Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1907

— 5 — iskolában latinul kellett tanulni s e tudomány elsajátításában kis Kovácsunknak a plágázó Bence András rektram mellett nem kis segítségére volt édes apja, ki hosszú téli estéken szeretettel magyarázgatta a Rudimentát, meg a Vestibulumot. Édes anyja, Ferencz Ilona meg »folyékony, kellemes és érzésteljes előadás­ban« ismertette meg vele a bibliabeli történeteket, ezek alapján intette a szeplőtlen, tiszta életre s a faluban előforduló minden különösebb esemény alkalmával készen volt hasonló bibliai történet elmondására és applikálására. Később meg látván a gyerek érdeklődését, Haller hármas históriájából mesélgetett. Így kedveltette meg véle a históriát még zsenge korában. Gyer­mekkorában különben is számos alkalma lehetett a histórián való elmélkedésre. Javában folytak a francia háborúk, mikből a székely katonaság leginkább kivette részét. Hányszor hallhatta a felnőttek izgatott beszélgetéseit, amint tárgyalták a csatákról szóló riasztó híreket ?! S olyan fogékony lélekre, mint az övé, hatás nélkül bizonnyára nem maradhattak azok a jelenetek, amikor a megriadt nép, mintegy mentsvárba seregestől vonult a templomba s nekik, iskolás fiuknak a megszokott dicséretek helyett majdnem mindennap ezt az alkalmi éneket kellett fújniok : »Adj békességet Úr Isten a mi időnkben ez földön; mert nin­csen nékünk több senki bajvívónk, hadakozónk, hanem csak te Úr Isten.« Ilyen hatások között érte el élete 11. évét. Ekkor apja a székelykeresztúri gimnáziumba vitte. Érdekes volna, ha terünk engedné, egybevetnünk az akkori grammatista, syntaxista rendszert mostani tanításunkkal; bizonnyára sok tekintetben lemosolyognók az elavult, együgyű methódust, de egy előnyét a mostani fölött föltétlenül el kellene ismernünk, s ez a tanulók kisebb megterhelése. Nem kellett akkor a túlságos nagyszámú tantárgyak közt a maximumra srófolt követelmények miatt ide­gesen kapkodniok ide-oda. Ezért tán az indolens diák kevesebb képzettséggel került ki a kollégiumból, mint ma; de aki magát önerején képezni akarta, annak volt ideje elmerülni tanulmá­nyaiba. S Kovács ezek közé tartozott. Másodéves keresztúri diák volt, amikor a nyugalomba vonult Szabó Sámuel helyett Koronka József vette át az iskola igazgatását. Ha általánosan ismert nem volna is ennek az embernek tanításügyünk körűi

Next

/
Oldalképek
Tartalom