Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1942

10 2 tanulót eltanácsoltunk, egyet pedig igazolatlan mulasztásai miatt a nyilvános tanulók sorából töröltünk. Az egészségi állapot jó volt, A veszélyesebb fertőző betegsé­gek közül 2 skárlát eset fordult élői egy kintlakó IV, oszt. és egy bentlakó I. oszt. tanuló kapta meg. Mindkettő teljesen meggyógyult. Az internátusi betegszobában 165 esetben nyerték orvosi kezelést a tanulók. A legtöbb volt az influenzás megbetegedés (118 eset), amely mandulagyulladással is járt 26 esetben. Ezen kívül legalább 4 eset­ben előfordult betegségek: gyomor- és bélbántalmak (15 eset), kötő- hártyagyulladás (4 eset), lábficam (6 eset), furunkulózis (4 eset). Haláleset nem fordult elő. A tuberkulózis-hét (febr. 21—28.) egyik napján, febr, 26-án szép és tanulságos előadást tartott az egész ifjú­ság előtt dr, Lőrinczy Aladár OTI főorvos, a tuberkulózisról és az ellene való védekezésről. A tanári kar egészségi állapota is jónak minősíthető. Kriza Gyula r. tanárt megszakításokkal 5 hétig akadályozta betegség mun­kája ellátásában. Az igazgató a karácsonyi szünet idején és március­ban 2—2 hétig volt kórházi kezelésben Budapesten. A fájdalom és kegyelet igaz érzésével emlékezünk meg itt Gálji Lőrinc teológiai tanár haláláról (1943. január 31). Nem tarto­zott már a gimnázium tanári testületéhez, de itt kezdte tanári mű­ködését és 17 éven át mint a latin és görög nyelv tanára munkál­kodott sikeresen intézetünknél. Amikor az egyházi főhatóság az egyház főiskolájára hívta el tanárnak, nehezen vált meg addigi munkakörétől és munkatársaitól s azután is alig volt nap, hogy a tanári szobában, vagy az igazgatói irodában meg ne fordult volna. Mindig örömmel vett részt volt diákjainak osztálytársi találkozóin s ezeken a vele szemben megnyilvánult tisztelet, nagyrabecsülés értékmérője és méltó jutalma volt gimnáziumi tanári munkássá­gának. Tanulmányi eredmény. Ennek tárgyankénti kimutatását a megfelelő statisztika adja. Általában azt kell megjegyeznünk, hogy az alsó osztályokban (1., II. oszt.) több a jó tehetségű és eredmé­nyes munkájú tanuló, mint a magasabb fokon. Ennek természetes magyarázata az, hogy a megszállás idején a szegényebb falusi szü­lőknek nem állott módjában tehetséges gyermekeiket iskoláztatni, meg aztán nem is sok hasznát látták a gyakorlatban a közép­iskolai bizonyítványoknak. A visszatérés után azonban különféle segélyek és ösztöndíjak a szegény és tehetséges falusi fiúknak is lehetőséget nyújtottak a középiskolában való tanulásra. Az osztályo­zott 244 nyilvános tanuló általános tanulmányi eredménye a kö­vetkező: kitűnő 13 (5'33%), jeles 13 (5’33°/o), 'jó 52 (21’31%),

Next

/
Oldalképek
Tartalom