Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. július (18. évfolyam, 53-61. szám)

1963-07-03 / 53. szám

HOZNAK - VISZNEK Javítjuk tovább a tanácsok, gazdasági, szervező és kulturális nevelő munkáját A MEGYEI TAJVACS ÜLÉSÉHÖE A megyei tanács június 30-án Tatabányán megtartott ülésén megtárgyalta a végre­hajtó bizottság irányító és el­lenőrző tevékenységét, a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításának tapasztalatait, meg­választotta a megyei bíróság népi ülnökeit és jóváhagyta az év második felében tartandó megyei tanácsülések napirend­jét. A tanácskozáson megje­lent Havasi Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Az első napirend beszámoló­ját Kroszner László vb-elnök terjesztette be. A tanácsi szervekben a beszámolási időszak alatt tovább erősödött a demok­ratizmus. Megállapítható, hogy az állan­dó bizottsági ülések, az állan­megyei tanács végrehajtó bi­zottsága az eddiginél is igé­nyesebb legyen, mind a saját, mind az alárendelt szervek munkájával szemben. A termelőszövetkezetekről szóló beszámolót Vaderna Jó­zsef vb elnökhelyettes ismer­tette és megállapította, hogy a közös gazdaságok lényegesen fejlőditek, mindinkább betöltik hivatásukat. Az erősödés egyik mutatója, hogy 1960-tól 1962-ig a beruházott vagyon több mint 48 százalékkal, a forgó vagyon pedig csaknem 37 százalékkal növekedett A termelőszövet­kezeteik összes vagyona a múlt év végén meghaladta a hat­százötvenmillió forintot — hangsúlyozta a beszámoló. A fejlődés jelentőségét érzékelte­ti, hogy 1962-ben egy kataszt­Hozzászólás a tanácsülésen dó bizottságoknak a tanács­ülés és a vb elé terjesztett ja­vaslatainak, s az állandó bi­zottságok helyszíni ellenőrzé­seinek száma jelentősen növe­kedett. A további fejlődés ér­dekében — a többi között — még gondosabban kell előké­szíteni a tanácsüléseket és több feladatot kell bízni az ál­landó bizottságokra, állapítot­ta meg a beszámoló. A mezőgazdaságról szólva eredményt jelent, hogy a nö­vénytermesztés legfontosabb ágaiban a megyei átlagok fe­lülmúlják az országos szintet. Örvendetes, hogy az elmúlt két évben növekedett a munka­egységek általános értéke, to­vábbá az egy dolgozó tagra ju­tó évi jövedelem. Javultak az eredmények a beruházás, a község- és város- fejlesztés, a művelődésügy és az egészségügy vonatkozásá­ban. A múlt évben közel 237 millió forintos beruházási hi­tellel dolgoztunk és a tervet 89 százalékra teljesítettük. A községfejlesztésben 1959- hez mérten csaknem meg­kétszereződött a társadal­mi munka értéke és meg­haladta a négymillió forin­tot. A megye egészségügyi ellátása az országos átlagon felül van. Amíg országosan például 3076 lakos jut egy körzeti orvosra, addig a megyében 2820. A fejlődés megköveteli — hangsúlyozta a beterjesztés —, hogy egységesebb legyen a gazdaságszervező és elemző, valamint a politikai munka. Fejleszteni kell a tanácsi szak- igazgatást és szorosabb össz­hangot kell kialakítani a köz­ponti és helyi feladatok végre­hajtásában. Ennek alapvető feltétele, hogy tovább növekedjék a vá­lasztott testületek hatás­köre. A nagyobb feladatok megkí­vánják az ellenőrzés javítását, az eljárások kultúráltságának emelését. A további sikeres te­vékenység előfeltétele, hogy a j rális hold szántóra 6071 forint i ' értékű szövetkezeti vagyon ju-j tott és az 1700 forinttal halad­ja meg az 1960-as állapotot. A gazdaságok erősödése követ­keztében növekedett a tagok készpénzjövedelme. A termelőszövetkezetek meg­erősödésében jelentős szerepet játszott — hangoztatta a be­számoló — a termelés korsze­rűsítése. Mindinkább elterjed­nek az intenzív búzafajták. A közös gazdaságok búzájuk mintegy 20 százalékát ezekből Vetették a múlt évben. Növe­kedett — bár közel sem kielé­gítő mértékben — a közös gaz­daságok állatállománya is. A termelőszövetkezetek fej­lesztésében figyelemre méltó munkát végeztek a kihelyezett szakemberek, összesen 130-an kerültek falura. Többségük je­lenleg is a helyén van és ered­ményesen látja el feladatát. Az előrehaladásban jelen­tékeny hajtóerőt képvisel­nek az ösztönző jövedelem- elosztási formák. A többféle változatból legel­terjedtebbek: a tervteljesítés­től függő premizálás, a ter­méseredmény meghatározott százalékában történő premizá­lás és a célpremizálás. Meg kell még említeni az áruter­melés javulásának ösztönző ha­tását Három évvel ezelőtt a növényi és állati termékek fel- vásárlási összege kétszázmil­lión alul volt. Tavaly a termelőszövetkezetek árutermelésből befolyt jö­vedelme megközelítette a 260 millió forintot A további időszak alapvető tennivalói kőié tartozik az ál­lattenyésztés fejlesztése, a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése. Az álllattenyész- tés javításához újabb férőhe­lyek építése, valamint a ta­karmánybázis növelése szüksé­ges. A gyengébb termelőszö­vetkezetek megerősítésére ké­szített távlati terv szerint fo­kozza a tanács az állóeszkö­zökkel történő ellátást, a he­lyi adottságoknak megfelelő legjövedelmezőbb termelési ágak kialakítását. Űjabb szak­emberek kerülnek ezekbe a termelőszövetkezetekbe. A népi ülnökök választásá­ról dr. Mátyás Miklós, a me­gyei bíróság elnöke beszélt. Hangsúlyozta, hogy az ülnök, mint a nép küldötte teljesjogú tagja a bíróságnak és a hiva­tásos bírókkal együtt dönt az ítélkezéssel kapcsolatos összes kérdésekben. Államunk bíróságai szer­vezetükben és személyi összetételükben is tükrö­zik a bíróság népi jellegét és feladataik szoros kapcsolat­ban állnak a szocializmus épí­tésével. A megyében 490 népi ülnök megválasztására tettek javaslatot. Ezekből negyven a megyei bíróságnál fejti ki te­vékenységét. A napirendi pontok vitája dr. Mátyás Miklósnak, a me­gyei bíróság elnökének felszó­lalásával kezdődött meg. Nem engedhető meg — han­goztatta — hogy kalmárszelle­mű emberek vállalkozásaik fedőszerveként használjanak egy-egy szövetkezetét Éppen «4p*ért az úgynevezett mellék­üzemek működését engedélye­zésük előtt ajánlatos alaposan megvizsgálni és tevékenysé­gük közben pedig nem szabad megfeledkezni eilen örztsu ír­ről. Schiller István bejelen­tette, hogy a pénzügyi állan­dó bizottság a jövőben foko­zott figyelemmel kíséri, mi­lyen jövedelemtöbbletet ered­ményez a termelőszövetkeze­teknek egy-egy állami dotá­cióval kihelyezett szakember tevékenysége. Homor Imréivé elmondotta, hogy az eddiginél többet foglalkoznak a termelő- szövetkezetekben kifejtett ok­tató-nevelő tevékenységgel. Csak így lehet elérni, hogy mindig több és több szövet­kezeti tag vegyen részt a szak­munkásképzésben, végezze el az általános iskolát, vagy jár­jon magasabb oktatásra. Ha- rasta Simon a mezőgazdasági­lag művelhető terület csökke­nésére hívta fel a figyelmet. Dr. Nemes Vilmos a termelő­szövetkezeti demokrácia erősí­téséről beszélt. Javasolta, hogy az alárendelt tanácsok is tár­gyalják meg ellenőrző és irá­nyító tevékenységüket. Felhív­ta a figyelmet a gabonater­mesztési terv teljesítésének fontosságára. Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság titkára felszóla­lásában azokra a nehézségekre mutatott rá, amelyekkel a ter­melőszövetkezetek dolgozói­nak a tavaszi munkák idején kellett megbirkózóiok. A ten­nivalókat eredményesen elvé­gezték — mondotta — és ex beszédes bizonyítéka annak, hogy a falvak dol­gozói a párt politikájának' megvalósításán munkál­kodnak. Erre az állásfoglalásra, han­gulatra építve lehet pótolni a lemaradásokat. Nehézséget jelentett, hogy több helyen idegenkedtek a vegyszeres gyomirtástól. Most beigazoló­dott, mennyi előnnyel jár e korszerű módszer alkalmazása. Nagyon fontos, hogy mind szélesebb körben alkalmazzák az értékesebb állati takarmá­nyok kezelésének korszerű technikáját Az állványos és hideglevegős szárítás elmu­lasztásával sok értékes táperő megy veszendőbe. Legfontosabb feladat, hogy már most alapozzuk meg a kenyérgabona jövő évi vetéstervének pontos be­tartását. Ha a nyári munkát úgy szer­Vagonba rakják a dorogi bányagépgyár készítményeit, a csilléket Tízezer társadalmi munkáéra, harmincnégy megjutalmazott önkéntes rendőr Tatabányán, a városi rend­őrkapitányság kultúrtermé­ben, Oroszlányban, a Petőfi Művelődési Házban június 30- án tartották meg félévzáró munkaértekezletüket a két vá­lók. Növelni kívánják a női önkéntes rendőrök számát, hi­szen több olyan társadalmi feladatot látnak el. amiben a nők jelentős segítséget tudnak adni. Különösen fontos ez Szita Lajos oroszlányi önkéntes rendőr átveszi a jutal­mat Prégen- János rendőrszázadostól ros önkéntes rendőrei. Mindkét tanácskozáson megjelentéit a párt, a tanács és több tö­megszervezet képviselői. Ta­tabányán Ungi Ferenc őrnagy, Oroszlányban Jakab Zoltán őrnagy foglalta össze az ön­kéntes rendőrök tevékenysé­gét. Mindkét tanácskozáson meg­állapították, hogy a társadal­mi munkásoknak e lelkes csa­pata derekasan dolgozott. Ta­tabányán és Oroszlányban eb­ben a félévben együttesen számítva több, mint 3300 al­kalommal intézkedtek és mint­egy 10 000 társadalmi munka­órát teljesítettek napi foglal­kozásuk után az önkéntes rendőrök. Az önkéntes rend­őrök szorgalma, helyes intéz­kedései mind nagyobb bizal­mat vívtak ki a lakosság köré­ben. Tevékenységük a társa­dalmi önigazgatás alapjait te­remti meg. Mindkét tanácskozáson a szakmai-politikai képzés fon­tosságát hangsúlyozták mind a beszámolók, mind a felszóla­Oroszlányban, ahol több a ve­szélyeztetett fiatal. Az önkén­tes rendőrök elhatározták, hogy központi kérdésként ke­zelik a közúti forgalomban felmerült nehézségek leküzdé­sét. Oroszlányban például ja­vasolták, hogy a gépjármű­vezetői igazolvánnyal rendel­kezők főleg a közúti forgalom ellenőrzéséből vegyék ki a ré­szüket. Figyelemre méltó oroszlányi elgondolás, hogy egyes üzemek, telephelyek közbiztonságának, a _ szocialis­ta tulajdon védelmének javí­tása érdekében úgynevezett objektumi önkéntes rendőri csoportokat hoznak létre. Az itt tevékenykedők nem az egész városban, hanem csupán egy meghatározott területen tartanának szolgálatot. Tata­bányán az önkéntes rendőrök sokoldalú szakmai és politikai tevékenységének továbbfej­lesztésére a városi tanács ver­senyt javasolt. A legjobb eredményt elérő önkéntes rendőri csoportnak értékes dí­jat adományoz a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. Mindkét tanácskozáson tárgyjutalmat adtak át ebben a félévben legjobban dolgozó önkéntes rendőröknek. Tata­bányán tizenhat. Oroszlányban tizennyolc önkéntes rendőr- kapott értékes tárgyjutalmat. Tatabányán megjutalmazták az önkéntes rendőrökkel leg­jobban foglalkozó rendőri körzeti megbízottat is. Az egyik kiválóan dolgozó tatabányai önkéntes rendőri csoport parancsnoka Zvvickl János (balról), szolgálat közben. Komárom megyei 'Világ proletárjai, cgyeul!jelek! DOLGOZOK HPJá XVin. ÉVFOLYAM, 55. SZÄM. * Ara 60 tiller * 1963. JÜLIUS 3. SZERDA. A dorogi tröszt anyagellátó üzemének szomszédságába!* a hatalmas emelőgép alatt naponta állnak meg a megrakott, érkező és a rakományra váró vagonok. Hatalmas gépek, al­katrészek, vasszerkezetek foglalnak bennük helyet. Az indu- | lásra kész kocsikban azonban rendszerint a bányagépgyár : készítményei, csillék igyekeznek rendeltetési helyükre. De \ irne a példa: í vezik meg, hogy az aratást, a szalmalehúzást, a kazlazást időre befejezik, akkor szep­tember 10-re a nyári mély­szántást is el lehet végezni. S az a termelőszövetkezet és ta­nács dolgozik jól, ahol már jú­liusban tudják, hová vetik a jövő évi gabonát. Minden tanácsnak, terme­lőszövetkezeti tagnak be­csületbeli feladata, hogy munkájával hozzájárul­jon az ország gabona önel­látásának megteremtésé­hez. A vita befejezéseként a ta­nácsülés elfogadta a beterjesz­tett beszámolókat és a felszó­lalásokra elhangzott válaszo­kat, az észrevételekkel kibőví­tett határozati javaslatokat, majd megválasztották a me­gyei bíróságnál működő népi ülnököket. A tanácskozáson hat tanácstag intézett inter­pellációt a végrehajtó bizott­sághoz. A végrehajtó bizott­ság válaszait, illetve intézke­déseit a tanácsülés tudomásul vette. Ennek, a vagonnak is sok volt a „vállán”. De igyekeznek mi­hamarabb megszabadítani a tehertől, a TH-gyűrfiktől, amely­ből évente több ezer darabot használnak fel a dorogi bá­nyákban

Next

/
Oldalképek
Tartalom