Dolgozók Lapja, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

fO^'^ffAm'RSTKOíJFrar, AZ MSZMP-KOMÁROM. MEGYF« BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM 98. SZÁM. ARA: 1 FORINT 1969. MÁJUS 1. CSÜTÖRTÖK Á munkásegység ünnepén Írtat Boda László, az A mióta május elseje a munkások, a munka ünnepévé vált, azóta nemcsak jelkép, de az internacio­nalizmus, a munkásság összefogásának demonstratív megnyilvánulása is. Kife­jezi a munkásösszefogás erősödését, ter­jedését, s tükrözi azt a célt is, melynek elérésére ez az összefogás irányul. E cél röviden így foglalható össze: harcolni az imperializmus ellen, a munkáshatalom­ért, a szocializmusért. Különösen világo­san fogalmazódott ez meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelme után. Hiszen a Nagy Október diadala adott további erőt, hitet és reményt a nagy célokért vívott küzdelemhez. Hazánk munkásosztálya a történelem során számos esetben adta bizonyságát magas fokú internacionalista érzületé­nek, segítőkészségének, a munkásegység erősítését szolgáló törekvéseinek. Nap­jainkban tovább erősödik az a felisme­rés, hogy a munkáshatalom gazdasági és politikai, erősítése egyben internaciona­lista, a nemzetközi munkásosztály har­cát segítő kötelezettség is. Elért gazdasá­gi, társadalmi, politikai eredményeink is e felismerés mélyülését mutatják. Kifejezésre jutott és jut a magyar nép segítőkészsége, minden olyan esetben is, amikor más országokban élő dolgozó testvéreink megsegítéséről, támogatásá­ról van szó. Számos demonstráció, s az anyagi-technikai segítség sok ezernyi példája fejezi ezt ki. S ennek a segítő­készségnek az emberi humánumán túl egyre inkább jellemzője az internacio­nalista érzés, kötelezettségvállalás. Munkásosztályunk, dolgozó népünk, a segítség adásának öröme mellett, át- érzi annak jelentőségét, tartalmát, is. E tekintetben különösen említésre mél­tó, hogy kölcsönösen vérrel megpecsételt barátság, testvériség fűzi a világ első munkásállamához, a Szovjetunióhoz. A nemzetközi munkásegység erősítése sar­kalatos tétele pártunk politikájának. Az MSZMP politikáját munkásosztályunk, dolgozó népünk magáénak vallja, s ezzel együtt annak internacionalista törekvé­seit, célkitűzéseit is. Mutatja és kifejezi ezt az az egyetértés is, mellyel a cseh­szlovák munkásosztály számára nyúj­tott segítséget fogadta. A pozitív tények, az előremutató tendencia ellenére sem lehet elhallgatni, hogy akad még disszo­náns hang és ellentétes megnyilvánulás is. Hiszen még nem beszélhetünk homo­gén szocialista társadalomról. Emellett az egyes rétegeket különböző hatások érik, s az ezekre való reagálás adott esetben eltérő". Ezek a körülmények jel­zik, hogy az internacionalista gondol­kodásmód erősítésében van még tenni­valónk. Május elseje időben egybeesik a ter­mészet ébredésével, rügyfakadásával. S vannak olyan nézetek, melyek május elsejét egyszerűen a munkás pihenőnap­jaként értelmezik. Ez az álláspont — akarva-akaratlanul — igazi céljától, tar­talmától, osztályharcos jellegétől foszta­ná meg május elsejét. A kapitalista országok uralkodó erői nagyon is világosan látják a munkásság küzdelmének igazi tartalmát. Tudják, hogy az az ő hatalmuk, a dolgozók mun­kájából kipréselt gazdagságuk ellen irá­nyul. Ezért anyagi és hatalmi helyze­tüket felhasználva, még a munkásosz­tály soraiból is toboroznak segéderőket. Erre a nemzetközi munkásmozgalom SZMT vezető titkára története nagyon sok szemléltető pél­dával szolgál. S arra is, hogy a tőke, a kapitalizmus nemzetközi méretekben fog össze a munkásság, a dolgozók tö­rekvései ellen. A történelem azonban igazolja, hogy a haladást, a fejlődést lehet késleltetni, útját lehet nehezíteni, de megállítani le­hetetlen. Lehetnek — mint ahogy van­nak is — a sikerek mellett törések és buktatók, a győzelmek mellett átmeneti vereségek is, a végső győzelem azonban nem kétséges. Hogy lesz-e és hol, milyen mérvű törés, buktató, visszavonulás, az nagymértékben éppen a munkásosztály egységének, a dolgozók összefogásának és harcosságának mértékétől, erejétől függ. Éppen napjaink eseményei mutat­ják, hogy ez mennyire így van. Ha nem lennének egységbontó meg­nyilvánulások és törekvések, a hős viet­nami nép harcának segítése is hatéko­nyabb lenne. De az egység fontosságát demonstrálja a Varsói Szerződés öt tag­állama által a csehszlovák munkásosz­tálynak nyújtott önzetlen, internaciona­lista segítség is. E két példa mutatja a munkásság nemzetközi összefogásának szükségességét és eredményeit, de rá­mutat más fontos tényezőre is. Mutatja, hogy az imperializmus politikai és pro­pagandagépezete kihasznál minden sora­inkban támadt rést. Am az imperializ­mus belső válságát, ellentmondásainak kiéleződését ezek a manőverek sem képesek meggátolni. Tanúsítják ezt az egyesült államokbeli tüntetések, a fran­cia államelnök lemondása, — hogy csak néhányat ragadjunk ki napjaink esemé­nyeiből. Mert ezek nem átmeneti tüne­tei a kapitalizmusnak, s ezt a mai fejle­mények nagyon is prózai módon, a ko­rábbinál sokkal érthetőbben adják tud­tára az egyszerű dolgozóknak is. Napjaink eseményei a munkásosztály számára is tanulsággal szolgálnak. Ezek kifejezésre jutottak a moszkvai tanács­kozás előkészítésében, a Varsói Szerző­dés, majd a KGST tagországainak mina­pi tanácskozásaiban. Megmutatkozott, hogy az egység fo­kozása, erősítése sok kölcsönös erőfeszí­tést, figyelmet, megértést kíván a test­vérpártok között. Ugyanakkor szüksé­ges az elkülönülésre irányuló tendenci­ákkal szembeni céltudatos fellépés, akármilyen forrásból, bármilyen szán­dékból származzanak. Mindez együtt megkívánja a munkásosztály célkitűzé­seiért harcoló szervek és mozgalmak fe­lelősségérzetének növekedését, tudato­sodását. E tanulságok nemcsak általáno­sak, hanem egyben konkrétak és feladat­meghatározók is, éppen a munkásmoz­galom egységének fejlesztése, erősítése, célkitűzései elérése érdekében. M a a világ egyharmadán szabadon, a végzett munka eredményeinek örvendve, ünnepelnek a dolgo­zók. Baráti beszélgetések közben terve­zik az alkotó munka feladatait, a békés jövőben bízva. A világ nagyobbik ré­szén még csak reményként ejtenek szót vágyukról, harcuk céljáról, a szocializ­musról. Ezekben az ünnepi órákban gon­doljunk elnyomott, vagy éppen bátor ki­állásuk miatt börtönben sínylődő mun­kástestvéreinkre. Az ünnepet követő munkanapokon pedig odaadó, szorgos munkával fáradozzunk népünk és a nemzetközi munkásság ügyének győze­lemre segítésén. Megnyílt Tatabányán a családi ünnepeket rendező intézet Ez a szám még nincs ben­ne a telefonkönyvben, érde­mes azonban jól megjegyez­ni: Tatabánya 82—82. Es a címet is: Kossuth Lajos u. 106. Az itt található intéz­mény azért alakult meg, hogy örömtelibbé tegye a boldog­ságot jelentő családi esemé­nyeket, gyász esetén pedig ut-n járástól, fáradtságtól kí­mélje meg a hozzátartozókat. A tatabányai városi tanács végrehajtó bizottsága által létrehozott „Családi esemé­nyeket, ünnepeket rendező intézetet” szerdán délelőtt avatták fel ünnepélyes kül­sőségek között. Az ünnepsé­get Horváth Géza, a városi tanács vb-elnöke nyitotta meg, majd Jakab János, a városi tanács vb-tátkára mondott ünnepi beszédet, s adta át az üj intézményt ve­zetőjének, Szilaj Gyulának. Az ünnepség után az intéz­mény vezetője körülvezette az intézet helyiségeiben a megnyitón részt vett vendé­geket. köztük Havasi Feren­cet, a megyei pártbizottság el­ső titkárát, Kroszner Lászlót, a megyei tanács vb-elnökét, Takács Tihamért a városi pártbizottság első titkárát, Izsáki Mihályt, a népfront megyei titkárát, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságá­nak tagjait, valamint Nagy Lajosnét, a megyei nőtanács titkárát és Salamon Hugóné országgyűlési képviselőt. A vendégek láthatták, hogy az eddig is közismerten szép. ünnepélyességet árasz­tó házasságkötő termet még bensőségesebbé tették. A hozzáépített új helyiségek lehetővé teszik, hogy a menyasszony élete nagy pil­lanata, a házasságkötés előtt rendbehozza ruháját, frizu­ráját. Egy másik helyiség — /ízléses klubszerű berendezé­sével — arra alkalmas, hogy az ünnepség vendégei koc­cintsanak, baráti szót vált­hassanak a család tagjaival. Az intézmény — amely mindezt előzetes megállapo­dás szerint az ünneplők ren­delkezésére bocsátja —. a ma­ga nemében az első és párat­lan az országban. Két házas­ságkötő terem felett rendel­kezik. Az egyik a város íf.' körzetében a már jelzett Kossuth Lajos utcai címen található, a másik pedig Űj-. városban. Aki elolvassa az ízléses prospektust, vagy telefonon felhívja a 82—82-t, megtud-, hatja, milyen megállapodá-. sokat köthet az intézmény* nyel. Válogathat például a meglévő zeneszámok közül, s eldöntheti melyik hangoz-; zék fel esküvőjén. Névadás-; kor az intézmény gondosko­dik szavalatról, ha szükséges; énekkarról is. A későbbiek­ben — a kidolgozott tarifa' szerint — taxit, vonatjegyet,' szállodát, ünnepi vacsorát is meg lehet rendelni az in­tézménynél. , i Az új intézmény a gyászó3 lókat is megkíméli az utánjá­rástól. Kívánt számban és felirattal szállítja a koszorú-; kát, gondoskodik* gyászbe­szédről. zenéről. * Az intézmény örömteli eseménnyel, esküvő megren-' dezésével kezdi meg műkő3 dését május első napjaiban.' Mai számunkban: A munkásosztály helyzete Tatabányán rf Ok — tizenhármán 3. oldal A Komáromi Kőolajipari Vállalat ünnepe Nyomozás magánügyben 4. oldal ... dal, tűz, harc, szerelem 7. oldal Olvasóinké a szó 9. oldal SZOT-díjak Szerdán a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának székházéban — a munkás­osztály nemzetközi ünnepe alkalmából — átadták a SZOT elnöksége által ado­mányozott 1969 évi irodal­mi és művészeti dijakat Várnai Zseni költő, Káin­ján István író, Gáli István író, Ákos Károly szakíró, Bokor Péter filmrendező. György István filmrendező. Szepesi György riporter, Major Tamás színművész, Szirtes Adám színművész, Zala Tibor grafikusművész, Tar István szobrászművész. Maróthy János zenetudós, Balázs Árpád zeneszerző, és Szigeti Károly koreográfus kapott díjat alkotásaiért, illetve munkásságáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom