Dolgozók Lapja, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-01 / 75. szám

világ PQÖtPTARÜAt; fómaiHEKI MSZMP KOMÁROM MEGYF< BIZOTTSÁG^ MEGYEI TANÁCS .LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM 75. SZÄM ARA: 70 FILLÉR 1969. ÁPRILIS 1. KEDD A SZOT elnökségének napirendjén: Az üzemegészségügy fejlesztése, a tsz-járadék átcserélése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen több társadalombiztosítási és egészségügyi kérdésről tár­gyalt Foglalkozott az üzemi egészségvédelem, az üzem­orvosi ellátás helyzetével. Megtárgyalta és elfogadta a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság és az Egész­ségügyi Minisztérium közös előterjesztését é£ javaslatát azokról az intézkedésekről, amelyek a negjedik ötéves terv időszakából szüksége­sek az üaenegészségügyi szolgálat tovibbfejlesztése érdekében. Az elnökség® gyermek­gondozási segdyekről szóló kormányrendeet végrehaj­tását a SZOr-szabályzattai rendezte. Napirendre került a mező- gazdasági ternelőszövetkeze- ti tagok járadékának átcse­rélésével kaicsolatos elő­terjesztés is. A mezőgazda- sági temelőszövetkezeti nyugdíj-jogsabályok sze­rint az öregégi, vagy mun­kaképtelenség járadékban részesülő eövetkezeti tag mentesült a járadékfizetési kötelezettség alól. A szabá­lyok szerintnem kellett fi­zetnie járulkot a járadékos házastársnal sem, ha a já­radékra jdosító életkort férfiaknál . 70. nőknél a 65. életévet) letöltötte, vagy munkaképtien volt. Ez a kedvezmén; azonban azzal a következményei járt, hogy a járadéké és a házastársa- a járadé megállapítása után, akko sem szerezhetett újabb nyugdíj-évet, ha a termelőszövetkezetben to­vábbra is rendszeresen dol­gozott. A most elfogadott SZOT-szabályzat kimondja, hogy ha az öregségi járadé­kos, vagy házastársa lega­lább öt nyugdíj-évvel ren­delkezik, annyi nyugdíjév beszámítását kérheti a já­rulék utólagos megfizetése ellenében, hogy tíz nyugdíj­évé legyen. A beszámítás előfeltétele. hogy a beszámítani kért években a járadékos, illetve há?astársa a nyugdíjévhez szükséges munkamennyisé­gét teljesítette. Az elnökség elhatározta, hogy a rendelkezések terve­zeteit a kormány elé terjesz­ti. _ Az elnökség állást foglalt a SZOT irodalmi- és művé­szeti díjainak odaítéléséről. A díjakat május 1-e alkal­mából osztják majd ki. Bútor, óra, nylonharisnya: KONSUMEX A jobb áruellátásért Tízéves a fogyasztási cikkek importőrje A KONSUMEX tízéves, 1959. április 1-én, a Gazda­sági Bizottság határozata alapján hozták létre, hogy elősegítse a lakosság jobb ellátását. Az elmúlt évtized­ben az importcikkek szá­mottevően növelték a belke­reskedelem árukészletét, s amíg a kiskereskedelmi for­galom nem egészen kétsze­resére emelkedett, addig a KONSUMEX forgalma meg­ötszöröződött. A vállalat importálja a fo_ gyasztási iparcikkek túlnyo­mó részét, több mint 10 000 féle cikket szerez be, ezek ér­téke tavaly fogyasztói áron számítva 4 milliárd forint körül volt. Megalakulása óta a vállalat a fontosabb cik­kek közül három és fél mil­„Egészste;, munka, termelékenység“ EGÍSZSÉGÜGYI VILÁGNAP Tijékoztató a világnap céljáról és jelentőségéről Hétfőn az Egészségügyi Ninisztéium sajtóértekez­leten smertette az idei ejészségigyi világnap célját é: jelenségét. Dr. Fekai Dénes főosz- tdyvezeti elmondotta, hogy az Egésségügyi Világszer- veset sziletésnapját, április 7-et, miiden évben egy-egy nenzettózi méretekben is jebntős egészségügyi kérdés jegrébei ünnepük meg. Az ide viágnap hármas jel­szava — „Egészség, munka, temeldcenység” — arra a mcy összefüggésre utal, amly a dolgozó ember egézségi állapota és mun­káinak hatékonysága kö- zötlvan. Azt példázza, hogy az üzemegészségügyre, a múlások egészségének vé- delére fordított beruházá­sok gazdasági szempontból is fizetődé, hasznos, gyor­sanmegtérülő kiadások. Aiizocialista egészségügy ezt kérdést elsősorban az emlr oldaláról közelíti mejde az egészség és a temlékenység közötti ösz- szef ges a mi társadal­miul Km is elsőrendű prob­lem; amelynek megoldásá­ra szocialista társadalmi renoer összehasonlíthatat­lan, kedvezőbb a] ápoltat nyú. mint a tőkés terme- . léüisnd. A továbbiakban az Egész­ségügyi Minisztérium, a SZOT, az Országos Munka­egészségügyi Intézet és a KÖJÁL szakemberei ismer­tették a dolgozók egészségé­nek védelmében a foglalko­zási megbetegedések, ártal­mak megelőzésében és a bal­esetelhárítás terén az utób­bi években elért eredmé­nyeket. Elmondták, hogy ma már az ország 1100 ipa­ri üzemében összesen 2200 üzemorvos működik, és ezek az ipari munkásság mintegy 70 százalékát látják el. Az üzemi rendelőkben évente mintegy tízmillió beteg for­dul meg. Számos helyen ezek a rendelők úgyneve­zett nyitott rendszerben dolgoznak, nemcsak az üze­mi dolgozók, hanem csa­ládtagjaik és a környék la­kossága számára is rendel­kezésre állnak. A Munka Törvénykönyve alapján, figyelembe véve az egészségügy, a SZOT és a termelő ágazatok együttmű­ködését, a rendelkezésre ál­ló tudományos kapacitást, megvan a lehetőség arra, hogy szocialista egészség­ügyünk egyre inkább lépést tartson, a gyorsan növekvő igényekkel és követelmé­nyekkel. liárd forint értékű bútort, 4,2 millió órát, 100 ezer hű­tőszekrényt, 170 ezer por­szívót, 10 millió darab kö­tött árut, 10 millió pár ny­lonharisnyát. 6 millió négy­zetméter gyapjú, és ötmillió négyzetméter pamutszövetet, 2,5 millió négyzetméter szőnyeget, 1.1 millió csillárt importált. Az utóbbi öt év­ben 260 ezer gáztűzhelyet és .50 ezer gázkályhát hozott be. * A hazai üzletekben forga­lomba kerülő bútorok 12— 13 százaléka, a textilruháza. ti cikkek 10 százaléka szár­mazik importból. A KONSU­MEX forgalmának 40 száza­lékát a baráti országokkal bonyolódó választékcsere al. kotja. A vállalat fontos feladata az is, hogy az importtal ha­tást gyakoroljon az iparra, ösztönözze az üzemeket a gyártmányfejlesztésre- a kül­földivel versenyképes minő­ségű és hasonló árú termé­kek kibocsátására. Az im­port hatására például a ha­zai vállalatok csökkentették a porszívók, hűtőszekrények árát. javult bizonyos fajta cipők minősége, választéka, a nyakkendő- és nylon-ing gyártás elérte az európai színvonalat és a gyapjú, va­lamint a kötszövőipar is ki­sebb sorozatokkal, nagyobb áruválasztékkal jelentkezik. Na Biztató eredmények 3. oldal Gyorsírta a lottósorsolásról 5. oldal Gyorslista az Ifjúsági Táborozási Sorsjegy húzásáról 6. oldal TALAJMINTA-VIZSGALAT Debrecenben, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet tápan.vagvizsgáló laboratóriuma a talajok tápanyag­ellátottságának vizsgálatára olyan üzemszerűen működő szalagot állított be, ami naponta 200—400 darab talajminta vizsgálatára képes. A talajminta-vizsgálat eredményeivel a tavaszi műtrágyázás elvégzéséhez szolgáltatnak .útmutatá­sokat. Képünkön: a talajoldatokat nagy szériában szűrik a foszfor- és kálium-tairtalom meghatározásához. A munka középpontjában az ember Szakszervezeti küldöttértekezlet a Tatabányai Szénbányáknál Vasárnap tartotta meg küldöttértekezletét a Tata­bányai Szénbányák Szak- szervezeti Tanácsa. Az üzemek 180 küldöttének, és a meghívott vendégeknek Kaszás István, a szakszer­vezeti bizottság titkára ter­jesztette elő a tanács jelen­tését a legutóbbi választás óta végzett munkáróL A küldöttértekezleten részt vett Tolmácsi Ferenc, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szak- s. cTvezetének főtitkára, Kroszner László, a megyei tanács elnöke, Takács Tiha­mér, az MSZMP tatabányai városi bizottságának titkára és Boda László, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának elnöke. A legutóbbi választások óta sok új vonással gazdagodott a szakszervezeti munka. Hogy a Tatabányai Szén­bányák Szakszervezeti Taná­csa lépést tudott tartani a követelményekkel, azt a le­zajlott szakszervezeti vá­lasztások bizonyítják. A szervezett dolgozók az üze­mekben tevékenykedő 992 bizalmi közül újra megvá­lasztottak 699-et és csupán 293 új aktíva került ebbe a funkcióba. A szakszervezeti tanácshoz tartozó harminc­hat alapszervezetben meg­választották a tisztségvise­lőket. A szakszervezeti bi­zottsági választásokon csak­nem tízezer szervezett dol­gozó vett részt, és érdem­ben vitatta a szakszerveze­ti munka kérdéseit. A szakszervezeti tanács jelentése szólt arról a nagy változásról, amely az el­múlt két évben a szénipar­ban végbement, s ez erő­próbát jelentett a Tatabá­nyai Szénbányák vezetői számára is. A vállalat igye­kezett a piac igényeihez igazodni. A széntermelés két év alatt növekedett, az el­múlt évben több mint két­százezer tonnával több sze­net termeltek az 1967. évi­nél. Az új gazdasági szem­léletnek megfelelően a több­lettermelést a termelékeny­ség növelésével biztosítják, koncentrálják a munkahe­lyeket, A javuló munkakörülmé­nyek növelték a vetélkedő­kedvet, 1968-ban húsz szá­zalékkal nőtt a szocialista brigádmozgalomban részt­vevők száma. A versenyzők nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésére, a szakszer­vezeti tanács javaslatára, a vállalat 1967-ben 350 ezer forintot fordított jutalma­zásra, egymillió forinttal pedig a kiváló dolgozó jel­vényt kiérdemelteket jutal­mazta. 1968-ban már öt­százezer forintot fordítot­tak a versenyben résztve­vők munkájának elismeré­sére, és évente kétszer ad­tak ki kiváló dolgozó jel­vényt. s az ezzel járó két­heti bérrel, csaknem két­millió forintot. A jó műsza­ki irányítás és a dolgozók vetélkedőkedve eredménye­ként, a Tatabányai Szén­bányák 1967-ben elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, és 1968-ban is hasonló jó eredménnyel dolgozott. A jelentés részletesen ele­mezte a szakszervezetnek a dolgozók élet- és munkakö­Húsz új gyártmány az első negyedévben Esztergomban, a Labor Műszeripari Műveknél is korai még kutatni, hogy hajszálpontosan mit mutat az első negyedév mérlege. De a már rendelkezésre ál­ló adatok alapján megkö­zelítő pontossággal megálla­pítható, hogy az eltelt há­rom hónapon át mindvégig a tervezettnek megfelelően folyt a munka. S nem csu­pán a termelés, hanem a fejlesztés területén is eleget tettek a tervnek. A Labor Műszeripari Mű­vek is a Szovjetunió piacán tudja a legkedvezőbb kö­rülmények között értékesí­teni. termékeit. Tavaly pél­dául a kétoldalú tárgyalá­sok során harmincöt komp­lett mezőgazdasági labora­tórium gyártására kaptak megbízást az esztergomiak. Ennek megfelelően az idén kilenc laboratóriumot ad­nak át. Ebből az első ötnek a gyártását már befejezték az első negyedévben, sőt már a szállítást is megkezd­ték. A tervnek megfelelően befejezték azoknak a gabo- navizsgáló laboratóriumok­nak a fejlesztését is, ame­lyek a hazai gabonafelvá­sárló telepeken gyorsan és pontosan minősítik majd a terményt. A kül- és a bel­földi piac igényeinek eleget téve, az első negyedévben elvégezték még húsz külön­féle gyártmánynak a null­sorozat gyártását is. Az idén is változatlanul napirenden szerepel a gyárt­mányok minőségének javí­tását szolgáló technológia megteremtése. így az el­hónap alatt is a festőműhely üzem kor­múlt három tovább folyt és a galvanizáló szerűsítése. Emellett a szociális célo­kat szolgáló beruházásokra is fokozott gondot fordíta­nak. Tavaly például új öl­tözővel és fürdővel gyara­podtak. S ez is legalább olyan hiányt pótol, mint az a nagy étkező és kultúrhe- lyiség, amelynek az építé­sét nemrég megkezdték. A politikai és a gazdasá­gi vezetőd jóval az első ne­gyedév vége előtt meghatá­rozták a második negyedév tennivalóit is. A tavalyinál több új gyártmányt készí­tenek, és a növekvő felada­tokat, a minőség javítását is, a létszám növelése nél­kül oldják meg. rülményeinek megjavításá­ra irányuló tevékenységét. Hangsúlyozta a kollektív szerződés jelentőségét. Az 1969—70-re szóló kollektív szerződéstervezetről négy­százan mondták el vélemé­nyüket, javaslataikat. A dolgozók igényének megfe­lelően, csökkentették a munkaruha kihordási idejét, a nyugdíjba vonuló dolgo­zónak jutalomként ezer fo­rint, míg a rokkantsági nyugdíjba menő dolgozónak hatszáz forint egyszeri se­gélyt adnak. A hüségpénu szabályainak megfelelően jutalmat kap a nem ipari, kisegítő állományban dol­gozó és adminisztratív alr kalmazott is. A szakszerv e­zeti bizottság javaslatára felemelték a részesedési alap terhére a szociális segély összegét az egy dolgozóra jutó évi hatvan forintról százra. Ez azt jelenti, hogy évente négyszázezer forin­tot fordíthatnak segélye­zésre. Leszögezték a kollek­tív szerződésben azt is. hogy az ötven éven felüli dolgo­zónak nyugdíjba menéséig nem csökkenhet a kerese­te. Két éven belül száz la­kást építenek a fejlesztési alap terhére. Gondoltak az üdültetés fejlesztésére is, stb. Az alacsony keresetű-) ek bérét ismételten meg­vizsgálják^ hogy a feszültsé­geket feloldják. Kaszás István — a ta­nács nevében — végezetül megköszönte a vállalati pártbizottságnak és az üze­mek pártszervezeteinek se­gítségét a szakszervezeti munkához. Kérte a szak- szervezeti tisztségviselőket: továbbra is úgy dolgozza­nak, hogy minden intézke­désük és határozatuk mö­gött az embert lássák. A hozzászólók elfogadták és egyetértettek a szakszer­vezeti tanács beszámolójá­val. Tolmácsi Ferenc, a megyei pártbizottság titká­ra felszólalásában átadta a megyei párt-végrehajtóbi­zottság üdvözletét és köszö­netét a szakszervezeti aktí­váknak és a szakszervezet­ben dolgozó kommunisták­nak lelkiismeretes munká­jukért. Simon Antal, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtikára a SZOT Elnöksége és a bányász­szakszervezet elnöksége ne­vében üdvözölte a küldött- értekezletet és beszélt a szakszervezeti munkások felelősségéről. A vita lezárása után a küldöttértekezlet elfogadta a beszámolót, a szakszerve­zeti tanács két évre szóló munkaprogramját, majd megerősítette újabb két év­re tisztségében a Tatabá­nyai Szénbányák 39 tagé Szakszervezeti Tanácsét

Next

/
Oldalképek
Tartalom