Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. március (9. évfolyam, 18-26. szám)

1954-03-03 / 18. szám

7 ' MMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK» Dolgozók Lapja A KOMAROMMEGYEI P A R T B IZ O TT S A G L A P J A IX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. Ára 50 fillér ' 1954 MÁRCIUS 3. Mozgósítsanak tettekre a taggyűlések A KÖZPONTI VEZETŐSÉG ZÁSZLAJÁÉRT Megyénk pártalapszervezetcinek körülbelül a felében már megválasztották az új vezetőségeket. A tagság élt jogaival. A munkában kitűnt, a dolgozók ügyeit becsülettel intéző elvtár­sakat választották a vezetőségek tagjaivá. A taggyűlések azon­ban nemcsak egyszerűen újjáválasztották a vezetőségeket, ha­nem az eddig végzett munka tapasztalatai alapján útravalót is adtak az új vezetőségnek. Ez az űtravató azonban sok helyen igen szegényes. Sok taggyűlés nem mutatta meg a vezetőségnek, hogy hogyan, mi­lyen módon vezesse harcba az alapszervezet a dolgozókat a termelőmunka megjavításáért. Több helyen elevenen megvi­tatták a kollektív vezetést, a párt demokráciát, ugyanakkor azonban elfeledtek beszélni arról, hogy' hogyan is áll üze­mükben a terv teljesítése, a kommunisták példamutatása, a versenyszervezés, a kongresszusi felajánlások teljesítése; milye­nek a dolgozók munkakörülményei. Természetesen ez nem általános jelenség. A termelő- munkával való foglalkozás mellőzése inkább az első taggyűlé­seken fordult elő, legtöbb helyen már javítottak ezen. Ennek ellenére szólni kell róla. mert a vezetőségrálasztó taggyűlések termelésre való mozgósítása körül még mindig hiba van. A tatabányai XV-ös aknán tartott vezetőségválasztó tag­gyűlésen például felállt egy elvtárs és kijelentette, hogy bár­mennyire termelési értekezlet jelleget is ad a taggyűlésnek, ő elmondja, hogy amikor az országban hatalmas hare folyik az anyagtakarékosságért, akkor egyenesen bűn, hogy a XV-ös aknán is nem egy esetben beiszapolnak, mulasztással eltemet­nek szerszámokat, síneket. Tökéletesen igaza volt ennek a felszólaló elvtársnak, hogy Ilyesmiről a vezetőségújjáválasztó taggyűlésen beszélni kell. Az a tény azonban, hogy azzal kezdte mondanivalóját, hogy: „Ha termelési jelleget is ad a taggyűlésnek, én akkor is meg­mondom“. azt igazolja, hogy immár közismert kifejezéssel élve, bizonyos fokú „befeléfordulás“ tapasztalható alapszervezcteink- nél. A termelési problémák megvitatása egyáltalán nem hiba és nem változtatja át a taggyűlést termelési értekezletté. Nem lehet hallgatni a termelésről, a munka menetéről akkor, amikor az országban egyre több és több szén kell. a kohók várják az áramot és a hulladékvasat, a dolgozó parasztok a mezőgazda- sági gépeket, a családok pedig új bútorokat, cipőt, ruhát akar­nak vásárolni. Nagyon helyesen tették a csolnoki II-es aknán Is, amikor a taggyűlési beszámolóban értékelték a párttagoknak a pártkon­gresszus tiszteletére tett munkafelajánlásait és azok teljesíté­sét; megnézték azt is, hogy hogyan jutott érvényre a párttagok példamutatása. Bírálta a beszámoló a szakszervezetet is. mert nem foglalkozik kellően a dolgozók jó munkakörülményeinek a megteremtésével. Az ilyen beszámoló után nyilvánvaló, hogy sok párttag mondta el észrevételét a munkakörülményekkel, a termeléssel kapcsolatban. A II-es aknai taggyűlésen több kommunista vállalta, hogy márciusban teljesíti tervét és be­hozza a lemaradást is. Hibás nézet tehát az, ami egyes helyeken uralkodik, hogy a taggyűlésen nem kell a termelésről beszélni. Éppen, hogy ott kell. Hol tárja fel a vezetőség a nehézségeket, ha nem a taggyűlésen, kiket hívjon segítségül a nehézségek leküzdésére, ha nem a kommunistákat? Pártunk politikájának megvalósí­tásához a kommunisták lendülete, szívós harca és a párton- kívüli dolgozók akarata szükséges. Ahol tehát a vezetőség­újjáválasztó taggyűlésen nem mozgósítja a kommunistákat a tervek, vállalások teljesítésére, túlteljesítésére, a nehézségek leküzdésére — az a taggyűlés nem sokat ér. Azért nem ér sokat, mert ezeken a helyeken az eszközt — a pártmunkát — összetévesztették a céllal — pártunk politikájának, a jó­lét és a kultúra növelése nagy feladatának végrehajtásá­val. Falun javában folynak a tavaszi munkák előkészületei. Ugyan mit ér az a falusi, termelőszövetkezeti, vagy gépállo­mási taggyűlés, ahol szó sem esik arról, hogy hogyan igye­keznek végrehajtani a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló ha­tározatot, hogyan állnak a tavaszi munkák előkészítésével, hol van lemaradás és hogyan lehet azt behozni? A taggyűlés harci tanácskozás, a falu ncpe is annak tekinti. De ha a taggyűlés nem indítja harcba a kommunistákat a vetőmagvak előkészí­téséért, a gépek gyors kijavításáért, a trágyázás elvégzé­séért; ha nem vitatja meg az ügyes-bajos dolgokat, a tanács munkáját, amely nem ösztönzi a kommunistákat arra, hogy a feladatok végrehajtásának élenjárói legyenek — az nem nevezhető harci tanácskozásnak. Nem szabad hallgatni a termelésről. Nem kell félni attól, hogy a taggyűlés termelési értekezletté válik. A taggyűlés minden más gyűlésnél százszor, ezerszer hívalottabb arra, hogy ott a kommunisták a feladatokat megtárgyalják, s ezzel segítséget nyújtsanak a pártvezetőségnek. Inkább attól kell félni, hogy a taggyűléseken nem esik elég szó a termelés­ről. A pártmunka kérdéseit úgy kell tárgyalni elsősorban a beszámolóban, de a hozzászólásokban is, hogy azok a terme­lést segítsék. Azt kell vizsgálni a pártcsoportok, a népnevelők munkájában, a kommunisták neveléséről, vagy a pártfegye­lemről szólva, hogy az hogyan segíti a termelés fokozását, a termelés partellenőrzését, a tömegekkel való kapcsolat meg­erősítését. Sok alapszervezetünkben hátra van még a vezetőségválasz- tótaggyülés, s most folynak a pártértekezletek megtartásának előkészületei is. Helyes, ha pártbizottságaink, pártvezetősé­geink még egyszer megvizsgálják a készülő, vagy már kész beszámolókat és határozati javaslatokat. Azt kell megnézni, hogy foglalkoznak-e ezek az üzem, a tszcs, a gépállomás előtt álló feladatokkal. El kell érni, hogy már a beszámoló is harcba hívjon mindenkit a feladatok végrehajtására, növelje a felelős­ségérzetet a kormányprogramm megvalósításáért. Öntsön min­{ en taggyűlés és pártértekezlet új erőt a tagságba, adjon új sndiiletet, nagyszerű terveink megvalósításához. A tatai és a dorogi szénmedence bányászai között folyó párosverseny állása február 28-ig 1. Mogyorósbánya 139.4 százalék 2. La tat hányái X-es akna 121.3 3. Pilisi Szénbánya 118.4 4. Borókási XIV-es akna 115.5 5. Oroszlányi XIX-es akna, 114.1 6. Tatabányai V/a akna 113.4 7. Tqkodi Erzsébet-akna 110.3 8. Tatabányai VIII-as akna 109.0 9. Tatabányai VI-os akna 108.7 10. Oroszlányi XVII-es akna 107.9 11. Tatabányai XII-es akna 106.6 12. Tatab. Szénbányászati T. 109.2 A borókási bányászok versenyét fellendítette a párttagok példamutatása A Borókási Szénbányák dol­gozói a III. pártkongresszus tiszteletére 2500 tonna szén termelését vállalták terven fe­lül. A versenyben élenjárnak, példát mutatnak a kommunis­ták. Ennek eredménye, hogy a Borókási Szénbánya 105 szá­zalékra teljesítette február 27-ig havi tervét. Torda Jó­zsef elvtárs csapata már 153 csille szenet adott terven fe­lül. Gyurgyiák József elvtárs csapata 72 csille szenet vál­lalt, 224 csillét teljesített. Nem marad el azonban mögöttük Vandrovecz János brigádja sem, amely 40 csille helyett már 120 csille szenet termelt előirányzatán felül. A kommu­nisták példamutatása lendü­letet ad minden dolgozónak, segíti őket eredményeik eléré­séhez Kiváló eredményeket érnek el a komáromi vasutasok a kongresszusi verseny során A Komáromi Fűtőház dolgo­zói a hideg időjárás ellenére is kemény harcot folytatnak a kongresszusi verseny sikeré­ért. Pártunk harmadik kon­gresszusára vállalták, hogy 150 tonna szenet takarítanak meg a tervezett mennyiségből. Tamasfts István mozdonyve­zető és Kiss Lajos fűtő. akik az első hónapra 8 tonna szán megtakarítását vállalták, 18-ig 9 tonna szenet takarítottak meg. Tóth Károly mozdonyve­zető és Makai Aladár fűtő ugyancsak túlteljesítették 8 tonnás szénmegtakarítási fel­ajánlásukat. A kazánkőelhárítási munká­ban a legjobb eredményt Strommer József és Szeghalmi Dezső mozdonyvezetők érték el. A kocsiszolgálat dolgozói figyelmesebb kocsivizsgálattal harcolnak a hőnfutások csök­kentéséért, amelynek eredmé­nyeként körzetünkben a hőn- futást 50 százalékkal csökken­tettük. A kocsivízsgálók jó munkája eredményeként 18 percre csökkent a fékpróbák átlagos időtartama. Nagy lendülettel harcolt a • kocsijavító brigád Békési Lő­rinc vezetésével, hogy egyet­len kocsit se kelljen hosszabb .időre kivonni a forgalomból. Eredményes munkájukkal .19 kocsit javítottak meg anélkül, hogy a műhelybe kellett volna küldeni, tehermentesítették a műhelyt, s meggyorsították az áruk szállítását. A kocsijavító műhely á naponként vállalt 8 munkaegységet 11 munkaegy­ségre teljesítette. A szakszervezet aktívái nemcsak a termelésben járnak élen, hanem segítik ügyes-ba­jos dolgaikat is elintézni. Tóth Imre csoportvezető lakatos éberen vigyáz arra is, hogy a dolgozók megkapják beosztá­suknak megfelelően a mele­gítő italokat. Az elért eredmények tovább ösztönzik dolgozóinkat, s az új pártvezetőség irányításával a versenyt még lendületesebbé tesszük, hogy a kongresszusi versenyben az élüzem zászlót, amelyet az elmúlt évben el­vesztettünk, újból visszasze­rezhessük. Horváth Gyula ÜB-elnök, Komáromi Fűtőház A rédei gépállomás dolgozói csatlakoztak a bajnaiak felhí­vásához, vállalták, a tavaszi munkák határidő előtti teljesí­tését, vállalták, hogy a gépál­lomás minden traktorosa ki­váló minőségű munkát végez, a gépállomás brigádjai az ácsi Szeder-brigád versenyfelhívá­sához csatlakoztak. Vitáris Gyula brigádvezető a Szeder- brigádhoz küldött levelében vállalta, hogy tavaszi tervét 104 százalékra teljesíti, az üzemanyagfogyasztást öt szá­zalékkal csökkenti. Molnár István brigádvezető a Szeder-brigádhoz küldött le­velében ugyanezeket vállalja. Bukta Miklós pedig vállalja azt is, hogy váltáskor mindig üzemképes gépeket ad át. A csolnoki fiatalok diszalbumot készítenek a kongresszusra • A csolnoki I-es aknában 148 ifjúmunkás harcol napról napra megújuló lelkesedéssel azért, kogu üzemük mielőbb pótolja a január első napjaiban történt vízbetörés miatti elmaradását Az akna kollektívája a vízbe­törés ellenére is kétezer tonna szén termelését vállalta terven felül a pártkongresszus tiszte­letére és ebből jelentős részt magukra vállaltak a diszisták. Bállá Sándor brigádja egy­maga háromezer csille szén terven felüli termelését vállal­ta, a Sajtosi-brigád elhatároz­ta, hogy minden műszakban négy csillével teljesíti túl ter­vét. Schuszter Ferenc csapata pedig minden műszakra két csillével többet vállalt előirány­zatánál. A DISZ-brigádokon kívül még mintegy nyolcvan fiatal vájár, csillés dolgozik a szén­fainál, vagy a lefiaknán, eresz­kék alatt, s a szállítóközléken. A November. 7. szállítóbrigád például Németh István vezeté­sével vállalta, hogy akármeny- nyit termelnek is a mezőben dolgozó csapatok, minden fennakadás nélkül ellátja őket ürescsillével, fával, s a szállí­tási szünetek alatt kitisztítja a csorgákat, rendbentartja a szállitóoályákat. Az akna diszistái úgy terve­zik, hogy a vállalásaik teljesí­téséről szóló jelentést díszal­bumba kötik és a legjobbak fényképével együtt elküldik a kongresszusra. Már most is látható, hogy lesz miről be- számolniok. A fiatalok napról napra ér­tékelik, mennyit kell még ter­melniük. hogi a vállalás való­sággá váljék. Már eddig ts sok csille gördült ki a bányá­ból a diszisták vállalásainak teljesítése nyomán. A Balla- brigád már 1217 csillét telje­sített háromezercsillés válla­lásából, A Sajtósi-brigád is műszakonként hat csillével adott többet a vállalt négy csille helyett. Az Április 4.. a November 7. és a Vörös Csillag szállítóbri­gádok is derekasan harcolnak. Az általuk kiszolgált szénter­melőcsapatok együttesen 3080 csille szenei termeltek feb­ruárban az előirányzott 2260 helyett és az ő bányakörletük vezet a bányamezők versenyé­ben. De megszűnt a rendellen­ség is, az elszórtan heverő bá­nyafáknak. deszkáknak nyomát sem látni, az összeszedett fát kiválogatták, méret szerint osz­tályozták. A korhadt, haszna­vehetetlen fákat összedarabol­ták, csillékbe rakták tűzifának. A víz, a sár is eltűnt a szállító- vágatokból, a csorgákat kitaka­rították, a sarat salakkal szór­ták fel. Könnyebben, gyorsab­ban gördülnek a csillék a rend- bentariott vágatokban. Az akna fiataljai minden erejükkel elősegítik, hogy ak­nájuk tornyán mielőbb ismét kigyulladjon a terv túlteljesí­tését. jelző neonfényü vörös csillag. HÍREK A KÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓI Albania néppidasiígáiiak újabb sikerei Az állami tervbizottság sta­tisztikai hivatalának jelentése szerint Albánia ipara egészé­ben 103.1 százalékra teljesítet­te 1953. évi termelési tervét. Az ipari termelés egy év alatt 22 százalékkal növekedett. 1952- höz viszonyítva jelenté­kenyen fokozódott a közszük­ségleti cikkek és az élelmisze­rek gyártása. Az albán ipar 1953- ban például 87.7 százalék­kal több gyapotszövetet, 33.3 százalékkal több száraztész­tát, 6.6 százalékkal több cuk­rot gyártott, mint az előző évben. Jelentős eredmények mutat­koztak a közoktatásban, a la­kosság szociális, ellátásában és a kultúra fejlesztésében is; A Mongol Képköitársaság dolgozóinak termelési sikerei A Mongol Népköztársaság legjobb üzemeinek dolgozói a békés, alkotómunka újabb si­kereivel tették emlékezetessé az idei év első hónapiát. A „Csojbalszan marsall“ ipari kombinát 104.6 százalékra tel­jesítette januári tervét. A kom­binát 90.000 tubrik értékű árut termelt terven felül. A bőrgyár 129.4 százalékra teljesítette ter­vét. A nalajhai bányák dolgozol a határidő előtt három nappal végezték el havi tervfeladatu­kat. Majdnem megkétszerező­dött azoknak a kiváló bányá­szoknak a száma, akik jelen­tékenyen túlteljesítik a nor­mákat. Januárban Jendondor- zsi, Csemid és Cedib bányászok tűntek. ki rohammunkájukkal.-’ Mindegyikük öthavi normák teljesített egy hónap alatt. A Kémei Demokratikus Köztársaság 1953. évi népgazdasági tervének teljesítése A Német Demokratikus Köz­társaság állami tervbizottságá­nak központi statisztikai hiva­tala a köztársaság népgazdasá­gának, valamint kulturális éle­tének. közegészségügyének és lakossága szociális ellátásának jelentős eredményeiről számol be. Az ipar 102 százalékra tel­jesítette 1953. évi teljes ter­melési tervét. Ennek eredmé­nyeképpen az ipari termelés 1952-höz képest 12.5 százalék­kal növekedett. 1953. második felében jelen­tősen emelkedett a közszükség­leti cikkek gyártása. A könnyű­ipari minisztériumhoz tartozó Vállalatok termelése 1953-ban 11 százalékkal, az élelmiszer- ipari minisztériumokhoz tarto­zóké pedig 15 százalékkal emelkedett 1952-höz képest. • A köztársaság mezőgazdasá­ga is jelentős sikereket ért eh A parasztok 1953-ban .sokkal hamarabb és sokkal magasabb agrotechnikai színvonalon vé­gezték el a tavaszi mezei mun­kákat, az aratást, és az őszi mezei munkákat, mint1 1952- ben. A középiskolák felsőosztá­lyos tanulóinak száma 1953-ban 9628-cal, a főiskolai hallgatóké pedig 9104-gyel gyarapodott. A köztársaság városaiban és falvaiban 665 új könyvtár. 1505 ifjúsági otthon, klub és helyi­ség nyílt meg, s 1617 egyéb klubhelyiség és kultúrterem létesült. Tatabányai IX-es akna 101.9 százalék Dorogi új X-es akna 98.9 „ Tatabányai Keselő-akna 103.2 „ Tatabányai Xl-es akna 110.9 ., Borókási IX—XII-es akna 101.3 Csolnoki Il-es akna 106.3 Tatabányai XV-ös akna 109.7 „ Tokodaltáró 94.3 „ Csolnoki I-es akna 100.9 ., Dorogi Ö X-es akna 101.4 Dorogi VIII-as akna 94.6 „ Dorogi Szénbányászati Tröszt 109.0 „ A bábolnai állami gazdaság üzemegységeinek dolgozói csat­lakoztak a kongresszusi ver­senyhez. A gazdaságban eddig közel ötszáz dolgozó tett fel­ajánlást a pártkongresszus tisz­teletére. Különösen értékes, a kormányprogramm végrehaj­tását elősegítő felajánlást tet­tek a vasdinnyepusztai üzem­egység tehenészei. Sipos De­zső 400, Simon Mihály 600, Varga Vince 400, Sárközi Jó­zsef 300, Kóta István 300 és Sípos István 200 liter tej kife- jését vállalta terven felül a kongresszusig. A baromfitelepen Nikovics Károly telepvezető és munka­társai elindították a 75 száza­lékos csibeltelési mozgalmat. A farkaskúti üzemegység sertésgondozói, Irimi Lőrinc, Hórák Ilona, Bihari Ilona, Bi­hari Pál, Mihalek János vál­lalták, hogy a fialási átlagot 8.2 százalékról 8.7 százalékra emelik. Növelik a tejhozamot Bábolnán A rédei gépállomás dolgozói csatlakoztak a bajnaiak és ácsiak felhívásához

Next

/
Oldalképek
Tartalom