Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. augusztus (9. évfolyam, 65-72. szám)

1954-08-04 / 65. szám

KOMÁROMMEGYEI D01C0Z0KliPU VILÁG PROLETÁRJAI .vi ál szám inni; Népnevelőmunka Dunaalmáson. 2. old. — Több segítséget a bársonyos» DlSZ-szervezet- nek. 2. old. — Kétféle verseanyszervczés — két­féle eredmény. 3 old. — A szén önköltségéről. 3. old. — Üttörőknek. 4. old. — Ismerjük meg labdarúgócsapatainkat. 4. old. IX. ÉVFOLYAM, «5. SZÁM KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Ára 50 «llér P J A 1954 AUGUSZTUS 4 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Kiváló terméseredmények a termelőszövetkezetekben Tatabánya most is helytáll, Dorog tovább növelte adósságát Megyénk szinte valamennyi tertnelöszö v ej kezet ében megkez - aödcftt a gabonafélék cséplése. A cséplésekböí már most meg tudják állapítani termelőszövet­kezeteink, hogy körülbelül mi­lyen átlagot várhatnak búzából, rozsból és osziárpából. A koppány monostori Dózsa termelőszövetkezet tagsága gazdag jövedelem elé néz, hi­szen búzától holdanként 10 és fél mázsái takarítottak be. Árpából is szép termésük »ott. átlagosan meghaladja a 8 és fél mázsái. A termelőszövetkezet földjei közelében gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztok nem értek el ilyen szép termést. Krepsz Ferenc a napokban be­szélt a lem» »»szövetkezet elnö­kével. érdeklődött az átlagter­mések iránt. Aliikor megtudta, hogy milyen a búza átlaga, ki­jelentette: Nekem egy holdon mindössze 8 mázsa búzám ter­mett, pedig én is megdolgoztam érte. A gépi munka, a nagyüze­mi gazdálkodás előnye ez! Ha­sonló a helyzet Zsemlye Imre egyénileg dolgozó paraszt föld­jein, másfél holdas búzatábláján mindössze hét és Fél mázsa ter­mett Jól fizet a béé* * haji Vörös brigád termelőszövetkezetben fs. Nent számított rosszul a terme­lőszövetkezet tagsága, amikor a tavaszon szinte valamennyi ga­bonavetésükre kiszórták holdan­ként az 50 kilo pétisói. Ennek és a jó gépi murikénak köszönhető, hogy búzából 12, árpából ha­sonlóképpen 12 mázsás át­lagtermést takarítottak be. A hasonló földeken gazdálkodó baji egyénileg dolgozó parasz­tok is megtettek mindent a ma gasabb termésátlag elérése ér­dekében. Oravecz János hat­holdas dolgozó parasztot a jó termelők között emlegetik a köz­ségben. Termésátlaga mégsem ■érte el a termelőszövetkezet ter­mésátlagát. Búzából 10, rozsból pedig 7 mázsás átlagtermést ta­karított be. A vértesszőlíősi Jó-szerencsét termelőszövetkezetben az elmúlt őszön különösen megkéstek a gabonafélék vetésével. Az idő­ben végzett fejtrágyázással mégis elérték a 10—11 mázsás holdanként! búzaátlagot. Rozs­ból 8 és fél mázsás átlagter­mést értek el. A kemény tél több helyen lehordta a havat az őszi­árpa vetésekről s így az ösz- szesen vetett ősziárpa 30 szá­zaléka kifagyott, de a jó és időben végzett fejtrágyázás so­kat segített. Osziárpájuk hat mázsát fizetett átlagosan hol­danként. Tavasziárpájukra sem sajnálták a trágyák és így nem Kevesebb, mint.lv mázsát csépeltek ki holdanként. Majdnem teljesen egyforma földön gazdálkodnak a véríes- szőliősi egyénileg dolgozó pa­rasztok és a termelőszövetkezet. A termésátlagban azonban lé­nyeges a különbség. A Hl. negyedév elején negyed­szer újították fel párosversenyü­ket a tatabányai és dorogi bá­nyászok. Mindkét szénmedence bányászai tervtűlteljesítést vál­laltak. A dorogi bányászok és műszaki vezetők az első félév­ből visszamaradt mintegy 50.000 tonnás adósságuk jelentős ré­szének törlesztését ígérték. Tatabánya — noha az első de­kádban még csati % százaléknál tartott, a hó végéig fokozatosan növelte előnyét. Csütörtökön 103.8. pénteken 106.4 százalékra teljesítette napi tervét, s végül is a szombat délutáni órákban a tröszt diszpécsere jelentette a műszaki vezetőknek, hogy a le­maradást teljes Részében tör­lesztették, hava tervét 100 száza­lékra teljesítette a tröszt. Ezzel szemben a dorogi bá­nyászok, mintegy 25 százalékkal maradtak ebben a hónapban is terv alatt. Amíg Tatabányán pénteken is 11 akna jelentette napi terve túlteljesítését, addig Dorogon csak 6 aknában vívtak győztes széncsatát a bányászok. A gabonabegyüjtési versenyben a komáromi járás az első, a tatai a második Segítség az árvízkárosultaknak Tizenhárom mázsás rizstermésre számit a tatabányai Alkotmány tsz tagsáp Még a tavaszon hírt adtunk arról, hogy a tatabányai Alkot­mány termelőszövetkezetben megyénkben először vetettek kísérletként egy hold rizst. A területen a kellő előkészítés és a gondos munka nyomán most már 60—70 centiméterre emel­kedtek a magszárak. A hold egyik részén, mivel azt később vetették, észrevehető a lema­radás ugyanúgy, mint a késön vetett gabonaféléknél. A termelőszövetkezet tagsá­ga figyelemmel Ids éri a rizs fejlődését, erősödését. Nem­csak figyelemmel kíséri, ha­nem mindent meg is tesz an­nak érdekében, hogy a lehető legmagasabb termésátlagot ta­karíthassák be a rizsföldról. En­nek érdekében soha sem mu­lasztják el a rizs gyomlálasót és állandóan 15—20 centisméteres víz alatt tartják a rizsföldet; Alig egy-' hónappal ezelőtt szívszorongva nézte a tagság a már szépen fejlett rizs sár- gulását. A csapadékos, hűvös időjárás és a békanyálmoszat elterjedése akadályozta, visz- gzavetette a rizs fejlődését. Az utána következő napos idő és a békanyálmoszat elpusztítá­sa után újra szépen zöldéi a rizstábla, örül a tagság, meg akarják mutatni, hogy lehet ezen a vidéken is rizst termelni, ha nem is annyit, mint az Al­földön. A nehézségeket leküzdve most már bizalommal tekint a tsz tagsága az őszi rizsaratás elé. Az eddigi kedvezőtlen idő­járás ellenére is bízik a tag­ság abban, hogy 13 mázsára nyugodtan számítanak. Ez a 13 mázsa 22 forintjával számítva kilónként 28.600 forint jövedel­met jelent a tsz tagságának. Egyre több levél érkezik szer­kesztőségünkbe amelyekben megyénk dolgozói arról számol­nak be, hogyan akarnak segí­teni az árvízkárosultakon. A Do­rogi Erőmű' dolgozói külön mű­szakot tartottak, amelynek ke­resetét felajánlották az új ott­honok felépítésére. Eddig 14.500 forintot le­gyeztek. Mezőgazdaságunk dolgozói sem maradnak le az ipari mun­kások mögött. A leányvárt termelőszövet­kezet 5000 forintot ajánlott hl, s azt írták leyeiüKben hogy á tsz tagjai még eztitán ajánla­nak fel a terményből. A kisbéri Dózsa termelőszövetkezet tag­sága 10 mázsa búzát, 50 mázsa takarmánygabonát, 20 má­zsa burgonyát, három da­rab négyhónapos süldőt és három darab hathónapos borjút ajánlottak fel az árvíz- károsultak részére. A termelőszövetkezet elnöke Bahorecz István, 80 kiló lisztet ajánlott fel saját háztartásából. A bakonybánki Előre termelő- szövetkezet tagsága 16 mázsa búzát, ugyanannyi rozsot és 1000 forintot küldött az árvíz- károsultaknak. Szabó Ferenc, a termelőszövetkezet párttit­kára még a tavalyi árpából adott át egy mázsát a begyűj­tő vállalatnak. A vértesszőlíősi Jószeren­csét termelőszövetkezet tagsága 20 mázsa búzát és három mázsa 30 kiló árpát gyűjtött össze. A banai Búzakalász tsz tagsá- ga egy-egv mázsa búzát, össze­sen 260 mázsát ajánlott fel. Nemcsak termelőszövetkeze­teink, hanem egyénileg dolgo­zó parasztságunk is egyember-, ként mozdult meg az árvízkáro- sultak megsegítésére. Banán el­sőként Jakab Pál 23 holdas dolgozó paraszt adott egy má­zsa búzát és egy mázsa rozsot, majd utána ifjú Farkas András és veje, Németh Géza, közösen ajánlottak fel egy mázsa búzát és egy mázsa rozsot. Sajtos Jó­zsef és Rösszer József kecskédi dolgozó paraSz1j>k is a aegfíém- afcarásukaf bizonyították be, amikor Sajtos József egy hathóna­pos borjút, Rösszer József pedig egy mázsa búzát ajánlott fel, az árvízkárosultak megsegíté­sére. Nagyszerű kezdeményezés­sel indult meg a gyűjtés az ácsi cséplöbrigádok között is. Far­kas Lajos brigádvezetö kezde­ményezésére a brigád tagjai felajánlották hogy' a fizetésü­kön kívül; a kétheti cséplés alatt szerzett gabonából 15 kilót jut­tatnak el az árvízkárosultak ré­szére. A Farkas-brigád kezde­ményezéséhez csatlakozott Bődé István és Murányi György bri­gádja is. A három brigád együttvéve hét mázsa 20 kiló kenyér- gabonát gyűjtött össze, hogy ezzel kifejezze a károsul­takkal való együttérzését. Gyors ütemben indult meg az állam iránti kötelezettség teljesítése szerte a megyében. Július 25-ig a dorogi járás ter­melőszövetkezetei és egyéni­leg dolgozó parasztjai a be­adandó búza 7.8, rozs 2.9, árpa 6.1 százalékát szállították a be gyűjtőhelyre. A komáromi járásban is ugyancsak meggyorsult a ga- bonabegyüjtés üteme. Mivel minden községben biztosították a cséplőgépek zavartalan üze­meltetését, elérték azt. hogy búzából 7.4, rozsból 3.7, árpá­ból pedig 14.4 százalékra tel­jesítették gabonabegyüjtési előirányzatukat. A tatai járás községei és termelőszövetkezetei sem akar­nak lemaradni a begyűjtési terv teljesítésében. Már eddig búzából 6, rozsból 3.4, árpából pedig 9.6 százalékra teljesítet­ték tervüket. Ehhez hozzájá­rult az is, hogy a tatai és a kömlődi gépállomás kombájno- sai mindent elkövettek annak érdekében, hogy teljesíteni tudják vállalásukat, és ezzel is meggyorsították a begyűjtés ütemét. Városaink közül Tatabánya jár az élen, a búza 37.4 száza­léka már a Termény-forgalmi Vállalat raktáraiban fekszik. A rozs begyűjtésében egy kis­sé lemaradtak, mindössze négy százalékra állnak, árpából vi­szont 26.9 százalékra teljesítet­ték gabonabegyüjtési tervüket. A tatai dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek is igye­keznek a beadási kötelezettség teljesítésével. Eleinte sok baj volt a cséplőgépekkel, több dol­gozó paraszt udvarán állt sok­szor napokig egy-egy cséplő­gép, mégis elérték, hogy búzá­ból 6.5, rozsból 7.4, árpából pe­dig 9.7 százalékra állnak a* előirányzat teljesítésével. A szomódi dolgozó parasztok július 31-re befejezték a behordást 2000 tonnát ígértek, 4000 tonnát adtak júliusi tervükön felül a „Szeptember 0“ akna bányászai Zöldéi már a másod növény a banai határban Megyénk községei közül el­sőként végezték az ősziárpa aratásával a banai dolgozó pa­rasztok. A közei 170 hold őszi- árpa-tarlót, az aratás után azon­nal felszántották, majd másod­vetésként csalaamádét, silóku­koricát, mohart, kölest, balta- cimot és marharépát vetettek. Az elvetett másodnovények a község határának szinte min­den dűlőjében szárat eresztet­tek már. A községben elsőként Jakab Pál 23 holdas dolgozó paraszt vetette el másod növényét. Bal- tecimja, moharja a legszebb a banai határban. Sárközi Lajos 1 hold csalamádéja is szépen sűrűsödik már. A Jegespuszta felé vezető dűlő mentén roha­mosan fejlődik Németh Géza, Szakács István másedvete- ményként vetett moharja és csalamádé-kukoricája. A község dolgozó parasztjai közül többen az elmúlt napok­ban is vetettek a búza és a rozs tarlókba másodvetést. Azt tartják, ha nem is érik be a kő les, a tnohar, akkor sem megy kárba a vetőmag, hiszen a télre lesz bőven takarmány az álla­toknak, Az oroszlányi „Szeptember 6” akna bányászai a szombat reg­gelig elért 111.6 százalékos havi átlagukkal elsők a tatai, az oroszlányi és a dorogi medence bányászainak augusztus 20-i és bányásznapi versenyében. A HL negyedév első napjaiban név­adójuk, az 1919-es csendőrsortűz évfordulója — a bányásznap tiszteletére 1000 tonna szén ter­ven felüli kitermelését vállalták a verseny júliusi szakaszára. Ezt az ígéretüket azonban alig más­fél hét alatt teljesítették s ez­után újabb 1000 tonnát, ezzel együtt most már 2000 tonnát vállaltak júliusi tervükön felül. Az akna frontbrigádjai, bá­nyászokat jellemző kemény széncsatákat vívtak az Ígéret valóraváltásáért, a bányászat­ban igen nagy kitüntetést jelen­tő „Szeptember 6" akna névhez méltó újabb dicsőség kivívá­sáért. Milchramm Ferenc front­mester nyolcadmagával 165 szá­zalékos havi átlagteljesítmény mellett mintegy 12(X) csille sze­net adott júliusi tervén felül. Simái Sándor frontbrigádja a 114-es fronton pénteken délután is 117 köbméter szenet robban­tott le és szállított felszínre. Jú­liusban összesen több mint 1500 csille jóminőségű szenet adott tervén felül a hazának. A „Szeptember 6” aknában nemcsak a frontok és fejtési cso­portok, hanem a bánya parancs­nokai, a körletvezető aknászok fs versenyben vannak egymás­sal. Viczena János, a III. számú bányakörlet vezetője 120 száza­lékos havi átlagával nemcsak Oroszlány, hanem az egész ta­tai szénmedence legjobbja. Az oroszlányi „Szeptember 6" akna bányászai és műszaki ve­zetőinek nagy érdeme van ab­ban. hogy a Tatabányai Szén- bányászati Tröszt a szombat dél­utáni órákban letörlesztette ösz- szes hóelei adósságát, s ezzel megőrizte egy éves — az új kor­mányprogramul óta tartó — ve­retlenségét: júliusi tervét is túl­teljesítette. Nagy forgalom van a szomó­di utcákon. A lovas és az ökrös fogatok egymásután fordulnak be a mezőről vezető dűlőutak­ról. A község öregje, fiatalja részt kér ebből a munkából, mert elhatározták, hogy július 31-ig befejezik a behordást. Az egyik kévékkel megrakott sze­kér előtt Szabó Lajos megy, íentről, tarkakendős, fiatal lány néz végig a sorbavonuló szeke­reken. A másikon idősebb em­ber hajtja a lovakat. A főutca végén a cséplőgép búg. Recsák Ferenc portáján csépel a tatai gépállomás gépe. Öllé János, Mocsi Sándor, Bi- hacker Ferenc udvarán is ké­szenlétben áll a behordott, csép- lésreváró gabona. Engszter Pál is hordja a magáét, szomszédja Öllé Zsigmond segítségével. Gyors ütemben halad a beta­karítás. Igyekeznek azok is, akikhez csak a hét közepén ér a cséplőgép, hogy elvégezhes­sék a betakarítás után a tarló­hántást is. Horváth János, Ifj. Hartmann Márton és Majer Jó­zsef dolgozó parasztok összese­gítenek, hogy minél előbb vé­gezzenek a gabonafélék beta­karításával. A község valamennyi fogata egész héten munkában állt. A hét végére, szombaton délután 6 órára végeztek a betakarítás­sal az alvégen lakók is. Mohai Endre, Pőcze László, Papp Sán­dor és a többi alvégi parasztok asztagai is készen lettek szom­bat estére. Most már csak a cséplőgép érkezését várják, dé addig sem tétlenkednek, hanem segítik az elcsépelt gabona rak­tárba szállítását. Kell ez a segítség, mert idő­ben akarják teljesíteni beadási kötelezettségüket a község dol­gozó parasztjai. Többen már teljesítették is. A dolgozó pa­rasztok panasszal fordultak a tanácshoz, mert Bán elvtárs, a tatai Latnpert malomban lévő terményforgalmi raktár helyet­tes vezetője, nem biztosít mun­kaerőt a gabona átvételéhez. És ha valaki szólni merészel, ak­kor durván, nyomdafestéket nem tűrő hangon utasítja el: Egyre azt hajtogatja, hogy ő „tudja a kötelességét és az a büdös paraszt, majd akkor vi­szi oda a gabonáját, amikor ő akarja.“ Az ilyen bosszúságok elve­szik a kedvét a becsületes dol­gozó parasztoknak. Hogy lehet­séges ilyesmi? — kérdezi az egyszerű ember. Azt kérdez­zük mi is az illetékesektől, hogy miért nem veszik észre az ilyen hangoskodó, dolgozó pa­rasztot szi^ó, felelőtlen telep­vezetőt. Az ilyen magatartás nem gyorsítja, hanem hátrál­tatja a gabona begyűjtés üte­mét. Hírek a bábolnai állami gazdaságból Rafael Miklós, a bábolnai ál­lami gazdaság farkaskuti üzemegységének főagronómu- sa már jóval az arafás meg­kezdése előtt gondoskodott a gyors cséplésről. Egy nagy, 1700-as cséplőgépet átalakítot­tak, s tíz nappal ezelőtt Bred- juk-módszerrel kezdték meg a cséplést a farkaskuti üzemegy­ségben. A 27 tagú cséplőbrigád Hérics Mihály brigádvezető irá­nyításával csütörtökön több mint 350 mázsa búzát csépelt és ezzel péntek délig összesen 3000 mázsa gabonát csépelt a Bredjuk-brigád. + A bábolnai állami gazdaság üzemegységeiben már évek óta foglalkoznak dohánytermesz­téssel, s évről évre szebb ered­ményeket érnek el. Az idén re­kordtermésük lesz. Az 50 hol­das dohányültetvényrő! tavaly átlag 12 mázsát takarítottak be, míg az idén 16—17 mázsás átlagtermésre számítanak a gazdaság növénytermesztő szakemberei. Az embermagas­ságúra nőtt dohánytörzsek alsó levelei már beértek és a. do­hánytermesztők a napokban megkezdték a sárga dohányle­velek törését. Péntekig mintegy 900 mázsa dohánylevelet szed­tek le, s kezdték meg a szárítá­sát a gazdaság egyik dohány­szárító pajtájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom