Dolgozók Lapja, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-01 / 206. szám

Dolgozó MSZMP KOMAROM MEGYEI BIZOTTSÁGA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK4 Lapja MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 206. SZÁM ÄRA: 60 FILLÉR * + 1966. S ZEPTEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Fontos állomás a reform előkészítésében A mai napon életbelépett egy olyan kormányrendelet, amely mellett szótanul el­menni semmiképpen sem vol­na helyes. A hivatalosan 10/1966-os számot viselő jog­szabályra gondolunk, amely a szállítási szerződések új rendszerét szabályozza. A jogszabály és a reform­elveinek rokonságát nem ne­héz felfedezni. Alapvető jel­legzetessége, hogy a szükség­letek kielégítéséből indul ki: arra az elvre épül ugyanis, hogy a szerződések alapja a valóságos, tehát a fogyasztó és felhasználói igényekben kifejezésre jutó népgazdasági szükséglet. Ennek az alapelv­nek a kimondása a tervgaz­dálkodásról alkotott korszerű felfogásra épül: lényegében arra, hogy a népgazdasági tervnek a fejlesztés és a gazdasági folyamatok fő irá­nyait kell kijelölnie, a rész- folyamatok meghatározását azonban nem vállalhatja ma­gára. Azok szabályozását köz- gazdasági eszközökkel kell és lehet hatékonyan elvégezni. A szállítási szerződések most felváltott rendszere nem a szükségletekre, hanem a vállalatoknak a forgalom­tól, az árumozgástól gyakran elkülönült részlettervére épí- tette a szerződéseket. így megfosztotta azokat lényeges, az áruforgalom tartalmát és folyamatát szervező szere­püktől. A formális kapcsola­tok feloldása azzal az ered­ménnyel bíztat, hogy a szál­lítási szerződés a vállalatok egyik legmegbízhatóbb eszkö­zévé válik a piac igényeinek felmérésére és saját, hatékony gazdálkodási programjuk ki­dolgozására. A tervvel való formális kapcsolatok feloldása jelent­kezik abban is, hogy a jog­szabály a szerződéskötési idő­szakot ugyancsak rugalmasan szabályozza. A rendeléseket többé nem kell lényegében a naptár és nem a termelési fo­lyamat alakulásától függő olyan időpontban feladni, amikor a megrendelő maga még nem tudja, hogy part­nerei vele szemben milyen igényeket támasztanak. Köz­ismert: az eddigi gyakorlat­nak nem kis szerepe volt abban, hogy a vállalatoknál felesleges készletek halmo­zódtak fel. Az új rendelkezés értelmében olyan időpontban és időtartamra kell a szerző­déseket megkötni, amely leg­jobban megfelel a szükségle­teket képviselő vásárló érde­keinek és egyszersmind az eladó termelési lehetőségei­nek. Időpontok és időtarta­mok szempontjából is tehát a szükségletekhez igazodik a 10/1966-os kormányhatározat. A szállítási szerződéses rendszer és a gazdaságirányí­tási rendszer reformjának elvi rokonságát tanúsítja az is, hogy az új intézkedések következetesen erősítik a megrendelő helyzetét. Eddig a ^szállítói érdekek érvénye­sültek egyoldalúan Mától fceadve a megrendelőt admi­nisztratív úton már nem le­het szerződéskötésre kötelez­ni, viszont módot kap arra, hogy a szükségletek változá­sa esetén a szerződést módo­síthassa, sőt, megfelelő fel­tételek mellett elálljon at­tól! A megrendelő védelmét to­vábbi intézkedések is szol­gálják: a szerződésszegési szankciók súlyosbítása, a köt­bérkulcs megduplázása stb. Joga lesz a megrendelőnek arra is, hogy ha a szállító kötelezettségének nem ren­deltetésszerűen tesz eleget, visszatartsa az ellenértéket avagy visszakövetelje azt. Fontos vonása ez a rendelke­zésnek annyiban is, hogy al­kalmas arra; az egyes válla­latok monopólhelyzetéből kö­vetkező káros törekvéseket gyengítse! A 10/1966-os rendelkezés a reform szellemét sugározza abban is, hogy tág teret ad a kereskedelmi módszerek ér­vényesülésének. A rendelet például lényegében számol az új mechanizmus bevezeté­se utáni rugalmas árrend­szerrel, a megegyezéses árak­kal. Ha a szerződő felek va­lamelyike különleges előnyt kíván magának biztosítani, árengedményt nyújthat vagy felárat követelhet cserébe. A kereskedelmi módszerek ter­jedését tükrözi emellett, hogy új szerződéses formákat is teremt a rendelet. A kapaci­tásszerződést például, amely- lyel a megrendelő meghatá­rozott időre előre termelési kapacitást köthet le magá­nak: a fejlesztési szerződést, amellyel a kooperáló válla­latokat bevonhatja a gyárt­mányfejlesztésbe; s végül a bizományosi szerződést. En­nek keretében a termelő sa­ját kockázatára, tőle meg nem rendelt új termékek for- galombahozatalával bízhat meg valamely szervet. Aligha szükséges továbbia­kat felhozni annak igazolá­sára, hogy a szállítási szer­ződések ma életbe lépett rendszerét a gazdasági me­chanizmus reformjának elő­készítésében nagyhorderejű intézkedésként üdvözölhetjük. Azt azonban hadd tegyük mindehhez hozzá: az új szál­lítási szerződéses rendszer csak lehetővé teszi, hogy a vállalatok mostantól kezdve valóban a tényleges szükség­leteknek megfelelő termelés­hez szerezzék be készletei­ket. Nem kevéssé múlik ez azonban azon, hogy egyik­másik vállalatnál mennyire fogják fel a rendelkezés tar­talmi lényegét, hogyan alkal­mazzák a kapott eszközöket. Ideje kialakítani ehhez az igények felmérésének leg­megbízhatóbb módját és a vállalati anyaggazdálkodás hatékony rendszerét is. Annál is inkább, mert mindkettő maga is az új gazdasági mechanizmusra va­ló vállalati felkészülés köré­be tartozó feladat. Az idei kenyérgabonater­més a rendkívül súlyos bel­vízkárok ellenére is fedezi a lakosság kenyér és liszt-szük­ségletét — jelentette be Ke­serű János földművelésügyi miniszterhelyettes az országos kenyérgabonatermesztési ta­nácskozáson, amelyet szer­dán tartottak Pécsett A miniszterhelyettes elmondta, hogy tavasszal a belvizek a kenyérgabonaterület 10 szá­zalékán pusztították el a ve­téseket. A nagyobb hozamok ré­vén sikerült azonban megtermelni az ország kenyerét, mégpedig — a felszabadulás előtti 3,8 millió hold helyett — 2,3 millió holdon. Ez a tény újabb bizonyítéka a szocialista nagyüzemi me­zőgazdaság fölényének a kis­üzemi mezőgazdaság gazdál­kodásával szemben. A cél most az, hogy a har­madik ötéves terv során a szükségletet fedező kenyérga­bona-mennyiség mellett — természetesen hazai termés­ből — legalább öt—hat hó­A Dunán meggyorsult az apadás. Budapestnél szerda reggel 582 centiméteres víz­szintet jelzett az automatikus vízmérce, s az előrejelzések alapján a hét végére 70-80 centiméteres apadásra lehet számítani. A felső-Tiszán kialakult árhullám sem kapott újabb vízutánpótlást az utóbbi na­pokban. Ezért a Miskolci Vízügyi Igazgatóság szerda délben a Záhony és Tokaj napi tartalékot teremtsünk és ezt állandóan fenntartsuk Ehhez a földművelésügyi kor­mányzat biztosítja a feltéte­leket- így például 1970-ig a műtrágyatermelést kétszere­sére és a növényvédőszerek gyártását másfélszeresére fo­kozzák, míg a kombájnok számát 8400-ról 12 000-re emelik. A gazdaságok feladata hogy megteremtsék a több­termeléshez szükséges körül­ményeket. A tanácskozáson kimond­ták, hogy a hozamnövelés kulcskér­dése jelenleg a fajták he­lyes megválasztása. Országszerte leginkább a Be- zosztaja 1-es és a Fertődi 293- as fajták terjedtek el, de nem egyenletesen. A legnagyobb kenyérgabonatermelő körze­tekben uralkodóvá váltak a nagyhozamú fajták. Több megyében — első­sorban Heves, Komárom, Nógrád és Pest megyében — viszont szorgalmazni kell e fajták elterjeszté­sét. közötti szakaszon elrendelte a készültség megszüntetését. Rohamosan apad a Túr is, ennek megfelelően szerda es­tére elsőfokra mérsékelték a készültséget. A Dráva vízszintje szerdá­ra Drávaszabolcsnál 562-ről 450 centiméterre süllyedt. így szerda reggel a Pécsi Víz­ügyi Igazgatóság a folyó alsó szakaszán másodfokról első­fokra csökkentette a készült­séget. A tanácskozás során „detro- nizálták” a rozsot. Amíg ugyanis a búza holdanként 12 mázsás termést adott, a rozs csupán 6,6 mázsát. A rozsot termelő gazdaságok te­hát vizsgálják felül a hely­zetet és amennyire csak le­het, csökkentsék e gabona vetésterületét. A tanácskozás résztvevői felhívással fordultak az or­szág valamennyi mezőgazda- sági termelő üzeméhez, hogy az idén fokozott gonddal ké­szüljenek fel és fogjanak hoz­zá az őszi munkákhoz. A talajelőkészítés ugyanis or­szágszerte máris megkésett és a rendkívül nagy őszi ter­mésmennyiség betakarítása óriási feladatot ró a gazdasá­gokra. hogy a kenyérgabona vetését október végére befe­jezzék­Varsó hónapja Húsz évvel ezelőtt, 1948- ban született meg az a len­gyel kormány határozat, amely szerint szeptembert Varsó újjáépítése hónapjának - Nyilvánítják i Ez a dátum a hitleristák orvtámadásának napjára és hónapjára emlé­kezteti Varsó népét. Szeptember ezúttal is a há­ború és az újabb háborús ve­szély ellepi tömegtüntetéssel kezdődik. Szeptember 14-én nagy katonai ünnepségen em­lékeznek meg a Visztula ke­leti partján fekvő Prága-vá- rosrész szovjet hadsereg által történt felszabadításának és a szovjet hadsereg kötelékeiben harcoló lengyel néphadsereg egységei partraszállási kísérle­tének évfordulójáról. Múlik az árvízveszély A megye legkorszerűbb iskolája Új, végleges épületébe költözött Tatabánya- Újvárosban a III. számú általános iskola. A megye legkorszerűbb, külsőre Is nagyon tetszetős iskolája nyolcmillió forint költséggel épült, Tünkéi János tervei alapján. A beru­házó és kivitelező vállalatok jó együttmű­M. M Elegendő a hazat gabona ködösének köszönhető, hogy az épület egészét három hónappal a kitűzött határidő előtt, már hétfőn átadhatták. A tizenhat tantermes, minden igényt kielégítő iskolában 800 gyerek, közülük több mint 100 elsőos*- táiyos kezdi ma az <U tanévet. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom