Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1913

— 20 —keletkezhettek s es|ak a későbbi magyarázatok tették őket csodákká.

És miért ne találhatott volna ki egy csodákban hivő kor Jézusról olyan csodákat is, amelyeknek semmi történeti alapjuk nem volt, vagiy amelyek a kellemetlen valót, a Jézus szomorú történetét kedvező világításba helyezzék, vagy íéppen kimagyarázzák és annak fényt kölcsönözzenek? Ma máj' csakugyan nem áll módunkban, hogy, a Jézus születésének és ifjúságának hiteles körülményeit megállapíthassuk, mert azokról még az evangéliumi írók is nagyon keveset és egymással nem egyező adatokat tudtak összeállítani. De az mégis csak megérthető emberi értelemmel jés más példákon is, hogy egy bámulatos jellem körül mondák keletkeztek, amelyek életének kezdetét iés végét különösen rend kívülinek és éppen csodásnak is tüntették fel. Azonban egy nagy jellem történeti voltát sem semmisíthetik meg a körülötte keletkezett mondák még akkor sem, ha ezek nyilván nélkülözik a törtéinéli alapot. A tudomány bizonyíthatja azt, hogy Jézus nem születhetett ié|s nem támadhatott fel úgy, amint azt az evangéliumok tanítják, de ez mlég nem lesz bizonyítók arra, hogy egyáltalán nem is élhetett.

Az új világfelfogás, amelyet természettudományi felfogásnak is nevezhetünk, a teológiában nem egyéb, mint a theizmus, mely az ismeretelmélet terén is egészen más eredményekhez vezet, mint a régi deizmus. A deisztikus felfogás ugyanis az embernek táp minden fogalmát, de mindenesetre vallási fogalmait kiviülről származo11aknak, egyenesen istentől jöttéknek lé|s éppen ezért tökéleteseknek tekintette, iamep.yek|nek el nem fogadása bűn volt, amit Isten megbüntetett, sőt megbüntetni az ember is magát jogosítottnak tartotta. Ezéirt minden új fogalom számára új kijeientéls is kellett. Vagyis a tertniészetfölötti beavatkozás, Istennek az emberrel való csodás érintkezése elengedhetetlen jérleimi követelmléjny voll. És elfogadott nézeteket, amelyeket előbbi kijelentés már szentesített, ha azok helytelenek is voltak, esak úgy lehetett