Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1909

Érezzük, jó atyánk, hogy ez órában egyek vagyunk teveled, mikor a te céljaidat munkáljuk, mikor a te országodat, a jó és igaz országát terjesztjük e földön. Tudjuk, hogy te itt vagy most közöttünk, halljuk a te jóváhagyó hangodat, látjuk a te helyeslő intésedet. Vajha közöttünk maradnál életünknek minden órájában és hallanék a te bíztató és lelkesítő szavadat életünknek minden egyes cselekedeténél.

De gyengék vagyunk, Istenünk, erősíts minket a te nagy hatalmaddal, ingadozásunkat a te szilárdságoddal, homályos látásunkat a végtelen dicsőséged feltárásával. Hadd vezessen minket ez óra is közelebb hozzád, a mi örök célunkhoz. Küld el ezért a te szent lelkedet mindnyájunkba, de öntsd ki azt különösen a te elhívott szolgádra, kire országod terjesztését különösképen bíztad.

Kerestük már, jó Atyánk, a mi dicsőségünket rajtad kívül is. Állítottunk helyedbe más isteneket, hamis bálványokat, földi dolgokat, emberi csinálmányokat. Szolgáltunk földi hatalomnak és tekintélynek, vagyonnak és hírnévnek, írott betűnek és hamis tudománynak. Tüntesd el, Istenünk, ezeket a te egyetlen örök dicsőséged feltárásával.

A te lényeged a tiszta jóság, szeretet és igazság Hadd lásson téged a te szolgád és mi is mindnyájan csak ezekben és semmi másban.

És ha munkánk megütközik; mikor a tudatlanság magára ölti a bölcsesség álarcát; mikor a nyers erő és földi hatalom szeretetnek akar feltűnni; mikor az önzés az apostolok palástjába burkolózik; mikor a bűn és gazság vértanú szerepet ölt; mikor az állat akarja elfoglalni a te szent helyedet az oltárokon; mikor a gúny és rágalom a közönyösség és elbizakodottság diadalmat akarnak ülni fölötted; mikor az előítélet és babona, a megszokás és törvény bevehetetlen váraknak tűnnek fel a mi munkánk előtt: légy te, erős Isten, a te szolgáddal és velünk is mindnyájunkkal, hogy lehessünk erősek a példaadásban, a felvilágosításban és meggyőzésben szent fiadnak, a Jézusnak nevében. Amen.