Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1961. július (16. évfolyam, 51-59. szám)

1961-07-01 / 51. szám

A TARTALOMBÓL: Német tájak, német emberek 2. old. — A hét kommentárja 3. old. — Szezon a dömösi üdülő­ben 4. old. — A Második Békekölcsön sorsolása 5. old. — Hangversenyjegyzetek 6. old. — Egy tanulságos kiállítás 6. old. — Az első „vízkóstoló” 7. old. — Kilián őrjárat 8. old. Mindhárom szénbányászati trösztünk teljesítette félévi tervét Tatabánya 33 ezer tonna szenet adott terven felül A bányaüzemek jó munkájá­nak eredményeként a Tatabá­nyai Szénbányászati Tröszt június 27-én teljesítette féléves tervét. Az aknák közül első­ként a Xl-es, majd a VIII-as, X-es, XlI/a, a síkvölgyi, a XV- ös, XV/b és az V-ös aknák je­lenthették félévi tervük befe­jezését. A tatabányai bányászok az első félévben 33 ezer tonna szenet termeltek terven fe­lül. A dorogi tröszt bányászai is azon igyekeztek, hogy a fél év során bekövetkezett két érzé­keny veszteség ellenére is ha­táridő előtt teljesítsék a fél­éves tervet. Június 27-ig már hat bá­nya tett eleget hat havi tervkötelezettségcnck. Június 29-re sikerült az Erzsé­bet aknai 15 674 tonna szén ki­esését is pótolni, így a dorogi tröszt is jelenthette fél évi ter­vének befejezését. Az Oroszlányi Szénbánya Vállalatnál nem sikerült né­hány napos előnyre szert ten­ni, de a bányászok szorgalmas munkája nyomán az utolsó napra, 30-ára itt is befejezték a fél évi tervet. Mintegy 3—4 ezer tonna szenet termeltek terven fe­lül. A XVIII-as, a XVI-os, XVII- es, III-as, valamint a XIX-es és a XX-as aknák néhány nap­pal korábban teljesítették kö­telezettségüket. ,, Ünnepi műszakot“ tartanak a Tatabánya-Felső pályaudvaron A Tatabánya-Felső pályaud­var vasutasai készülve a vas­utasnapra, június 30-ig ünnepi műszakot tartanak. Ez idő alatt a tehervonatokat 75 szá­zalékig menetrendszerinti pon­1600 méter járda, 50 új lámpa, 330 méter csatorna Csolnokon A második ötéves terv ideje alatt jelentősen megjavítják Csolnok úthálózatát, öt esz­tendő alatt csak községfejlesz­tési hozzájárulásból, a lakos­ság társadalmi segítségével mintegy 7 kilométer hosszúsá­gú- utat építenek újjá, illetve szilárd burkolattal látnak el. Az idén már elkészült a Pető­fi utca útburkolása 4 méter szélességben, közel 300 ezer forintos költséggel. A község­ben 1965 végéig 1600 folyómé­ter aszfaltjárda épül és meg­építik közel negyedmillió fo­rint költséggel a Táncsics és a Dági utat összekötő 5 méter széles és 15 méter hosszú vas­betonodat. A közeljövőben el­készül a közel 300 méter hosz- szúságú temetőkerítés. A jövő évtől kezdve 50 lámpahellyel bővítik a közvilágítást. 330 méter hosszúságú belvízcsator­nát építenek. 1000 HOLDON ARATNAK AZ IDÉN ESZTERGOMBAN Már csak kétszer kell fordulni, s a szentgyörgymezei őszi árpa lekerül a lábáról Az aratás kezdetére mindig fokozódnak az izgalmak a kö­zös gazdaságokban. A munka elvégzésének határidejét ugyanis az érés és az időjárás szabja meg, s ehhez bizony sokszor nehéz alkalmazkodni. Minden erőre szükség van ilyenkor, s tétlenséggel senki sem töltheti napját, ha csak nem akarja veszendőbe hagy­ni évi munkája gyümölcsét. Az esztergomi Vak Bottyán Termelőszövetkezetben nyo­ma sincs a kapkodásnak, ta­lán éppen azért, mert a ta­valyi 240 hold kalászossal szemben az idén 1000 holdról kell betakarítani a termést. A nyugodt, megfontolt szer­vezés sokkal jobb segítőtárs a megnövekedett feladatok el­végzésében, mint a kapkodó magatartás. Június húszadiká­tól két arató-kévekötő gép és egy kombájn járja a táb­lákat. Mindössze 240 hold vár kézi kaszára. Már a vetés ide­jén az aratásra gondoltak. A gabonák 100 holdas táblák­ban ringanak. A 470 hold búza egy tagban van, ahol a gép kitűnően, és gazdaságosan dolgozhat. Megszervezték az arató­brigádokat, s szerződést kö­töttek a segíteni szándékozó üzemekkel is. Az érést figye­lembe véve megfelelő időben látnak hozzá a kézi aratáshoz. A terméskilátások jók. A leg­több szemesterményt a szov­jet búza — holdanként 20—22 mázsát ígér —. Az olasz faj­ta 18—20 mázsával kecsegtet. Eddig mintegy 130 vagon ga­bona tárolását biztosították magtárban. A szerződési kö­telezettségüknek a cséplés megkezdésekor nyomban ele­get kívánnak tenni, hogy ez­zel is csökkenjen tárolási gondjuk. Az eddig szerzett munkaegységekre járó ter­ményt is időben kiosztják. Az aratás és cséplés mel­lett nem kis gondot jelent a növényápolás sem, de a fel­adatokat jól látják el. A het­ven hold burgonyát kétszer kapálták, s fel is töltötték. A kukorica harmadik gépi ka­pálását most végzik. Az idei aratási és cséplési munkák a megnövekedett feladatok ellenére is nvugod- tabb körülmények között zaj­lanak le. tossággal; a vonatközlfekedési terv szerint pedig a vonatokat legalább 90 százalékig a terv szerint indítják. Jelenleg 91 százalékos eredménynél tarta­nak. A vasutasok azt is vállal­ták, hogy a tervezett 960 ton­nás tehervonati szerelvények terhelését növelik. Az állomást átlagosan 1015 tonnás szerel­vények hagyják el most. Leg­jelentősebb az a vállalás, amely szerint az állomásról indított szerelvények 55 száza­léka „minőségi irány von at” lesz. Ezek olyan vonatok, ame­lyek budapesti rendezés nél­kül egy szerelvényként futnak a megadott célállomásig. A nagy nyári munkák közben is gondoljunk a termelőszövetkezetek megszilárdítására A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülése Legmagasabb szintű megyei értekezleten került megvita­tásra megyénk mezőgazdasá­gának helyzete június 29-én Tatabányán. A megyei párt- bizottság és a megyei tanács együttes ülésén Kutrucz Béla elvtárs elnökletével a terme­lőszövetkezetek megszilárdítá­sában elért munkáról, az idő­szerű mezőgazdasági- felada­tokról, s ezt követően a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának tevékenységéről tárgyaltak. Az elnökségben helyet foglaltak: Nemeslaki Tivadar, a megyei pártbizott­ság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács VB elnöke, Néveri László, a me­gyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője, Gergely Zoltán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titká­ra és Vaderna József, a me­gyei tanács elnökhelyettese. A mezőgazdaság helyzeté­ről és a feladatairól Kroszner László elvtárs számolt be. Hangsúlyozta, hogy az 1961. évben két igen fontos célt kell elérni. Az egyik a me­zőgazdasági termelés összér­tékének 7,9, a másik ezen be­lül a növénytermelés terme­lési értékének 10,6 százalékos emelése. Ennek érdekében a megyei pártbizottság és a ta­nács jelentős erőfeszítéseket tett a politikai munka ál­landó javításáért. A tárgyi feltételek meg­teremtésére — többek kö­zött — 20 községben táb- lásítottak, mindenütt rendezték a háztájiak te­rületét és a tavasz folya­mán megtartott határ­szemléken felfedték a kez­detben jelentkező hiá­nyosságokat. A nagyüzemi gazdálkodós fejlődését eredményezték az időben, a többnyire helyesen elkészített tervek is. Igen je­lentős, hogy újabb szakem­berek beállításával lényege­sen kedvezőbbé vált a közös gazdaságok irányítása, mint az elmúlt évben. Javult a tsz-ek gép- és vetőmagellátása A városi tanács VB meg­vizsgálta a tatabányai új vá­sárcsarnok forgalmát. A ta­tabánya-újvárosi csarnokban 1960. május 28-tól 1961. má­jus 30-ig 7 millió forint érté­kű árut adtak el. A Tatabá- nya-Övárosban levő csarnok­ban pedig ez idő alatt 11 millió forint értékűt. Kielé­gítő a peremboltok forgalma is, havonta 70—100 ezer fo­rint közt mozog. A beszámoló ezután rá­tért a termelés korszerűsítésé­ben elért eredményekre. Is­mertette, hogy a termelőszö­vetkezetek hiánytalanul meg­kapták az első félévre elő­irányzott műtrágya mennyi­séget. Javult a vetőmagellá­tás. Hibrid kukoricából pél­dául az igényeltnél is töb­bet kaphattak volna a ter­melőszövetkezetek, de az egyéniek is. A termelőszövet­kezetek gépellátása is ked­vezően fejlődött. Ebben a helyzetben — foly­tatódott a beszámoló — ked­vezően alakult a vetéselő­irányzat teljesítése. Kielégítő a kenyérgabona, a gumósnövények, a do­hány, a szálastakarmány, a fővetésű takarmány­magvak vetésterülete. Nehézségek vannak a ta­karmánygabonával, a gumóso­kon belül a burgonyával, az olajos növényekkel és a hü­velyesekkel. Ez figyelmez­tetés a jövőbeni még gondo­sabb gazdálkodásra. Az állattenyésztés helyze­tét elemezve a beszámoló megállapította, hogy itt szin­tén javulás mutatkozik a ta­valyi helyzettel szemben. A tenyészállatok keretszámai­nak eléréséhez szükséges pénz­ügyi alapot sikerült biztosíta­ni. Növekedett a tehenek szá­ma és emelkedett az egy ál­latra jutó fejési átlag, ör­vendetes, hogy a sertések számának gyarapodásán be­Helyreállítják Gesztes várát Török emlékek — Múzeum és tuiistaszálló „1588. november 9. Grego- rosz Vince győri és Huszár Péter pápai kapitányok 200 emberrel éjfél tájban a gesz- tesi vár alá húzódtak. A gya­logság megrohanta a kapu­kat. mielőtt a felriadt törö­kök védekezni tudtak volna. Rövid időn belül az ostrom a belső várkapu előtt tom­bolt. Végül a törökök meg­adták magukat — így emlé­kezik egy írás Gesztes várá­ról. Hogy a várban — melyet más okmányok, a Csákok 1231-ből és 1237-ből eredő végrendelete is említ — va­lóban voltak törökök, ezt nemcsak az írásos dokumen­tumok igazolják, hanem a fel­tárások leletei is. Sándor Má­ria régész, az Országos Mű­emlék Felügyelőség dolgozó­ja irányítja a gesztesi vár feltárását. Tizedik hónapja folyik itt a munka. A török megszállás emlékeit — törö­kök építette lőrések, folyo­sók és jellegzetes építmé­nyek igazolják. Találtak egy földben rejtőző kemencét, mely ritka lelet Magyarorszá­gon. Ezt is a törökök építet­ték. Látható az égett föld, az agyagozás nyomai és cserép­tál maradványok. — A gesztesi várnál vég­zett feltárásának az a célja — mondta Sándor Mária régész —, hogy a kutatások, ásatá­sok alapján a történelmi vá­rat eredeti formájában hely­reállítsák. Ugyanakkor a Komárom megyei Idegenfor­galmi Hivatal, a megyei ta­nács és más szervek segítsé­gével turistaszállást létesít a régi várban. A földszinten négy boltozatos terem van, illetve lesz, ha mindet újjá­építik. Az egyikben az étte­rem, a másikban a konyha, raktár, egy további teremben a várbeli ásatásoknál előke­rült faragott kövek, különbö­ző tárgyak számára múzeum kap helyet. Az emeleten lesz­nek a különböző hálószobák és termek. Megépítik a vár­hoz vezető utat, a gépkocsik számára parkírozó helyet.' Víz­ről és villanyról is gondoskod. nak. — Az idén fél millió fo­rint értékű munkát végezhe­tünk a várnál — mondja Szé­kely Géza, a Komárom me­gyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője. — Ez az összeg már eléggé jelentős ahhoz, hogy a turistaszállás építését meg­kezdjük. A régészeti csoport szívesen fogadná, ha megyei KISZ- bizottság patronálná a vár helyreállítását. A törmelékek eltakarításánál, az építőanya­gok szállításánál és a felve­zető út építésénél sokat se­gíthetnének a fiatalok. Így meggyorsulna a vár restaurá­lása, s előbb elkészülhetne a szép, idegenforgalom céljai­ra is megfelelő turistaszállás. T. S. lül lényegesen növekedett az anyakocád aránya. Szaporu­lat állott oe a juh- és a ba­romfiállományban is. Ebből a helyzetből következik, hogy a megye áruértékesítési tervét az állati termékek­ből is minden körülmé­nyek között teljesíteni kell. Ennek elérése érdekében igen nagy gondot kell fordí­tani az állategészségügy to­vábbi javítására. Bebizonyoso­dott, hogy az elhullások és a veszteségek oka többnyire az alapvető állategészségügyi rendszabályok elhanyagolása. A fejlődésben visszamaradt állatokra csak pocsékolják a gyógyszert és a takarmányt; A táti Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben például egy év alatt közel 100 anyakocá­tól egyetlen hizlalásra alkal­mas süldő se került el. Ha­sonló hiba van a tárkányi Bé­kében is. A helyzeten pedig lehet javítani, mert meg le­het teremteni a kielégítő ál­lattartást és elegendő takar­mány áll a termelőszövetke­zetek rendelkezésére. Mind­ebből következik, hogy el­sősorban a szakirányítást végzők munkáját kell felül­vizsgálni. Ezek után a. beszámoló a beruházások helyzetének ja­vulásáról szólott, s megállapí­totta, hogy a munkálatok az előző évekhez viszonyítva lé­nyegesen korábban indultak meg. A megyében összesen 178 épületet kell elkészíteni. Ezekhez sikerült biztosítani mind a kivitelezőket, mind a szükséges anyagot. Nehézség csupán . a kévenád beszerzésé­ben jelentkezik. Feladatok a növényápolásban A soron következő feladatok közül a maradéktalanul el­végzendő növényápolást, a veszteség nélküli betakarítást, az áruértékesítési terv telje­sítését és az 1962-es mező- gazdasági év előkészítését emelte ki a beszámoló. A növényápolás gyors be­fejezése érdekében igen nagy gondot kell fordítani a kuko­rica kapálására. Ahol még nem történt meg — mint pél­dául Gyermelyen — egyéni felelősségre kell kiadni a ka­pálni való területet. Nagy gondot kell fordíta­ni a növényápolás során a tőszám csorbítatlan megtartására. A tőszám szaporításának je­lentőségét a termelőszövetke­zetek vezetői szinte kivétel nélkül megértették. Ahol a tagság sem idegenkedett ettől; mint például a tatai Augusz­tus 20-ban, ott jelentős ered­mények várhatók a termésho­zam emelkedésében. Jó termés ígérkezik — hangsúlyozta a beszámoló — s most minden erővel a sike­res betakarításon kell mun­kálkodni. Meg kell szervezni; hogy az aratnivaló mintegy felét kézzel vágják le. Jól kell megoldani a hordást. Utána azonnal el kell végezni az üresen maradt tarló nyári mélyszántását. Az egymásra torlódó munkák miatt nagy figyelmet kell szentelni a tervszerűségre. Biztosítani kell többek között az apró­magvak megfelelő és időben cséplését, a silózást. Időrend­ben és fontosságban termé­(Folytatás az 5. oldalon.) kOMÁQÖM MEGYEI DOiCOZŰK LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM. * Ára: 60 fillér * 1961. JÜLIUS 1. SZOMBAT 18 millió forintos forgalom egy év alatt a tatabányai vásárcsarnokokban Kijavítják a régi falakat

Next

/
Oldalképek
Tartalom