Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1942
folytán szünetelt. Feladatát bizonyos mértékben a beszüntetés idejére megszervezett „Ferencz József Unitárius Kör“ végezte. Az épület az 1915—1919. években katonakórházul szolgált. Ezekben az években a tanítás a régi (Kossuth L.-u. 7.) kollégium épületében folyt, az internátus-konviktus a Redout épületében volt elhelyezve. A román uralom azzal kezdődött, hogy az iskola épületét a román hadsereg átvette a magyar hadseregtől, de csakhamar, 1919. február 19-én visszaadták eredeti rendeltetésének. Nagy reparációk és takarítások után 1919. októberben beköltözhettünk ismét az épületbe. A 22 éves megszállás idején az intézet államsegélyben nem részesült. Az iskolafenntartó Egyháztól elvették mintegy 6000 hold, többnyire iskolai alapítványi birtokát és így a tanárokat a létminimum alsó határát alig-alig érintő fizetéssel tudta ellátni. A román tanterv szerint folyt a tanítás, beiktatva a magyar nyelv és irodalom is. Románul kellett tanítani a román nyelv és irodalmon kívül Románia földrajzát és történetét. Az ú. n. bacalaureátusi (érettségi) vizsgák román bizottság előtt állami iskolákban folytak le 1925-től 1940-ig. Magyar tanárokat csak a legutolsó, 1940, júniusi érettségire hivtak be egyes tárgyak kérdezésére. Iskolánk igazgatói: Dávid Ferenc (1568—69.), Félegyházi Tamás (1570—71.), Sommer János (1571—73.), Palaeologus Jakab (1574—75.), Hunyadi Demeter (1575—79.), Bogáthi Fazakas Miklós (1579—81.), Finczovicz Mátyás (1581 —1585.), Femmich János (1585—86.), Szent-Margítai János (1586—87. és 1592—96,), Enyedi György (1586—1592.), Szent- Mártoni Bálint (1596—1600.), Göcs Pál (1600—1605.), Radecius Bálint (1605- 1607.), Szemeriai Joó Márton (1607—1608.), Csanádi Pál (1608—1632.), Stegmann Joachim (1632—33.), Ózdi Tamás (1633—37.), Dálnoki Nagy Mihály (1638—48.), Baumgarthus Bálint (1648- 61. és 1664—68.), Rákosi Boldizsár (1661—64,), Szentiványi Márkos Dániel (1668—80.), Jövedécsi András (1680—90.), Kolozsvári Dimén Pál (1690—1720.), Szentábrahámi Lombárd Mihály (1720—58.), Sepsiszent- királyi Ágh István (1758—84,), Lázár István (1784—98.), Pákei József (1798—1802), Körmöczi János (t802—12,), Molnos Dávid (1812—32.), Ótordai Székely Miklós (1832—36.), Aranyosrákosi Székely Sándor (1836—38.), Brassai Sámuel (1838 — 40. és 1845—47.), Aranyosrákosi Székely Mózes (1840—45 és 1847—52.), Dr. Berde Áron (1852—57.), Kovácsi Antal (1857—63.), Nagy Lajos (1863—67.), Benczédí Gergely (1867—77.), Kovács János (1877—91.), Ulár Pál (1891—93.), Boros Sándor (1893—1900.), dr. Nyiredy Géza ideigl. ig. (1900. VII. 1.— 1900. X. 31.), dr. Gál Kelemen (1900—1925.), dr. Borbély István (1925—28,), Gálffy Zsigmond (1928—
