Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1910
— 22 — A székelykeresztúri gimnázium képviseletében mondotta: Szentmártoni Kálmán tanár. Kedves Barátom! Székelykeresztúri gimnáziumunk képviseletében, szülőfölded' közeléből jöttem. Tavasz van ott is, mint a te életedben. A tavasz a megújhodásnak, a reménységnek s mindenben a szépnek lehetne jelképe, ha a gyors változandóság törvénye nem zavarná. Életünk is olyan, mint a tavaszi idő: minden ólában változhatik. Te is, ma,, életednek legboldogabb napján, megelégedett vagy és lehetsz, de ki tudná megmondani: milyen lesz a holnap?! Elő kell tehát készülnöd a holnapra, de vigyázz és boldogságot ígérő apostolainak mindenben ne hódolj; ne higyj vakon azoknak, akik költészetükben el akarják hitetni, hogy a fülemilének dala és a békák undok zenéje teljesen egyenlő hatású, sőt, hogy az utolsóban van az igazi lüktető. Eljöttem, hogy téged, kivel hajdan együtt működtem, életednek e nevezetes határmesgyéjén személyesen figyelmeztesselek ezekre. Eljöttem, hogy mondjam meg neked: Ne tanulj te a lángeszű Nietzschétől, aki ilyet hirdet: „Zúzzátok, törjétek össze a jókat és igazakat“; ne hidd el neki, hogy: „A gonosz lelkiismeret tájékán nőtt meg minden tudás“ és ne hidd el neki azt se, hogy: „az egyház a leghazugabb államféle“, hanem tanulj azoktól, kiknek létezésünket, kiknek a jelent köszönhetjük, tanulj egyházad és hazád élő és megdicsőült nagyjaitól, mert ezeknek érzésében van az egyház és a nemzet jövendője. Tanulj a nagyoktól, azt, amire a mai tanárnak kínosan gyönyörű munkájában legnagyobb szüksége van, tanulj a reális szaktudományod mellé igazi, tiszta ideálizmust. Rövid tapasztalat után is, hidd el nekem, nagy ideálizmus szükséges ahhoz,, hogy életednek minden pillanatában megelégedett lehess a tanári pályával; nagy ideálizmus szükséges ahhoz, hogy tanítványainkat megtanítsuk arra, hogy ez a rög, ez a föld, amelyen állunk és élünk, már ezer év óta a miénk, a miénk magyaroké és nem másé! Székely és unitárius vagy; ne feledd, hogy e kettő egy és egyet jelent. Mathematikai gondolkozással ne nevesd ki székely tanítványodat, aki meleg érzéssel beszél Attiláról vagy a rabonbá- nokról, ne nevesd ki, mert a tudomány mellett mindig megfér az
