Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1910
11 cső-részben olyan fázisú hullámok találkoztak, melyek egymás hatását lerontották. Most a cső hosszát úgy választva meg pl. hosszabbítással, hogy a kohérer megszólaljon és ezen hosszabbítást addig folytatva, míg újra elnémúl, — akkor a megnyújtás éppen az elektromos hullám félhosszúságát adja. Ezzel vagy más kísérlettel meghatározva a keltett elektromos hullám hosszát s kiszámítva az oszcillátor egy rezgésének idejét: ezen két érték hányadosa a hullám terjedési sebességét adja. A kísérletezők azt találták, hogy az elektromos hullámok sebessége 300000 km., tehát megegyezik a fény terjedési sebességével. Ha ezen kísérleti berendezésnél kezünket vagy fémernyőt teszünk a kohérer elé, akkor az mindig néma marad. Ha szigetelő anyagból készült ernyőt (paraffin, üveg, szurok) teszünk elébe, akkor megszólal. Tehát a vezetők az elektromos hullámoknak útját állják, a szigetelők pedig átbocsátják. Ilyen Kísérleti tapasztalatok vezettek reá a fényhullámoknál jól ismert törvényekre. S kimutatták, hogy a vezetők csak látszólag állják útját az elektromos hullámoknak, mivel a reflexió ismeretes törvénye szerint visszaverik. A szigetelők átbocsátják a hullámokat, de az új közegben sebességváltozással haladnak, minek következménye az, hogy törést szenvednek, még pedig a refrakció ismeretes törvénye szerint. (Ezt igazolhatjuk egy szurok prizmával) A polárizáció törvényét úgy mutatjuk ki, hogy a kohérer elé különböző helyzetekben egy fémből készült rácsot helyezünk. Ha úgy helyezzük el a rácsot, hogy síkja merőlegesen legyen a hullámok terjedési irányára és fémdrótjai párhuzamosak legyenek a hullámokkal, akkor a kohérer néma marad, mert a párhuzamos rezgések ellenkező irányú rezgéseket indukáltak. Ha pedig a drótok a hullámok irányára is merőlegesek, akkor a kohérer erősen megszólal, ha hegyes szöget alkot, gyengén szól. Hertz és mások kísérletei teljesen igazolták, hogy az elektromos és mágneses zavargások a terjedési irányra merőleges tranzverzális rezgésü hullámokban terjednek tova. Az eddig előállított hullámok csak rezgésszámban és hosszúságban különböznek a fényhullámoktól. Csoda-e tehát, ha ezen felfedezések egész forradalmat csináltak a tudományos világban? Bebizonyítva látjuk Maxwell egész elméletét és merész fejtegetéseit. Ő már 1865 ben, tehát 22 évvel.
