Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1913
Bszlai Hárton. (1849 -1914) Hazai zenei életünkben a művészeknek és a művészeti tárgyak oktatásával hivatásszerűen foglalkozóknak rendesen az a sorsuk, hogy óriási fáradság és munka árán bármilyen nagy lérdeméket is szerezzenek, elismerésre leg- fölebb családjaik és tanítványaik körében számíthatnak s elenyészően csekély a száma azoknak a kivételeknek, akik még életükben részesülhetnek méltányló elismerésben. E kivételek közé tartozott Iszlai Márton, aki 23 éven át a leglelkiismeretesebb buzgósággal tanította kollégiumunkban az éneket s vezette az iskolai énekkart. Szentgericén (Marostcrdam.) született 1849 november 6-án; az elemi iskolát szülőfalujában, gimnáziumi tanulmányait pedig SzékelykereszLúron, majd kolozsvári kollégiumunkban végezte s 1870-ben érettségi vizsgát tett dicséretes eredménnyel. \z érettségi bizonyítvány megszerzése után a teológiára iratkozott be s itt három évet töltött, de papi tanulmányait nem fejezte be, mert 1873 szeptember 18-án a tordai unitárius egyházközség, mint jó orgonistát, egyhangúlag kántortanítónak választja. Habár nem volt szakképzett zenész, rövid idő alatt megszerezte azokat az elemi ismereteket, amelyek az énék- oktatásnak elengedhetetlen kellékei. S hogy minő eredménnyel, annak legfényesebb bizonyítékát nyújtják működésének első évei. Ő szervezte a »tordai dalkör«-!, mely a vezetése alatt országos hírre tett szert. 1888-ban a kolozsvári unitárius egyházközség egyhangúlag kántortanítónak választja meg s ugyanez év szép-