Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1909
— 48 — is emelni kívánta s megfeleljen ennek a várakozásnak, amellyel egy ilyen intézet iránt a mai kor s ezzel a mi egyházunk is van. De mivel, amint mondám, hogy az új korszak beváljék, a tanárok mellett arra az intézet tagjainak is be kell folyniok, ezért nem mulaszthatom el Önökhez, a jelen tanévre beiratkozott tagokhoz külön még néhány szót intézni. Ma inkább mint valaha, megkívánja minden pálya hogy aki egyikre vagy másikra rálép, teljes készültséggel lépjen arra. S talán egy pálya sem nyílik szélesebb mezőre, mint a lelkészi pálya. Meg sem kísérlem, hogy ezt a nagy mezőt széliében és hosszában bejárva, reámutassak azokra a berkekre, ligetekre, virányokra, szakadékokra, barlangokra és bányákra, amelyek azon elterülnek. Hasonlat nélkül szólok, nem sorolom fel azokat az elméleti és gyakorlati tudományokat, amelyekben Önöknek kisebb-nagyobb jártassággal kell bírniok s legalább egy részükben teljesen otthonosan kell magokat érezniök, ha sikerrel akarnak működni majdan pályájukon. Csak arra figyelmeztetem, hogy erre az előkészületet theol. intézetünkben kell megszerezniük. A mit itt elmulasztanak, azt soha ki nem pótolhatják. Tanuljanak azért szorgalommal és kitartással. Járjanak el pontosan a tanórákra. De még azzal se elégedjenek meg, amit ott hallanak, hanem igyekezzenek a hallottakat olvasás által kiegészíteni. Könyvtárunk elég gazdag arra, hogy ezúton is gyarapítsák ismereteiket. Nem kétlem, hogy ha bizalommal fordulnak a Tisztelendő tanár urakhoz, ők segítségökre lesznek a tanórákon kívül is, hogy a szükséges utasításokat megadják, törekvéseikben gyámolítsák s mintegy kézen fogva vezessék azokon az akadályokon is keresztül, amelyekkel önmívelési szándékukban találkozni fognak. Nagy előnynek tartom Önökre nézve azt is, hogy értesülésem szerint erre a tanévre csak 12-en iratkoztak be. Sokszor hallottam panaszt amiatt, hogy a rendelkezésökre álló lakszobában a túltömöttség miatt nem igen tudnak dolgozni, egymást zavarják. 12-en már kényelmesebben elhelyezkedhetnek. Nem mulaszthatom el azonban így is figyelmeztetni, hogy viseltessenek egymás iránt kellő figyelemmel és kímélettel s amikor egyik dolgozni akar, a másik ne zavarja, ne háborgassa. Általában szokjanak a rendhez és fegyelemhez. Mert a műveltség
