Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1942

Márkos Albert (Nyugalomba vonult 1942, szept. 1-én.) A kolozsvári unitárius kollégium tanári testületének szolgálatban legidősebb tagja: Márkos Albert, 64 éves korában, 43 éves tanári szolgálat után nyugalomba vonult. Nyugalombavonulási kérvényét már az elmúlt tanév előtt beadta egyházi főhatóságához, a Képviselő Tanács azonban szükségét látta, hogy jeles szolgálatait a katonáskodástól minduntalan megfogyatkozó tanári karban továbbfolytassa s így elzárkózott a múlt esztendei nyugdíjazástól. Márkos Albert 1878. május 10-én született Tarcsafalván. Székely nevelő, lelkészkedő család sarja, mivelhogy apja és nagyapja Tarcsa­falván unitárius kántortanító volt, dédapja pedig Alsóboldogfalván Jelkészkedett. Márkos Albert — mint a Nyikó-vidék csaknem min­den szülöttje — középiskolai tanulmányait Székelykeresztúron kezdte és csak a felsőbb osztályait fejezte be a kolozsvári főgimnáziumban. Nyelvésztehetséggel megáldott talentumával a legnehezebb nyelveket a legnagyobb könnyedséggel tanulta. Az egyetemen a latin-magyar szakra iratkozott be s már 1899-ben, 21 éves korában óraadó tanár lesz a kolozsvári főtanodábán. 1900-tól 1903-ig helyettes-tanárkodik s 1903-tól 39 éven keresztül töltötte be a főgimnázium latin tan­székén a rendes tanári tisztséget. 1928 óta a kollégiumi nagykönyv­tár könyvtárosa. Mint a székelység keménynövésű sarja, kivette részét a kato­náskodásban is és az 1914-es világháborúban is. 1913-ban elvette a székelykeresztúri kollégium igazgatójának: Sándor Jánosnak leányát, Sándor Ilonát s ebből a házasságból három, művészi tehetséggel meg­áldott fiúgyermek származott. Márkos Albert unitárius egyházi életünkben mint nevelő és mint íróember hagyott nyomott. És Isten éltesse, hogy a járt barázdát csak mélyítse! Több értekezése jelent meg az Unitárius Közlönyben és a Keresztény Magvetőben egyházunk eseményeiről, jeles egyházi íróinkról s a nevelés kérdéséről és megjelent könyvekről. írt latin nyelv- és olvasókönyvet. Nyelvtehetsége különösen megmutatkozott azon a téren, hogy idegenből: latinból, angolból és románból több könyvet fordított magyar nyelve. Ma is egy egyháztörténelmi okmá­nyunknak, Kénosi Tőzsér János, Uzoní Fosztó és Kozma Mihály kéz­iratban való nagy történeti művének latinból magyarra való átül­tetésével foglalkozik. Márkos Albert írói értékét és becsét az a sok humoros elbe­I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom