Dolgozók Lapja, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK* Dolgozók Lapja ÁZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM 306. SZÁM * ARA: 60 FILLÉR * IMI. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK A Minisztertanács ülése A termelés igazodik a kereslethez ♦ Export = terven felül « Eredményes piackutatás A dorogi járás ipari üze­mei az első félévben termelési előirányzatukat 102,3 száza­lékra teljesítették. Ami azon­ban ennél nagyobb méltá- nyolást érdemel az az, hogy a termelési tevékenység egy­re inkább alkalmazkodik a kereslethez. Csali olyan ter­mékeket gyártanak terven fe­lül, amelyből ez kívánatos é3 nem jár a raktárkészlet növe­kedésével. E törekvést, a piac igényeihez való igazodást tük­rözi többek között a brikett, a félkoksz és az üvegcső ter­melésének csökkenése, illetve a viszkózagyár és az építő­anyagipari üzemek mennyisé­gi tervtúlteljesítése. A gyárak többsége eddig kiaknázatlan tartalékok fel- használására törekedett. A munkaszervezésben bőven nyí­lik erre alkalom, s a példák is azt igazolják, hogy főleg ezeket a lehetőségeket aknáz­ták ki, amikor a piac igé­nyeihez igazodva, egy-egy ter­mékből a kereslet kielégítésé­re törekedtek. A lábatlan! ce­mentgyár a termelés hatéko­nyabb megszervezésével, a TMK-munkák határidejének lerövidítésével, a nyersanya­gok biztosításával tudta túltel­jesíteni tervét. Az eternitgyár is A gyógyszer és vegyipar után újabb területet hódított meg az aktív timföldféléik népes családjának egyik újabb tag­ja. Az új terméket — hivata­los nevén az alacsony -alkáli tartalmú finomszemcsés alu- miniunioxidot — felhasznál­jál! többek között a híradás- technikai iparban, s a porce­lángyártásnál. Az almásfüzitői ' timföld­gyár kutató laboratóriumá­ban. ahol az utóbbi években már többféle, nagymértékű aktív timföldféleségeket állí­tottak elő, több mint egy esz­tendős kísérletsorozat eredmé­nyeképp dolgozták ki a szak­emberek az újfajta timföld gyártástechnológiáját. A timföldcsalád legújabb tagja többféle hasznos tulaj­donsággal rendelkezik. Elek­tromos. szempontból nagy át­ütési szilárdságú, jól ellenáll n mechanikai és hőhatásoknak, továbbá a nagyfeszültségű áramnak nagy frekvenciánál is. Ezen kívül előnyösen hasz­nálható kerámia őrlőtestek, jó minőségű elektromos szi­getelők, s egyéb kerámiater­mékek előállítására. Az új anyag iránt nem csak hazánkban, de külföldön is rendkívül nagy az érdeklődés s nagyobb arányú felhaszná­a munkaszervezésben talalta meg a lehetőségeket. Elsősor­ban a burkoló- és hullámpala gyártását fokozták. Bár a dorogi járásban nem sok az exportra is termelő vállalatok, gyárak száma, mégis érdemes időzni e témá­nál. Az a hat gyár, amely termékeiből külföldi megren­deléseket is kielégít, együtte­sen 113,9 százalékra felelt meg ilyen irányú kötelezett­ségeinek. A dorogi szénfeldol­gozó vállalat az NSZK-ba, Ju­goszláviába szállított terven felül, s ez elsősorban a piac­kutatásnak köszönhető. A ce­mentgyár két és félszeresét produkálta exportelőirányza­tának. Maradéktalanul eleget tett kötelezettségének az eter­nitgyár is. A sokféle válasz­tékban készülő virágtartókat osztrák piacon értékesítették. A süttői kőfaragó vállalat ugyancsak kielégítette a kül­földi' nyérskő igényt és bizto­sította a moszkvai KGST pa­lota építkezéséhez a márvány­féleségeket. A tokodi üveggyár főleg gyógyszeres üvegekből szállított nagy mennyiséget exportra — terven felül. Ebben a gyárban a csomagoló anyagokkal, és a szűkös rak­tározási lehetőségekkel van még sok probléma. lása számottevő importmleg- takarítást eredményez. A je­lenlegi termelési feltételek mellett, ebben az évben, mintegy tíz- tizenöt tonnát gyártanak Almásfüzitőn az új timföldféleségből. Ez a meny- nyiség egyelőre még csak a hazai igények egy részét fe­dezi. Az új timföldfajtát több hazz 1 gyár és intézmény ren­delte meg, s bizonyos felhasz­nálási területeken együttmű­ködve folytatnak vele kísérle­teket. A felhasználók között szerepelnek: az Egyesült Izzó, a kőbányai Porcelángyár, a híradástechnikai, távközlési kutató intézetek, s a pécsi Zsolnai Porcelángyár. A fő cél természetesen az aktív timföldek eddiginél jóval nagyobb tételű gyártása, de a legújabb timföldfajtá­nak létrehozásával még nem zárultak le a kísérletek az al_ másfüzitői gyár kutató la­boratóriumában. A szakem­berek elhatározták, hogy leg­újabb timföldféleségűket to­vább finomítják, kálium tar­talmát tovább csökkentik. Számításuk szerint amertv- nyiben sikerülnek a kísérletek, világpiaci áron számölva ton­nánként kétmillió forint ér­tékű aktív timíöldfajtáva! gazdagodik termékeik listája A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A mezőgaz­dasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előterjesz­tette a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekről. valamint a földtulajdon és a földhaszná­lat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottsá­gainak javaslatait és észrevé­teleit figyelembevéve az elő­terjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvi­tatta, elfogadta, s úgy határo­zott. hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyúj­totta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályo­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója ünnepségsorozatainak kereté­ben Esztergomban számos magyar-szovjet baráti találko­zót szerveztek az év eddig eltelt időszakában. Az egész­ségügyi dolgozók, üzemi mun. kások, pedagógusok, találkoz­tak szovjet kollégáikkal, s cserélték ki tapasztalataikat. Legutóbb az esztergomi terme­zásáról szőlő törvényerejű rendelet tervezetét A Minisz­tertanács úgy határozott hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztése alap­ján a kormány megvitatta és elfogadta az 1968. évi népgaz­dasági terv kidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitű­zéseket és irányelveket A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határoza­tot és rendeletet hozott a me­zőgazdasági üzemek jövede­lemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, . vala­mint a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek jövedelemadó­járól. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett lőszövetkezet látott vendégül egy szovjet delegációt, amely megismerkedett a közös gaz­daság eredményeivel, tervei­vel. Ezt követően kötetlen ba­ráti beszélgetésre került sor a tsz-tagság 30 főnyi csoportjá­val. A szovjet vendégek élénk érdeklődést tanúsítottak a ter­melőszövetkezet élete, párt- és KISZ-szervezetének tevé­kenysége, termelést segítő munkássága iránt a nyári mezőgazdasagi mun­kák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészü­lésről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek. a felvásárló vállalatok dolgozói­nak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza holdanként! átlagtermé­se meghaladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszaba­dulás előttihez képest kere­ken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a la­kosság teljes ellátását. A kor­mány kötelezte az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégzéséhez szükséges intéz­kedéseket tegyék rneg. Felké­ri a mezőgazdaság és vala­mennyi érintett vállalat, in­tézmény és szervezet dolgozó­it: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betaka rításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos elvég­zésével biztosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit A Minisztertanács az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizott­ság szervezetéről és működé­séről szőlő, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. r Uj taggal gyarapodott ai aktív timföldek családja ILOVASBRAVUR mm Magyar-szovjet baráti találkozók Esztergomban A* Orszá?o« 1'T'”tő?’Tdaságl Kiállítás- és Vásár !áto«\*öi '<'<=•> >pvn«Vrn»-i'ir!jkbaa l* gyönyörködhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom