Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. augusztus (13. évfolyam, 62-70. szám)

1958-08-02 / 62. szám

KOMAPOM DOLGOZOK LAPJA VILÁG PPOLETADJAI EGYESÜLJETEK! | *AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA* I A Lábatlani Cement- és Mészműveknél eddig három kőbánya termelte az alap­anyagot. Az év végéig azonban két. korszerű mészégető és egy klinkerégető kemence lép a termelésbe és ezek kőellátásá­ra új dogger-kori kőbányát nyitnak a gyár dolgozói. A dogger-bányának nagy előnye és érdekessége, hogy itt meg­találják mindazt a három alapanyagot, «mit eddig külön bányákban termeltek. Utat már építettek az új bányához és elkészült a kőtörőmű gépi berendezése is. Rövidesen pe­dig megkezdik az 550 méteres új kötélpálya szerelését. Ez a szállítómű majd a martoinkuti bánya függőpályájához kap­csolódik és 200 tonna követ to­vábbít óránként. Készülnek már a törőmű kiszolgáló be­rendezései is. A vállalat mint­egy hatmillió forintot költ a dogger-bányára, amely a többi új termelőegységgel együtt az év második felében szintén megkezdi a munkát. Július 31-én este Réde-Les- alján Alkotmány néven 11 csa­láddal 150 katasztrális hold te­rületen új mezőgazdasági ter­melőszövetkezet alakult. Súlyosan sérült mozdonyt javítaná meg a vasutasnap tiszteletére a Komaromi Fűtőház fiataljai Bakonysárkányon július 18-án kettő 411-es mozdony a párhuzamosán egymásba csat­lakozó vágányokon az állomás bejáratánál ös&zesurlódott. Mindkét mozdony súlyosan megsérült. A mozdonyokat a komáromi fütőiházba vontat­ták, ahol a javítműhely dolgo­zói megállapították, hogy a műhely fennállása óta még ilyen tönkrement mozodonyo- kat nem javítottak. Nagyjaví­tást általában nem is végeznek a komáromi fűtőház javító műhelyében. A mozdonyokra viszont szükség van. De ha elviszik, a MÁV nagyjavító műhelyéből csak hónapok múlva kerül vissza. Nem szól­va arról, hogy az a javítás nagyon sokba kerül. Mindezekre gondoltak a javítóműhely dolgozói is. A fiatal lakatosok alaposan meg­vizsgálták a r ozdonyokat. Az egyiken megsérült a tolattyú- és a dugattyúszekrény, a futó- híd, a légvezeték, a lég- szivattyú, a légszivattyúáll­vány és a kazán. A másik mozdony sem sokkal jobb. Opris György csoportvezetővel azonban ifjú Puskás János, Villám Lajos, Tóth Gyula és Nagy József fiatal lakatosok elhatározták, hogy az egyik mozdonyt megjavítják a VIII. vasutasnapig, augusztus 10-ig. Augusztus ZO-ra új üzemrészben kezdődik meg a munka a Komáromi len fonógyárban A Komáromi Lenfonógyár dolgozói 12 lenkóc fésülőgépet kaptak a Német Demokratikus Köztársaságból és a szomszé­dos Csehszlovákiából egy elő­fonó gépsort. A gépeknek új üzemrészt építettek több mint kétmillió forintos beruházás­sal. A gyár dolgozói most meg­fogadták, hogy augusztus 20-ig részlegesen üzembe helyezik az új fésülő és előfonó termet. A gépek teljes üzembehelyezésé­vel megoldódik majd a gyár­ban keletkező összes lenkóc fésülése az eddigi 20 százalék helyett. Ezzel jóval több és magasabb fonalszámú, tehát jobb minőségű fésüsfonalat szállíthatnak majd a szövö- déknek. A tanács vezetőinek vizsgái Az 1957. évi 4. törvény ér­telmében az államigazgatás általános eljárásaiból és sza­bályaiból minden tanácsveze­tőnek és beosztottnak vizsgáz­nia kell. Megyénkben e vizsgák szép sikerrel zajlottak le. Mind a három járás — beleértve a községeket is — elnökei és tit­kárai átestek a vizsgán. Leg­jobb eredményt a dorogi já­rásbeliek értek el 4-es átlag­gal. Utánuk következik a ta­tai járás 3,8 és a komáromi 3,5-es átlaggal. A következő két héten be­lül levizsgáznak megyénk ta­nácsainak összes dolgozói és azok, akik valamilyen oknál fogva igazoltan távol marad­tak az eddigi vizsgáktól. A vizsgák eredményét me­gyénk dolgozói is tapasztalni fogják. A tanács dolgozóinak szakmai tudása a tanulás ré­vén növekedett és így gyor­sabb, pontosabb lesz a köz- igazgatás gépezete. (Levelezőnktől) A Perjéspusztai Állami Gaz­daságban 26-án este befejez­ték az aratást, cséplést. A per- jési részlegben a termés ki­tűnő volt, a 15—17 mázsát is meghaladta a katasztrális hol­danként. A boldogpusztai rész­leg átlaga 10—12 mázsa volt. Felajánlásukat támogatta Tóth Imre művezető is. Mivel a mozdony javítása a munkaidő­be nem fért bele, ezért az öt fiatal mindennap munkaidő után néhány órát dolgozik a mozdonyon. A mozdony sérült részei lassan behegednek. Bár az idő sürget, a fiatalok mégis azt mondják, hogy elkészül­nek. Felajánlásukkal több tíz­ezer forint javítási költséget takarítanak meg a fűtőház­nak. A T ART ALOMBÓL: A TUDOMÁNY ÉS TECH­NIKA VILÁGÁBÓL (2. old.) A HÉT KOMMENTÁRJA (3. old.) OROSZLÁNYI HÍREK (4. old.) KÉT TERMELŐSZÖVET­KEZET — KÉTFÉLE MUNKAMÓDSZER (5. old.) IRODALOM— MŰVÉSZÉT (6. old.) EGY NŐI SZÁLLÓ ÉLETÉBŐL (7. old.) Naponta 36 ezer tetőpalát gyárt az új gép Az Eternit Művekben nem. régen helyezték üzembe a 4, számú palagyártó-gépet. Máris tervezik, hogy 1960. június 1-re felépítik és üzembe helye­zik az 5. számú gépegységet Egy-egy ilyen gépegység naponta 36 ezer darab tető­palát gyárt. Az 5-ös számú gép alkatrészeit a Hejőcsabai Ce­mentipari Gépjavító Vállalat készíti. Egyébként a közeli időszakban 13 millió forintot fordítanak beruházásra az üzemben. Ebből megnagyobbít­ják a gyár ebédlőjét, emeletet húznak a kultúrotthonra. Szárny vasú tat építenék a cső­gyárhoz. Ez évben 45, a jövő évben pedig 50 lakás építését kezdik el. A gyár műszaki vezetői és brigádvezetői komolyan fog­lalkoznak az újítómozgalom­mal. Az elmúlt években átla­gosan 150 újítást j nyújtottak be, míg ez év élso felébén A Szőnyi és az Almásfüzitői Olajipari Vállalatnál, vala­mint a Timföldgyárban a párt- állandóan segíti a KlSZ-okta- tás előkészítését. Segít a párt- szervezet a hallgatók kiválo­gatásánál, de egyben tapasz­talt propagandistákat is biz­tosít. Augusztus 3-án az Almásfü­zitői Kőolajipari Vállalat 30, a Timföldgyár 70 fiatalja megy a Hanságba. mindössze tizenhatot. Most hoztak egy határozatot, hogy minden újító kivitelezheti újí­tását a gyár műhelyeiben. An­nak az újítónak, akinek nincs szakmai képzettsége, műszaki segítséget nyújtanak újítása elkészítéséhez. A Dorogi Szénbányászati Tröszt fatelepe az idén sok kérgezetlen dorongfát kapott, s nem győzött annyit hántolni kézi erővel, mint amennyit na. ponta a bányák felhasználtak. Ezért Tóth János, a fatelep üzemvezetője és Hilák Ferenc üzemlakatos saját tervezésű gépet készítettek, amelyet most mutattak be a szakembe­rek előtt. Az új gép percen­ként két dorongfa kérgét hán­tolja le, míg a kézi erővel ál­talában hat percig tart egy da­rabnak a megtisztítása. A fel­találók még egy apró módosí­tással megoldják, hogy a gép leállítása nélkül is befogható legyen a hántolandó dorongfa. Az új géppel már az összes dorongfa hántolását el tudják végezni. Nem is kell a jövő­ben kéreg nélküli dorongfát rendelni és így köbméterenként 100 forinttal kevesebbe kerül majd ez az anyag a szénbá r.yászati trösztnek. Kalapcsomagoló-papírt gyártanak a Lábatlani Papírgyárban A dunaimenti Lábatlani Papírgyárban a szalmalemezek készítésén kívül a legfinomabb fehér, külföldről beszerzett cellulózéból az országban egyedülállóan gyártanak papír­vattát. Negyedévenként 13 vagonnal. Ugyancsak készíte­nek az ipar, a kereskedelem számára finom minőségű, úgy­nevezett kalapcsomagoló pa­pírt. A gyáron belül nagyarányú átalakítások folynak. Az egyik raktárt, melynek falazata eternit palából volt, tégla­fallal veszik köi'űL A szecs­kázó üzemrészben az eddigi egy kamra helyett most két kamrában szecskáznak. Ezzel jobban ki tudják használni a szecskázógépet, s két műszak helyett egy műszakban elvég­zik a szecskázást. Ugyancsak kibővítették a malomhelyisé­get, ahová a jövő évben egy újabb malmot építenek. Több mint 5 ezer tiltakozó aláírást küldtek el eddig a komáromi járás ipari és mezőgazdasági dolgozói A komáromi járás üzemei­nek és falvainak dolgozói mintegy 400 tiltakozó gyűlé­sen ítélték el az Egyesült Ál­lamok és Anglia erőszakos be­avatkozását Libanon és Jor­dánia szabadságszerető népei­nek belügyeibe. A gyűlések megtartásánál igen sokat te­vékenykedtek a nőbizottságok. A nagy nyári mezőgazdasági munkák dandárja ugyan ke­vés lehetőséget adott kisgyű- lések rendezésére, de ez még­sem jelentett akadályt a tilta­kozás kifejezésre juttatásában A falvakban este utcaré­szenként jöttek össze a dolgo­zók és napközben a cséplőgé­peknél, a szérűknél, kint a földeken rendezték meg gyű­léseiket. A Bábolnai Állami Gazdaságban például 25 he­lyen került sor ilyen összejö­vetelre. A községek, termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok és ipari üzemek a tilta­kozó-táviratok szazait küld­ték el, de nem érték be eny- nyivel. A gyűlések után a dol­gozók aláírásukkal pecsétel­ték meg a tiltakozást. Még vannak falvak, ahol ezután rendezik meg a kisgyűléseket, de a járásban máris több mint ötezer ipari és mezőgazdasági dolgozó írta ala az imperia­lista agresszió ellen tiltakozó íveket, amelyeket a Külügy­minisztériumhoz küldtek el továbbítás végett. Ab ünnepi vásár elökésBÜleteirót Bő választék mindenféle áruból, kitűnő szórakozási lehetőségek A tatai ünnepi vásárra ké­szülnek megyénk kiske­reskedelmi és vendéglátó vál­lalatai. Az idei ünnepi vásár nagyságában, színpompájában és áruellátásában felülmúlja a korábbiakat. A kiskereske­delmi vállalatok nagy válasz­tékot biztosítanak a vásár ide­jén mindenféle árucikkből. A vendéglátóipari vállalatok pe­dig gondoskodnak a jó szóra­kozásról. Tatabányai Kisker. Vállalat: .Vasudvarunk, gyermekrulia.pavilonunk lesz !• A Tatabányai Kiskereske­delmi Vállalat nyolcvan méter hosszúságú pavilont ál­lít fel a vásár területén. A vállalat több mint 70 dolgo­zója áll ezen a napon a vásár­lók rendelkezésére. Külön pa­vilont létesítenek a gyermek­ruhát vásárlók számára, ahol nagy mennyiségű gyermek- konfekciós árut, kötöttárut árusítanak. Ezenkívül létesíte­nek egy vasudvart, ahol edé­nyeket, tűzhelyeket, különféle vasárukat és faárut állítanak ki. Tatai Kisker. Vállalat: „Négy pavilonban 14 bolt áruját visszük vásárra!“ A Tatai Kiskereskedelmi Vállalat a város tizennégy boltegységének áruját szállít­ja ki a vásár területére. Négy helyen állítanak fel pavilont a vásár területén, melynek hossza meghaladja a 180 mé­tert. Nagy mennyiségben biz­tosítanak ruházati cikkeket, konfekciós árut, kötöttárukat* valamint olyan cikkeket, mint például mosógép, bútor, mely nagy keresletnek örvend. A falusi lakosság vásárló igé­nyeit elégítik ki a nagy meny- nyiségű mezőgazdasági kisgép, szőlőprés, daráló és kádak árusításával. Tatabányai Vendéglátó Vállalat: ,500 személyes kertvendéglőnk, sörpavilonunk és borkóstolónk várja a vásár látogatóit!“ A Tatabányai Vendéglátó Vállalat teljes erővel készül az ünnepi vásárra. A vállalat­tól érkező jelentés szerint 500 személyes kertvendéglőt épí­tenek, ahol a záróráig zenét is szolgáltatnak. Ezenkívül várja a szórakozni vágyókat a sör­pavilon, a cukrászati pavilon és a két borkóstoló sátor. Több mint ötféle fajborral kedves­kednek a vendégeknek. Erre az alkalomra biztosítottak egy vagon sört. Tatai Vendéglátó Vállalat: „Halászcsárda és eszpresszó részleget építünk a vásáron!“ A Tatai Vendéglátó Vállalat szintén létesít a vásár terüle­tén egy kis vendéglőt, ahol táncolni is lehet. Ezenkívül megépítenek egy halászcsár­dát, ahol frissen főtt halászlét és különböző halételeket le­het fogyasztani. Ugyancsak felállítanak két cukrászrészle­get és egy kisebb eszpresszót. Lesz két borkóstoló is, egy konyha és négy olyan vegyes­sátor, amelyben ételt, italt árusítanak. A vásár területén négy mozgó fagylaltárus ál­landóan gondoskodik a fagy­laltellátásról. Ez alkalomra már megnyílik a tó partján épülő „tóparti pavilon”, ahol sört, hűsítő italokat és fagy­laltot árusítanak. A város szórakozó helyei a késő esti órákig várják a vásár látoga­tóit. készít a harmadik negyedév­ben a konzervipar. A Buda­pesti Ipari Vásáron mintegy 70 ezren kóstolták meg az új üdítő italokat. E vélemények alapján a konzervipar a kü­lönböző gyümölcslevekből na­gyobb mennyiséget készít. Málnából és szörpből a har­madik negyedév végéig mint­egy 50 vagonnal gyártanak. JláUfyatcá a 7,atai Cifráfytyá&an Sebt András újítása, a „nem kényszermozgású szalag“ az aljazó üzemben. A Tatai Cipőgyárat több mint 1 millió fo­rintos költséggel bővítették. A korszerű üzem­ben a korábbi 380 párral szemben ma már 800 pár cipőt készítenek naponta. Kiváló mi­nőségű férficipőik nemcsak belföldön, hanem külföldön is keresettek. Jelenleg a hazai szál­lítás mellett szovjet exportra dolgoznak. Nagyban megkönnyíti munkájukat az üzem főmérnökének, Sebi Andrásnak az újítása­ként az „aljazóban” bevezetett úgynevezett „nem kényszermozgású” szalag, amely a leg­korszerűbb az országban. Ezt a módszert most más cipőgyárak is alkalmazni akarják, mert lényegesen növeli a termelékenységei azáltal, hogy a dolgozó munkája szerint saját maga továbbíthatja a cipőt a sínpályákon gördülő kis kocsikon, nem kell kapkodnia s így tovább javul a minőség. Az üzemben a második negyedévben az előírt 89 százalék helyett 92 százalékban, júliusban pedig már 94 százalékban gyártottak kiváló minőségű cipőt. Azelőtt ilyen eredményt csak egy-két napon ál tudtak elérni. A felsőrészkészítőben kétszeresére növekedett a dolgozók száma. ÚJ KŐBÁNYA LÁBATLANON Tsz alakult megyénkben Gépet készítettek Dorogon a fakéreg hántolására A KISZ MUNKÁJÁBÓL BEFEJEZTÉK A CSÉPLÉST 50 vagon málna- cs nieggyszörpöt

Next

/
Oldalképek
Tartalom