Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1964. január (19. évfolyam, 2-8. szám)

1964-01-08 / 2. szám

Érettségilettek nemzedéke Hogy egy társadalom meny­nyire törődik a jövővel, meny­nyire bízik jövőjében, az nem utolsósorban a közoktatás helyzetén, állapotán, az isko­lák iránti gondoskodáson mérhető le. Hiszen a jöven­dőt, a holnapot a ma iskolá­jában kovácsolják. Itt formá­lódik ki az a nemzedék, amelynek az évek elteltével csatasorba kell állnia, és hogy mennyire lesz felkészült, fel­vértezett a reá váró feladatok megoldására, az nem ,kis mér­tékben függ az iskolában .ka­pott oktatás és nevelés szín­vonalától, milyenségétől. A mi iskolarendszerünk fejlődését is a társadalom igé­nyei sürgetik, s ezek az igények megszabják a fejlődés irányát is. A termelés műszaki szín­vonalának emelkedése csak­úgy', mint társadalmi életünk alakulása, a szocialista de­mokratizmus mélyülése több tudást, átfogóbb ismereteket kíván minden dolgozótól, minden állampolgártól. Ezért vált korigénnyé, hogy minél többen szerezzék meg az álta­lános iskola nyolc osztálya ál­tal nyújtott műveltséget. Ez azonban még nem a végcél, hanem csupán, közbeeső állo­más: a felnövekvő generáció­nál már az általános Iskolai alapképzettségen túl a közép­iskolai szintű műveltség meg­szerzése kerül előtérbe. Már nincs olyan messze az az idő, amikor megvalósul hazánkban a kötelező középiskolai okta­tás. s ifjúságunk az érettségi­zettek nemzedékévé v.álik. Ennek előjelei már most Is ijvutaíkozfoak. Ai iitojbi Vu. rom év alatt több mint két­ezerrel, mintegy ötven szá­zalékkal növekedett megyénk­ben a középiskolai tanulók száma. Az ötéves terv hátra­levő időszakában újabb kétez­ret meghaladó emelkedéssel számolunk. Az előirányzat szerint 1960 és 1965 között csaknem dupláiéra emelkedik a megyében a középiskolai ta­nulócsoportok száma, s 1965 őszén már az általános isko­lát elvégzettek kétharmada középiskolás diákként foly­tatja tanulmányait. Egyetlen iskola egyetlen számadata is elég, hogv ben­ne. mint vizes epriben a ten­ger, tükröződjék az egész folyamát. A nyergesújfalui gimnáziumban három év alatt 170-ről 500-ra, vagyis a há­romszoroséra nőtt a tanulók létszáma. S ez a mennyiségi növekedés egyáltalán nem ment a minőség rovására — ellenkezőleg a fejlődés mind­két területen párhuzamos volt. Bizonyítékául ennek mind­össze annyit, hogy legutóbb a NveTgesn i fal űréi i den 'kezei­teknek 95 százalékát fcVetrék az egyetemre, illetve főisko­lára. S ez nem elszigetelt jelen­ség. A tapasztalatok szerint középiskoláinkban általában kedvezően alakul a tanulmá­nyi színvonal. Többek közölt abban is kifejeződök ez, hogy az osztályozó konferenciákon kevesebb diákot kell elbuik- tatni. A színvonal emelkerlé~e nem utolsósorban a tan­anyag korszerűsítésének, a túlterhelés csökkentésének köszönhető, aminek következ­tében lehetővé vált az isme­retek alaposabb feldolgozása, több összefüggésben való al­kalmazása. A fejlődés útja azonban eb­ben az esetben sem sima, nem mentes zökkenőktől és aka­dályoktól. Vannak szubjektív fékek is, mint például a még létező nevelői maximalizmus, az olyan tanári szemlélet, amely csak a saját tárgyat tartja fontosnak, vagy a lexi­kális ismeretek nyújtásának, az adatok ..bemagoltatásának" előtérbe helyezése és az ön­álló gondolkodásra való meg­tanítás lebecsülése, elhanya­golása. Sok gondot okoznak a2 objektív nehézségek is. Ezek sorában első helyen a tante­remkérdésről kell szólni. Bár három év alatt több mint har­minccal nőtt a középiskolai tantermek száma, az ötéves terv hátralevő két évében pe­dig még nyolcvan új tanterem megépülésével számolunk, a tanulók és tanulócsoportok számának emelkedésével így sem tudunk lépést tartaná. Az 1960—61-es tanévben még pontosan egyezett a tantermek és a középiskolai osztályok száma, ebben a tanévben vi­szont már huszonhattal ke­vesebb a tanterem, s ez a hiány két év múlva is mind­össze eggyel csökken. Ha ugyan nem növekszik, mert bizonyos jelek arra intenek, hogy az építőipar elmaradása miatt a beruházási program- nrk ez a része veszélyben fo­rog. Ezért került szóba a me­gyei tanács legutóbbi ülésén is, hogy az iskolai beruházá­sok sorsát megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni, mert ezek nem teljesítése tetemesen növelné gondjainkat. Minél több lesz a középisko­lás, annál sürgetőbben vető­dik fel az iskolarendszer bi­zonyosfajta átalakításának szükségessége. Az általános gimnáziumok melleit mind jobban előtérbe kerül az érett­ségi mellett szakmát is adó szakközépiskolák fejlesztése. Tavaly mindössze egy ilyen osztály létezett megyénkben, idén már hét van, két év múlva pedig körülbelül negy­ven lesz. Míg jelenleg a szak­középiskolai és •'gnnPázkfíjí! tanulók aránya 1:16, addig 1965 őszén ez az arány már 1:4 lesz. az e’ső osztályokban pedig 1:2,5. Ez az iskolatípus máris népszerű mind a szü­lők, mind a gyerekek köré­ben. S bár felfeileszfése bizo­nyos többletkiadásokkal jár, a jövőben mégis szükségesnek látszik az ütem további foko­zása, már csak azért is, mert így könnyebbé válik a felső­fokon tovább nem tanuló érettségizettek elhelyezése. Ezzel kapcsolatban érdemes felfigyelni arra, hogy Buda­pesten például az elképzelé­sek szerint 1970-ben már csaknem kétszer annyi gye­reket vesznek fel a szakkö­zépiskolák, mint a gimnáziu­mok első osztályaiba. A középiskolai oktatás fo­kozatos általánossá válása igé­nyesebbé kell hogy tegye az általános iskolai oktatást is. Ui módszereket, magasabb színvonalat követel az általá­nos iskolai pedagógusoktól, az oktatásügy irányítóitól pedig többek között újabb lépéseket a szaktanár-ellátottság javítá­sára. A jelenlegi helyzettel — az egyes tárgyakat csak öt­vennégy százalékban oktatják szakos tanárok — az űi köve­telmények fényében távolról sem lehetünk elégedettek, ör­vendetes viszont, hogy csak­nem négyszáz megyei peda­gógus tanul valamelyik^ egye­temen vagy tanárképző főis­kolán, s ha elvégzik tanulmá­nyaikat, ez számottevően ja­vítja maid a helyzetet. A középiskolai oktatás fej­lesztése tehát nemcsak ez in­tézmények vezetőinek, az itt oktató pedagógusoknak a ..belügye”. A szülőkön és a társadalmi szervezetek veze­tőin. az általános iskolai ta­nárokon, a gyakorlati okta­tást segítő üzemeken, sőt az építőipar dolgozóin is múlik, hogy milyen sikerrel tudjuk az oktatási reform előirány­zatát középiskoláinkban való­ra váltani s közelebb hozni azt az időt, amikor minden tizennyolc éves magyar fiatal érettségi bizonyítvánnyal a zsebében lép ki az iskola ka­puján. Évzáró közgyűlés a kisbéri Virágzó Tsz-ben Országosan is elsőként, ja­nuár 6-án, hétfőn tartótja meg — sorrendben a tizen­negyed k — zárszámadási köz­gyűlését a kisbéri Virágzó Ter­melőszövetkezet. A tsz tagsaga és a számos vendég előtt Hodek József, Kossuth-díjas tsz-elnök számolt be a kol­lektív gazdaság 1963. évi ter­melési, gazdálkodási eredmé­nyeiről. ^Vz országos hírű szö­vetkezet a tavalyi rossz időjá­rás ellenére is, tovább erősö­dött, s a termelőszövetkezeti gazdák jövedelme is ennek megfelelően alakult. Mint Hodek elvtárs ismer­tette, a szövetkezet szőrivl- mas tagsága immár évek óla küzd a szeszélyes időjárással, s ebben á harcban a nagy­üzemi gazdálkodás bizonyul az erősebbnek. A most zárult gazdasági évben ugyancsak keményen meg kellett dolgoz­ni a sikeres termelési ered­ményekért. Helyesnek bizo­nyult, hogy a vezetőség a havonta elkészített „kis zárszámadásokkal” rend­szeresen ellenőrizte a gazdálkodást, így az észlelt kieséseket a tagsággal karöltve időben pó- j tolni tudta, más termelési ágak i termelvényeivel. Ez az előre­látás nagyban hozzájárult, j hogy a gabonatermés kiesését i a kapások jobb terméséből és : az állattenyésztésben hozott | gyors intézkedések nyomán pótolná tudta a közös gazda- j ság. A termelőszövetkezet tiszta ; vogyena 1JÍ63 ba» - *ová<>j> hőtt, s már meghaladja a 11 millió forintot. Az elmúlt gazdasági évben 1,663 000 fo­rint értéket ruháztak be, s eb­ből 988 (XX) forint volt a saját erőből eszközölt beruházás. Újabb gazdasági épületekkel és gépi felszereléssel gazda­godott a kollektíva. Eredmé­nyeik közül nem kis jelentősé­gű, hogy a megtermelt árut szinte teljes egészében az ál­lami kereskedelem révén ér­tékesítették, s többek között szántóholdanként 139 kg húst, 146 liter tejet adtak át az államnak. A kisbéri Virágzó Termelő- szövetkezet példája tehát is­í mételten bizonyítja, hogy szorgalmas parasztságunk ösz- j szekovácsolit erejével még a j természet erői fölött is úrrá í tud lenni, s egyre több élelmi­szert, ipari nyersanyagot tud adni a népgazdaság asztalára, i miközben saját jólétét is biz- ! tosítja szorgalmas munkájá­val. Erről beszélt felszólalásá­ban Nemeslaki Tivadar elv- , társ is, aki a megyei páribi- ! zottság nevében köszöntötte a 14. évzáró közgyűlését tartó termelőszövetkezeti kollektí­vát. * Januári „május”. Zúzmara virágba borultak a a tatabányai VT-os akna körül. fák 1964-ben tovább gazdagodnak községeink, városaink Csaknem 198 millió a megyei tanács beruházása Több mint ezer lakás, gimnáziumok, iskolák épülnek Mivel gazdagodik ez évben megyénk? — ezt kérdeztük a megyei tanács tervosztályá­tól. Az osztályon az év első napjaiban nagy számolás fo­lyik. Egyeztetik a terveket, az előirányzatokat. Az év so­rán a megyei tanács csak­nem 198 millió forintot fordít beruházásokra. Ennek nagy része lakás. Tatabányán 'épül. a többsége, de jelentősen fejlődik Nyer­gesújfalu, ahol a visz­kózagyárban a danulon- üzem építése teszi szük­ségessé ezt. Oroszlányban 109 lakást irá­nyoz elő a terv, Esztergom­ban pedig 41-et. A lakásokon kívül sok a járulékos beruházás, utak, parkok létesülnek, üzlethá­lózattal látják el az új településeket. Tatabánya-Új­városban például elkészül az ÁBC kisáruház, összesen nyolc különféle kereskedel­mi bolt nyílik, hogy csök­kentse a városrész lakossá­ga ellátásának gondjait. Az üzlethálózaton kívül lehető­vé teszik a szolgáltató ipar elhelyezését is. Ahol lakások épülnek, az üzlethálózaton kívül isko­lákra, óvodákra is szük­ség van. Tatabányán meg­kezdik a 16 tantermes új gimnázium építését. Nagy- igmándon és Szőnyben ál­talános iskola épül, de épül 12 tantermes általános is­kola a megyeszékhelyen is. Komáromban és Orosz­lányban az anyák örö­mére, végre létesül óvo­da, sőt bölcsőde is. Új székházba költözik az Oroszlányi Városi Tanács is. Régen kinőtte szűkre sza­bott ruháját, a lakás céljára készült jelenlegi hivatali he­lyiségét. Lábatlanon pedig az uj sütőüzem építése ren­dezi ennek a területnek ke­nyérellátását. A megye nagy beruházási programjából csak a legfon­tosabbakat emeltük ki, de ez is megmutatja, hogy to­vább gazdagodnak városaink, falvaLnk. Monstre per Frankfnrtliaii Ami Tatát az ideginek előtt régebben kedvessé tette, az a sok forrás,, tó és a nagy park, a szabadtéri színpad. Ma azon­ban már koránt sincs annyi forrás, tó, a vízhozamok csök­kentek. A városi tanács emiatt a meglevő természeti adottsá­gokat igyekszik jobban kihasz­nálni, hogy az idegenforgalmat biztosítsa, sőt tovább növelje; Fejleszti a pai kokat, csinosít­ja az utakat, hogy tiszta, han­gulatos, parkosított város fo­gadja a látogatókat. A városi tanács 'ez évi "fejlesztési" terv% is e célokat foglalja magában; Ez évben tovább folytatják a szennyvízhálózat építését, s befejezik az 500 köbméteres víztorony építését. A város parkosítására elő­reláthatólag kétmillió fo­rintot fordítanak. Befejezik a járású tanács és a kórház előtti park létesítését és az új lakótelepek körül is rendezik a terepet. A virágos Tatáért mozgalom ezzel to­vább szélesedik. Az év során teljesül a kertváros lakóinak •kérése is, megnyílik a Nagy Tó partján az új vendéglátó egy­ség. De vendéglátóhelyiség épül a Bacsó Béla és a Miko- ványi úton is. Hétmsletes toronyház - modsrn autószerviz állomás létesül Komáromban Komárom határváros, ide­genforgalma évről évre nö­vekszik. A városfejlesztési fel­adatok, tervek kidolgozása­kor az utóbbi években már fi­gyelembe vették az idegenfor­galmi szempontokat s az idén megvalósuló feladatok ezt a gondolatot még inkább tükrö­zik. Sokan és joggal kifogásol­ták, hogy nincs a városnak autószervize. Ezt a bel- és kül­földi gépkocsi tulajdonosokat egyaránt érintő problémát végre sikerül rendezni. A Köz­lekedési és Postaügyi Minisz­térium hátmillió forintos be­ruházásával még ebben az évben meg­kezdődik egy nagy befoga­dóképességű korszerű autószerviz építése. Ami a lakáskérdést illeti, végleges megoldást ezen a té­ren az idei esztendőben sem lehet várni. Ez évben 102 la­kás épüli, ami újabb lépást je­lent a lakáshiány felszámolá­sa felé. Emeli a városképet s egyúttal enyhíti a lakásgon­dokat a Komáromi Kőolajipa­ri Vállalat idén épülő héteme­letes és huszonnyolc lakásos úgynevezett toronvháza, amelynef; földsdn'jén modern könyvesboltot helyeznek el. Képünkön joviális úriemberek és kifogás­talan egyenruihájú, nyugodt lelkiismeretű rendőrök láthatók. Békésen álldogálnak egymás mellett. A joviális urak képéről leri. nogy nem koldulással keresték a kenyerüket. Né­melyikük még a gavallérzsebkendő.iét is vi­seli kifogástalan zakóján. Eme urak szelíden és jól nevelten álldogálnak a reflektorfény­ben — a frankfurti bíróság színe előtt, össze­sen huszonketten vannak. Ugyan, mi a bű­nük? Mindössze csak annyi, hogy két és fél millió embert gyilkoltak le vadállati ke­gyetlenséggel. Hol? Auschwitzban. Mikor? Tizennyolc-húsz évvel ezelőtt. Es mit csinál­tak eddig? Éltek boldogan, vidáman, olykor- olykor makulátlan vaskeresztiüket is büsz­kén viselve a különféle revansista nagygyűlé­seken. De lám. most mégis felelősségre von­ják őket. Az egész világ humanista emberi­sége helyesli ezt. De ezért kénytelen felten­ni á kérdést: tn-iérí oly későn? Kot ^ proletárjai. eqyeüiljetek! DOibbJK lapja XIX. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM * Ára: 60 fillér * 1964. JANUÄR 8. SZERDA Elkészül a víztorony — 2 millió parkosításra

Next

/
Oldalképek
Tartalom