Dolgozók Lapja, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESCUETEKI JJXIII. ÉVFOLYAM 26. SZÁM ÁRA: M FILLÉR 1968. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK T öbb, mint 20 éve segíti tájékozódásunkat, i-»- formálódásunkat me­gyei lapunk. Ahogy életünk és körülményeink változtak, úgy fejlődött la­punk színvonala és tartalma is. Nemcsak lépést tartott az általánosan fejlődő igények­kel, de szerény lehetőségeihez mérten formálta is igényein­ket. Nemcsak jelezte, s hírül adta a megye lakosai gaz­dálkodásának, ízlésének, szo­kásainak. változását, de for­málta is. Lépést tartott és orientált, összefoglalt és ál­talánosított bizonyos tapasz­talatokat, de utat w muta­tott. Hegiszrátt, bírált és di­csért, de egyben kezdemé­nyezett és bátorított is. Tette mindezt, amit a megye ál­talános érdekeiért tennie kel­lett, amit hivatása és jellege tőle,. mint megyei újságtól meghö vetett. 'nején hess 3 éve, hc„ i pt lappá vdUoeott, asm a. korábbi hetenként kétszeri megjelenéstől lénye­ges változást jelenteti. Htme- kedett a lapra kötetessé <rk- tualitási és újságszerűségi le­hetőség. E minőségében ** jól, szotgätta céiúóttffí zéseink megvalósítását. Kedvelt új­ságja lett mindazoknak, akik érdeklődéssé* tekintenek saűkebb hazánk, megyénk változó életére. Lapumé most kőásőségénok fejlődésében újabb forduló­pontjához árkénéit, amdtor kor szervibb formában és a mai mondanivalót jobban szolgáló terjedelembe* jele­nik meg. örülünk, hogy a momdaed­va.jó folyamatos és állandó fejlődését, gazdagodását kísé­ri a forma, a kv&sé náétoeá­sa is. hiszen ez is velejárója az olvasó ember igénye jobb kielégítésének. Új, és nagy feladató* meg­oldásának szolgálatát vallja magáénak a mi napilapunk. Célkitűzései azonosak me­gyénk vezető társadalmi tes­tületéinek céljaival. Az épí­tés, az új élet kialakításának célkitűzései ezek. Ezt szol­gálja az újság lehetőségeiből és kötelmeiből adódó eszkö­zökkel. Készt editál mind- annyiunk egyik legfőbb kö­telességéből, gazdasági éte­tünk fellendítésének nehéz, bonyolult, de biztató, lelkesí­tő munkájából. Szolgálni akarja ezt az ügyet, amelyet a ruuzdasáni életünk mai rrá- v'':tnsának rendszere állít c'nvk. Megértetni, o aazdasáo fokozatos javításának lebetö- $ínojt, hogy a reform adta v.yurptM min*1 e'ö'iyö'kbcn használhassuk ki a menye területén. Az egymiJIiomo tonna szén a lengyelországi üzemeiben A i'-irrnnk, mint pórfnnK r„a.-.>.rlaXjfjt és kér>vi­tjr)1 ~ +m-/rymvnl? ír) p'vfis?te:Tfí 4~1 nJrtfn n fr ^ rí dó. ff krorsze- r1" {"T-fnaós és módswr y>rn­■mn A gn q yyn rfri ft <?ff <7 PH S'yO'r'íi-'r>ry fi éri o7 yy) pvp ftp f' r>nm)i 4n vi irtson /ró f '’low ­ói rziáiAl- eiá rvro^Yf YY! óftoY)**' i q rr^ '' ^1.0^AoAro pe ftPfT f**­nór'' óil 'm,iv'*o~r)l('vn)z, atk-fk e cél megvalósításán fára- dlftena*. A in és a dök terjesztésével, új gon­dolatok közreadásával sokat segíthet mindanny tanknak. Lapunk egyik legfőbb ere­je a követendő publikáláson kívül a korszerűtlen, az el avult, a régiraódiság bírálata is. Mindig erőssége volt ez a mai újságnak és újságírás nak, de talán nem túlozunk, ha ezt az újságerényt mint igényt is várakozásaink listá jóra felírjuk. A haladás ér­dekében bírálni a megreked tét, az előrehúzó erő érdeké ben elmarasztalni a vissza­húzót, bátorítani a tudatos cselekvést, a megalapozott kezdeményezést, a mi világ­nézetünk humánumát, az egyszerű emberek önzetlen szolgálatát. $ mindazt, ami felfogásunk természetéből adott. Ezek, amiben igénye­ink összegezhetők a korsze­rűbb formájú lappal szemben is. A Dolgozók Lapja azon­ban nemcsak a megyei veze­tő testületek újságja, ha­nem a megye progresszív k&x véleményének. fóruma rs. E tekintetben meg­jelenésének lehetőségei még koránt sincsenek kihasznál­na. Ne csak a név szerinti levelezők kapjanak nyilvá­nosságot a lap hasábjain, hanem mindé* olyan véle­mény «. amely egyedi alkal­makkor jeieníkeeík, olyan emberek véleménye, akik, péfőátd nem sorolhatók a rendszere« levelezőgárda tagjaihoz. A lap szívesen vállalja a munkás- és parásztkollek- ttvdfc véleményének közlését éppúgy, mint megyénk ér­telmiségi. szellemi életének köreiből íródó gondolatköz hőseket. Legyen tehát to­vábbra is fóruma a megye irodalmi, kulturális, művé­szen életének, serkentve e területről is mai életünk al kötő és művészi gazdagító sát. Pártorgánum és egyben a lakosság újságja. E kettős jelleg vem zárja ki egymást, hanem e kettős igény telje­sítését igényű. Nem lehet ez más a íwf> jelegében sem. mint ahogy az életben van A közvélemény. a közgon dolkodás szolgálata ez. a széles néprétegek érdeke és elsőrendű pártérdek is. A párt és társadalmi szervek a jövőben is tekintsék segítőtár suknak a munkában, szövetségesüknek az életben lapunkat. A megyei lap mindennapi kapcsolat és össetekötő a vezető testületek és alapszervek, a társadalmi szervek és tömegek között Csak így értelmezve és fel­fogva hivatását segíthetjük a lap munkáját, és így Tesz az újság is mindennapi se pítőtársnn k. Legyen hivatásának magas fokú képviselője, teljes fe- lAősségű segítő munkatár­sunk, aki küldetésének lelki­ismeretes teljesítésével jogo­san. vrrHja magát, és őt, az olvasók, kedvelt ős megbe­csült újnőgjuhnak. Jelentős határkőhöz érkez­tek a HALDEX Lengyel- Magyar Rők ? vénytá rsasá g lengyelországi meddőfeldol­gozó üzemei nnállásuk óta az eg vmi 1 ii omodi k tonna szenet nyerték vissza a meddőhányókból. Ehhez rendkívül nagy tömegű anya­got, nyolc és fél millió tonna meddőt mozgattak meg és dolgoztak fel a tatabányai szakemberek találmányának alkalmazásával. a magyar berendezésekkel és magyar szakemberek irányításával épített üzemekben. Az egy­millió tonna, nagy kalória­értékű szénen kívül a visz- szamaradó meddőanyagból a hat esztendő alatt több mint kétmillió tonna ce­ment- és kerámia-alapanyo- got is értékesítettek, nagy mennvisngű anyagot szállí­tottak bányatömedékeléshez is. Ma már a több mint ezer főt, foglalkoztató, öt meddő- feldolgozó iizejfnmeJ, dolgozó közös lengyel—magyar vál­lalat a tervezettnél jóval kedvezőbb eredményeket ért el. Az ered. ti elgondolás szerint tíz üzemet építettek volna, napi tizenkétezer ton­na meddőanyag feldolgozá­sára. Mivel azonban nagyobb teljesítményű egységeket lé­tesítettek, így mindössze öt feldolgozóval nyerik vissza a tervezett szénmennyiséget. A zárszámadás végső összesítésén dolgozik a tokodi Arany« kalász Tsz két dolgozója, Varcag Lászlóné főkönyvelő» helyettes és Kulcsár Imréné csoportvezető. Öröm volt elvégezni ezt a munkát, hiszen az egy munkaegységre jut« jövedelem kereken 70 forint lesz Ma Ai előretolt helyőrség 2. oldal • Hinni az életben 3. oldal Újdonságok az IB3JS£-nál 3. oldal • Naszályi törekvések 4. oldal « Extra exportcikkeink 4. oldal * Országos ifjúsági találkozók, ünnepségek színhelye lesz a megye Elfogadta idei akcióprogramját a KISZ megyei bizottsága Érdekes, változatos tevé­kenységre készülnek eb­ben az évben is a megye KISZ-szervezetei. E^t tük­rözi az az éves akcióprog­ram, amelyet szerdai ülé­sen fogadott el a AISZ me­gyei bizottsága. Az ülés, — amelyen részt vett Mokri Pál, a megyéi pártbizottság titkára és Szabó János a KISZ közpon­ti bizottságának titkára, — első napirendi pontként megtárgyalta a KISZ tevé­kenységét és feladatait a közép- és szakmunkásképző iskolákban. Az írásban .elő­terjesztett jelentéshez Tóth Károly első titkár fűzött ki­egészítést, amit széleskörű vita követett. (Az előterjesz­tés és a vita ismertetésére lapunkban visszatérünk.*) Készülő tlés a V Il-re Ezt követően a megyei bizottság Paton-yi \ Ferenc titkár előterjesztése alapján elfogadta 1968 évi akció­programját. A program szerint ez év tavaszán is megrendezik a fórrad ni ifjúsági napokat. A megnyitó ünnepségre március 15-én kerül sor Tatán. Komaromiban ugyan­csak. nagygyűlésen emlékez­nek meg a márciusi forra­dalom 120. évfordulójáról. Ácsteszéren. Táncsics Mi­hály szülőfalujában paraszt­fiatalok és úttörők találko­zóját rendezik meg az év­forduló alkalmából. A kö­zépfokú tanintézetekben március 15-én KlSZ-napo- kat tartanak, amelyek prog­ramját nyilvános szakköri ülések, bemutatók, kiállítá­sok színesítik. Nagy helyet kap a KISZ tevékenységiében a IX. Vi­lágifjúsági Ta l álkozóra való felkészülés. Ennek jegyében emlékeznek meg megyeszer- te április 24-én a gyarmato­sítás ellen küzdő fiatalok napjáról. A forradalmi ifjúsági na­pok keretében a Bietatok megemlékeznek a Tanács­köztársaság kikiáltásának évfordulójáról is. Ezen a n®~ pom osztják ki a tíz éves KISZ-tagsá'gért járó emlék­Befejezés előtt az Almásfüzitői bővítése Óriás szűrők érkeztek Indiából Rendkívül nagy feladat vár az idén a bővülő Al­másfüzitői Timföldgyár épí­tőire, szerelőire. Ebben az évben is négyszázmi Utó fo­rintot költenek az üzem re . konstrukciójára és átadjak az utolsó termelő bérén de zést is. Ezzel a nagyarányú, másfél milliárd forintos 1962 óta tartó beruházás lé nyegében befejeződik. A jövő évre csupán a gyári erőmű bővítése és a hozzá« tartozó segédberendezése1-: építése húzódik át. Az idei program teljesítésével vá­lik lehetővé, hogy 1970-re a rekonstrukció előtti tér melés kétszeresét termelje1 évi 280 000 tonna timföld * gyártsanak. Márciustól sorozatiba*! ? szeptember««* termelő berendezésekei Többek között márciusban helyezik üzembe a legna­gyobb hazad kalciaáló ke­mencét. A nyugatnémet gyártmányú forgó kemencé­ben naponta 7ő0 tonna tim földet termelnek majd. A kikeverő üzemrészben újabb két, — francia—olasz együtt működéssel gyártott — szű­rő berendezést szerelnek fel Ezek a berendezések szá­mottevően növelik a tim­föld termelését. Négyszerte nagyobb teljesítménnyel dol­goznak, mint a gyár rég szűrői. Az aluminát hűtésé "g svéd gyártmányú hőcse­rélőket állítanak munkábr Áprilisra várják azokat holland .szerelőket, akik nék irámyftásáwsaí az Indiá ból érkezett óriás szűrők felszerelését kezdik meg. A négy darab, egyenként 230 négyzetméternyi felületű óriás berendezésekkel a timföld minőségét javítják. Az i<jén kerülnek át­adásra a gyár legimpozán­sabb szabadtéri létesítmé­nyei, a köpstadionhoz hasonló százezer tonnás beuxittároló és az ötezer köbméteres timföldsilók. A fizikai munka továboi csökkentésére, a termelés I u l om-a ti zá 1 á s á ra ötvenmil­lió forintot költenek. Töb­bek között felszerelnek egy nyugatnémet gyártmányú zsáktöttő automatát. Ezzel berendezéssel az egyik cgnehezebb fizikai munká­éi kímélik meg a dolgozó­kat. lapokat és jelvényeket. As úí tagok ünnepélyes fogo- dalomtételérer pedig április 4-én kerül sor. A Ke^nrrv». nisia Kiáltvány me-gic,em­sének 120. évfordulójáról a KISZ politikai körei emlé­keznek meg. KuUurális rend e»«ényeh A korszerű műveltség eAé sajátítása — ez lesz a té­mája a március 28-s® ösa» szeülő megyei diákparia- mentnek. Április 4-én pe­dig Tatabányán rendezik meg a középiskolai kollégi­umok fiataljainak megyei találkozóját. Február a Ki írót tud ve­télkedők hónapja, a me­gyei döntőre március utolsó napján kerül sor. Egy hét­tel előtte rendezik Komá­romban a társastánc klu­bok megyei találkozóját. Ugyanebben az Kiőszekban kerül sor a Ki író ben tu­dós vetélkedő megyed döntő­jére. a fizika, a történelem és a magyar nyelv tantár­gyaiban . A városok művé­szeti csoportjai április 4-ert Oroszlányban tartanak nagyszabású bemutatót. 2 enne lesi mozgalmak Asz akcióprogram kitér az ipari és mezőgazdasági üzemek fiataljainak verseny- mozgalmaira is. így a KISZ védnökségével folyta: ódik az Almásfüzitői Timföldgyár bővítése. Dorogra hívják össze a kiváló ifjú mérnök é6 technikus cím elnyerésé­ért. folyó mozgalom leg­jobbjainak megyei tanács­kozását. A program töbD akciót irányoz elő a dol­gozó fiatalok szakmai kép­zettségének növelésére így az ipari üzemekben Ki mi­nek mestere vetélkedőket rendeznek, s a lakatos, esz­tergályos, marós és vájár szakmákban területi. iHetve megyei döntőre is sor ke­rül. Bábolna lesz a színhe­lye a baromfitenyésztő szak­munkások országos ifiúsigi vetélkedőjének. A középiskolások is .ove­szik • részüket a közhr.smü munkából. Idén nyáron 1500-an dolgoznak építőtá­borban a pilishegyi gaz­daságban, a Pest megyei Pé- erimajorban és Balaton bog­láron. ’ 1 # Előbbre egy lépéssel Irta: Havasi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom