Dolgozók Lapja, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-22 / 224. szám

1888. szeptember 22. csütörtök. _ DOLGOZOK LAPJA 3 A KISZ megyei bizottságának ülése A Pireneusoktól Szentgyörgypusztáig (Folytatás az 1. oldalról) Majd a megyei bizottság ha- , tározatot fogadott el. Ez többek között kimondja, hogy rendszeresebbé kell tenni a díáikok politikai tá­jékoztatását, az iskolai po­litikai foglalkozások vezeté­sére a legképzettebb kommu­nista pedagógusokat és kül­ső előadókat kell felkérni, az MHS-sel együtt progra­mot kell kidolgozni a honvé­delmi nevelőmunkára, s fel kell kérni a pedagógus párt- szervezeteket, hogy nyújtsa­nak fokozottabb segítséget a KISZ-nek. A vitában felszólalt Kut- rucz Béla elvtárs is. Elisme­réssel szólt a KISZ termelé­si tevékenységéről, s hang­súlyozta: számos tény mu­tatja. hogy a fiatalok döntő többsége egyetért a szocia­lizmus elveivel, s élénken érdeklődik a politikai kérdé­sek iránt. Mégis meg kell állapítani, hogy az utóbbi időben a KISZ eszmei-poli­tikai tevékenysége elmaradt a követelményeik mögött. Emiatt a fiatalok egyes kér­dések előtt értetlenül áll­nak, mivel nem kapnak megfelelő magyarázatot. Feltétlenül meg kell ja­vítani a fiatalok politi­kai tájékoztatását, s gon­dolkodni kell a szerve­zeti élet további fej­lesztésének lehetőségein is. Harmadik napirendi pont­ként Szunyogh László, a megyei bizottság első titká­ra tartott tájékoztatót a végrehajtó bizottság első fél­évi tevékenységéről, majd javaslatára az ülés elfogadta a bizottság második félévi munkatervét. Ezután az ülés érdemei elismerése mellett felmentette Hermann Józse­fet végrehajtó bizottsági és bizottsági, Bokros Albertet pedig bizottsági tagsága alól, mivel mindketten más be­osztásba kerültek. Az ülés koopf’tá a megyei bizott­ságba Kiss Zoltánt és meg­választotta a végrehajtó bi­zottság tagjává, javasolva egyúttal a tatabányai vá­rosi bizottság titkárává való megválasztását. Űj tagja lett a megyei bizottságnak Kormos Gerő. a Komáromi Állami Gazdaság KISZ-tit­kára is. A zt mondják, aki csak egyeszer hallotta őt beszélni, soha nem jelejti el-.. Egyetlen fia hősi halált halt a Nagy Honvédő Hábo­rúban... La Pasionaria néven ismerik világszerte... Csak jönne már!... Szentgyörgy- pusztai asszonyok beszélget­tek így vendégvárás közben. Dolores Ibarrurit és a Spa­nyol Kommunista Párt kül­döttségének többi tagját vár­ták, és közben Pasionariáról folyt a szó. A beszélgetők egyik kis cso­portjához fordultunk,: iame- rik-e a vendéget, aki néhány perc múlva megérkezik: Kó­rusban válaszolták: „Persze, hegy ismerjük; a sajtóból és a rádióból...” — és mondta, ki, mit tudott Dolores Ibar- ruriról. Egy mosolygós, sző­ke asszony még megjegyezte: „igen egyszerű, de nagyszerű asszony...” A Pireneusoktól Szentgyörgypusztáig is min­denütt kedves, jóismerős asz- szony La Pasionaria. Keresz­tes Istvánné pusztai asszonyt magához ölelte és csókkal kö­szöntötte Dolores Ibárruri. S ekkor a vendéglátók jól érez­ték, hogy nekik mindnyájuk­nak, a puszta aprajának és nagyjának szól e forró testvé­ri üdvözlés. És amikor Pasionaria meg­köszönte a kedves fogadta­tást, felejthetetlen hangjában bennt érezték a rendíthetet­len forradalmár szavát is. S e lelkesítőén zengő hang em­léke örökre ott maradt a pusztán. Amint a helybéli asszonyok mondták, a Pireneusoktól Szentgyörgypusztáig valóban hosszú lehetett az út. De a cantabriai tengerpart, a Baszk hegyek és a vizcayai tarto­mány szülötte nem sajnálta a fáradságot A pusztára is el­jött És mintha hazajött vol­na — jegyezte meg az egyik pusztai asszony. TA olores IbarruTi édesap- —9 ja bányász volt ő bá­nyászfeleség. Tanítónő akart lenni, de hazájában csak fon­ni, szőni, sírni volt szabad. Ám így is tanít tanítja né­pét, a jobbért küzdő emberi­séget mindnyájunkat, a szentgyörgypusztaiakat is. — És hogyan lett kommu­nista? — kérdezte az egyik pusztai asszony. Amikor férjét letartóztat­ták — mert részt vett a bá­nyászok sztrájkmozgalmabas —, többé nem nyugodott. Agi­tált, kegyetlen sorsuk ellen lázadásra buzdította bányász népét S egyszer a vizcayai tartomány nőegyletének egyik vezetője felkereste, hogy „jó útra térítse” őt- Dolores ak­kor ezt válaszolta: „Három hónappal ezelőtt meghalt a kislányom, Esther. Kölcsönt kellett kérnem, hogy kopor­sót vegyek neki. Érti, donna Sebastiana, miért vagyok kommunista?” És azt a szentgyörgypusz- taiak is tudják, hogy Dolores Ibárruri nagy történelmi elő­deihez és kortársaihoz mél­tóan vállalta a börtönnél is nagyobb gyötrelmet S a for­radalmár! becsületben meg­őszült Pasionaria mély em­berségre valló őszinteséggel ezt így foglalta össze: „A példaadásért olykor véres könnyeket kell sírni.” pz az emlékezés és a boldog találkozás min­den felejthetetlen élménye örök barátságot ötvözött Pa­sionaria és a pusztaiak, a Pireneusok és Szentgyörgy- puszta között is. Kubik Emil Talán föle is less.». Az újjáválasztott vezetőségek a pártszervezetekben TATABÁNYA Júliusban nem volt olyan ragyogó napsütés, mint azon a szeptemberi reggelen, ami. kor bejártuk a komáromi Jókai Tsz központi majorját. Ebben a sétában velünk tar­tott Borsos József a tsz fő­könyvelője is. Első útunk a silózókhoz vezetett. Kovács János kom- bájnolta a gyönyörű termést. Már nem volt sok hátra a befejezéshez. S szerény becs­léssel 180 mázsa a szilázs holdanként. Ha már a ta­karmányról van szó, emlí­tést érdemel a lucerna is. Negyedszer kaszálják! Erre még nem volt példa a szö­vetkezet történetében. Borsos József főkönyvelő a tőle megszokott pontossággal idézte a gazdálkodás szám­szerű adatait. S minden egyes szám, minden „elejtett” szó arra vallott, hogy a Jókai tagsága becsülettel, jól vég­zi dolgát. A szorgalom ered­ménye például az a sok — saját erőből fedezett — épít­kezés is, amelyet megtekin­tettünk. Az üzemanyagtöltő­állomás, a 10 köbméteres földalatti üzemanyag tartály- lyal, a 10 tonnás hídmérleg, a gépszín, a bővülő iroda­épület, a növényvédőszer Kpül hazánk első polietiléngyára A harmadik ötéves terv időszakában 1 milliárd 700 millió forintos költséggel új nagy létesítménnyel, polieti­léngyárral bővül a Tiszai Vegyikombinát. A kongresz- szusi versenyben az etilén­gyár építése a vártnál jobb ütemben halad, s így a 200 méter hosszú, 20 méter szé­les és 16 méter magas gáz­szétválasztó kompresszorcsar­nokban a negyedik negyedév­ben hozzáfognak a berende­zések szereléséhez. Érdekes­sége lesz a gyáregységnek, hogy a fedett épületekben < -ak - fúrógépeket és a mű­szereket helyezik el, a töb­bi készüléket a szabad ég alatt szerelik fel. Az új lé­tesítmény polimerizációs üze­meinek építését jövőre kezdik mék. Hazánk első poletilén- gyára előreláthatólag 1969 sezntemberéflse Vészül e1 raktár mind a tagság igye­kezetét tükrözi. Erről talán még annyit, hogy az építke­zésekre 282 ezer forintot ál­doznak az idén. Az új gépszínben éppen vetőmagot csáváztak. Ritgasz- szer Mihály gépkezelő — a növényvédő állomás dolgozója — és mellette Erdős János, Grinácz Géza, Juhász Antal, Kutrucz Gyula és Pokomyi István alig két és fél óra alatt 120 teli zsák — egyen- kint 70 kiló — gabonát fer­tőtlenített. Azóta már az ár­pa vetése is folyik. S a ta­valyi 50 holddal szemben az idén már 100 holdon Bezosz- tája kerül a földbe. Á jó munkáról mindennél többet mind az is, hogy hol­danként 100-110 mázsa bur­gonyájuk termett, a cékla pedig két holdon összesen 120 mázsa terméssel fizetett. Ennyi talán elég is ahhoz, hogy hitelesnek fogadjuk a tagság reményét, azt, hogy talán föle i, lesz az idei évre tervezett egy munka- egységértékniek. Most éppen szolgálatban van a telephelyügyeletes. A gépkocsikat tartja nyilván. Az indulókat, hogy merre mennek, megvannak-e a sza­bályos papírjaik. Az érkező­ket, honnan jöttek, mikor fu­tottak be. Ügyel a rendre, tisztaságra. Úgy, ahogy azt egy katonának a szabályza­tok előírják. Környei György tizedes 22 eszendős. Szeptemberig a tényleges katonaidejét töl­tötte, aztán, mivel a lehető­ségek megengedték, tovább- szolgálatot vállalt. A katona­életet választotta: továbbszol­gáló tizedes lett. Bevonulás előtt egy bu­dapesti szállodában dolgozott. Felszolgáló volt. Szmoking­ban járt, ott az volt az egyen­ruhája. Ha vendégek érkez­tek, vitte a négy nyelven irt étlapot. Udvarias volt, tapin­tatos, szolgálatkész. ...Különben világot látott ember. Tizenhárom esztendős volt, amikor 1957-ben Rhodé- siában élő nagynénje kihívta őket Apjával együtt indul­Sugárvéde!mi szimpózium Pécsett A napokban érkeztek haza Rómából a Nemzetközi Su­gárvédelmi Társulat első kongresszusának éc közgyűlé­sének magyar részvevői dr. Bozóky László professzor és Fehér István, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet sugár- védelmi osztályának vezető­je. A római kongresszuson 37 ország 620 tudományos munkatársa vett részt. Elő­adást tartott dr. Bozóky László professzor is. A sugárvédelemmel kap­csolatos magyar tudományos munka elismerését jelenti, hogy amikor a közgyűlés megalakította a szervezet el­ső vezetőségét, a hattagú in­téző bizottságba Bozóky pro­fesszort is beválasztották. A fizikai társulat iövő hé­ten rendezi meg Pécsett, az első maevar sugárvédelmi szimpózumot. tak el. Kivándoroltak. Évekig éltek Rhodésiában, de nem tudták megszokni az ottani életformát. Három év múl­va hazajöttek, s később kö­vette őket a nagynénje is. Környei György itthon fel­szolgáló lett. Jól érezte ma­gát, s ővele is meg voltak elégedve. Egyszer egy amerikai ven­dég fogta még a kezét. — Már jó ideje nézem, fi­gyelem magát, ügyesen csi­nálja. Nekem is elkelne agy olyan ember, mint maga; Ame­rikában éttermem van,* szíve­sen alkalmaznám önt, Jöjjön ki hozzám! Megrázta a fejét. — Nem uram, a hazámat még egyszer nem hagyom el. Nekem vannak már tapaszta­lataim a kinti életről. — El­nézést kért a vendégtől, és már ment is tovább. Most katona. — Szeretném a tudásomat ezen a téren hasznosítani — mondja. — Itt is adódik lehe­tőség arra, hogy továbbtanul­jak és bízom abban, hogy si­Xll-es akna: Székely Jó­zsef titkár, Báli Antal, Mo- ravcsik József, Perger Ist­ván, Boros Anna, Borbély János, Csonk Péter. XIV- es akna: Molnár Jó­zsef titkár, Németh István, Cservenák Lajos, Varga Bar­nabás, Bélik Vendel, Ferling Gyula, Zsoldos János. XV- ös akna: Turáncsics Mihály titkár, Ladóczki Fe­renc, Domina János, Ga- járszki József, Kiss József, Lutring Lajos, Pál János. XV b. akna: Hermann Já­nos titkár, Krupánszki Fe­renc, Nagy János, Golub Rudolf, Nagy József. XV/c. akna: Hídvégi Fe­renc titkár, Cseri Jánosné, Nedermann József, Végh Sándor, Kovács József. kerülni is fog. Szeretném el­végezni a tiszthelyettesi, majd a tiszti iskolát. Az érettsé­gim már megvan, és ez előnyt jelent. Mert nem olyan ne­héz a katonaélet, mint azt gondolná az ember. Minden munkakörnek van nehezebb és könnyebb oldala. Szeretek az emberekkel foglalkozni és remélem, hogy a rám bí­zott feladatokat mindenkor pontosan és jól végre tudom hajtani. Eddig sikerült, azért is adták meg a lehetőséget a továbbszolgálatra. — Hallottam, hogy most nő­sült. A felesége nem idegen­kedett attól, hogy továbbra is katona marad? Nem mond­ja, hogy mégis csak más a szmoking, mint a katonaruha? — Hát... egy kicsit vono- gatta ugyan a vállát, de ugye. még nem ismerheti az itteni életet. Ha közelebbről is tá­jékozódik, más lesz a vélemé­nye. Egyébként rám bízta, hogy mit teszek. Én ezt talál­tam jónak. És azt hiszem, nem választottam rosszul. — na — Tatabányai osztályozó: Bábszki István titkár, Kalmár Antal, Tabi József, Varga Lajos, Speciár József", Fatelep: Dunai Rezső tit­kár, Varga Gyula, Ábrahám Imre, Izidor János, Abra- hám Gyula. Hőerőmű Vállalat I. telep: Skrinyár József titkár, Zse- bők Ernő, Balogh István, Ábrahám Tamásné, Grimm János, Nagy Lajosné, Kóbor György. Hőerőmű Vállalat II. telep: Bella Sándor titkár, Ocskay József, Kovács Attila, Megy- gyes Ferenc, Babocsai János, Weisz Mihály, Kazár József. Karbidgyár: Kabarecz Heru rik titkár, Kovács Sándor, Kemény József. Szénbányászati tröszt: Gol- góczy Antal titkár, Varga Béla, Szitányi József, Ruska Ferenc, Füzes Barnabásné, Soós József, Bérezés József. Bányamentő állomás: Len­gyel Ferenc titkár, Bérezi Ir­ma, Héder Károly, Bukovszki Ferenc, Farkas József. Brikettgyár: Csabai Tibor titkár, Fekete Gyula, Tóth Sándor. Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa: Pécskai Pál titkár, Varga Ferenc, Moharos Jó- zsefné, Gabnai Irén, Ferenczi Jenő. Mikrolin Ktsz: Szurdi Béla titkár, Balassa Györgyné, Po- tyondi József. Fodrász Ktsz: E nyedi Gá­bor titkár, Csordás Lászióné. Vasipari Ktsz: Madarász László titkár, Szakács Jó­zsef. KISZÖV: Vitaszek György titkár, Farkas Pálné, Laczkó Imre. Vendéglátó Vállalat: Sáfrán Gyula titkár, Batár Lajos, Spóner Lajos, Farkas Féretle­né, Patvaros Józsefné, Sze­gi László, Koródi András. Posta: Juhász Dániel tit­kár, Mátt Lajosné, Horváth László. Tatabányai erdészet: Gold­schmidt József titkár, Kollár János. Szabadság Tsz: Lauren ­estes Lajos titkár, Ocskny Józsefné. Viktor István További szolgálat

Next

/
Oldalképek
Tartalom