Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. október (13. évfolyam, 79-87. szám)

1958-10-01 / 79. szám

KOMÁROM MEGYEI VILÁG PQOLETÄEIAIEGYESOUETEK! fl 1 JUl jra. EwjfB ír m mkm * AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA* XIII. ÉVFOLYAM, 79. SZÄM. Ara 6<l fillér TATABANYA, 1958. OKTÓBER 1. VÁLASZTÁS ELŐTT Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka kimondta feloszlá­sát. S mivel aiz 1954-ben vá­lasztott tanácstagok megbíza­tása is lejár, november 16-án együtt választjuk meg az or­szággyűlési képviselőket, a me­gyei, járási, városi és községi tanácsok tagjait. Nálunk — ellentétben a tő­kés országokkal — a válasz­tásokat nem kíséri görögtüzes csinadratta, hamis ígérgetések, reklámok és kortesfogások ára­data. Ez azonban nem azt je­lenti, mintha nálunk a válasz­tásoknak nem volna nagy fon­tosságuk. Egy-egy választás mindig nagy esemény népi de­mokratikus rendszerünk életé­ben, bár tudjuk, hegy dolgozó népünk alkotó munkájának tetteivel, a közéletben való részvétel különböző formáin keresztül is szavaz, s nemcsak a választásokon, de ezen a mó­don is hitet tesz népi demok­ratikus rendszerünk mellett. A választások sorában a most következőnek bizonyos fokig különleges jelentősége lesz. Hiszen ez lesz az első vá­lasztás az 1956-os ellenforrada­lom óta. Az őszi választás lesz végleges betetőzője, lezá­rója a konszolidáció kétéves folyamatának. Ez azonban csak a dolog egyik oldala. Számí­tásba kell vennünk azt is, hogy ß_ hazánk ellen irányuló ellen­séges propaganda-kórus vezér­szólama mindmáig az az állí­tás, hogy népünk többsége szemben ál] a népi demokra­tikus renddfl, nem támogatja azt. Ez a választás most baráti tíűij, és ellenségnek egyaránt számot ^d arról, bízik-e né­pünk a pártban, a forradalmi munkás-paraszt kormányban, híve-e a szocializmus, a de­mokrácia, a béke ügyének, vagy sem. Bár még előtte vagyunk a Választásoknak, mégsem kétsé­ges már most sem, mi lesz a magyar nép válasza erre a kér­désre. Hiszen az elmúlt két esztendő során számtalan tény mutatta meg a dolgozók egyre nagyobb részének mind növek­vő bizalmát, odaadását a népi hatalom, a szocializmus iránt. A kommunisták, s a velük a népfront soraiban együttesen küzdő párton1-! ívüli hazafiak nem üres kézzel állnak a vá­lasztók elé. Amikor bizalmat' kérnek a szavazók tömegeitől, tényekre hivatkozhatnak. Egy­részt az elmúlt 13 esztendő, másrészt külön az 1956 őszi ellenforradalom óta eltelt két év vívmányaira, eredményeire. Nem tagadjuk, hegy a fejlő­dések bizonyos időszakában országunk akkori vezetői ko­moly hibákat is elkövettek. De ezek a Hibák egy pillanatig sem homályosithatják el azt a hatalmas, a magyar nemzet ed­digi történetében páratlan ará­nyú fejlődést, amely a népi de­mokrácia évei alatt végbe­ment. Elfelejtheti-e valaha is 650 000 dolgozó paraszt, hogy a népi hatalomtól kapta meg az évtizedek, sőt évszázadok óta hiába sóvárgott földet? Elhomályosodhat-e egyetlen, a haza ügyét féltőn vigyázó em­ber előtt az a tény, hogy az el­múlt 13 évben népgazdaságunk sokszorosan nagyobb léptek­kel fejlődött, mint ezelőtt bár­mikor? A mi munkánkat dicsé­rik az olyan tények, hogy Ma­gyarország az egy főre eső élelmiszerfogyasztás terén vi­lágviszonylatban az elsők kö­zött van, hogy ae oa'vosi ellá­tottság,'vagy az egyetemi hall­gatók száma tekintetében jó- néhány régóta. fejlett és kul­turált nyugateurópai államot magiunk mögött hagytunk már. Eddigi fejlődésünk történe­tének könyvében kü-ötn ki kell emelnünk az elmúlt közel két esztendőről szóló lapokat. Dr. Miinnich Ferencnek, a kor­mány elnökének íz országgyű­lés legutolsó ülésszakán el­mondott beszéde hű képet ad az ebben az időszakban elért eredményekről. Népgazdasá­gunk erősödését mutatja pél­dául, hogy mód nyílott évköz­ben az idei beruházási elő­irányzat 15 százalékos feleme­lésére. Ez közvetlenül kihat majd a termelés színvonalának emelkedésére, ami viszont éreztetni fogja hatását az élet- színvonalnak a tervezettnél kedvezőbb alakulásában. 1958 első hét hónapjában munkabé­rek és személyi jellegű kifize­tések címén 11 százalékkal, a felvásárlás keretében pedig 3 százalékkal nagyobb jövedelem jutott a lakosság kezeihez, mint 1957 hasonló időszakában. A kereskedelem forgalma több mint 9 százalékkal emelkedett. Tehát mind a beruházások, a termelés fejlesztése, mind az életszínvonal növelése tekinte­tében elöbbre tudtunk lépni. S történt előrehaladás számos más területen is, a mezőgaz­daság szocialista szektorának növekedésétől kezdve a közok­tatás és a művelődésügy fej­lődéséig. Ilyen tényekkel áll a válasz­tók elé a párt és a kormány. Ezek az eredmények minden­nél ékesebben bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk politikai irányvonala az elmúlt két esztendőben helyes volt, a nép érdekeit szolgálta. De ezekhez az eredményekhez nemcsak a párt és a kor­mány helyes politikai irányvo­nala járult hozzá, hanem né­pünk áldozatos, szorga’.mrs munkája is. Aki helyesli az elmúlt két évben végbement fejlődést, az igent mond saját munkájára, saját erőfeszítései­re is. A novemberi választásom együttesen lépnek fel a kom­munisták és népi demokrácia ügyéhez hű pá.tonkívüliek. Nem pártviszályok, versengés, hanem a nép: erők összefogá­sa jellemzi ezt a választást. Nem új dolog ez. hiszen az ed­digi választásokon is együt­tesen tevékenykedtek kommu­nisták és pártcmkívüliek a népfront soraiban. Ami új itt. az a népfront megnövekedett szerepe az ország életében. A népfront — állapította meg Münmieh elvtárs országgyűlési beszédében — tekintélyes poli­tikai tényezővé vált, s hosszú évek óta először kezd valóban megfelelni hivatásának. A vá­lasztások bizonyára tovább nö­velik a népfrontnak, mint a valódi népi egység megtestesí­tőjének szerepét és súlyát. Választások előtt áll az or­szág. Szocializmus, demokrácia, béke, néphatalom, fejlődő nép­gazdaság, emelkedő életszínvo­nal, v&gy pedig 'kapitalista ki­zsákmányolás, fasiszta elnyo­más, háború, úri rendszer, vál­ságokkal küszködő gazdasági élet, egyre növekvő nyomor — e kettő között kell választani. Nem lehet kétséges, hogy né­pünk a novemberi szavazáson melyiket választja. Egészségére, „tejtestvér“! Vidám nép és egekig recse­gő fúvószenekar kísért végig szombaton Almásfüzitőn egy jámborképű Riskát. A tehén nyakában tábla lógott: „Itt ma én sem iszom alkoholt!“ Ezzel kezdődött. És semmi esetre sem azzal végződött, hogy kerítésbe ka­paszkodva, vagy négykézláb meneteltek haza a bálról. És mégis volt hangulat! Amikor a műsorban szereplő Zárai Már­ta—Vámosi János énekeshá­zaspárnak Márkus László, az Almásfüzitői Timföldgyár kul- túrotthonának igazgatója (és az első magyar tejbál egyik kezdeményezője) a magyar nó­tához egy-egy pohár tejet „szervírozott”, akkorra már több vendég szájából elhang­zott a rendelés: — Kérek még egy liter.. 5 tejet. Szó, ami szó. szokatlan volt az idősebbeknek tejfel és ka­kaó mellett mulatni és a fiata­loknak a tejszín hatására is­merkedni. De annak rendjén­Koccintás.., módján történt mégis mind a kettő. És szinte az egész me­gye összetalálkozott e neveze­tes bálon. Telek József dorogi dolgozó a rádió esti híradásá­ból értesült a rendkívüli ese­ményről. Nyomban motorjára pattant és sietett a tetthelyre, mondván, hogy „Ezt már meg­ízlelem én jß. Hiszen ez direkt motorosoknak való! Nem lehet belőle karambol!“ És mérték­telenül fogyasztott mindent: tejszínt, kakaót egyaránt. A tatabányai tröszt egy dolgozó­ja is legalább olyan hevesen udvarolt kiválasztottjának, mint máskor. S a táncparket­ten se kevésbé szorosan si­multak össze a párok. Persze akadtak „sötétben suttogok” is, nemcsak kint a parkban, de a teremben is, hogy: „Ahol nincs szesz, nincs jókedv.“ Hogy mi is cáfoljunk, közöljük a bál fogyasztását: 200 liter tej, 10 liter tejszín, 370 kétdeciűteres üveg kakaó, 73 üveg joghurt, 20 kilogramm sajtáru. A vendéglátó vállalat 3300 forintot forgalmazott a cukrászsüteményekből. És hogy egy nevezőre hoz­zuk az első tejbálról kialakult véleményeket, mellesleg meg­jegyezzük mi is: sikerült, sike­rült, de azért a jóféle magyar bor sem lett eltemetve. — vas — Kedves ünnepség .színhelye volt vasárnap az oroszlányi régi általános iskola. Százéves fennállását ünnepelték. Több nyolcvan, sőt kilencven éven felüli bácsi is részt vett egy­kori iskolája jubileumán. Az ünnepi műsor után meghitt beszélgetés alakult ki. Vissza­emlékeztek, hogy a száz éves iskolából sok olyan tanuló ke­rült ki, aki tevékeny harcosa volt a Tanácsköztársaságnak. A nyolcvankét éves Babirák József — régi direktóriumi tag — elmondotta, hogy az ő ide­jükben három-négy gyerek fel­váltva járt egy csizmában az iskolába. Aktatáska helyett tarisznyát hordtak, amelybe vajaskenyér helyett a könyvek mellé csak sültkrumpli vagy kukoricamáié került. A bensőséges ünnepség rész­vevői végigjárták a háromtan­termes százéves iskolát, meg­nézték a nemrég felavatott 16 tantermes, korszerűen felsze­relt új iskolát. A békéért, a munkáshatalomért Ünnepségek a néphadsereg napja alkalmából A z 1848-as szabadsághősök nagyszerű emlékét idéz­ve ünnepelték megyénkben is a néphadsereg napiát. Kato­nai alakulatok és honvédségi szervek rendeztek ünnepsége­ket. versenyeket. A rendezvé­nyeken — a békeh arcosok egységét kifejezve — részt vet­tek a helybeli párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetők. Több helyen a szov­jet alakulatok küldöttei is ki­fejezték szívbőljövő jókíván­ságaikat. A „Dózsa” laktanyában, Ta­tán — az amúgy is példásan tiszta és barátságos — körle­teket különös gonddal takarí­tották és csinosították. A fő­kapu díszítése messziről el­árulta, hogy nagy napra vir­radtak szeptember 29-én. A néphadsereg napjának ünnep­ségén adták át az alakulat egy tisztjének 10 éves áldozatos, a néphez hű munkájáért a „Szolgálati Érdemérem“ elne­vezésű kormánykitüntetést. Három tiszt a harci és politi­kai kiképzésben elért kiváló teljesítményéért „A haza szol­gálatáért” elnevezésű kitünte­tés ezüst fokozatát kapta. Ezek után került sor az elő­léptetések kihirdetésére, va­lamint több mint 50 kiváló katona megajándékozására. A megyében működő ki- -íA egészítő parancsnoksá­gok mindegyikén is megünne­pelték a néphadsereg napját. ’Szarka István őrnagy elvtárs, a megyei kiegészítő parancs­noka. az ünnepségek alkalmá­val hosszas, szívélyes beszél­getést folytatott szovjet har­cosokkal, tisztekkel. A baráti találkozón ismertette a ma­gyar szabadságharcos hagyo­mányokat, melyeket a békéért vívott harc és népeink barát­ságának szellemében tovább ápolunk néphadseregünkben. Megemlékezett Szarka elvtárs a születő szovjethatalom vé­delmében harcoló magyar ka­tonák hősiességéről a ha­zánk kétszeri felszabadításá­ban részt vett szovjet kato­nák áldozatairól. A baráti be­szélgetés részvevői elhatároz­ták, hogy további kölcsönös kulturális és sport-rendezvé­nyeken folytatják az eddigi találkozásokat. Tatabányán, Tatán, Doro­gon és Komáromban a kiegé­szítő parancsnokságokon fo­gadás, ünnepi műsor volt a néphadsereg napjának tiszte­letére. Komáromban csehszlo­vák küldöttek is részt vettek az ünnepségen, valamint a magyar és szovjet hősök em­lékművének megkoszorúzásán. T atabányán és Komárom­ban lövészversenyt is rendeztek ez alkalommal. A lövészeten katonák, munkás­őrök és rendőrök vettek részt. A tatabányai versenyen a né­pes mezőny győztesei jó ered­ményeket értek el. A verseny­zők 50 m-re felállított célra pisztolyból 30 lövést adtak le. Csapatversenyben első lett a megyei kiegészítő parancs­nokság csapata 191-es átlag­gal. Második volt a városi munkásőrség csapata 187,8 ponttal. A harmadik helyet a megyei munkásőrség csapata szerezte meg. A verseny egyé­ni győztese Hajós Sándor munkásőr lett 217 ponttal, má­sodik Szarka István őrnagy 212 és harmadik Nagy Sz. Jó- . zsef őrnagy 209 ponttal. Havonta 44000 család áruszükségletét fedezi az eddig elveszett energia hasznosítása Dorogon A görögi Erőmű dolgozói a ^sty.Tii.íző üzemeknek ipari gőzt szolgáltatnak. A kazánok­ból kikerülő 35 atmoszférás gőz nyomását azonban le kell csökkenteni, mert a fogyasz­tók csak 13 atmoszférásat használnak. A nyomáskülönb­ségnél felszabadult energia ed­dig elveszett. Az erőmű dolgo­zói most egy új, ellennyomá- sos gőzturbinát szereltek fel, amely az ipari gőzszolgálta­tás előtt áramfejiesztésre hasz­nosítja ezt az energiát. Ezzel havonta 44 000 család áram­szükségletét tudják majd fe­dezni. A tervek szerint rövide­sen megérkeznek a külföldről rendelt szelepek, csővezetékek, műszerek, amelyeknek felsze­relése után az új turbina meg­kezdheti működését. Sajtótájékoztató a Hazafias Népfront megyei irodáján A Hazafias Népfront Komá­rom megyei elnöksége október 1-re sajtótájékoztatóra hívta meg a megye bányászrádiói- nak, „villám”-szerkesztőségei­rek és újságjainak vezetőit. A tájékoztatón részt vesznek a megyei sajtó legtapasztaltabb levelezői és népfront-bizottsági tagok is. Hat százalékkal csökkent az önköltség a Lábatlan! Épülete lemgyárban A Lábatlani Épületelemgyár dolgozói a futószalagszerű ter­melés megszervezésével növel­ték termékeik gazdaságossá­gát. Jó példával a kommunis­ták és a legjobb szakszervezeti aktivisták jártak elöl. A kis­vasúti vasbetonaljak nyeresé­gét a korábbi 6-ról 11 száza­lékra fokozták, a villamosí­tásinál használt oszlopgyámok formáját pedig úgy egyszerű­sítették, hogy ez a régen ráfi­zetéses gyártmány 5 százalé­kos hasznot hoz a vállalatnak. Az idén így 6 százalékkal csökkent az önköltség a múlt év utolsó 9 hónapjának átla­gához képest. Ezzel az ellen- forradalom utáni második esz­tendőben a termelési költség színvonala már kedvezőbb az eddigi legjobbnak számon tar­tott 1955. évi eredménynél is. Hely hiányában nemigen volt mód eddig a komáromi Munka Vasöntöde bővítésére. Az öntödében és a formázó­műhelyben zsúfolódott össze a gyár legtöbb műhelye. Az alacsony épületben megszorult gázok nem használtak az ott dolgozók egészségének. A gyár vezetői most mégis megoldották a régen vajúdó problémát. Ez év júliusában korszerűsítették a ftagymű- helyt, A formázóműhely tete­jét megemelték, s azóta vilá­gos, levegős helyiségben dol­goznak a gyár öntői. A régi műhelyeket, a TMK-t és a tisztítóműhelyt azonban még mindig nem tudták megfele­lően elhelyezni. Most, október elején azonban megkezdik egy 25 méter hosszú és 20 méter széles új műhely építését, s elkészülte után a két műhelyt ide helyezik át. A gyár terü­lete is nagyobbodik. Megvet­ték a szomszédos telket, s így végre a főútról lesz bejárata a gyárnak. Tisztasági hónapot tartanak a Komáromi Lenfonógyárban A Komáromi Lenfonógyér- ban szeptember 15-től október 15-ig tisztasági hónapot tar­tanak, A tömegszervezetek, de elsősorban a Vöröskereszt helyi szervezete külön tiszta­sági aktívákat jelölt ki min­den műhelyhez, akik rendsze­resen ellenőrzik, hogy a dol­gozók milyen állapotban ad­ják át gépeiket az utánuk kö­vetkező műszakban dolgozók­nak. Ők figyelmeztetik a ha­nyagabb, „nemtörődöm” dol­A századik millió tonna szén Tatabányán 1896 decemberében gördült ki^ az első csille szén Tata­bányán a síkvölgyi aknából. Az elsőt sok millió követte. Tizenhárom év alatt hat új aknát építettek s nagymér­tékben bővítették, korszerű­sítették a régieket. Néhány nap múlva, október elején már a 100. millió tonna sze­net küldik felszínre. Ez a mennyiség vagonokba rakva másfélszer érné körül a fői­det. Az első bánya megnyitá­sakor a szakvélemények a szénmedence egész vagyonát becsülték ennyire. Ezzel szem­ben még sok évtizedig adnak szenet a tatabányai aknáit. gozókat a tisztaság betartásá­ra. A fonógyári tisztasági hó­nap célja, hogy a munkahe­lyeken állandósuljon a rend és a műhelyek, gépek tisz­tántartásával ritkábban le­gyen szül ség azok javítá­sára. A nyergesújfalui Eternit Művek dolgozói tervszerű kar­bantartással növelték a tető- palagyártó berendezések telje­sítményét. A tervszerű kar­bantartás gondos elvégzésével a vártnál ritkábban szüksé­ges soronkívüli javítás. Ered­ményeként 60 000 négyzetmé­ter tetőpala készült az év ele­jétől terven felül. Ez 310 családi ház befedésére ele­gendő. Siáiéves fennállását ünnepelte sí oroszlányi általános iskola Tovább bővítik U* a Munka Vasöntödét Hatvanezer négyzetméter tetőpala terven felül

Next

/
Oldalképek
Tartalom