Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. január (7. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-06 / 2. szám

a Romárommegyei DOLGOZÓK LAPJA 1952 január 5 Az új esztendő első napjaiban kimagasSó eredményeket értek el bányaüzemeink dolgozói Az új esztendő első napjaiban ha­talmas lelkesedéssel indultak harcba megyénk bányaüzemeinek dolgozói. Már az első két nap eredménye megmutatta, hogy az elmúlt esz­tendő utolsó szakaszán kialakult hatalmas vensenymozgalmat még szélesítik, hogy ebben az esz­tendőben még kiválóbb eredménye­ket érjenek el. A VIH-as aknában Bernáth Jó­zsef és Kiss Gábor vájárok 11 csillés előirányzatukkal szem­ben 16 csille szenet termeltek. A XII-es aknában Hegedűs Ist­ván és Sipos Jápos vájárok 14 csil­lés előirányzatukkal szemben 23 csille .szenet- termeltek. 164 száza­lékra teljesítették ezzel napi elő­irányzatukat. Lakatos Gyula ‘ és ALmási Imre vájárok 14 csillés elő­irányzatukkal szemben ugyancsak 23 csillés teljesítményt értek el. CIVIL A PÁLYÁN Színes magyar sportvígjáték Sokezren szurkolnak izgatottan a Vörös Traktor—óbudai Vasas labda- rúgómérkőzésen. A bajnokság döntő pontjaiért folyik a küzdelem. Az iz­galmas rangadón Teleki Jóska, kiváló középcsatár ragyogó lövése a Vörös Traktornak szerzi meg a győzelmet. A Vörös Traktor-gyár minden dol­gozója tfilszke az üzem labdarugó. A XV-ös aknában Vidics Mi­hály, Kocsis István és Molnár Imre vájárok 22.5 csillés elő­irányzat mellett 30 csille sze­net termeltek. Lidi lgnác4tagú DJSZ-brigádja 40 csillés elő­irányzat mellett 52 csillére tel­jesítette napi előirányzatát. A VII-es aknában Szárító János háromtagú csapata 27 csillés elő­irányzattal szemben 35 csillés tel­jesítményt ért el. A XV-ös akna dolgozói is hatal­mas lendülettel indultak harcba az új év első termefö napján. Már az első műszakban a nap első 8 órája alatt egytized 'százalék híján ötven százalékra teljesítették egész napi előirányzatukat. Az első mű­szak 41.9 százalékát teljesítette a napi előirányzatnak. galmas edzések közben Pista nemcsak a sportot kedveli meg; nagyon meg­szeretik egymást Marikával is. Vissza­térve az üzembe, Pista MHK-felelős lesz. A gyár minden fiata'ját, öregjét bevonja a sportmozgalomba. Jobban is megy a munka, erősebbekké, egészsé­gesebbé vájnak. A szerelemben azonban nem arad csapatára, különösen Teleki Jóskára, ök maguk azonban nem ■ sportolnak, nem vesznek részt az MHK-ban. Úgy vélik, eleget tettek sportszer etet üknek, ha szurkolnak a pályán csapatuknak. Leginkább hadilábon áll a sporttal Rácz Pista, az üzem kiváló fiatal esz­tergályosa. Pistának Teleki Jóskán keresztül vált ellenszenvessé a sport, mert a híres csatár hanyag munkája miatt brigád­juk elvesztette a verseny zászlót. Rácz Pista nem sportol. így aztán nem is csoda, hogy amikor mint kiváló ifjú­munkás részt vesz a békestafétán, négyszáz méter után majdhogy össze nem esik. Nagy szégyen ez! Különö­sen azért, mert dicstelen szereplésének tanúja Marika is, az a kiságy, aki Pistának na-gyon tetszik. Pista nem akar elmaradni Marika mögött, aki az Újpesti Selyemgyár sportfele.őse. Szabadsága alatt a gyö­nyörű Balaton partján szorgalmasan edzi magát Karikás barátja felügyelete mellett. Karikás, a gyár örökké "vi­dám időetemzője. elméletben minden sportág szakértője. Csak gyakorlatban ne kelljen hemutatni sporttudományát, mert abból mindig vidám baleset szár­mazik. Ugyanott nyaral Marika is. A snor­ilyen sikereket Pisla. Marika — Teleki Jóska húga — Jóska és Pista között pedig nagy .harag dúl. Telekiből á csapat intézője, a reakciós Bogdán primadonnát akar neve ni és külföldre akarja szöktetni. Karikás bácsi . és Pista sok vidám bonyoda'om után megakadályozzák Bogdán üzelmelt. Teleki Jóska kigyógyul hibájából, ki­békülnek Pistával. Pistának kettős a boldogsága. A budapesti üzemek MHK- versenyében a Vörös Traktor-gyár ke­rül az élre. S a büszke MHK-fele ős végre boldogan öle. heti magához Ma­rikáját is. A CIVIL A PÁLYÁN színes sport- vígjáték a'ko'ói kiváló magyar film­művészeink: Keleti Márton Kossuth- díjas 'endeecö, ll’és György Nemzet­közi: Békedíjjal kitüntetett Kossuth- díjas operatőr. Lat ab ár Kálmán Kossuth-díjas, Sód,,- Imre, Ferrairrj Vio­letta, közönségünk kedve t fUmművé-. szei. A film egyik főszerepét Szusza Ferenc, a Magyar Népköztársaság Ki- ' váFS "SfiáflöVi'a'' alakítja. Az n nagy­szerű labdarúgót át ékén kívül gyö­nyörködhetünk Cnjarmati Olga, Ke'éti Ágnes,. Papp László, Patqky Ferenc, Homonnai Tamás élenjáró sportolóink hemutató gyakorlata* ti an s a Dózsa labdarúgócsapat kiváló játékában. HÍREK A TERMELÉSI SZERZŐDÉSEK kötését 100 százalékra befejezték a komáromi járásban. * PARÄZSHANGÜ csoportértekez­letet tartottak az esztergomi ter­melőcsoportnál, amelyen határoza­tot hoztak a munkafegyelem meg­szilárdítása érdekében. * JÓL HALAD A FÁSÍTÁS Ete községben. 6800 darab faosemetet ültettek el eddig, hogy a fásítási terv végrehajtását elősegítsék me­gyénkben. * NEM VÉGEZTÉK EL a szőlőfe­dést Pápai János és Pongrácz Sán­dor étéi kulákok, amiért súlyos pénzbüntetésben, részesítette őket a bíróság. * NEM HORDTAK BE IDEJÉBEN a kukoricaszárat Takács László nagyigmándi és Polgár István etei kulákok s ezért súlyos pénzbünte­tésben részesítették őket. Felhívás olvasóinkhoz! Értesítjük kedves o-va&óinikat, hogy a nagy képes falinaiptárun kát technika: okok miatt január hó 10 és 15-e között tudjuk o<l- vasoimkhoz er j ut fca í n i. Kom ár-cimon egye i ' DOLGOZÓK LAPJA köadálvvata'ia Tatabányai Petőfi fümszilnház: 3-6, csütörtöktől vasárnapig: Nappalok és éjszakák. 7—9, hétfőtől szerdáig: Vidám szüret. Tatabánya Szabadság filmszín­ház: 3—6, csütörtöktől vasárnapig: Csapda. 7—9. hétfőtől szerdáig: Szabad Német ifjúság. Matiné: 6-án. vasárnap: Párttagsági könyv. Tatabánya Táncsics filmszínház: 5—6, szombattól vasár napig: Far kas verem. 9—10. szerdától csütörtökig: Szerencse fel. Almásfüzitő: 4—6. péntektől vasárnapig: Eskü. 8 9, keddtől szerdáig: Úri muri. Annavöigy Petőfi: 5—5, szombattól vasárnapig: Zeng a völgy Ács kultúr: 5 8, szom­battól vasárnapig: Cárnő cipője. 9—10, szerdától csütörtökig: Felszabadult Kí­na. Dorog Otthon: 5—7, szombattól hét­főig: Hol vo't, ho! nem vö t. 8—10, keddtől csütörtökig: Mágnás Miska. Ma- t né’ 6-án vasárnap: Úri muri. Eszter­gom Petőfi: 3—6. csütörtöktől vasár napig: Megvéd jük Cáricint 7—9. hétfő­től szerdáig: Kafka. Matiné: 6-án vasár­nap: Szerelmem. Kesztö'c Petőfi: 5—6, szombattól vasárnapig: Mágnás Miska. Kisbér: 5—6. szombattól vasárnapig: Tá­vol Moszkvától. 9—13. szerdától vasár­napig: Déryné. Komárom Jókai: 5—8, szombattól vasárnapig: Boldog nyár. 9 10, szerdától csütörtökig: Zsukov­sz'kij. Matiné: 6-án. vasárnap: Dz.sin­giszkán utóda. Lábatlan Otthon: 5 6. szombattól vasárnapig: Győz a*Z élet. Nyergesujfalu Alkotmány: 5—6. szom­battól vasárnapig: Donyeci bányászok. 9-én, szerdán: Magas jutalom. Matiné: 6-án, vasárnap: Tengerész­becsület. Nyergesújfalu, Viscosa-: 6—7, vasárnaptól hétfőig: Első start. 10-én, csütörtökön: Magas jutalom. Sárisáp Kultúr: 5—6, szombattól vasárnapig: Élni akarunk. 9—10, szerdától csü­törtökig: Felszabadult Kína. Tata, Tó: 3—9, csütörtöktől szerdáig: Déryné-. Matiné: 6-án, vasárnap: Ka ózok kincse. Tát, Kultúr: 5—6, szombattól vasár­napig: Zsukovszkij. Tokod, Bányász: .5—6, szombattól vasárnapig: Az én ha zám. 9—10, szerdától csütörtökig: Sze­relmem. Matiné: 6-án, vasárnap: U.j tűz. Szőny. MOLAJ: 9-én. szerdán: Párttit­kár. Orosz! árny bánya, Vörös Csillag 5 6, szombattól vasárnapig: Talpaia’nyi föld. 9—10, szerdától csütörtökig: Kaló­zok kincse. Keskenyfilmek műsora 5—6, szombattól vasárnapig SPORT Az elmúlt évben a megyei labdarúgó bajnokságot két. csoportban bonyolí­totta le azMTSB. A két csoportos baj­nokság nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A megye legjobb csapatai nem kerültek szembe egymással s így lényegében nem tisztázódtak az erő­viszonyok. A tatabányai csoport' bajnokságát a Komáromi Lokomotív nyerte Ács előtt, harmadik az Oroszlányi Bányász, ne­gyedik a Tatabányai Vasas, ötödik az Aiukohó Vasas lett. Az esztergomi ' csoportban a tokodi üveggyár csapata lett a bajnok s egy­ben megyei bajnok is, mert az osz­tályozó során legyőzte a Komáromi Lokomotívot. A tokodi csapat az NB ILbe való jutásért jól megállta a he­lyét s ha teljes csapattal tudott volna mérkőzéseire kiál'ni, be is jutott volna az NB-II-be. A megyei bajnokság leg­sportszerűbb csapata az Mmásfüzitői Vácuum volt. A bajnokság során komoly hiányos­ságokat mutatott a szőnyi MASZOLAJ. az Eternit-gyár, a Viscosa melynek pá­lyáját el kellett tiltani a mérKőzések- től. A jövőben ezeknek a csapatoknak vezetői jobban keli, hogy foglalkoz­zanak a közönség neve'ésével s ei kell távolítaniuk a rendbontókat so­raikból. A járási bajnokságból az Eszter­gomi Tábori Bányász és a Tatai Pos­tás kerültek fel a megyei bajnokságba. A másik két járási bajnok a Bábol­nai DISZ és, a Tatabányai Cement­gyár csak nagy küzdelem után maradt le az osztályozó mérkőzéseken. Aszári tanács: Timur és csapata. Csá­szári tanács: Békés napok. Bajót tanács: Traktorista lány. Bábolna-puszta tanács: Májusban történt. Bajna tanács: Bátor emberek. Bakonyszombathely tanács: Győzhetetlen brigád. Bókod Tanács: Párttagsági könyv. Baj tanács: És felkel a nap. Csév tanács: Gyarmat a föld 'alatt. Dunaalmási tanács: Boldog nyár Dáq Kultúrotthon: Micsurin. Héreq ta­nács: Elsőosztályosok. Környe tanács- Déryné. Kocs tanács: Szverdiov. Kis­béri kiskörzeti Döntő fordulat. Kömlöd kiskörzeti Győzelmes visszatérés. Csol- nok Rákosi-telep: Kína lánya. Leányvárt tanács: Donyecj bányászok. Mocsa: fis felkel a nap. Nyerqesujfalu Eternit: Egy igaz ember. Naszájí tanács: Köszív. Naqyiqmándi tanács: Győz az élet: Oroszlányi tanács: Orel gőzös pusztulá­sa. Pilismarót tanács: Gazdag . meny­asszony. Piszke tanács: Hatalmas erő. Réde tanács: Kínai cirkusz. Süttő ta­nács: Ki lesz a győztes. Szőny falu ta­nács: Hurrá tavasz. Szend tanács: Há­rom kívánság. Tárkány tanács: Tűz és fergeteg. Tarján tanács: U.) harcosok születnek. Tatabánya kórház: Megacélo- zottak. Tata kiskörzet MOKÉP: Kor­mány tagja. Tokod tanács: Táncosnő. Naqysáp: Kínái cirkusz. Csoinok tanács: Három találkozás. A tél beálltával az angol munkás- osztály egyre erősebben érzi a válság kimélyülését. A fegyverkezési hajsza súlya a dolgozó tömegek elnyomoro- dásának további fokozódásához vezet. A fegyverkezés következményei min denekelött az árak emelkedésében mu­tatkoznak meg. Az árak ugrásszerűen emelkednek, az egyszerű emberek élet- színvonala pedig napról napra süly- lyed. A gazdasági élet militarizálása ia munkanélküliség fokozódásához ve­zet s mialatt a lakosság túlnyomd többségének életszínvonala feltartóz­tathatatlanul hanyatlik, a tőkések a fegyverkezés következtében óriási mér­tékben gazdagodnak, a monopóliumok profitjai csillagászati számokat ér„- nek el. A kiskereskedelmi árak, még az erősen csökkentett hivatalos adatok szerint is, 1947 közepe óta 28 száza­lékkal emelkedtek. Egy esztendő alatt a cu'kor nagykereskedelmi ára például mintegy 60 százalékkal emelkedett. 1951 májusában a férfi- és női ruhák ára, 1939 augusztusához viszonyítva csaknem négyszeresére emelkedett. Az élelmiszerárak is állandóan növeked­nek. Még ennél is sokkal többet árulnak el azok a számok, amelyek a tömegek vásárlóképességének csökkenéséről be­szélnek. „Az emberek egyre kevesebb árucikkeket vásárolnak — írja a Ti­mes — a kiskereskedelem adatai meg­mutatják, hogy szeptemberben az áru­forgalom jóval alatta maradt a szo­kásos őszi forgalomnak.” Állandóan emelkednek a közlekedési költségek, a telefon- és távíródíjak. A városi közlekedési díjszabás további felemelése következtében a londoniak zsebéből ezen a léién legalább tizen­ötmillió fontsterlinget emelnek ki. A fegyverkezési hajsza különösen élesen- mutatkozik meg az élelmiszer- fejadagok megállapításában. Az. angol élelmezésügyi miniszter arra hivatkoz­va, hogy jelenleg az elsőrendű élelmi­szerekből gyűjtött tartalékok jelentő­sen kisebbek, mint 1941-ben, amikof Anglia népe a blokád terhe alatt nyö­gött, kijelentette: „Az élelmiszerje­gyekre jelenleg kiadott fejadagokat — előreláthatólag — nem tarthatjuk a jelenlegi színvonalon.” A jegyre ki­adott hús- és zsírfejadagok jelenleg alacsonyabbak még a háborús időkben érvényben volt fejadagoknál is. A fegyverkezési hajsza komoly mér­tékben aláássa a békés gazdaságot. A munkanélküliség fokozódik, a béreket befagyasztották. A „Morris Motors” októberben — nyersanyaghiány követ­keztében — hétszáz munkást bocsá­tott el. A textiliparban csaknem min deniitt bevezették a négynapos mun­kahetet. Különösen súlyos Angliában a la­kásprobléma. Angliában ma csak olyan építkezések folynak, amelyek „megfelelnek a nemzeti érdekeknek” (értsd: a fegyverkezés céljainak). Ér­dekes jelenség, hogy a múlttól eltérő- !eg, a lakásépítési minisztert jelen­leg egyszerűen lakásügyi miniszternek nevezik, az új kormányból pedig hiány­zik a közoktatásügyi miniszter. A fegyverkezési hajsza súlyosan ne­hezedik a közegészségügyre. A há­ború befejezése óta Angliában egyét- ien egy kórházat sem építettek. Ez év májusában több mint félmillióan vártak kórházi felvételre, közöttük több mint tízezer tuberkulótikus. A számok megmutatják, hogy a fegyver­kezésre egy fél nap alatt fordított ösz- szeg elégséges lenne arra, hogy min­den tüdőbetegnek biztosítsák a kór­házi ágyat és a szükséges gyógykeze­lést. Az angol dolgozók napról napra vi­lágosabban látják, hogy a fegyverke­zési hajsza életszínvonaluk súlyos csökkentését idézi elő. Az angol dol­gozók a fegyverkezési hajsza beszün­tetését követelik. E követelések szere­pelnek a munkásgyűlések napirendjén. Ezeket a követeléseket támogatják az egyszerű emberek százezrei, akik ar­ra törekednek, hogy megakadályozzák a háborút. Jugoszlávia az amerikaiak katonai bázisa Ma már mindenki tudja, hogy az amerikai-angol imperialisták milyen szerepet osztottak ki a fasiszta Tito- bandának egy új világháború kirob­bantásának előkészítésében. Végleg le­hullt a lepel a titóista júdásokról, akik egykor esküdözve hangoztatták, hogy az amerikai segély nem érinti Jugo­szlávia „függetlenségét”, „önállósá­gát” és Jugoszlávia minden katonai szerződéstől vagy politikai csoporttól távol marad. Hogyan beszél Tito ma? Ez év ok­tóber 31-én Tito az amerikai újság­íróknak nyilatkozatot adott. .Kijelen­tette, hogy az amerikai segély fejében az USA imperialistái „minden körül­mények 'között” számíthatnak a támo­gatásukra. Beismerte egyúttal, hogy Jugoszlávia Amerikától nehéztüzérségi fegyvereket, harckocsikat és . repülő­gépeket kap. A nemrégj megtartott jugoszláviai hadgyakorlaton, amelyet Collins ame­rikai tábornok személyesen vezetett le, Peko Dapcsevics, a jugoszláv haderők tábornoka 14 amerikai újságíró előtt azt hangoztatta, hogy kívánatos vol­na, ha Jugoszlávia „tekintettel meg­felelő helyzetére” kapna néhány atom bombát. Nemsokkal ezután a titóisták, hogy a népek figyelmét eltereljék az igazi veszélyről, az ENSZ-ben újabb pro­vokációval léptek fel. Azt próbálják bizonygatni, hogy Jugoszláviát a Szovjetunió és a népi demokráciák ré­széről veszély fenyegeti. Ezt megelő­zően november 14-én Jugoszlávia és az USA katonai szerződést kötöttek, amely jogilag is lehetővé teszi