Dolgozók Lapja, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

MM ^ /HB VUAW KKUICIÄKJAV eWIESMÍWS»«« voimdKéwkí ,15 1 í i r KO MÁKOM MEGYEI BiZOÍíSÁÖÁ ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA K0M^R0M| kÖRTEPÁLINKA XXIII ÉVFOLYAM, ‘;82. SZÁM ARA: 1 FORINT 1968. DECEMBER 1. VASÁRNAP Nincs osztályok feletti demokrácia Todor Zsírkor beszéde a BKP plénumán Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, no­vember 27-én, a Központi Bizottság plénumán, beha­tóan elemezte a szocialista demokrácia továbbfejleszté­sének kérdéseit. A beszéd szövegét november 30-án kö­zölte a bolgár sajtó. — A szocialista demokrá­cia — mondotta Zsivkov — mindig időszerű kérdés, de az utóbbi időben különösen az. Az antikommunizmus ideológusai a demokrácia kérdéseit választották egyik legfőbb harci eszközül a szo­cializmus ellen. A demokrá­cia értelmezése sajátos pró­bakövévé vált a szocializ­mus értelmezésének, mint elmélet és mint gyakorlat, igazi vízválasztó lett moz­galmunkban az igazi marxis­ták—leninisták és a burzsoá és kispolgári elméletek és politikai koncepciók hordozói között is — mondotta Zsiv­kov, majd kijelentette: — Mi bolgár kommunisták so­ha sem tagadtuk Is büszkék vagyunk arra, hogy a mi ál­lamunk a proletáriátus dik­tatúrája a népi demokrácia formájában. Amíg osztályok léteznek, nincs és nem is le­het osztályok feletti állam. Éppen ezért gyökerében üres demagógia minden olyan ál­lítás. amely szerint kapita­lista viszonyok között osz­tály feletti demokrácia lé­tezhet. A szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseit érintve, Todor Zsivkov kije­lentette: — Mincjen szüksé­ges következtetést le Imii vonnunk a csehszlovákiai eseményekből. Már most lát­ni kell, hogy mennyire hely­telen és ártalmas egynémely olyan értelmezés, amely sze­rint a szocializmusban tel­jesen eltűnik az osztályharc és teljes egészében áthelye­ződik a nemzetközi porond­ra. A felszámolt kizsákmá­nyoló osztályok maradványai, a burzsoá befolyás, a kispol­gári ideológia és morál hor­dozó^ a politikailag és ideo­lógiailag zavaros elemek a szocialista ellenség potenciá­lis tartalékát képezik. Azzal kapcsolatban, hogy Bulgária miként viszonyul a szocializmus különböző „mo- delljeihez” Zsivkov kijelen­tette: — A marxisták—le­ninisták számára idegenek az azonos receptek és min­denkor számolni kell a konkrét feltételekkel. Ezért teljesen érthető, hogy a szo­cialista demokrácia sokféle sajátos formában valósul meg. A formák sokfélesége mellett vannak azonban bi­zonyos közös vonások, ame­lyeknek érvényesülniük kell. A munkásosztály vezető szerepe kulcskérdése a szo­cialista demokráciának. Kommunista párt nélkül, vezető szerepének biztosítása nélkül nincs a munkásosz­tálynak diktatúrája, nem lé­tezik szocialista demokrácia, nincs szocialista építés, nem létezhet szocialista társadal­mi rendszer — mondotta a szónok. — Mi, bolgár kommunis­ták a szocializmus, a sza­badság és a demokrácia kérdését az SZKP-val és a Szovjetunióval az SZKP- hoz és a Szovjetunióhoz fű­ződő viszonnyal hozzuk összefüggésbe. A kommuniz­mus és az SZKP, a kommu­nizmus és a Szovjetunió egymástól elválaszthatatlan December 10 s Megemlék ezések az emberi jogok napjáról A Magyar ENSZ Társaság vezetőségének ülése A Magyar ENSZ Társaság elnöksége és intéző bizottsá­ga együttes ülést tartott szombaton a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházában. Komját Irén­nek, a társaság főtitkárának előterjesztése alapján meg­tárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az 1968. évi munkáról szóló beszámolót. A Magyar ENSZ Társaság idei tevékenységében köz­ponti helyet foglalt el. hogy 1 anfolyamzárás Esztergomban A MTSZ Tájékoztatási Tu. dományos Társaság szervezé­sében az esztergomi Techni- nika Házában az idén 5 elő­adássorozatból álló vezető­képző tanfolyamot rendeztek. A tanfolyam utolsó előadá­sai november 25—30-a között zajlottak le, s a téma az iparvállalatok információs rendszerének kérdése volt. A vállalati információs rendszer kialakítására az új gazdálkodási viszonyok kö­zött nagy szükség van. S ez indokolta a tanfolyam meg­rendezését is, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének közgyűlése húsz évvel ezelőtt fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, s 1968-at — az ENSZ javaslatára — az emberi jogok évének nyilvá­nították. A beszámoló hang­súlyozta, hogy az emberi jo­gok évének céljai a társa­dalmi és tömegszervezetek munkájában, akcióiban is kifejezésre jutottak. Az im­perialista hatalmak egyetlen provokációja, egyetlen olyan cselekménye sem maradt visszhang nélkül hazánkban, amely az emberi jogokat sértette. Az ülésen bejelentették, hogy december 10-én, a Ma­gyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogász Szövetség kö­zös rendezésében emlékeznek meg az emberi jogok napjá­ról. A Magyar Rádió közve­títi az évfordulót köszöntő ENSZ-hangversenyt, a Ma­gyar, Posta pedig emlékbé­lyegzőt használ ezen a na­pon. Az ülésen megvitatták és elfogadták a Magyar ENSZ Társaság jövő évi munka- programjának tervezetét, majd a Magyar ENSZ Tár­saság intéző bizottságába öt rí tagot kooptáltak. — mondotta Zsivkov. majd kijelentette: —Az imperialista propa­ganda gyakran panaszkodik amiatt, hogy mi bolgárok nem óhaitunk eltávolodni a Szovjetuniótól, közös szer­vezetünktől, a Varsói Szer­ződéstől, nem óhajtunk „független” politikát folytat­ni. Be kell ismernünk, hogy ezúttal az imperialista pro­paganda helyesen értékeli a bulgáriai helyzetet. Az új társadalom sikeres felépíté­se nálunk lehetetlen a Szovjetunió nélkül, az SZKP tapasztalatai nélkül, a Szov­jetunió politikai, gazdasági, kulturális és katonai ereje nélkül. A NATO semmilyen „védernyőjére”, az amerikai imperializmusnak semmifé­le „oltalmára” nincs szük­ségünk nemzeti függetlensé­günk, szuverenitásunk, szo­cialista fejlődésünk meg­védéséhez. Ma: Egy hét a világpolitikában 2. oldal A társadalmi munka rangja 3. oldal jó tájékoztatás — eredményes munka 4. oldal Polihisztorok helyett 5. oldal Család, otthon 9. oldal A bakonysárkán/i szárítótorony hasonmása Gyermeíyen Amint már tavasszal hírül adtuk: országos újdonság, égy nagy teljesítményű ter­ményszárító berendezés üze­mel a Kisbéri Állami Gaz­daság bakonysárkányi kerü­letében. A nyilvánosságot e berendezés azzal érdemelte ki, hogy napjainkban c-> a legegyszerűbb konstrukciójú, ám legkedvezőbb kapacitású hazai gyártmányú termény- szárító. Elterjesztésével megoldódhat a termelőszö­vetkezetek és állami gazda­ságok terménytárolási gond­ja. Néhány nappal ezelőtt a gyermelyi Petőfi Termelő- szövetkezet központi major­jában találkoztunk a ba­konysárkányi FT 5-ös ter­ményszárító torony pendant- jával, pontos másával. — Nagyon elégedettek va­gyunk ezzel a szárítóberen­dezéssel. Tíz százalékos víz­elvonás mellett 6 tonna kukorica óránkénti szárítá­sára képes. Azért állítottuk fel közvetlenül a magtár közelében, mert így a ter­mény szállítógépek igény- bevétele nélkül, mindjárt a raktárba kerülhetett — (mondotta a tsz gépészmér­nöke. — Csak hozzájutnunk volt rendkívül nehéz. Mind­össze tízegynéhány dara­bot gyártott az idén a Bu­dapesti Mezőgazdasági Gép­gyár. A véletlen segített minket hozzá ehhez a szá­rítóberendezéshez. Magunk szereltük össze, s így a vá­sárlási és összeszerelési költ­ség csak 340 000 forintot tett ki. Jövőre már nem lesz gondunk a termények leszá­llításával, sőt lehetővé válik, hogy a kukorica betakarí­tását teljesen gépesítsük. Szellemes és hasznos újítást alkalmaztak az idén a Ko­máromi Állami Gazdaság gyümölcsösében. Üvegbe bújtatták a körtefák kicsiny termését, és amikor a gyümölcsök 80 százalékig megértek, üveggel együtt leszedték azokat a fák­ról. Ezt követően a körtét tartalmazó palackokat körtévé- Unkával töltötték meg, amelyeket ízléses csomagolásban de­cemberben hoznak forgalomba. Ax üveges körték szürclelése a Gazdaság gyümölcsösében. A valódi köriét és körtepálinkát tartalmazó körte alakd palackból karácsonyra 20 ezer darab kerül forgalomba. Ventillátorokkal „altatják“ a cukorrépát A prizmákba halmozott fel­dolgozásra váró cukorrépa sok gondot okoz a cukor­gyáraknak. A földből ki­szedett répa ugyanis táro­lás közben tovább él, mint­egy önmagát eszi meg, s ezzel cukortartalma, mi­re a feldolgozó berendezé­sekbe kerül, alaposan le. csökken. Kimutatások sze­rint a hosszadalmas táro­lással évenje négyezer va­gon cukor megy veszendő­be. Légy boldog a pihenés éveiben Bensőséges ünnepség a társadalombiztosítás! igazgatóságon n Meghitt baráti ünnepség színhelye volt szombaton délelőtt a megyei társada­lombiztosítási igazgatóság székháza. Nyugdíjba vo­nulása alkalmából ünnepé­lyesen búcsúztatták Krasznai Imre igazgatót, aki 1929-től dolgozott ezen a területen, korábban a bányatárspénz- tárnál, később pedig az SZTK, maid a társadalom- biztosítási igazgatóság me­gyei vezetőjeként. Krasznai Imre ünnepélyes búcsúztatásán megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, Tolmácsi Fe­renc, a megyei pártbizottság titkára, Kroszner László, a megyei tanács-vb elnöke, Boda László, az SZMT veze­tő titkára. Takács Tihamér, a Tatabányai Városi Párt- bizottság első titkára, a me­gyei nárt-véerehfii főbizottság tagjai, Bartos István, a tár-: sadalombiztosítási főigazga­tóság vezetője, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak tagja, Sármai János, az SZMT elnöke és Pécskai Pál, az SZMT titkára. A 66 esztendős Krasznai Imrétől először Bartos Ist­ván vett búcsút. Átadta ne­ki a négy évtizedes társa­dalombiztosítási tevékeny­ségéről szóló dicsérő okle­velet és „A társadalombizto­sítás kiváló dolgozója” ki­tüntetést. Ezt követően be­jelentette, ho°v Horváth Im­rét, a megyei igazgatóság ed­digi főkönyvelőjét igazgató­helyettessé, Lapo« Jánosnét pedig főkönyvelővé kine­vezték. A megye vezető testületéi nevében Havasi Ferenc mél­tatta az idős kommunista hivatalvezető érdemeit, és mondott köszönetét eddigi kiváló tevékenységéért. Hangoztatta, hogy Krasznai Imre soha nem felejtette el: felelős posztján a dolgozó emberek szolgálata a leg­fontosabb teendő. „Légy bol­dog a pihenés éveiben”, — mondotta befejezésül a me­gyei pártbizottság első tit­kára Krasznai Imrének. Ezt követően a megye szakszervezeti vezetői és saját munkatársai köszön­tötték a nyugalomba vonu­ló igazgatót és adták át ne­ki ajándékaikat. Tolmácsi Ferenc a most nyugalomba vonuló Bagi Gyulát, a me­gyei igazgatóság 67 eszten­dős főelőadóját és volt párt­titkárát köszöntötte és bú­csúztatta. Méltatta Bagi Gyula több mint egy évti­zedes párttitkári tevékenysé­gét, és kifejezte a megyei pártbizottság és a társadal­mi szervek köszönetét és el­ismerését. A megye vezetői­nek jókívánságaiért Krasz­nai Imre mondott köszöne­tét . --------,----------------­H elyszűke miatt a cukor­gyárakban arra töreksze­nek, hogy a vagonsizám be­érkező répát minél nagyobb prizmákban halmozzák fel. Az egy tömegben való tá­rolás azonban gyorsítja az organikus folyamatokat a prizma belsejében 20— 30 fokra is felmelegszik a hőmérséklet. Ebben a „lá­zas” állapotban erőtelje­sebbé válik a rothadási fo­lyamat, s emellett a répa gyorsan emészti fel cukor, tartalékát. Ez ellen eddig rendszerint úgy védekeztek, hogy időnként széttereget­ték, átforgatták a prizmát, megkeresték a melegedési gócokat. Ez a védekezési mód azonban hosszadalmas és munkaigényes. Ennél most egy hatásosabb és öt­letesebb tárolási eljárást vezettek be az Ácsi Cukor­gyárban. Egyetlen prizmá- ban csaknem kétezer va- gonnyi répát tárolnak, és mintegy hatvan ventillá­tor segítségével hűtik a ré­patömeget. A hideg levegő befúvatásával mintegy hi. bemálják, téli álomra kény­szerítik a répát. A plusz négy fokra lehűtött priz­mában lelassul a biológiai folyamat, számottevőn le­csökken a cukorveszteség. A mintegy kétemelet ma­gasságú répahegy hőmér­sékletét óriási „lázmérők, kel,” elektromos érzéke­lőkkel óránként ellenőr­zik. s a felmelegedés mér­tékétől függően csökkentik, vagy növelik a prizrnán át­áramoltatott hideg levegő mennyiségét. A tapasztalatok szerint a prizma „altatása” eredmé­nyes, nagyobb cukortar­talommal kerül a répa a gyár feldolgozó berendezé­seibe. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom