Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1910
— 32 — közöket kell kitalálnia és igénybe vennie, mint amilyenekkel eddig a földöntúli istenország meghódítására törekedett. Mikor tudjuk, hogy isten országának ellenségei nem a sátán a maga ördögi hadával, hanem az ember önzése és állatisága, akkor nem tömjénnel és nem szertartásokkal fogjuk az ellenséget üldözni, hanem olyan eszközökkel, amelyek az embert fölemelik emberi méltóságára s önzésének és állatiságának útját szegik. Az én lelki szemeim előtt úgy tűnik fel, hogy a jövő papjának és a jövő egyháza hü tagjának nem elég csak a templomba járni, hanem ki kell mennie az Isten országának megvalósítása érdekében az életbe is, tán a vámszedők és bűnösök közé, a piacokra, a mezőkre és a gyárakba a hétköznapias foglalkozások körébe és ott mindenütt szolgálnia az egyház céljának, hogy legyen meg az Isten akaratja mint a mennyben, úgy a földön is Részt kell vennie minden községi, megyei és országos mozgalomban, minden társadalmi intézményben és közremunkálnia arrar hogy ezek az egyház munkáját, az istenországának terjesztését ne csak ne akadályozzák, hanem éppen elősegítsék. Mert a modern keresztény társadalom nagyon sok intézménye, különösen az üzleti, kereskedelmi és gazdasági intézmények keresztényellenes elvekre vannak alapítva. Azok jutalmazzák az önzést, a bűnt. Egymásnak az elnyomásából vagy kijátszásából és megsemmisítéséből várják az üdvöt, a jólétet. Harcolnak egymás ellen és jaj a legyőzöttek- nek. Az egyháznak kötelessége bevinni ide is a jóakaratot, a testvéri szeretetet és egymás segítségét, különben ezen történik a kereszténység bukása. Az egyházban azt hiszem mindig, de különösen napjainkban nagyon sokszor még papok is félre magyarázták Jézusnak a tanításait a gazdasági dolgokról. Jézus sohasem beszélt a magántulajdon ellen. Gazdák, háztulajdonosok, hűséges sáfárok az ő tanításaiban állandó alakok. De a tulajdonnal mindig visszaélés történt és Jézus csak e visszaélés ellen szólott akkor is, amikor a gazdag ifjúnak azt ajánlja, hogy adja el minden vagyonát és ossza ki a szegények között, akkor is, mikor azt mondja, hogy könnyebb a tevének a tűfokán keresztül menni, mint a gazdagnak a menyországba jutni. Mert a gazdagnak mindig ott volt a szive, ahol a kincse. Jézus azt mondja, hogy „csak keressétek az Isten országát és ezek mind megadatnak nektek“. (Lk. 12. 31.)