Jugo­szlávia katonai megszállását. Az amerikai-angol agresszoroknak hazugságra van szükségük, hogy ken­dőzni próbálják az eszeveszett fegy­verkezést és a támadójellegű szerző­dések sorozatát. Így hát a titóisták az ENSZ elé terjesztették a Washing­tonban megfogalmazott memorandu mot, mely azt próbálja bizonygatni, hogy a békét nem az amerikai-angol imperialisták, hanem a Szovjetunió és a népi demokráciák veszélyeztetik. Nem véletlen, hogy az amerikai-angol imperialisták épen a Tito-klikket vá­lasztották erre a provokációra. Ti- tóék csak a háborús készülődésben és a háborúban látják rendszerük meg­mentésének lehetőségét és már az utolsó előkészületeket is elvégezték a balkáni háború kirobbantására. A jugoszláv gazdasági életet háborús vágányokra állították, s a jugoszláv hadsereg már régen az amerikai há­borús apparátus szerves része. Titóék sorozatos provokációkat hajtanak vég­re a népi demokráciák határain. Az ENSZ-hez beadott memorandummal Titóéknak az a céljuk, hogy egyrészt Jugoszlávia népeinek figyelmét elte­reljék arról a veszélyről, amelyet az agresszív blokkhoz való csatlakozás jelent, másrészt igazolják fegyverke zési hajszájukat, melyet úgy állítanak be, mint az ország „függetlenségé­nek” megvédését. Épen ezért az ENSZ közgyűlését megelőző időszakot tartották a titóis­ták legalkalmasabbnak arra, hogy alá­írják a gyarmati megszálló egyez­ményt az USA kormányával. A szer ződés előirányozza Jugoszlávia szá­mára a további fegyverszállítást, to­vábbá az ország kincseinek még kö­nyörtelenebb kirablását, kötelező mun­kaerő szolgáltatását stratégiai nyers­anyagok előállításához és katonai ob­jektumok építéséhez. Az építési munkálatokat amerikai szakemberek irányítják. A szerződés hetedik szakasza korlátlan számú ame­rikai személyzetet irányoz elő, akik diplomáciai immunitást fognak él­vezni. Tehát Tito és bandája lehető­vé tette az amerikai hadsereg bevo­nulását Jugoszláviába. így a jugo­szláv hadsereg gyarmati hadsereggé vált és az atlanti szövetség parancs­noksága alá helyezték. Jugoszlávia ez­zel végkép elvesztette függetlenségét, s az amerikai-angol imperialisták ka­tonai bázisává lett. Bármennyire szeretnék a titóisták né­peik előtt a szerződést — mint a „nemzetközi béke és biztonság” meg­erősítését beállítani, a jugoszláv dol­gozók tudják, hogy ez újabb véres háborút jelent, s újabb véres áldoza­tok százezreit amerikai tőkések pro­fitjáért. A jugoszláv nép meg fogja találni a módját, hogy megakadályozza eze­ket a pokoli terveket és lehetetlenné tegye háború kirobbantását a Balká­non. KOM A ROM MEGYEI DOLGOZOK LAPJA megjelenik hetenként kétszer Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: PRATH KAROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tatabánya I. kér. Tóth Bucsoki-út 362. sz. Előfizetési díj: 1 hóra 3.50 Ft. Telefon szerk. 368. Kiadó sz. 428 Szikra Lapnyomda Budapest Vili . Jőzsef-kflrOI S. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály » Mit hozott a tél az angol munkásoknak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom