Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1959. május (14. évfolyam, 35-42. szám)

1959-05-20 / 40. szám

2 Komárom megyei DOLGOZOK LAPJA 1959. MÁJUS 20. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai Írta: Anton Míiril A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között minden vonatkozásban szoros együttműködés áll fenn, kifejezéseképpen annak a szo­cialista országok közötti új típusú viszonynak, amely a politikai és ideológiai egysé­gességükön alapul. A két népköztársaság között az első kereskedelm; megálla­podás 1949-ben jött létre és azóta a gazdasági együttmű­ködés egyre nagyobb mérete­ket ölt. Magyarországtól a Bolgár Népköztársaság számos ipar­cikket szerez be: az ország iparának fejlesztéséhez szük­séges gépeket és gépi beren­dezéseket, továbbá villamos­sági árukat, villamossági mű­szereket, műszaki cikkeket, alumínium- és acélvezetéke­ket, világhírű „Csepel” már­kájú teherkocsikat, „Ikarus” autóbuszokat stb. Villany­energiát előállító iparunk ki­építéséhez Magyarország szál­lította a „Beli Iszker”, „Pa- szarel” és „Petrohan” vízierő­művek gépeit és felszereléseit. Mezőgazdasági gépgyárunk, valamint a Burgasz városban felépült hűtőház komplett gépi berendezését és felszerelését a magyar ipar adta. Azonkívül a Bolgár Népköztársaság hen­gerelt fémárukat, nagy meny- nyiségű gyógyszereket, specia­litásokat, vegyipari cikkeket, valamint egyéb ipari terme­léshez szükséges nyersanyago­kat is vásárol a Magyar Nép- köztársaságtól. Bulgária népgazdaságának gyors szocialista átalakulása, nehéz- és könnyűiparának fej­lődése megteremtette az elő­feltételeit annak, hogy számos mezőgazdasági termény és iparcikk Maevarországra való kivitele fejlődjék. Bulgária radiátorokat, vil­lanymoiorokat, építőanyago­kat, acéltömböket, eternitáru­kat, ólmot, p'ritet, piritkon- centrátumot, kő- és faszenet seb. szállít Magyarországnak. A Magyar Népköztársaság 1958—1960-i hároméves gazda­sági terve és Bulgária harma­dik ötéves gazdasági terve, amelyet most rövidített ha­táridőkben nagy sikerrel tel­jesítünk, nagy perspektívát cár elénk a két ország gazda­sági és. kereskedelmi kapcso­latainak szélesítésére. Az 1958—1960-as évekre megkötött hosszúlejáratú ke­reskedelmi egyezmény alap­ján a két ország közötti áru­csere az 1959-es évben 60 szá­zalékkal lesz nagyobb, mint 1658-ban. , A megállapodás szerint 1959 folyamán a Bolgár Népköz- társaság erősáramú cikkeket, vasúti teherkocsikat, vegy­ipari termékeket, érceket, érc­koncentrátorokat, nyersolajat, sertéshúst, dohányt, bútorokat és más közszükségleti cikke­ket fog szállítani Magyaror­szágnak. Magyarország vi­szont teherautókat, motor­kocsikat, bányafelszereléseket, kábelgépeket, fémeket, fény­es rádiócsöveket, gyógyszere­ket, vegyi cikkeket, textíliákat seb. szállít majd Bulgáriának. A Bolgár Népköztársaság pirográfiai, kerámikai és más kisipari termékeket is tud még szállítani magyar kis­ipari cikkek, rádiókészülékek, magnetofonok, kerékpárok, fényképezőgépek és egyéb áruk ellenében. Ez évben a Bolgár Népköz- társaság először vesz részt a Budapesti Nemzetközi Áru­mintavásáron önálló pavilon­nal. Ezen az árumintavásáron külkereskedelmi vállalataink transzformá cirokkal, villany­motorokkal, akkumulátorok­kal, öntöttvas- és porcelán­radiátorokkal, porcelánszige­telőkkel, villanyvezetékekkel, armatúrákkal, hűtőkkel, vil­lanykályhákkal és más villa­mossági cikkel szemléltetik a villamossági iparunkat. Vegyipari termelésünkből kalcinált szóda, szódabikar­bóna, vas- és ónszulfátok, kén és más vegyi cikkek, éterola­jok, gyógyszerek, gyógynövé­nyek, stb. árumintái kerülnek bemutatásra. Kiállításra kerülnek még különböző, színekben gazdag selyemanyagok a legjobb mi­nőségi kivitelben, valamint a bolgár élelmiszeripar termé­kei. Helyet kapnak továbbá a szép bolgár szőnyegek, kézi­munkák, pirográfiai, kerámi­kai és más kisipari cikken, a kiváló bolgár dohányok és így tovább. A „Balkan curist”, a bolgár utazási és idegenforgalmi vál­lalat külön standon mutatja be országunk nevezetességeit és gyönyörű tengeri nyara­lóinkat, amelyek évente sok ezer idegen nyaralót és turis­tát vonzanak Bulgáriába. A magyar külkereskedelmi vállalatok és különböző orszá­gok kereskedelmi cégeinek és gazdasági köreinek képviselői előtt lehetőség’ nyílik megis­merkedni a bolgár export áruféleségeivel és azok minő­ségével. — 142 EZER FORINT ér­tékű csemetét és suhángot osztott szét a tavaszi fásítási idényben ingyenesen a taná­csok cs termelőszövetkezetek között a Vértesi Erdőgazdaság. Gál László, a vegyipari szak- ezervezet országos elnöke, helyi párt- és szakszervezeti vezetők, valamint 180 küldött részvételével tartották meg a Magyar Vlscosa- és Danulon- gyárban a szakszervezeti vá­lasztást. Amíg a közgyűlés megkezdődött, a gyár zene­kara szórakoztatta a közönsé­get, s így jó hangulatban vár­ta mindenki a jelentős ese­ményt. A szakszervezeti bizottság kétévi munkájáról Teszár Já­nos SZB-elnök tartott beszá­molót. Többek között elmon­dotta: abban, hogy az üzem 1958 mind a két félévében él­üzem lett, a szakszervezeti ak­tivistáknak nagy szerepük van. Jól készítették elő a ter­melési tanácskozásokat, me­lyek igen élénkek és tartalma­sak voltak. Ezeket nemcsak a meghatározott időközönként tartották, hanem ha szüksé­ges volt, máskor is összehív­ták tanácskozásra a dolgozó­kat. A pártkongresszus tiszte­letére indított verseny széles­körű mozgalommá vált. E vál­lalásokat több szakszervezeti aktivista kibővítette a szak- szervezeti választás tiszteleté­re tett felajánlásokkal. A szakszervezet tevékenységé­ben kiemelte Schleifen Lajos, Szíjártó Lajos, Barabás, Szabó és Pató elvtársak jó munká­ját. Az akitivisták nem feled­keztek meg a dolgozók min­dennapi problémáinak intézé­séről sem. Majd az újabb szo­cialista beruházásokat ismer­tette: az új étkezdét, mely 400 000 forintba és a munkás- szállót, mely 250 000 forintba kerül, illetve került. Az utób­biakban már ki is építették a szakszervezeti bizalmihálóza­tot. Elmondotta, hogy a be­teglátogatók munkájában még akad javítanivaló, a munka- védelem terén viszont az igen kiváló harmadik helyezést ér­ték el a vegyipari szakszerve zet üzemei között. Itt Pál Ödön és Forgács Albert vég­zett különösen jó munkát, Harcos tagjai vannak a nőbi- zottságnak, akiknek jut ere­jük felvilágosító munkára is. Ugyancsak javult a szakszer­vezet kultúrtevékenysége és a műszaki önképzőkör munkája. Tehát eredményekben bővel­kedett az elmúlt két év, de azért akadtak itt-ott hibák is. Felszólalt a választó köz­gyűlésen Gál László, a vegy­ipari szakszervezet elnöke. Be­szélt a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXI. kong­resszusán elhangzottakról, ar­ról az óriási gazdasági harc­ról. mely a két világrendszer között folyik napjainkban. Ebben hatalmas erőt jelente­nek a szakszervezeti tagok is, hiszen jelenleg 160 millió szer­vezett dolgozó van a vilá­gon. Elmondotta azt is, hogy ez év augusztusáig 3500 és 1960 végéig 10 000 vegyipari munkás fog csökkentett mun­kaidőben dolgozni. Majd to­vábbi jó munkát kívánt a megválasztásra kerülő szak- szervezeti bizottságnak. Több hozzászólás után vé­gül sor került az új szakszer­vezeti bizottságba jelölt tagok feletti vitára. A jelölő bizott­ság javaslatát a küldöttek he­lyesléssel fogadták és ez mu­tatkozott meg a titkos válasz­tásnál is. Kovács Mihály Külpolitikai jegyzetek Támadás az angol szakszervezetek jogai ellen A kapitalista világ nagy országai közül kétségtelenül Angliában őrizték meg a leg­jobban a polgári demokrati­kus jogokat. A gazdasági ha­nyatlás hatására azonban a tőkések itt is kezdenek táma­dásba lendülni a munkások kivívott jogai ellen. A táma­dások mindenekelőtt a szak- szervezeti mozgalom ellen in­dultak meg, mégpedig az uralmon levő konzervatív párt ideológusai, jogi és „munkaügyi” szakemberei részéről. A támadás jelenlegi fő cél­ja: hatálytalanítani azt az 1906-os törvényt, amely meg­akadályozza, hogy a szakszer­vezetek ellen a tőkések egy sztrájk esetén kártérítési igénnyel léphessenek fel. A „tory” párt jogászai azt kö­vetelik, hogy a szakszervezet veszítse el e törvény által nyújtott védelmet, ha nem terjeszti a sztrájk kirobban- tására okot szolgáltató ügyet „független döntőbíróság” eié (a munkásmozgalom történe­te számos példát szolgáltat arra, hogy az ilyen „függet­len” bíróságok mindig a tő­kétől függnek), vagy nem vár a sztrájkot kimondó határozat után még két hétig. Ha ez az elgondolás törvényerőre emel­kedne, ezzel minden . sztrájk lehetetlenné válna, hiszen a tőkések és az ő érdekeiket képviselő osztálybíróság a so­rozatos kártérítési kötelezett­ségek megítélésével tetszés szerint tehetné anyagilag le­hetetlenné a szakszervezetek működését. A burzsoázia képviselői kü­lönös haraggal fordulnak szembe a politikai sztrájkok­kal, valamint a nem szakszer­vezeti központok, hanem a helyi szakszervezeti bizottsá­gok által meghirdetett mun­kabeszüntetésekkel. Javasla­tuk szerint ezeket a sztráj­kokat illegálisnak kellene mi- oősi^eni*, s e sztrájkok, meg: hirdetőit, szervezőit börtön­büntetéssel lehetne sújtani. A politikai sztrájk betiltása, megtorlás az ezt szervező szakszervezeti vezetők ellen — nem más ez, mint a mun­kásság jogainak lábbal tiprá- sa egy olyan államban, ahol a munkásságnak nemcsak közvetlen mindennapos gaz­dasági követeléseiért, de szé­lesebb értelemben vett osz­tályérdekeiért, politikai jogai­ért is állandóan, nap mint nap küzdenie kell a termelő- eszközök és a hatalom birto­kosaival szemben. Az angol burzsoázia e kö­rei a szakszervezetek közpon­ti ellenőrzésére is terveket szőnek, s szeretnék elérni, hogy az állam beleszóljon a szakszervezetek belső ügyei­be. Az „Economist’’ például egyik számában azt javasol­ta, hogy az úgynevezett nem politikai társulásokat nyil­vántartó állami hivatal foko­zottabban ellenőrizhesse a szakszervezeti választásokat, sőt, a lap szerint az „ideális” az lenne, ha választás nélkül helyeznék tisztségükbe a szakszervezeti funkcionáriu­sokat. De mert talán ez; sem hozna elég kedvező ered­ményt a tőkések számára, a lap végülis azt tartaná leg­jobbnak, ha maga a hivatal vezetné le a választásokat is. Mindezek még csak tervek, de veszélyességüket fokozza, hogy a kormányon lévő párt befolyásos körei szövögetik a terveket — a nagytőkések je­lentős részének támogatásá­val. „A szakszervezeti moz­galomnak számítania kell ar­ra — figyelmeztetett nemré­giben a „Labour Monthly” című marxista folyóirat —■, hogy az eljövendő válság ide­jén veszélyesebb támadást indítanak majd jogai ellen, mint 1927 óta bármikor.” Ha azonban a több mint 8 millió tagot számláló angol szak- szervezetek összefognak, ha egységes és elszánt harcot folytatnak, megakadályozhat­ják a munkásság jogai ellen támadó nágyburzsoázia reak­ciós terveit. (-es) — A MAGYAR SZÉNBÁ­NYÁSZÁT TÖRTÉNETE cim- mel tart előadást ma este Ta­tabányán a Technika Házá­ban Reviczky Ferenc főmér­nök, a műszaki szakosztály elnöke. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak az Autó- közlekedísi Igazgatósághoz intézett főosztályi rendelkezése alapján a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti cso­portok a megye területén — további intézkedésig — a gép­állomások által felszámítható kedvezményes díjért vehetik igénybe a TEFU-gépkocsikat. A megyében a fuvardíj-kedvezmény a termelőszövetkeze­tek és a termelőszövetkezeti csoportok részére történő vala­mennyi fuvarozásra vonatkozik. A TEFU-gépkocsik azonban c:ak abban az esetben vehetők igénybe, ha a termelőszövet­kezetnek vagy a termelőszövetkezeti csoportnak a megren­delt fuvarfeladat lebonyolításához sem saját, sem gépállomási fuvareszköz nem áll rendelkezésére. A német agresszió története A német agressziós törekvé­seknek évszázados történelme van. A német uralkodó osztá­lyok a középkorban is számos háborút folytattak a szomszé­dos népek ellen, hogy terüle­teik bekebelezésével, gazdasá­gi javaik elrablásával duzzasz- szák a német; államot. A XIX. század középért a kapitalizmus fejlődésével a fejlődő német tőke új piacokat próbált szerezni. A nacionaliz­mus tüzének felelőtlen élesz­tősével kiprovokálta a fran­ciák elleni háborút. Ennek eredményeképpen a franciák­tól elrabolta Eizász-Lolharin- giát és tetemes hadisarcot ka­pott tőlük. Pénzzel, nyers­anyaggal megalapozta a meg­induló német ipart. Azonban a falánk német kapitalizmus nem elégedett meg ezzel a zsákmánnyal és a francia ve- télytárs kiszorítása után, a másik konkurrens, Nagy-Bri- tannia gyarmatbirodalmának felszámolását tűzte ki célul. Hogy az angol gyarmatokat megszerezhesse, kirobbantotta az első világháborút. Ezt a há­borút és területének egy részét elvesztette. A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA VILÁGÁBÓL lenuetközi egészségügyi konferencia Géniben Ezekben a napokban, amikor a világ ..politikai egészségé­nek“ kérdését tárgyalják Genf­ben a külügyminiszterek, ugyanott egy másik konferen­cia is folyik, amelyen a világ 88 országából származó 300 or­vos és megfigyelő a rák és a szívbaj leküzdésére irányuló kutatások világméretű össze­hangolását tárgyalja meg. A konferencia, amely május 30-án ér véget, többek között azzal foglalkozik, miképpen le­hetne a különböző országok statisztikai adatait együttesen értékelni annak megállapításá­ra, hogy például a koronáriás szívbajok miért lépnek fel el­sősorban erősen iparosított or­szágokban, bizonyos rákos megbetegedések pedig mi ok­ból jelentkeznek kizárólag egyes, jól körülhatárolt terüle­teken. A konferencia feladatai közé tartozik a világegészségügyi szervezet évi beszámolójának megvitatása is. Az ügyrenden szerepel továbbá a himlő le­küzdésére irányuló világmére­tű kampány kidolgozása, to­vábbá a malária elleni harc fokozása és egy nemzetközi egészségügyi és orvostudomá­nyi kutatóév megrendezésének kérdése. „Autodidakta“gép Lett tervezők úgynevezett „autodidakta” számológépet szerkesztettek. Az elektronikus berendezésben 4000 félvezető és 800 lámpa működik. Miért hívják a gépet „auto­didaktának”? Azért, mert ma­gától jön rá bonyolult szám­tani feladatok megoldására. Közlik a feladatot, s a műszer eddigi „tapasztalatait’’ felhasz­nálva megadja a helyes megol­dást. Készülődés a nemzetközi földrajzi kongresszusra A XIX. nemzetközi földraj­zi kongresszust 1960 augusztu­sában Stockholmban rendezik meg. A kongresszuson a Szov­jetunió több érdekes és újsze­rű munkáról számol be. Addig­ra befejezik a „Szovjet föld­rajztudomány” című gyűjte ményt, amely szovjet tudósol legújabb kutatási módszerei­ről és eredményeiről számol be, továbbá kiadják a „Fizikai —földrajzi világatlaszt” is. Újabb feltevés a Tunguszka meteorról Vlagyimir Rogyionov ismert szovjet tudós újabb hipotézist állított fel a Tunguszka-meteo- rittal kapcsolatban, amely, mint ismeretes. 1908-ban, Szi­bériában hullott le. A tudós véleménye szerint, a meteorit okozta rombolást nem az óriá­si kozmikus test szétrobbanása idézte elő, hanem a lehullása­kor keletkezett ballisztikus hullámok. Rogyionov elméleti számítások alapján kimutatta, hogy egy 30—100 méter átmé­rőjű, másodpercenként 10—15 kilométeres sebességgel hala­dó meteorit olyan hatást gya­korol a földre, mintha tízmillió tonna trotil robbant volna fel. Ezért — a tudós feltételezé­se szerint — a Tunguszka-me- teorit darabjait nem a pusztí­tás közvetlen közelében, ha­nem attól északnyugati irány­ban kell keresni, ahol eddig még nem végeztek ilyen kuta­tásokat, Ciklotron Tomszkban Tomszk szibériai városában ciklotron épült, amely a deu- tonokat 14 millió elektronvolt feszültségre gyorsítja fel. A ciklotron képes lesz arra, hogy a protonoknak 30 millió elekt­ronvolt energiát adjon. A ré­szecskegyorsító segítségével a tudósok mesterséges radio­aktív izotópolMt állítanak elő. Antik mester-kópia Sperlonga közelében Tibéri- usz császár tengerparti villá­jának ásatásainál az időszámí­tásunk előtti első századból származó, szépen megmunkált márvány domborművet talál­tak. amely Venus istennőt áb­rázolja. Szakértők szerint a dombor­mű Arhcsialus görög szobrász művének másolata. Arhesia- lust Lucuilus tábornok hozta Görögországból Romába. Az azóta elveszett eredeti Venust Julius Caesar a római Fórumén építtetett Vencs- templomnak adományozta. A dombormű profilban, jobb vállán legyezőt tartó, szárnyas angyalkával ábrázolja az isten­nőt. A német uralkodó osztály úgynevezett történelmi felső rétege kénytelen volt átadni helyét a pénz és ipari vezető rétegeknek; ezek a német szo­ciáldemokratákkal egybefo­nódva a régi feudális reakciós államszerkezet helyébe új né­met államot alapítottak^ a pol­gári víeimari köztársasagot. Az új német állam már meg­alakulásánál tele volt ellent­mondásokkal, úgy politikai, mint gazdasági vonatkozások­ban. A nyugati hatalmak, kü­lönösen Franciaország rossz politikája a német gazdasági és politikai körülményekre nyugtalanító hatással volt. A munkásosztály pártja, Né­metország Kommunista Párt­ja szakadatlan harcot folyta­tott az elvtelenség, az árulás, a munkásérdekek elsikkasztá- sa, a burzsoáziával együttmű­ködő szociáldemokraták ellen. Nehéz politikai küzdelmet folytatott a háború utáni új német szellem ellen, amelyet s burzsoázia tudatosan terjesz­tett. A burzsoázia a proletár internacionalizmus eszméjével szemben az úgynevezett nagy német birodalom hamis, ködös szellemiségét hirdette. A Nagy Októberi Forradalom győzelme, a Szovjetunió hatal­mas sikerei gazdasági és poli­tikai vonatkozásban — a né­met burzsoáziát válaszútra kényszerítették. Azok a „tör­vényes eszközök”, amelyek ad­dig uralma fenntartása érde­kében elégségesek voltak, a felfokozott politikai és gazda­sági bizonytalanság légkörében már nem nyújtottak számára biztonságot. Más eszközöket kellett tehát alkalmazni, hogy megsemmisítsék embertelen módon az ellenfelet, s ho uralomra jusson, minden id, leborzalmasabb rendszere, német nácizmus. A német nácizmus arra tö­rekedett, hogy „új rendet” teremtsen, s hogy hatalmát „egy évezredre“ biztosítsa. Célja kettős irányú: belső és külső". Belül három tényező ellen folyt a harc. 1. A mun­kásosztály. 2. A katolikus egy­ház, 3. A zsidók ellen. Földrajzilag és időrendben az emberiség ellen elkövetett bűntettek két csoportját kü­lönböztethetjük meg: az egyik — a Németországban a háború előtt és alatt, elkövetett bűn­tettek, a másik — a megszállt területeken a háború alatt el­követett büntettek. A náci­tervek azonnar e két csoportot nem választották el egymástól. (Folytatjuk.) Igénybe vehetik tsz-ek is a TEFU-gépkocsikat A viszkózagyáriak megválasztották szakszervezeti bizottságukat

Next

/
Oldalképek
Tartalom