Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1964. február (19. évfolyam, 9-17. szám)

1964-02-01 / 9. szám

A magasra emelt exportmérce Megfontolandó tanulmány Oroszlányban A z újságolvasó, rádióhall­gató és tévénéző embe­rek ma már nagyjából tisztá­ban vannak azzal, hogy mit jelent hazánknak a szocia­lista munkamegosztás. Ugyan­ezek az emberek viszont sok esetben értetlenül állnak szemben a tőkés országok­kal folytatott külkereskedel­mi problémáikkal. Azt látják, hogyan bővülnek kereske­delmi kapcsolataink a nyu­gati tőkés világgal, és hogy néha dollármilliókat adunk a behozott áruként. Ugyanakkor felmerni bennük a kérdés: miből fizetjük mindezt? A válasz erre a kérdésre egyértelmű: mindabból, amit megtermelünk. Üzemeink or­szágszerte bizonyítják e vá­lasz igazságát: itt hűtőgépe­ket, ott telefonkészülékeket, amott tehergépkocsikat adnsik a külkereskedelemnek, itt mezőgazdasági szerszámokkal, ott villamossági cikkeikkel, amott csapágyak millióival járulnak hozza, ex port tér vünk teljesítéséhez. A KGST orszá­gai között hazánk Csehszlo­vákia és az NDK utáin har­madik helyen áill az egy főre eső .külkereskedelmi forgalom tekintetében. Gazdasági part­nereink mind a szocialista or­szágokban, mind a tőkés nyu­gaton várjak termékeinket, elismerik az iparosodó Ma­gyarország gazdagodó ered­ményeit A magyar ipar ma már nem azonos a főváros és né­hány vidéki bázis iparéval. A legutóbbi éveikig még ki le­hetett mutatni, mennyi jut az ipar eredményeiből a fővá­rosra és mennyi a vidékre. A szocialista ipar átszervezésé­vel. a nagyvállalatok és trösz­tök kialakításával az eredmé­nyek ma összességükben je­lentkeznek. A vidéki iparte­lepek építésiéért, bővítéséért, termelésének fokozásáért az állami szervek határozott lé­péseket tesznek, szinte min­den megyében 300—500—800 főt foglalkoztató új ipari üzem létesült, illetve létesül. Ipari munkásaink az ország minden táján közvetlenül vagy közvetve részesei a nem­zetiké zi munkamegosztásinak, az új szocialista életért vívott nemes harcnak. A kisüzemből, a két-három holdról vagy a fakanál mellől jövő tízezrek nem ér­tik meg azonnal, hogy terme­lésünkben milyen jelentősége van a határon túlról szár­mazó drága importanyagok­nak. Az importanyag, a búza, a, gép pénzbe keiül, sokszor nagyon kemény nyugati valu­tába. S akár a szűkebb csa­ládnak egy-egy nagyobb vá­sárlásnál. úgy kell összeadni a társadalominak is új termé­keit. megtakarított anyagát, újításait, ötleteit, hogy az or­szág exporttermékeit eladva, megvehesse mindazt, amit akar. Ebből gazdagodik tovább a népgazdaság. Külkereskedelmi forgal­munk állandóan növekszik. Az 1964. évi külkereskedelmi tervünkben a. kivitel 6.8 szá­zalékkal. a behozatal 7.4'szá­zalékkal növekszik. Gép- és fi nem mechanikai t erm ékeink­ből 12,1 százalékkal, könnyű­ipari cikkekből 3,6 százalék­kal növeljük exporttervünket. A népgazdaság ilag fontos be­hozatali tervet csak akkor tudjuk teljesíteni, ha az ex- porttervünkeit maradéktalamul végrehajtjuk. Az ex port terv teljesítése biztosítja ugyanis a behozatal ' léltonye’íiásához szükséges fizetési évközökét. Pártszervezetei ökre fontos szerep hárul, hogy, segítsék és biztosítsák az exportra ter­melő üzemekben mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban, és a közlekedésben olyan reális lépések végrehaj­tását, amelyek kimutathatóan már 1964-ben javítják első­sorban tőkés külkereskedelmi mérlegünket. Milyen problémákat kell je­lenleg megismertetni? Világo­sain és meggyőző érvekkel el keli mondani minden dolgo­zónak, hogy a világpiaci (és két tábor közti!) verseny egy­re magasabbra állítja a mér­cét. egyre nagyobb korszerű­ségi, minőségi és termelékeny­ségi követelményeket kell teljesíteni. Valamennyi ex­portra termelő üzemben a műszaki vezetők és politikai munkások összefogásával kell megkeresni azt a termelési csomót, amely sokszor gátolja a jobb munkát. Az egyik gyárban műszaki változásokat kell végrehajtani, hogy az ex­po rtmi nőságet megj avíthassák. Más üzemben a magas ön­költségen kell' javítani. Az üzemi pártbizottságok helye­sen cselekednek, ha évről évre megvizsgálják, hogy egy dol­lár deviza nyereség hány fo­rint ráfordítást kíván, s esze­rint intézkednek. Ha az üze­mekben a tapasztalatok és érvek ilyen példáit ismertetik a dolgozókkal, biztos, hogy mindenütt zöld utat kapnak a legfontosabb exporttermékeik. Az igazi gyümölcsök azon- ban ott érnek be telje­sen. ahol a termelési értekez­letek, az eleven szakszervezeti és pártcsoportok a tájékoztató adatok, érvek minél közvetle­nebb összegezésével, minél több dolgozónak magyarázzák meg a gondokat, a tennivaló­kat. egy-eav gyártmány je­lentőségét, az exporttermékek útirányát. Ezen túl a nem­zetközi munkamegosztás köl­csönös előnyeit, kell felvázolni a felvilágosító munka minden eszközével. Számos vidéki üzembein ke­vés a párttag, műhelyenként, brigádomként egy-kettő. A mozgósító munka eredménye azonban nemcsak a kommu­nisták számától, hanem első­sorban az aktivitásától függ. Jó szervezőmunkával mesz- szire elér egy-egy aktivista hatása. Segítsen a KISZ is. hiszen egyre több áz olyan fiatat technikus és mérnök, aki műhelye dolgozóival ál­landó kapcsolatban áll. Egyre több az olyan szocialista bri- gádtag, akit S'Zemélyében bánt, ha a mellette dolgozó selej- tet, rossz minőségű terméket gyárt. A nagyvilág termé­keinkről is megítél beninüm- ket. A jó politikai felvilágo­sító munka eszköze lehet a jó és színes faliújság, egy- egy amatőr filmvetítés, kiállí­tás a külföldet járt műsza­kiak és szerelők emlékeiből. \ 7. ipart üzemek átszerve- zése lényegében lezárult, egy sokat ígérő és sokat kö­vetelő tervév áll előttünk. Az ipari termelés 7 százalékkal, az exportterv mintegy 8 szá­zalékkal nő. Az új és a régi munkásokat, valamiint a mű­szakiakat már holnaptól kezd­ve sokoldalúan tájékoztassuk a kooperációs és exportfelada­tokról. Az indulás biztató; sok üzeni máris megkezdte az új év exporttermékeinek szál­lításét. Ebben az esztendőiben is mindenki előtt az a cél le­begi en, hogy minél több meg- szerezzünk külföl­dön a magyar ipar tesme kei­nek! Jurmies László Évente több mint 5 millió forint megtakarítás ben all az a 8.7 millió forint, amelyet már most kellene a hőközpont bővítésére fordíta­ni, és az a 10 millió forint, amely az 1970 után épülő la­kások hőközpontjának beru­házási költsége. Már ez a két összehasonlítás is az oroszlányiak igazát bi­zonyítja. A távvezeték megépítése ese­tén megtakarításként jelentke­zik évente az a 6000 tonna, 4200, kalória fűtőértékű szén, amelyet ma az Oroszlányi Szénbánya Vállalat a városban lakó dolgozóinak illetmény- $ szén gyanánt kiszállít. A jelen- J légi hőközpont azonban évente; több mint 10 000 tonna kiválói minőségű szenet igényel. A ! városban és a vállalatnál al-: kalmazott negyvennyolc ka- j zánt. is hasznosítani lehetne az j ország más területén. A jelen- í légi hőközpontból hőelosztó \ központot lehetne kiképezni. Ehhez már nem kellene külön beruházás. De a vállalat üze­meit. épületeit is fűteni kel­lene. itt. is felszabadulna éven­te több mint 6000 tonna szén., énéé! többet takarítanának meg a, mozi, iskolák, óvodák stb. fűtésénél. A sok kedvező megoldási lehetőséget össze­adva a távvezeték beruházási költsége háröm év alatt visszatérülne, s népgazda­sági szinten évente több mint 5 millió forint meg­takarítás jelentkezne. Ezért mindenképpen érdemes tanulmányozni az oroszlányiak javaslatát és megfontolni a hő- közppnt bővítését. A nagy megtakarítás lehetőségén kí­vül a javaslat mellett áll az is, hogv Oroszlány levegője a távfűtés megvalósítása után tisztább lesz, nem szennyezi többé a hőközpont gáza, sa­lakja. Van már profilgazda Lapunk 1963. december 21-1 számában „Profi Iqazd.a kereste­tik” címmel írtunk arról, hogy a Tatabányai Szénbányászati Tröszt légtartály megrendelését a kijelölt vállalat a közbejött átprofilozás miatt nem fogadta el. A trösztöt egyik vállalattól a másikhoz utasították, de a tar­tályok elkészítésére nem talált „prof ilqazdá.t”. Cikkünk nyomán a KGM Álta­lános Gépipari Igazgatósága vizsgálatot rendelt el, s ennek eredményéről most értesítette szerkesztőséq ünket. M eqá 11 a p í tot- ták, hogy a fenti ügyben a Tar­tály és Tárolóberendezések Gyá­ra helytelenül járt el. Az igaz­gatóság eljárt annak érdeké­ben, hogy a tatabányai tröszt igénye kielégítésit nyerjen. Uta­sította a Tartály és Tárolóberen­dezések Gyárának jogutódját, a Budapesti Vegyipari Gépgyárat a rendelés elfogadására. A hosz- szú huzavona tehát véqül konk­rét intézkedéssel zárult. Népszavazás Ghánában Az MSZMP Oroszlányi Vá­rosi Bizottsága mellett műkö­dő műszaki gazdasági bizott­ság érdekes és figyelemre mél- : tó tanulmányban dolgozta ki 1 a város és az ipari létesítmé­nyek távfűtésének javaslatát, j A tanulmány szerkesztői ab- ! ból a tényből indultak ki, hogy ! a város épületei már a máso­dik ötéves terv első évében is — központi fűtéssel létesül- j tek, s a további lakóépülete- j két is így tervezik. Kézen­fekvő elgondolás tehát, hogy a lakásokhoz vezessék el a I megépülő hőerőmű fáradt | energiáját. A tárgyalások ez irányban már évekkel ezelőtt megkezdődtek, de az erőmű beruházó képviselői a gondo­latot akkor azzal utasították el, hogy az erőmű kazánjai nem teszik lehetővé a fáradt energia felhasználását fűtési célokra. Ezt követően a város­ban hőközpont kialakítását kezdték meg. Az új hőközpont az elmúlt évben el is készült és októ­berben üzembe helyezték. A 8,5 millió forintba került lé­tesítmény hatszáz lakás, egy iskola és az új tanács-háza fű­tését biztosíthatja, de nem ele­gendő az 1965-ig felépülő újabb négyszáz lakás, a hozzá­kapcsolódó óvoda, üzletházak stb. létesítmények fűtésére. Sürgetővé vált a hőközpont bővítése. A megyei tanács emiatt máris négy újabb ka­zánt szállíttatott a helyszínre. A hőközpont azonban az újabb bővítések ellenére sem felel meg a célnak, s főleg távlatokban nem lehet rá támaszkodni. Ezért újból felvetődött a távfűtés megol­dásának a gondolata. Újabb tanulmány készült, de meg­nyugtató, véglegesen elfogad­ható javaslat nélkül. A jelen­legi fűtőmű további bővítését irányozza elő, ugyanakkor nem veszi figyelembe a harmadik, illetve a negyedik ötéves terv­ben várható fejlődést. Az Oroszlányi Hőerőmű azóta áramot ad, s a vállalat veze­tői az üzemeltetés tapasztala­tai alapján lerögzítették, hogy már most óránként har­mincmillió kalória hőt ad­hatnának a városnak. Ez ösztönözte a városi pártbi­zottság gazdasági bizottságát az újabb tanulmány kidolgo­zására, amelyben részletesen bebizonyítják a távfűtés meg­építésének gazdaságosságát és realitását. A tanulmány gondosan szá­mól. A távvezeték megépítése a szükséges erőművi kazán- átalakításokkal együtt 20 mil­lió forintba kerül. Ezzel szem­A megyei tanács vb vezetőinek fogadónapjai februárban helyzet. Számos jele van an­nak, hogy az öntudatra ébre­dő afrikai népek a maguk ér­dekei szerint akarnak beren­dezkedni új életükre. Ennek a .folyamatnak egyik figyelmet érdemlő mozzanata a Ghana-i népszavazás, amely pontosan egy hétig tart. Mint­egy 3 millió ghanai férfi és nő arról dönt, módosuljon-e az alkotmány olyképpen, hogy bevezessék az egypárt-rend- szert. Jelenleg két párt van az országban: a Nkrumah el­nök vezette Népi Konvenció Kárt és az úgynevezett Egy- ségpárt, amely 13 ellenzéki törpe párt egyesüléséből jött létre. Az imperialistákkal és a neokolonialisták legkülönfé­lébb csoportjaival paktáló ghanai reakció dühödten el­lenzi az egypártrendszert, mert ez jólétet, szocializmust és békét akar. A népszavazást beindító nagygyűlés részvevői (alsó képünk) lelkesen foglal­tak állást az egypártrer/íjszer mellett. A feliratos táblákon ilyen jelszavak olvashatóik: ..Igen! Egy vezető, egy párt!” „Bomba, vagy puska — Nkru­mah sosem hal meg!” „Éljen Ghana, éljen Afrilza!” A nagy­gyűlés elnökségében részt vettek az ország különböző törzsének főnökei is. Külön történelmi jelentősé­ge van annak a ténynek, hogy a ghanai népszavazáson meg­kérdezik az asszonyok véle­ményét is. A nagygyűlés rész­vevői között ott voltak az or­szág minden részének nőkül- dötfei is. A népszavazás végső fokon a néphatalom további megerősítéséről dönt. Komórom m©gy&i °-áq nni:0ZÖK LAPJA í km w 131SI *1:3 Ml é 1 ^ ^ ^ JflKM XIX. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM * Ara: 60 fillér * 1964. FEBRUAR 1. SZOMBAT MaT SZÁMUNKBAN: Az emberek testi épségéről 3. old. Szerényen — a számok mögött 4. old. Nincs alvó falu 5. old. Otthon — család — gyerekek 7. old. —■ Kedvező lehetőségek távvezeték építésére —• Több ezer tonna szénnel kell kevesebb — Három év alatt visszatérülne a beruházás A „Fekete Afrika” népei szinte naponként adnak hírt önmagukról. Zanzibárból el­kergették az angol zsoldban álló szultánt. Taiiganyíkában 'és ' Kenyában nyugtalan a Kroszner László, a megyei tanács, vb-elnöke február 10 és 19-én, Kovács Gábor elnök­helyettes február 8-án és 22-én, Vaderna József elnök- helyettes február 1-én, 12-én és 24-én, Kiss István elnök- helyettes február 3-án, 15-én és 26-án, s dr. Fábián Imre, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára február 5-én. 17-én és 29-én tartja fo­gadónapját Tatabányán, a me­gyei tanácson levő hivatali helyiségében,

Next

/
Oldalképek
Tartalom