Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. február (13. évfolyam, 10-17. szám)

1958-02-01 / 10. szám

i± ■ MAí^sAsarx * m ^GYEI ^ VILÁG PPOLCTAÍBAI Effi'ESUJETEK! | ___________^az_mszmp e$ a megyei tanács lapja- \ Új üzemággal gyarapodott a Bakonyszombathelyi Állami Gazdaság Nagyrészt saját erőből bővíti gazdasági épületeit a battyánposztai Virágzó termelőszövetkezet Biztosítsuk az efért életszínvonal anyagi alapjait JÓVÁHAGYTA AZ 1958 AS NÉPGAZDASÁGI TERVET AZ ORSZÁGGYŰLÉS Két évvel ezelőtt új üzemág. gal gazdagodott a Bakony­szombathelyi Állami Gazda­ság. A Fejér megyei halászati tröszt öt halastavat adott át. A halastavak rendkívül elhanya­golt állapotban voltak, hiszen az eredetileg 50 holdas vízfelü­let helyett az átvétel idején csak 17 holdra kiterjedő víztü­kör volt. A gazdaság gondos kezeléisisel, tisztítással már 35 holdra növelte a víztükröt. Az elmúlt évben halágyat és ve­zérárkot készítettek a hajmási tavakon. 1957-ben a íeketevízpusztai nádast is megkapta a gazda­ság. Az állandó munkavállalók most a gépjavításon kívül a halastavak környékén tevé­kenykednek. Megéri a halászati üzemág a ráfordított munkát és költsé­get, mert az elmúlt évben is mintegy 49 mázsa halat érté­kesítettek és most is egy és két nyaras pontyokból 40—42 má­zsára tehető mennyiséig van. Idén a tervek szerint 75 mázsa áruhalat kell a gazdaságnak előállítani. Aznizem vezetőinek elgondo­A Minisztertanács Lévárdi Ferencet, a Dorogi Szénbányá­szati Tröszt igazgatóját kine­vezte a nehézipari miniszter el6Ő helyettesévé. A nehézipari miniszter első helyettesét szer­dán iktatták be hivatalába. Rövid hír adta tudtul a na­pokban: Ácson Űj Esztendő néven megalakult megyénk első idei új termelőszövetke­zete. Tizennégyen határozták el a szövetkezet megalakításét ja­nuár 9-én. Azóta a létszám már éppen a kétszeresére sza­porodott. Három volt tsz-tag kivételével valamennyien most először ismerkednek a szövet­kezeti gazdálkodással. És a legérdekesebb a tagság élet­kora. Mindössze két idősebb ember van közöttük, a többiek majdnem valamennyien fiata­lok. Közel száz hold szántón és tizenkét hold szőlőn kezde­nek a gazdálkodáshoz. A szán­tó több mint fele öntözéses te­rület. Ezért — mint Búza László, a szövetkezet kezde­ményezője és elnöke mondja — főképpen a kertészetre és az aprómagtermelésre helyeznek súlyt, hiszen ez jövedelmezőbb, s termelése egyaránt szolgálja a szövetkezet tagjai és a nép­gazdaság érdekeit. Paprika, ká­poszta, paradicsom, vöröshagy­ma — ezek lesznek többek kö­zött az új tsz főbb terményei. A meglevő szőlőterülethez pe­dig tavasszal újabb két holdat lása szerint a gátkoronáik meg­emelésével, a tavak víztükré­nek maximális biztosításával néhány éven belül 2—2,5 va­gon áruhalat akarnak termel­ni. Uj tó létesítésével is szeret­nék a halászati üzemágat to­vábbfejleszteni. A Csatár— Koromla-pusztai — másra nem használható — 65,5 kh-nyi ki­terjedésű völgyet szeretnék tó­vá alakítani. Ezt a Bakonyból lefolyó Torrens víz táplálná. Az új halastó előmunkálatai 920 000 forintba kerülnének, és ez a költség hat év alatt teljes egészében megtérülne. A szedőhálóval gyönyörű, legalább kétkilós tükörpön- tyot emel ki az egyik halász a medencéből. Finom rántott hal és halászlé lesz belőle. Nagy Zsigmond, a Tatai Halgazda­ság főagronómusa szerint az utóbbi időben 1200 mázsa ha­lat, pontyot, süllőt és harcsát szállítottak a budapesti pia­cokra, és más városi halszak- üzletekbe. — Az őszi halászatot, mely terven felül jól sikerült — mondja, december 10-ig befe­jeztük. Most már csak a tá­rolómedencékben levő nagy mennyiségű halat szedjük össze és szállítjuk a piacokra. A jövő évi haltenyésztésre a halgazdaság felkészült. Három­százhúsz mázsa halivadékot te­lepítettek a telelőbe. A tatai Nagytó, a Cseke-tó