Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1915
szetü mozzanataitól. Másodszor pedig szükség van egy igazi filozófiára, olyanra, melyben a kutatásnak önalapja van és amely független minden külső tekintélyi befolyástól. Az első feltételt valóban beváltja a kereszténység, melyben a vallás, mint önálló, független tényező jelentkezik, de igazi filozófiáról nem beszélhetünk egészen addig, mig az újkori filozófusnak Bacon, Descartes, Spinoza, Leibniz — meg nem kezdik a filozófia önállósítását a scholasztikus filozófia és dogmatika- teologia gyámságával szemben. Pfleiderer igy a vallás filozófiai értelmezését az uj-kor filozófusainál megtalálja és a vallásfilozófiának történeti tárgyalását Spinoza bölcsészeti rendszerének kifejtésével kezdi meg. Eljárása azonban éppen nem igazolja a vallásfilozófiát, mint önálló tudományt és annak, mint ilyennek szükségességét. Úgy tetszik, hogy Pfleiderer is megelégedett annak a ténynek a megállapításával, hogy a vallás filozófiai utón is tárgyalható és a filozéfiának az a része, melyben az a vallási tapasztalatot teszi reflektiv gondolkozás tárgyává — vallásfilozófia. A kérdés azonban, hogy a vallás- filozófiának van-e külön szempontja és módszere, ezzel még nincs megfejtve. A meghatározás nehézsége és bizonytalansága, úgy gondolom, a vallásfilozófia körének és tárgyának vizsgálásából ered. Mert a vallásfilozófiának tulajdonképpeni körülkerített birodalma nincs is. Azok a problémák, melyekkel foglalkozik, más tudományokban is vizsgálódás tárgyai. így Istennek, a világnak, az embernek problémája egyaránt foglalkoztatja a teológust és a filozófust. Mig a teremtés, származás, szabadság kérdései nemcsak a filpzófiának és teológiának, hanem a biológiának, anthropológiának és más tudományoknak is tárgyai. A teológia általános meghatározás alapján, Istenről való tudomány és a filozófiának legmagasabb része (Hegel), szóval a tárgy szempontjából Ítélve, a vallásfilozófia is tulajdonképpen teológia. Másfelől a vallás annyira össze van kötve az individuális tudat és szociális szervezet fejlődésével, hogy problémáját történeti alapon az antropológia és lélektan is megoldhatnák. Ha Istenről akarunk tudni, forduljunk a teológiához, ha pedig az embernek
