Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. október (9. évfolyam, 82-90. szám)

1954-10-02 / 82. szám

IMOMÄROMMIGYEI DOLGOZOK LAPJA VILÁG PROLETÁRJA! A MAI SZÁMBAN: Komáromban megalakult a Hazafias Népfror.: bizottság. (2. old.) — Az űj oktatási év előké­szítéséről. (2. old.) — Bányász pártszervezetek az önköltség csökkentéséért. (3. old.) — Az ün­nepi könyvhét előtt. (4. old.) — Tervszerűen kezdjünk a cukorrépa betakarításához. (5. old A KOMAR OMME G Y E I P A RT B IZ O T T S A G 1 A PJA ix. Évfolyam, 82. szám. Ára «SO fillér 1954 OKTÓBER 2. A VERSENY EREJÉVEL A felszabadulás óta sok példa beszél arról, hogy a me­zőgazdaságban is egyik leg­jobb segítője a dolgozóknak, legfontosabD tényezője a mun­ka meggyorsításának az élő, jól szel vezett, rendszeresen ér­tékelt munkaverseny. Tudják, évek óta tapasztalják már ezt sok felé a megyében gyakor­lati és elméleti szakemberek egyaránt. Ez a tudat, a gyors, jó munkára, a termelékenység emelésére való törekvés dik­tálta ezekben a napokban a szendi. táti, esztergomi dolgozó parasztok, a szőkepusztai ál­lami gazdaság és a tatai gép­állomás dolgozóinak felaján­lását, versenyfelhívását. Szend község dolgozó parasztjai a községek, a táti Vörös Csillag tsz tagjai a tsz-ek, a tatai gép­állomás dogozói a gépállomá­sok dolgozóit hívták versenyre november 7 és a tanácsvá­lasztás tiszteletére a gyors be­takarítás, az őszi vetés, sílózás, begyűjtés és adófizetés tervé­nek határidő előtti teljesítése érdekében. A verseny jelentőségét szá­mos pé'da mutatja a megye mezőgazdaságában. Pilismarót *—Dömös, Nyergesujfalu—Süt- tő, Dunaalmás—Neszmély, Nagyigmánd—Mocsa évek óta tartó párosversenye nagyban hozzájárult, hogy munkában és kötelezettségteljesítésben min­dig ezek közül kerülnek ki a megye legjobb községei. Az említett példák azonban csak növelik azoknak a felelősségét, ákik a jó eredményeket hir­dető példák láttán sem sokat törődtek egészen az utóbbi na­pokig a mezőgazdaság dolgo­zóinak versenyével. Mert, bár itt-ctt hozott jó eredményeket a verseny, a megye nagyré­szében pangott, sok helyen csak beszéltek róla, de életre- keltéséért keveset tettek. Évek óta az év több szaka­szában láttak napvilágot tsz-ek, községek, gépállomá­sok versenyfelhívásai. Ez év koratavaszán a pilismarótiak, a koppánymonostoriak, a baj- nai gépállomás és a perjés­pusztai állami gazdaság dol­gozói indítottak el egész évre szóló versenyt. Minden ver­senyszakasz magán viselte azonban azokat a hibákat, melyek lehetetlenné tették megfelelő eredmények eléré­sét. A felhívások szinte vala­mennyi esetben általánosak voltak, sokkal több volt ben­nük a nagy szó, a frázis, mint a konkrét tennivaló. A ver­senyfelhívásoknak még csak biztosítottak bizonyos nyilvá­nosságot, a tanács és a ME- DOSZ-szervei, de az értéke­léssel és az eredmények nép­szerűsítésével, a verseny nyil­vánosságával már senki sem törődött. Éppen ezért mindin­kább veszített komolyságából a verseny, kevesebben csatla­koztak a különböző felhívá­sokhoz. Előfordult, hogy egy- egy hirtelen jött, ötletszerű ér­tékelés esetén olyan község, tsz, vagy gépállomás került a „versenyzők“ élére, amely nem is csatlakozott a felhíváshoz. Ezek azok a komolyabb hibák, melvek megszüntetése első feltétele az egészséges verseny kialakulásának. A tavaszi és nyári nagy ver­senyszakasz után tehát most Szend, Tát. Esztergom, Tata és Szőkepuszta versenyfelhí­vása kelti életre az egész éves versenyszerződéseket. Ezek a felhívások már azt mutatják, hogy a versenyszakaszt kez­deményezők látják az előző felhívások hibáit. Valamennyi versenyfelhívás konkrét, a legfontosabb feladatok gyors végrehajtására mozgósít. Be­takarításban, szántásban.' ve­tésben, begyűjtésben és adó­fizetésben egyaránt pontos ha­táridőket szabnak meg a ter­vek teljesítésére. Komoly javulás tapasztal­ható a verseny szervezése te­rén is. A felhívások megjele­nése után a megyei tanács ver­senybizottsága azonnal sok­szorosította azokat és eljuttat­ta a községek, tsz-ek, gépállo­mások, állami gazdaságok és városok vezetőihez azzal, hogy legkésőbb október 4-ig jelent­sék csatlakozásukat mivel a versenyben csak azoic vesz­nek részt, akik írásban jelen­tik a felhívás elfogadását. Nagy értéke ezeknek a felhívá­soknak, hogy minden esetben tanácsülésen, közgyűlésen, a dolgozók széles rétegének be­vonásával készültek. A felhívásokat tehát meg­kapták a községek, tsz-ek, gépállomások és állami gaz­daságok vezetői. Ezekben a napokbán már meg is beszé­lik a dolgozókkal, hogy közö­sen szövegezzék meg a csatla­kozást bejelentő leveleket. Az egészséges verseny kialakulá­sának mindez fontos feltéte­le, de sem a helyes szervezés, a konkrét felhívás, sem a dol­gozók széleskörű bevonása nem lesz elég, ha elmarad a rend­szeres értékelés, az állandó, változatás nyilvánosság. A me­gyei tanács versenybizottsága ennek érdekében is megtette a szükséges előkészületeket A Dolgozók Lapja hasáb­jain és röplapokon hetenként hozzák nyilvánosságra a ver­seny állSsát, a beérkezett, rend­szeres jelentések alapján ér­tékelve az eredményeket. Ha valamikor szükség volt a verseny mozgósító erejére, akkor ma különösen nagy szükség van rá. Az őszi mező- gazdasági munkák szinte minden területén nagy a le­maradás. Lassan folyik a be­takarítás és ez gátolja a szán­tás-vetés ütemének meggyor­sítását. ösziárpából 30, rozs­ból 10, búzából pedig mind­össze 2 százalékra teljesítette eddig vetéstervét a megye. Az őszi lucernavetések és takar­mánykeverékek vetése terén még nagyobb a lemaradás. A legjobb községek is, mint Csév, Bajna, Kömlőd, Neszmély, Környe, Ács, Bana vagy Ko­márom, még alig 45—50 szá­zalékra teljesítették árpa- il­letve rozsvetési tervüket. Ta­ta, Oroszlány és Tatabánya határában lucernát még egy­általán nem vetettek. Nagy lemaradások behozá­sára kell tehát, hogy serkent­sen most többek között a ver­seny. Éppen ezért szükséges, hogy most sokkal többet tö­rődjenek a verseny szervezé­sével és az eredmények ér­tékelésével a járási és községi tanácsszervek, a MEDOSZ szervei is, mint eddig tették. Az első feladat, hogy a felhívá­sokat lehetőleg minden köz­ségben, tsz-ben, állami gazda­ságban és gépállomáson meg­beszéljék és elfogadják. Élővé, mindenki ügyévé teszi a ver­senyt az egyéniek közötti pá­rosverseny kiszélesítése. A verseny szervezése, az eredmények értékelése és nyil­vánosságának biztosítása nem lehet a pártszervezetek, járá­si párt-végrehajtóbizottságok feladata. A verseny kereteit azonban politikai tartalom­mal megtölteni elsősorban a pártszervek kötelessége. Ha a pártszervezet mozgósítja erre a népnevelőket, a verseny ide­jén ellenőrzésével, útmutatá­saival segíti a tanácsot, jó lesz. élni, hatni fog a mezőgazda­ság dolgozóinak széleskörű munkaversenye, amit lelkesen kezdeményeztek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulója, november 7 tisz­teletére. MEGYÉNK IVEPE A JÓLÉTÉRT, A HAZA FELVIRÁGZÁSÁÉRT Tatabányán a bányákban és a város területén a lakóházakban mindenütt népnevelők, jegyez­tetőpárok beszélgetnek a dolgo­zókkal az ötödik Békekölcsön­jegyzés jelentőségéről. A jegy­zési íveken egyre szaporodnak a nevek, az összegek. A Xt-es aknai bányászok kedden délig, csaknem 446.000 forintot köl­csönöztek a hazának Az egész tröszt dolgozói együttesen 1,103.150 forintot jegyeztek, de szívesen írják alá a jegyzési íveket a város lakói is. Tatabá­nya lakói eddig összesen 10,050.750 forint kölcsönt je­gyeztek. A bányászok többsége nem­csak a jegyzésben, de a terme­lésben is példát mutat. Szabó Sándor, a Keseiö-akna kommu­nista vájára például 2300 forin­tot jegyzett és azóta 135 szá­zalékos napi átlaggal dolgozik. Hernádi József párttag, 2000 fo­rintot jegyzett és naponta je­lentősen túlteljesíti tervét. A DlSZ-fiatalok közül a Xll-es aknai Horváth Rezső kilenc­tagú omlasztó-brigádja mutat példát a munkában is, a jegy­zésben is. Kilencen együtt 12.000 forintot adlak kölcsön az államnak. > na bányászai nemcsak a terme­lésben, hanem a békekölcsön- jegyzésben is élenjárnak. Ebben a bányában a jegyzési fejá.tlag 939 forint. Dorogon 3508 bá­nyász több mint kétmillió fo­rintot jegyzett. A IX—XlV-es és a XH-es akna dolgozói, közül Simicska János 1800 forintot, Csömör Ká­roly 1000 forintot, Czene Antal 13(50 forintot jegyzett. Ök mind­hárman a bányász csaiádiház- építési akció keretében házat építenek, s ahogy mondották, forintjaikkal legalább részben viszonozzák azt a kölcsönt, amit nekik az állam ad. Övári Mátyás idős bányász 000 forintot jegyzett, mert mir két világháborúi élt át és nem akar többet. Forintjait a béke erősítésére adta. A pártonkívülj dolgozók közül is sokan pél­damutatóan jegyeztek, mint például Lenturai István csúsz­da-mester, aki havi fizetésének 100 százalékát jegyezte Hodek József Kossuth-díjas tsz-elnök lOOO forint békekölcsönt jegyzett Lábatlan községben már a lakosság ÍIO százaléka jegyzett békekölcsönt A kisbér-battyánpusztai Vi­rágzó termelőszövetkezet tag­sága eleget tett az állammal szembeni kötelezettségének. A termelőszövetkezetnek minden tagja jegyzett békekölcsönt, Hodek József, a tsz Kossuth, díjjal kitüntetett elnöke 1000 forintot adott kölcsön a. nép államának. Lábatlanon 20 jegyeztetőpár kereste jel a parasztcsaládokat. A jegyeztetőpárok a gazdák kérésére azt is elmondták, hogy a községi tanács mire for­dít ia majd a dolgozók köl­csönétből visszc.naradó 25 szá­zalékot. A község minden köl­csönt adó lakosa örül annak, hogy a 25 százalékból átalakít­ják és kifestik a kultúr otthont. Az anyák is örömmel írták alá az íveket, amikor megtudták, hogy a kölcsönadón forintok néhány százalékából játékokat vásárol a tanács az óvodás gyerekeknek és korszerű beren­dezést is kap' fiz óvoda. Mind­ezekért a község dolgozóinak 90 százaléka jegyzett eddig béke­kölcsönt. összesen több mint 20.000 forint gyűlt össze a jegyzési íveken Az elsők között teljesítette hazafias kötelezett­ségét Tóth Sándor 10 holdas középparaszt, 200 forintot jegy­zett, Csapuka József és Seres Gyula py érnie g gazdálkodó dolgazí »■' parasztok . ugyancsak 200—200 forint békekölcsönt je­gyeztek. A békekölcsön jegyzés hírei A KOMAROMMFGYEI ktsz-ek és földművesszövet­kezetek dolgozóinak 80 száza­léka jegyzett eddig békeköl­csönt 427.000 forint értékben. Metkovics Imre tarjáni kádár­mester, amikor 300 forintot jegyzett így szólt: — Sok mindent kaptam mát az államtól. Most egy hete megkaptam az iparengedélyt is. Kötelességem, hogy ament/- nyivel tudok, hozzájáruljak én is az állam költségeihez. +■ AZ OROSZLÁNYI XVI-OS AKNABAN eddig már 485.800 forintot jegyeztek a bányászok. Ebben a bányában a jegyzési átlag 680 forint. ★ A BÁBOLNÁI ALLAMI GAZDASAG vezetői példamu­tatóan jegyeztek békekölcsönt. Traxler Károly vezető agronó- mus 4000 forintot, fizetése !00 százalékát. Kocsis Lajosné 1400 forintot. Mändl Gyula gyakorló mérnök 2000 forintot, Gábor Dezső ugyancsak 2000 forintot adott kölcsön az államnak. ★ RÉCS1 ISTVÁN, oroszlányi asztalos mester 500 forint béke- KÖÍcsont jegyzett. — Szívesen jegyzek béke­kölcsönt — mondta — mert az mindig az én pénzem. Négy gyermekem van. Azt szeretném, ha kölcsönadott forintjaimmá} hozzájárulhatnék ahhoz, hogy Oroszlányon felsőbb tagozatú iskola épüljön, és mire megnő­nek a gyerekek, ne kelljen ne­kik Tatabányára járniok iskolá­ba. A dorogi bányászok több mint kétmillió forint békekölcsönt jegyeztek szerdáig A dorogi szénmedencében egyre több bányász jegyez bé­kekölcsönt, hogy bányájukban még több bányagép, szenet szállító gumi- és kaparószalag kerüljön. A dorogi Xl-es akna bányászainak 90 százaléka jegyzett 740 forintos átlaggal. A legújabb jelentésekből kitű­nik, hogy a csolnoki Il-es ak­A tatabányai bányászok szombaton nagytermelési napot tartottak. A XIV-es akna kivételével minden bánya túltelje­sítette tervét s így a tröszt 14.8 százalékkal teljesítette túl előirányzatát. Hétfőn — bár a termelés nem érte el a szom­bati nap eredményét — továbbra is eredményesen dolgoztak a bányászok. A VII-es akna 134.5 százalékot ért el kedden, szerdán reggelig 109.3 százalékra teljesítette napi tervét. A Keselő-akna hétfőn 137.9 százalékot ért el, kedden 108.7 százalékot. A legjobb eredményt az oroszlányi Szeptember 6 akna és a XIX-es akna bányászai, a tatabányai XII-es akna bányászai érték el. A XII-es akna dolgozói keményen harcol­nak, hogy az év végéig ne legyen adósságuk. Hétfőn 130.2 százalékot értek el, szerdán reggelig pedig 134.3 százalékot. A lelkes verseny s a terv teljesítéséért folytatott küzdelem eredményeként a Tatabányai Szénbányászati Tröszt szeptember havi tervét 102 százalékra teljesítette. A terven felül ígért 120.000 tonna szénért minden brigád harcba indult. A XII-es aknán Pruzsina Mihály, a szocialista munka hősének frontbrigádja, Oláh János és Árendás Lipót frontbrigádjai vetélkednek a nagyobb eredményekért. A versenyben Oláh János frontbrigádja vezet 134 szá­zalékos havi átlaggal. Az oroszlányi lakásépítők két hónappal előbb adnak át 72 lakást a bányászoknak Oroszlányon a 47/4-es Építőipari Vállalat lakásépí­tő kollektívája Gráczia Ist­ván főépítésvezető irányítá­sával három kétemeletes la­kóház építésén dolgozik. Két épületen, melyben 72 két­szobás, összkomfortos lakás van, már a belső vakolást végzik a kőművesek. Jankovszki József, az épít­kezés párctitkára, aki ugyan­csak mint kőműves dolgozik az építkezésen, Kántor Ist­vánnal kilenctagú vakoló-bri- gádot szervezett. A vakoló­brigád naponta átlagosan 240—250 százalékos teljesít­ménnyel dolgozik, s 400—500 négyzetméter oldalfalat va­kol be. Az építkezés mű­szaki vezetői szerint a kilenc­tagú vakolóbrigád naponta 30 szakmunkás munkáját végzi el. Az oroszlányi lakás­építők a gépi vakolás beve­zetésével két hónappal előbb adják át mindkét kétemeletes lakóházat. A 2-es jelzésűt no* vember első napjaiban, az I-es jelzésűt pedig még ez év végén. így még ebben az esztendőben 72 bányászcsa­lád költözhet be új lakásba Oroszlányon. * * Újabb felajánlást tett Mészáros József Kossuth-díjas vájár Építőipari dolgozóink a több lakásért Megyénk építőipari vállala­tainak dolgozói eredménye­sen dolgoznak, hogy a hideg idő beállta előtt minél több lakást adjanak át, vagy hoz­zanak tető alá, hogy a belső munkákat végezhessék. A 47/4-es Építőipari Vállalat dolgozói egy főre eső terme­lési tervüket 112.8 százalék­ra teljesítették az elmúlt hó­napban. Határidő előtt átad­tak Bánhidán nyolc lakást. A dorogi Építőipari Vállalat a Dorogi Erőműben adta át ha­táridő előtt az építkezést. Az egy főre eső termelési érték itt is növekedett 7.5 százalék­kal. A mezőgazdasági gépállo­mások építkezései között is szívós verseny folyik. A ta­tai építési csoport a gépállo­máson 40 nappal a határidő előtt adta át a javítómű­helyt, a pihenőépületet, az útépítési munkákat. A mel­léképületek, a gazdasági la­kások, a derítők építése fo­lyamatban van, s a dolgozók elhatározták, hogy ezt is ha­táridő előtt átadják. A ki­fogástalan munkáért a föld­művelésügyi minisztérium megdicsérte az építő csopor­tot. Tatabányán Mészáros József, a VI-os akna Kossuth-díjas vájára csatlakozott elsőnek a DISZ Központi Vezetőségének ah­hoz a felhívásához, hogy az ország bányászfiataljai vállaljanak részt a szénbányászat adósságának törlesztéséből, s tervük túltel­jesítésével segítsék azt törleszteni. Mészáros József megígérte, hogy az év végéig tervének 1300 tonnás túlteljesítésével válaszol a felhí­vásra. Egy hónap telt el azóta, hogy a kiváló bányász ígérete el­hangzott, s ez idő alatt 950 tonna terven felüli szén hagyta el Mészáros József munkahelyét. „Az elmúlt egy hónap eredményei alapján úgy látom — mondja a Kossuth-díjas vájár — hogy az első 1300 tonnás vál­lalásom nem is volt nagy, hiszen egy hónap alatt több mint kétharmadát teljesítettük. Kiszámítottuk társammal, Gibás An­tallal, hogy ha 130—140 százalékos átlagteljesítménnyel dolgo­zunk, októberben könnyen teljesíthetjük amit vállaltunk”. Ezért úgy határoztak, megtoldják vállalásukat. Az év végéig 2200 tonna szenet adnak tervükön felül. Megígérték, hogy 900 tonnával többet termelnek. Talabánja lakossága eddig 10,950.750 forintot kölcsönzött az államnak A terven felül ígért 120.000 tonna szénért

Next

/
Oldalképek
Tartalom