudományok haladása- ni azoknak a jelentős fel­hoz. Ma nincs a földön oiyan adatoknak a teljesítését, ame- nemzet, amely önmagába zár- lyeket az ENSZ nemrég — tan, elszakítva más nemzetek 1968. augusztus 14-e és 27-e tudományos _ vívmányainak között — tartott űrkutatási megismerésétől, ugyanolyan konferenciáján kerültek szóba, eredményekhez juthatna el, mint elérhető célok. Itt kilenc mint a tudomány nemzetközi szocialista ország javaslatot áramába való bekapcsolódás- tett mesterséges holdakkal sah működő hírközlő Világrend­Napjainkban nem egy olyan szer (Interszputnyik) létreho- feladat áll a tudomány előtt, zására és számos olyan terüle- amelyet kizárólag több nemzet tét körvonalaztak, amelyen az tudományos kutatási erófeszí- űrtechnika már elért vívmá- téseinek egyesítésével lehet nyainak alkalmazása igen so- megvalósítani, minthogy nincs kát segíthetne az emberiség olyan nemzet, amely egyedül számos égető problémájának a rendelkeznék az ehhez szűk- megoldásában, séges pénzzel, ipari és tudó- j rr.ányos kutatási potenciállal, HAZÁNK A MAGA ERE- képzettséggel, képességgel. JÉVEL igyekszik előmozdí- Gondoljunk csac n geofizikai tani a nemzetközi tudomá- évekre, vagy például az űrku- nyos együttműködést, amelyet tatás nagy vállalkozásaira, szükségesnek és hasznosnak A Hold meghódítása például ítél, mind a szocialista, mind lehetetlen volna, ha az űrku- pedig a fejlődő kapitalista or- tatásban korábban elért tudó- szágok számára. Az MSZMP mányos eredményeket nem Központi Bizottsága legutóbb kamatoztatnák a soron lévő irányelveket fogadott el tu- kutatásoknál dománypolitikánkra vonatko­Ha napjainkban emberek zóan. Ezek az irányelvek indulhatnak el, hogy felke- hangsúlyozzák, hogy a magyar ressék bolygónk állandó égi tudomány növelni kívánja útitársát, akkor ebben látnunk részvételét a nemzetközi tu- kell mindazoknak a tudomá- dományos együttműködésben. oldalú gazdasági együttműkö dés legfontosabb kérdéseiről, valamint egyéb, mindkét felet érdeklő kérdésekről. A látogatás ideje alatt Ti- már Mátyás miniszterelnök-he­lyettest fogadta Mitja Ribi- csics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (a kor­mány) elnöke, Mika Spiljak, a szövetségi nemzetgyűlés — a népek tanácsának — elnöke és Kiró Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége El­nöksége Végrehajtó Irodájá­nak tagja. Tímár Mátyás látogatást tett Bosznia-Hercegovinában, Szlo­véniában és megtekintette a vaskapui erőművet is. A látogatás és a megbeszé­lések nyílt, szívélyes és baráti légkörben zajlottak le. Tímár Mátyás vasárnap kí­séretével visszaérkezett Buda­pestre. Fogadásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Vá- lyi Péter pénzügyminiszter és ott voltak a budapesti jugosz­láv .nagykövetség, képviselői. Tímár Mátyás megérkezésük után rövid nyilatkozatot adott: — A néhánynapos látogatás alatt több alkalommal folytat­tunk megbeszéléseket Alek­szandar Grlicskowal, tájékoz­tattuk egymást Magyarország és Jugoszlávia gazdasági fejlő­Mai számunkban: Vietnam ünnepe 2. oldal Merre tart megyénk mezőgazdasága? 3. oldal Gyorslista a lottó tárgynyeremények sorsolásáról 5. oldal Munkához láttak a barlangkutatók Sátortábor a tatai vár Kecske-bástyáján Budapesti barlangkutatók vertek sátrat a tatai öreg­vár Kecske-bástváján. Ezzel érdekes szakaszához érkezett a Zsigmond—Mátyás korabe­li várpalota feltárása. Az öt éve folyó kutatómunka már bebizonyította, hogy hitelesek Bonfininek, a Mátyás udva­rában élt olasz történeti rónait a feljegyzései: a tatai vár az ország legszebb palotái közé tartozott. A feltárt épület- maradványokból már jól le­het rekonstruálni a Mátyás korabeli palota alaprajzát is. Pontosan megegyezik ez Gu- lio Turco olasz hadmérnök által készített XVI. századbeli raízokkal. Ezen a térképen szerepel néhány föld alatti folyosó is, 8Z ásatás újabb járatokat fedeztek fel, s a vártnál sokkal többet sejtető, szövevényes folyosó- és kazamata-rendszerre buk­kantak. Sok helyen azonban a természetes talajmozgás okozta omlás, a török ostrom után épített falak, vagy ép­pen a felgyülemlett szénmo- noxid gátolta a kutatást. Ilyen veszélyes körülmények között a ha.gvományos ásatá­si módszerekkel nem tudtak dolgozni a régészek. Ezért a barlangkutatókhoz fordultak segítségért, akik a múlt hó­napban végzett próbafeltárá* sok után vitatkoztak a nem mindennapi feladatra. A fővá-o-i csoport 20 na­pon át dolgozik maid a föld alatt mintegy másfél emelet­nyi. mélységben,- Csak- a ha­gyományos szerszámokat — csákányt, vésőt kalapácsot — tudják használni, a lele­tek megmentésére viszont úi- szerű módszert alkalmaznak. Várható ugyanis, hogy a he­lyenként több mint egy mé­ternyi vastagságú iszapréteg­ből gazdag Ieletanyag kerül elő. Ezért vizet engednek a folyosókba, elzagvosítiák az iszapot, a kifolyóhelyekre pe­dig olyan finom fémhálókat tesznek, amelyeken még a legkisebb pánzlelet is fenn­akad. A feltárt szakaszokról természetesen térképet készí­tenek, s a régészek ennek alapján állapítják meg, mi­lyen részeket érdemes föld alatti múzeummá átalakíta­ni# .­désének időszerű kérdéseiről, a két ország' gazdasági együtt­működéséről, valamint álla­mainkat érdeklő egyéb gazda­sági problémákról. Kicserél­tük tapasztalatainkat a gazda­ságirányítási rendszer reform­járól és ezek a megbeszélések — mint minden hasonló jel­legű találkozó — most is sok hasznos, gondolatot szültek. A tárgyalások feltétlenül hasz­nosak voltak, hiszen a két or­szág kapcsolatában minden adottság megvan arra, hogy az eddig is kedvező kontaktusokat tovább fejlesszük. (Külkeres­kedelmünk volumene csupán az utóbbi időben ‘ mintegy 12 százalékkal emelkedett.) — A néhánynapos látoga­tásnak egyébként nagyon gaz­dag programja vplt. Többek között látogatást tettünk Mi­ka Spiljaknál, a jugoszláv szö­vetségi nemzetgyűlés népek ta­nácsának elnökénél, rövid időt töltöttünk Szarajevóban, Bosz­nia-Hercegovina gyors ütem­ben fejlődő fővárosában, meg­tekintettük az Al-Dunán levő Kladovot, a Vaskapunál folyó Duna szabályozást, és erőmű építkezést, összegezve: kama­tozó, tapasztalatokban gazdag látogatás volt. Megállapodtunk abban, hogy az ilyen jellegű találkozókat gyakoribbá tesz- szük. TANÉ¥NYITÓ Az ország összes általános és középiskolájában szeptember elsején sor került az ünnepélyes tanévnyitóra. Vértesszőllősön az első osztályosok, — kezükben az óvodában kapott úti batyuval — hallgatják az őket és felsőbb oszályo* sokat köszöntő igazgató bácsi szavait. Üjra a jól ismert járdákon kopognak iskola. a cipők. Irány az A népi ellenőrzés megvizsgálta: Milyen az üzemegészségügy] fielyzeie 215 vállalat 259000 dolgozójának? A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság — mint arról a Minisztertanács legutóbbi ülésén beszámolt — megvizs­gálta az ipari üzemek egész­ségügyi helyzetét: az ellenőr­zés, a bányászat, a vegyipar, a gépipar, a kohászat, az építőanyagipar, a könnyű- és az élelmiszeripar területén 215 vállalatra terjedt ki. Az érintett vállalatok összesen 250 000 dolgozót foglalkoztat­nak. A helyszíni' ellenőrzések során az üzemegészségügyi körülmények megítéléséhez szükséges adatok felvétele mellett 3000 dolgozó megkér­dezésével közvetlen informá­ciós anyagot is összegyűjtöt­tek. ' r..(i ■ A munkahelyek egészség- ügyi körülményeivel kapcso­latban a népi ellenőrök meg­állapították: a régi iparfej­lesztés örökségét nem min­den területen sikerült fel­számolni. Legkisebb az elő­rehaladás az elavult gép­parkkal rendelkező, illetve kis létszámmal dolgozó üze­mekben. A felmérés szerint a zaj- és vegyi ártalomnak kitett munkahelyen dolgozók száma emelkedett a legna­gyobb mértékben, hozzávető­leg 30 százalékkal. 18—25 százalékos a létszámnöveke­dés a levegőszennyeződésnek kitett munkahelyeken. Az ár­talmak alakulása na.ev elté­rést mutat: a vizsgált fővá­rosi üzemekben az ártalom­nak kitettek száma az utóbbi 5 évben nem változott, ugyanakkor azonban a vidéki üzemekben 14 százalékkal emelkedett. A hazai iparban jelenleg a legtöbb figyelmet a neurózis­ra és a zaj-ártalomra kell fordítani. A neurózis jellegű megbetegedések száma az el­múlt években ugrásszerűen megnőtt* Bár eaeket néma le­het egyértelműen foglalkozási betegségeknek tekinteni, két­ségtelen, hogy a munkakö- rülménvek jelentős szerepet játszanak a számszerű növe­kedésnél. A technika fejlődé­sével az üzemek zajszintje is nagyobb lett. A szűrővizsgá­latok újabban feltűnően sok­szor észlelték a halláskároso­dást. A tapasztalatok szerint a ke­resőképtelenséggel járó meg­betegedések alakulását je­lentősen befolyásolják a mun­kakörülmények. Ezt bizonyít­ják a 240 vállalatnál végzett úgynevezett betegségcsopor­tonkénti megfigyelések is. Amíg a szénbányászatra leg­inkább a mozgásszervi meg­betegedések a jellemzőek, ad­dig a textiliparban a neuró­zis. az élelmiszeriparban pe­dig a bőrbetegségek okozzák a legtöbb gondot. A tudományos megfigyelé­sek mind ezt ki is mutatták, ennek ellenére késnek a gya­korlati intézkedések. Ezekre pedig mindenképpen nagy súlyt kell fektetni. mert egyes — azonos terméket gyártó és ugyanolyan tech­nológiát 1 alkalmazó üzemek­ben — nagy eltérést mutat a betegségek száma. A 100 fő­re iutó beteg-napok száma például a Pécsi Bőr "vár ban tavaly 2230 volt, a Simontor- nyai Bőrgyárban azonban alig több, mint 1100. A vizsgálat szerint a vál­lalatok egy része az utóbbi években jelentős összegeket fordított az orvosi rendelők felújítására, modem egész­ségügyi felszerelésekre és az elsősegélynyújtó helyek be­rendezésére. A fejlesztés eredményeképpen ma már a nagyüzemek egy részének sa­ját saakíendelője van, szá­mos középüzemben pedig az üzemorvos mellett fogász, nő­gyógyász és sebész szakorvo­sokat is foglalkoztatnak. Az üzemorvosi napi munkaórák száma 1960—68 között 47 szá­zalékkal, a kinevezett üzem­orvosok száma pedig 33 szá­zalékkal nőtt meg. Az üzem­orvosi vizsgálatok száma ta­valy már meghaladta a 10 milliót, az üzemi szakrende­lések óraszáma pedig elérte a napi 1372-t. A népi ellen­őrök megállapították, hogy az iparban foglalkoztatottak 70—75 százalékára valami­lyen formában kiterjed az üzemegészségügyi szolgálat. A népi ellenőrzés a vizs­gálat nyomán javasolta: az üzemegészségügy jövőjének kialakításánál következetesen vegyék figyelembe, hogy az intenzív iparfejlesztés (a gé­pesítés. a szalagrendszer, az automatizálás, a mű- és ve­gyi an vágok fokozott alkalma­zása stb.) új követelménye­ket támaszt az egészségügyi szolgálattal szemben. A szol­gálat már kialakított bizo­nyos módszereket («ondozás, szűrővizsgálat, rehabilitáció) azonban a megelőzés terüle­tén bőven van - tenniva­ló. A KNEB indítványozta azt is, hogy a jövőben a „komfortos” munkakörülmé­nyek megteremtése érdeké­ben szorosabban működjék együtt a vállalati gazdasági’, műszaki és szakszervezeti ve­zetés az üzemorvosi szolgá­lattal. A kisebb üzemeknek pedig azt ajánljuk, hogy több üzem összefogásával alkal­mazzanak üzemorvost. For­dítsanak nagyobb gondot dol­gozóik egészséges munkakö­rülményeinek kialakítására, hogy ezzel csökkentsék a megbetegedések számát, t

Next

/
Oldalképek
Tartalom