ilyenkor már befagy. A vizet vastag jégpáncél borítja. A bent maradt halaknak levegőre kívánnak telepítem. A vesszőt már meg is rendelték hozzá. — Tudjuk — mondja az el­nök —, hogy a szövetkezet életképessége nem utolsósor­ban az állatállománytól függ. Most még nem telik többre, mint négy lóra, de az ősszel beszerzünk 100—200 anyajuhot, 1959-ben pedig megteremtjük saját tehénállományunkat. Gondoskodunk a szükséges ta­karmányról is, már az idén ve­tünk zabosbükkönyt és lucer­nát. Az állatállományt a. ma- gunktermelte takarmánnyal akarjuk majd ellátni. A dorogi járási tanács mező- gazdasági osztálya felülvizsgál­ta a területén működő ter­melőszövetkezetek 1958, évi ter­veit. A felülvizsgálat során té­telről tételre elbeszélgettek a tsz-elnökkel és a tsz könyve­lőivel. Közösen vitatták meg a tervezet erényeit és hiá­nyosságait is. A 12 termelőszövetkezeti Megyénk egyik élenjáró termelőszövetkezete, a baty- tyánpusztai az elmúlt eszten­dőben is félmillió forintot ru­házott be saját erejéből. A szövetkezeti vagyon gyarapí­tására ebben az esztendőben is legalább ekkora összeget szánnak. A kukoricaszárítón, kerti traktoron, robot motorokon kívül sertéselletőt, borházat és borospincét építenek. Az 52 férőhelyes sertéselle- tő megépítése azért vált szük­ségessé, mert a sertések eddig egy 120 férőhelyes istállóban voltak elhelyezve. Ez az is­tálló most a szarvasmarha­terv közül többnél a termé­szetbeni és pénzbeni részese­dés arányának módosítására, a termékek állami úton történő értékesítésének szorgalmazá sára, a helyes tartalékolásra é az indokolt hiteligényekre hív ták fel a tsz-vezetők figyelme Újbóli átdolgozásra csak a leányvárt, az esztergomi, és a máriahalmi tsz-ek terve szorul. állomány gyarapításával szük­ségessé válik. Mivel termőre fordul az 1955-ben telepített öt hold szőlő, a 12x25 méte­res (300 hektoliter bor befoga- dásáraalkalmas) borpincére és a jfe&ázra is nagy szük­CsaK a sertésellető, a bor­ház és a borpince 550 000 fo­rintba kerül. E beruházás na­gyobb részét, 350 000 forintot saját erőből fedez a termelő- szövetkezet. néven pasztellszínű zomán­cot készítettek, amelyet a zománcedények gyártásánál iutsza*lnak majd fék A tö­mege ikkipar 195S. évi tervé­ben újfajta cilinderes-, to­vábbá épület:- és bútorzár ké­szítése is szerepel Uj kombi­nált zsebkést is forgalomba hoznak. Az Oroszlányi Szénbánya Vállalat 1958-ban ismét nagy összegeket fordít ipari és kom­munális beruházásokra. Csasz- lava elvtárs, a beruházási osz­tály vezetője elmondta, hogy elsősorban a koncentrációs tervben szereplő XIX-es, XX-as és a III-as lejtős akna beruházásait fejezik be. A XIX-es aknán megépítik ebben az esztendőben a fürdő- és műhelyépületeket, megold­ják az akna külszíni szállítá­sát. A XX-as aknán befejezik a fürdő és a műhelyek építke­zését. A főszállító aknaházban elvégzik a gépészeti szerelése­ket. A III-as lejtősaknánál iro­daépület, fürdőépület, transz­formátorház és egyéb más kül­színi építmény épül. A bá­nyában zsompot, szivattyú­kamrát és trafókamrát építe­nek. Ezenkívül a XVIII-as ak­nánál befejezik a kompresz- szorházat, s megépítik az új beszálló aknai gépházat. Sor kerül a központi műhely építésének megkezdésére is. Á vállalat központi emeletes iro­daházával szembeni területen, modern emeletes épületben he­lyezik el az új központi mű­helyt, melyet a jövő esztendő­ben fejeznek be. Ugyancsak befejezik az évekkel ezelőtt megkezdett bányamentőállo­mást a XVI-os akna közelé­ben. Az „Arany Csille” étterem­mel szembeni területen több emeletes szállóépületet építtet a tröszt, több mint hatmillió forintos költséggel. A szálló­ban 250 bányászt helyeznek el, lesz a szállóban klubterem, társalgó és 1000 személy szá­mára meleg ételt biztositó konyha étteremmel. Az ipari beruházások közé A héten ült Össze az ország- gyűlés első idei ülésszaka. Az ülésszak több fontos kérdésről tanácskozott, olyan kérdések­ről, amelyek nagy jelentősé­gűek országún^ egész további fejlődése szempontjából. Az egyik ilyen fontos kér­dés a kormány bizonyosfokú átalakítása. Az országgyűlés egyhangúlag megválasztotta dr. Münnich Ferenc elvtársat a Minisztertanács elnökévé, Apró Antal elvtársat a Mi­nisztertanács első elnökhelyet­tesévé, Bertke Valéria elvtárs­nőt művelődésügyi miniszter­ré, Kádár János és Kállai Gyula elvtársakat pedig ál­lamminiszterré. Ez a változás — mint Münnich elvtárs az országgyűlésen elhangzott fel­szólaláséban mondotta — ,á kormány vezetésében nem je­lent semmiféle politikai válto­zást”. Münnich elvtárs erről a kérdésről a következőket mon­dotta: „Nem titok az, hogy Kádár elvtárs és én ugyanah­hoz a politikai párthoz tarto­zunk, amelynek tudományos elmélete a marxizmus—íe- ninizmus. Ideológiai állásfog­lalásunk, gondolkodásmódunk tehát közvetlenül egyezik, s eddig is együtt alkalmaztuk a tudományos elméletet az oT~ szag életére, Feltehető, joggal és indokoltan feltehető, hogy c'z a jövőben is így lesz... Ez egy belső erőátcsoportosítás az új helyzetben, amikor elértük a konszolidáció bizonyos fo­kát és mértékét és amikor ma­ga a helyzet, a párt, a kor­mány, a dolgozó néptömegek érdekei megkívánják, hogy differenciáltabban dolgozzunk, mélyebben hatoljunk a dolgok lényegébe és lássuk: az> amit fenn elhatároztunk, a népi de­mokráciánk legalsóbb sejtjé­ben is ugyanolyan módon, ugyanolyan szellemben és ugyanolyan minőségben való­sul-e meg, mint ahogy azt el­határoztuk. Ezért van szükség erre az erőátcsoportosításra.” A kormány beszámolóját az országgyűlés egyhangúan elfo­gadta. A vitában nyolcán szó­laltak fel, s valamennyien ki­fejezték helyeslésüket a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány eddigi tevékenysége, va­lamint további tervei iránt. tartozik, hogy a vállalat a XVI-os és a XVIII-as akna közötti utat 700 000 forintos költséggel bitumenes kezelés­sel átépítteti. A városban levő utak és ut­cák építését folytatják. Ebben az évben sor kerül a Fürst A vitában többek között fel­szólalt Komócsin Zoltán, a KISZ első titkára, aki elmon­dotta, hogy a KISZ-nek je­lenleg már 225 000 tagja vám Az országgyűlés vitájának másik igen fontos napirendi pontja az 1958. évi terv tár­gyalása volt. A tervet Kiss Árpád, az Országos Tervhiva­tal elnöke ismertette. — A párt és a kormány célja — hangsúlyozta —, hogy az idei tervévben fenntartsuk az el­múlt évben felemelt életszín- vonalat és biztosítsuk annak anyagi megalapozottságát, to­vábbá az ország külkereske­delmének egyensúlyát és a népgazdaság jövő fejlődésének előfeltételeit. Mindezt a nép­gazdaság erőforrásainak igény- bevételével és helyes felosztá­sával, döntően saját erőnkre támaszkodva Az életszínvonal anyagi megalapozását az ipar és a mezőgazdaság termelésének tervezett emelkedése bizto­sítja. Ennek érdekében a terv az ipari termelés 7,3 százalé­kos, a mezőgazdasági termie­lés 4,6 százalékos, és ezek alap­ján a nemzeti jövedelem 4.3 százalékos emelkedését irá­nyozza elő. A terv szerint a nemzeti jövedelemnek kere­ken 90 százalékát fordítjuk fo­gyasztásra és tíz százalékát felhalmozásra. A szocialista ipar termelése az idén 9,5 százalékkal halad­ja meg az 1955-ben elért szín­vonalat. Számottevően emel­kedik a termelés többek kö­zött szénből, kőolajból, ce­mentből. 37 000 darabbal több televíziós készüléket, 54 000 darabbal több mosógépet és 2 millió párral több bőrcipőt gyártunk, mint tavaly. Az ipa­ri termelésben a nehézipar részesedése a tavalyi 54 szá­zalékról 55,6 százalékra emel­kedik. A gépipar termelése ,10.4 százalékkal lesz nagyobb; A mezőgazdasági termelés 4.6 százalékos növekedésén belül « növénytermelés szín­vonala körülbelül az elmúlt évinek megfelelő marad, az állattenyésztésé viszont 12,4 százalékkal emelkedik. Ez utóbbi előirányzatot reálissá teszi az, hogy a takarmánybá- (Folytatás a 2. oldalon.) Sándor, a Petőfi Sándor utcák és a Rákóczi út kiépítésére; Ugyancsak nagyarányú csator­názási munkákat végeznek, va­lamint a múlt éviién elkészült utcákat rendezik és parkosít­ják, s a végleges közvilágítást is megépítik. Megyénk egyedüli halászati termelőszövetkezete az esz­tergomi „Üsző Falu." Kevesen ismerik ezt az ősrégi foglalko­zású, tizenhét tagú kollektívát, pedig 1945 január 1-től sok- sok tonna halat adtak az esztergomi és a környéki piacokra. Sokan nem gondolnak az esztergomi Szigeti-vendéglőben a jó halpaprikás, vagy az ízletes kírántotthai fogyasztása közben arra. hogy a halászok esőben, csípős szélben küzdve a hábor­gó Dunával, fogják a jó falatnak alkalmas süllőket, harcsá­kat, pontyokat, márnákat és halmokat. Méghozzá nem is akármilyeneket. A jó öreg Duna nevelte, kiváló tulajdonságú folyami halakkal kedveskednek ők a halszeretőknek. Mert övéké a határfolyó déli fele a komáromi vasúti hídtól az esz­tergomi hideglelős keresztig. Ezen a hatvan kilométer hosszú, 3 900 holdnyi víztükrön portyázhat az „Úszó Falu” halászgárdája. A négy brigád mo­torosokkal szeli a vizet Esztergomtól Komáromig és vissza: Apáktól, dédapáktól és szépapáktól öröklött szenvedéllyel, lelkesedéssel és nagy-nagv szakértelemmel űzik ezt a szép foglalkozást. És az örök vadász-halász szenvedély az élvezet mellett nagy haszonnal is jár. Az „Úszó Falu" gárdája az elmúlt esztendőben annyi halat fogott ki a vén Dunából, hogv egy-egy halászra 27 mázsa jut belőle. A legjobb eredménnyel a Papp-brigád (Papp Ottó, Gyurics Lajos, Mogyoróssi József és Hendás Ferenc) dolgo­zott. Egyenként 475 munkaegységet téliesítettek. Mive] a zár­számadás szerint egy-egy munkaegységre 76 forintot fizet az „Úszó Falu", a Papp-brigád tagjainak évi jövedelme megha­ladja a 36 000 forintot. A zárszámadás után újabb sikerekben gazdag esztendőre készül az „Üsző Falu” tagsága. ELSŐ LÉPÉSEK TÉLEN A TATAI HALGAZDASÁGBAN A dorogi járási tanács segítsége a termelőszövetkezeteknek van szükségük, ezért a halgn1 daság egyes dolgozói azzal fog­lalkoznak, hogy a nyolé-tíz centiméter vastagságú jégen lékeket vágnak. Más dolgozók az eddig használt halászháló­kat foltozgatják és a halszállító kosarakat javítgatják. Nagy főagronómus egy újdonságot is mond, éspedig azt, hogy az eddigi kenderhálók helyett a jövőben már a halgazdaság perlonhálókkal fog dolgozni, amely ugyan drágább, de sok­kal hosszabb élettartamú. A Nagytó környékén ezek­ben a napokban különös mun­ka folyik. A tó elsziaposodott részét vízágyúkkal mosatják és a jövő évre mintegy száz katasztrális holddal növelik a vízgazdaság területét. És még egy érdekes hír a tatai házi­asszonyok számára. A halgaz­daság ebben az évben három­ezer darab kacsát nevel a vízi- számyastelepen. A községben — ahol az el­lenforradalom előtt jól műkö­dő tsz volt — nagy az érdeklő­dés az „Űj Esztendő” munká­ja iránt. A belépések sora még nem zárult le, többek között egy tízholdas középparaszt is érdeklődött a belépés lehető­ségei iránt. De a többség — köztük a volt tsz-tagok több­sége is — még tartózkodó. Vár, ják, hogyan boldogul majd az új szövetkezet. S ez csak a kö­vetkező időkben válik el. A tervek, az első lépések azon­ban kétségtelenül biztatóak. Oroszlányban új üzemi épületeket fejeznek be — elkészül a XX-as akna fürdője Kommunista értelmiségiek ankét ja Tatabányán AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIÁRÓL VÁLÁS UTÁN „TITÁN“ Kinevezlek » nehézipari miniszter első helyettesét Sikeres év után az esztergomi „Úszó falu“ Halászati Termelőszövetkezetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom