Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1909
40 — a törvényről, vagy hitről, vagy Anselmus, Augustinus, vagy Luther, vagy Dávid Ferenc theologiája, számos előadásnak lehet tárgya. Nyilvánvaló, hogy az ilyen részleteknek ekkora méltatása attól függ, hogy a P. Intézet tudományosan, a tudomány magas színvonalán állva, foglalkozik-e feladatával, vagy kénytelen a körülményekhez alkalmazkodni és kénytelen főképpen a gyakorlati papnevelésre szorítkozni. Ha csak ez a föladata, akkor eltanítja a vizsga tárgyait olyan méretben, amilyenre ideje és ereje jut és többre nem áhítozik. Az egyházkörök közűi a küküllői és duna-tiszamenti, a P. I. javaslatát fogadván el, a magasabbrendű álláspontra helyezkednek. A háromszéki és marosi körök öt tanszéket elégségesnek tartanak. A marosi azért, mert a héber és görög nyelvet facultative akarja taníttatni, a háromszéki azért, mert a tanárságot a kolozsvári papságtól függetleníteni akarja. Ezekre bizottságunk megjegyzi: a keleti nyelveknek facultative tanítása nem apasztja a tanári munkakört, csak az egyes tanulókét, mert ha 5—6 vagy 6—10 hallgató közül csak 2—3 is kívánja tanulni bármelyiket, tanárról gondoskodni kell. Ha a rendes szaktanároknak nem oszthatja be, kénytelen idegen embert bízni meg, mint történt az angol nyelvvel, amíg nem volt kötelező. A P. I. Biz. tervében a 6 tanszék önálló egész tanárokkal van tervezve, amit a háromszéki kör — úgy látszik — nem így gondolt. A keresztúri és aranyostordai kör 4 tanszéket elégségesnek tart. Az aranyostordai azért, mert a helyzettel számol, s ezt tartja megvalósíthatónak. A keresztúri azért, mert más tárgybeosztást kíván. E szérint a bibliai tárgyak csoportja egy tanszék keretében feldolgozható. Bizottságunk nem osztja ezt a nézetet, mert bár természetesnek látszik, hogy a tanár egyik évben az ó-, s másikban az új-testamentomot tanítja, nem számol a terv (a keresztúri) azzal a nagyon fontos ténnyel, hogy a biblia teljesen uralja egész theologiánkat, annak minden gondolatát és, mondhatni, nyelvét is, s ama másikkal,
