Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1915
20 — tölti be a filozófiai gondolat és a vallási tapasztalat teisztikus disztinkciójának helyét. Ma már azonban úgy a naturális, mint a kinyilatkoztatott teológia elveszítették jelentőségüket. Különösen sokat szenvedtek és veszítettek a teológusok azon törekvése miatt, hogy a speciál- tudományok disztinkcióit és határozottságát akarták utánozni. Különben a naturális teológia filozófiai nyomozásai között a vallási tapasztalat számára nem ad helyet, a kinyilatkoztatott teológia pedig dokumentumok vizsgálatával és tanokkal foglalkozik. Úgy, hogy a tradicionális teológia mellett szükségszerüleg nő fel a felmerült kívánalmak kielégítésére, mint új tantudomány a vallás- filozófia. A vallásfilozófia pótolja a hagyományos teológiában felmerült kívánalmat s szakítva annak egyoldalúságával, a tudomány álláspontjára emelkedik. Tárgya: tapasztalataink közül a legmagasabb és legátfogóbb, a vallási tapasztalat s igy életünket nem csupán részleges tényekkel, hanem a valóság lényegével és jelentésével köti össze. A vallási tapasztalatból indul ki, keresi az emberi élet jelentőségét a kozmozban és megérteni igyekszik azt a kozmozt, mely az embert eszményeivel együtt magába zárja. Különösen jellegzetes vonása a tapasztalat fontosságának a kiemelése. A hagyományos teológiában is volt hely a tapasztalat számára, de csak másodlagosan. Első helyen állottak a tanok. Vizsgálja azokat a vallási élményeket, melyeket egyesek és népek adnak, melyek mutatják az emberi fejlődés kitaposott útját. Röviden, a vallásfilozófia a vallási tapasztalat tényein és a vallási öntudaton alapszik. Igaz, a lélektan és antropológia is tényeket sorolnak fel, de csak felsorolják, leírják azokat. A vallás- filozófia azonban megmagyarázza is azokat és feltünteti értéküket. A tapasztalatok ellentétes magyarázatát pedig azáltal kerüli el, hogy a tapasztalatot, mint egységes egészet veszi vizsgálat alá. Mindenben az összhangot keresi és a vallási tapasztalat jelentőségét, ha megállapította, mielőtt végleg döntene, a maga eredményeit összeveti a matafizikai és etikai filozófia eredményeivel, de számot vet az összes tudományok ésszerű megállapításaival is. Amikor tehát a vallásfilozófiát úgy határoztuk meg, mint amely a tapasztalatnak a maga egészében, egységében történő magyarázója
